Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-10-21 / 42. szám

új ifjúság 3 Elvtársnők és Eivtársakf Korunkra az Jellemző, hogy a kom­munista párt, az egész nép erőfeszíté­seket tesz a szocialista társadalom szín­vonalának emelésére. Az átalakítás, a gyorsítás, az ú] gondolkodás fogalma értelmileg Is, érzelmileg is közel áll hozzánk. Érvényesítésük azt Jelenti, hogy erősebbé és vonzóbbá válik a szo­cializmus, szilárdabbá a béke, és hogy nekünk is, az utánunk következő nem­zedéknek Is Jő távlatai lesznek. Ezért teszünk hitet Csehszlovákia Kommunista Pártja XVII. kongresszusának programja mellett. Ez teljes mértékben összhang­ban van az Ifjú nemzedék vágyaival és szükségleteivel. Világos választ ad éle­tünk Időszerű kérdéseire. Olyan célo­kat Jelöl ki, amelyek elérése — a fiúk és lányok létérdeke. Egyedülálló lehe­tőséget kínál ahhoz, hogy ott legyünk a társadalom forradalmi átalakulásánál, és bekapcsolódjunk e folyamatba. Biz­tosítjuk a kommunista pártot, a párt központi bizottságát, a szocialista álla­mot és az egész társadalmat, hogy nem szalasztjuk el ezt a lehetőséget. Az Idén mély benyomást tett ránk az Össz-szövetségl Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség XX. kongresszusa. Az a mód, ahogy a szovjet ifjúság hozzá­járul az SZKP történelmi Jelentőségű XXVII. kongresszusa Irányvonalának ér- vénvesítéséheg, számunkra a kezdemé­nyezések és az Ihlet értékes forrásait Jelentik. Elvtársi üdvözletünket küldjük a szovjet Komszomol tagjainak, és azt kívánjuk, érjenek el nagy eredménye­ket bátor terveik és szándékaik meg­valósításában. A IV. kongresszus előkészítése az egész Szocialista Ifjúsági Szövetség és Pionírszervezete ügyévé vált. Az elő­készületekhez Jelentősen hozzájárultak az évzárő taggyűlések, a Járás! és ke­rületi konferenciák, a nlonfrmozgalml dolgozók tanácskozása! és a köztársa­sági kongresszusok. Bevált az a gya­korlat. hogy nyilvánosan bíráltuk az eredménveket. demokratikusan kerestük a gátló tényezők és a fogyatékosságok leküzdésének legalkalmasabb útjait. A SZÍSZ KB-nak a küldöttekhez Intézett levele Is erre ösztönzött. A széles kö­rű, bíráló és Igényes vitában számos tag, tisztségviselő és további fiatal nyil­vánított véleményt szervezetünk életéről és munkájáról. Az elmúlt hőnapokban összegezett tapasztalatokat a központi bizottság nagy felelősséggel Igyekszik most tükröztetnl a kongresszusunk elé terjesztett dokumentumokban. Tevékenységünk értékelésének', az ÚJ feladatok kijelölésének módszerét a CSKP XVII. kongresszusán elhangzott Politikai beszámoló határozza meg, ame­lyet Gustáv Husák elvtárs terjesztett elő: „Úgy vezessük az ifjúságot, hogy helyesen értelmezze a múltat, és erez­zen felelősséget a Jövőért. A fiatalok természetesnek tekintik a szocialista vív­mányokat, és bírálőan szemlélik kör­nyezetüket. Fontos, hogy megértsék: a mához vezető utat nehéz küzdelmek, ál­dozatkész munka közepette építettük meg, és ez a most kijelölt célok elérése során sem lesz másképp.“ Sok munkát kell még elvégeznünk ahhoz, hogy még határozattabban kidomborodjanak a szo­cialista társadalmi rendszer előnyei, hogy rendszerünk vonzóbbá váljék, hogy tovább növekedjék a szocializmus sú­lya és tekintélye, hogy hazánkban az élet gazdagabbá és teljesebbé váljék. Tisztában vagyunk azzal, hogy mindez még nagyobb Igényeket támaszt az Ifjú­sági szövetség, valamennyi fiú és lány iránt. Az átalakítás lényegének megér­tése, saját következtetéseink megfogal­mazása, a szándékok konkrét tettekre váltása és a* reális felelősség vállalása — ez napjaink ifjú nemzedékének a feladata. Feladataink teljesítése során 1917 ok­tóbere, 1948 győzelmes februárja és más olyan történelmi események hagyatéká­hoz igazodunk, amelyek örökre beíród­tak népünk emlékezetébe. Büszkék va­gyunk erre az örökségre, és a büszke­séget összekapcsoljuk az Ideálok meg­valósításáért, végzett mindennapi mun­kával. Olyan eszmények ezek, amelye­kért a béke és az emberiség boldog élete nevében folyt és folyik a küzde­lem az osztályharcok összes frontján. Vajon felkészült-e szervezetünk ezek­nek az Igényes feladatoknak a teljesí­tésére? Olyan a tevékenysége, hogy Joggal nyilvánít véleményt az ifjúság nevében? Hatékonyan segítette mind­azon kérdéseknek a megoldását, ame­lyek szocialista társadalmunkat foglal­koztatják? Készek a fiúk és a lányok nagyobb felelősséget vállalni? Elegendő erővel és energiával rendelkezünk ah­hoz. hogy ne torpanjunk meg az első akadályok és nehézségek előtt? Az ifjúsági szövetségnek és az egész Ifjú nemzedéknek egyaránt érdeke, hogy keressük a vá’aszt ezekre a kérdésekre és a többi kérdésre. Csak fgv tudjuk teljesíteni a CSKP XVII kongresszusa által meghatározott küldetést: csak Így tudunk az Ifjú nemzedék körében vég­zett munkában a párt hűséges segítő­társa lenni. A kommunista párt, e szocialista ál­lam és az egész társadalom a lehető­ségekhez mérten Jő feltételeket teremt az Ifjúság és szervezete számára. A Szovjetunió, hazánk és a testvéri szo­cialista országok elvszerű békepolitlká- Jának, az összes haladó erő fáradhatat­lan küzdelmének köszönhetően békében élünk, és megvan rá a remény, hogy a későbbi években, évtizedekben Is meg­őrizzük a békét. A szocializmus — a világbéke és a haladás fő biztosítéka — tovább erősödik, eszmél egyre von­zóbbá válnak az emberiség mind na­gyobb része számára. A Szocialista Ifjúság! Szövetség — noha számos problémája Is van — nap­jainkban nagy és befolyásos társadal­mi szervezet, amely szorosan kötődik a kommunista párthoz. Nem helyezke­dik kívül a társadalmi eseményekben, ellenkezőleg, képességei és lehetőségei szerint aktív részesévé válik ezeknek. Ezt azok az eredmények Is bizonyítják, amelyeket a SZISZ III. kongresszusa határozatainak teljesítése során elér­tünk. A határozatokat minden fő irány­ban teljesítettük. Azonban nem lenne helyénvaló, ha önelégültek lennénk. Ha szövetségün­ket a holnap követelményeihez igazod­va szemléljük, sokkal élesebb megvilá­gításban látjuk a megoldásra váró prob­lémákat. Az eddigi ütemmel, a meglevő formákkal és munkamódszerekkel nem elégedhetünk meg. Mit tekintünk tehát fontosnak ahhoz. hogy szövetségünk most és a Jövőben a gyermekek és az ifjúság szervezeteként érvényesüljön, mit keli tennünk azért, hogy képesek legyünk minden fiúhoz és lányhoz ért­hetően szólni? Minden olyantól meg kell szabadul­nunk, ami az ifjúság számára idegen, el kell vetnünk a koncepciótlan cselek­vést és a megcsontosodottságot. Szilár­dítsuk és szélesítsük ki a többi fiatalra gyakorolt befolyást. Ez ne szavakkal, ígérgetésekkel történjék, hanem tettek­kel, és kézzelfogható eredményekre tö­rekedve. Ügyeljünk arra, hogy a SZISZ a fiatalok mögé álljon, kollektívát Je­lentsen számukra, amely mind az öröm­teli, mind a bonyolultabb helyzetekben támaszuk legyen. Mi a leglényegesebb követelménye annak, hogy egvséges gyermek- és if­júsági'szervezetünk megbecsülést élvez­zen a társadalomban, hogv hozzájárul­jon annak fejlesztéséhez, hogv valóban az ifjú nemzedék képviselőjeként érvé­nyesüljön? Meg kell nyernünk 8 fiatalokat a CSKP XVII. kongresszusa programjának végrehajtására, a társadalmi élet átala­kítására. Nyújtsunk segítséget nekik, hogy értsék meg korunkat, amelyben élünk, hogy azonosuljanak a tudomá­nyos világnézettel,' hogy felismerjék: szocialista társadalmunk további ered­ményes fejlődése szorosan összefügg mlndannvlunk pozitív tetteivel, önma­gunk tökéletesítésével. Ismerjük meg az életet, rugalmasan reagáljunk az élet összes megnyilvánulására. Arra töreked- Jünk, hogy szövetségünk és a pionír- kollektíva minden szervezeti egységének munkája összhangban legyen a kor kö­vetelményeivel. Minden erőnket vessük latba az igazságos világért, a társa­dalmi haladásért és a vllágbékéért ví­vott küzdelemben. Ezek a feltételei vá­gyaink valóra válásának. Elvtársak és elvtársnők, a fiatalok többsége kiemelkedő tettekre vágyik, bi­zonyítani akar, hasznos kíván lenni ön­maga és a közösség számára. Nem fél­nek a kockázattól, új ötleteket és kez­deményezéseket fogalmaznak meg. Ezt a CSKP XVII. kongresszusa tiszteletére megvalósított Ifjú tettek eredményei, A fesztlválvlrágért verseny és A hatékony­ság- és minőség ifjúsági számlája Is bizonyltja további aktivitásokkal együtt. Azonban nyíltan valljuk be, hogy az ifjúság természetes lendületét még nem mindenütt sikerült megfelelően támo­gatni és irányítani. Az átalakítás, illetve a szociális és gazdasági fejlesztés döntő tényezője az ember, az egyén munkához és a munka eredményeihez fűződő viszonya. Ezért oly fontos, hogy az ifjúsági szövetség még kezdeményezőbben hozzájáruljon a fiúk és lányok kulcsfontosságú felada­tokban való aktivizálódásához, és hogy meg tudjuk őket nyerni a bekapcsoló­dásra. Erre már csak azért is szükség van, mert egyes fiatalokat csak az egvéni haszon és a kényelem érdekli. Jelszavuk- minél kevesebbet adni, és minél többet kapni a társadalomtól. A középszerű vagy a gvenge munkával Is elégedettek. Számos fogyatékosság és bonyodalom előidézője az ilyen szem­lélet. Mi ennek az oka? Ä negatív maga­tartás. Vagy más tényező is közreját­szik. Például az hogy számos munka­helyen a fiatalokban a -minőség, a ter­vezés, 8 szerződéses kapcsolatok fo­gyatékosságai miatt nem alakul ki az elvégzett munka célszerűségének érzete. Olyan tárgyakat állíttatnak elő velük, amelyek eladhatatlanok, a raktárokban maradnak. Vajon nem függ-e össze a negatív magatartás azzal is, hogv szá­mos gazdasági vezető nem veszi túlsá­gosan komolyan a fiúk és lányok Jő szándékú aktivitását, nem ismerik fel ennek Jelentőségét, ezért korlátozzák is. De még ennél Is rosszabb, ha az aktivitást hibák, fogyatékosságok, ha­nyagság és felelőtlenség következmé­nyeinek elhárítására érvényesítik. Az ilyen Jelenségekkel szorosan összefügg, hogy számos felnőtt életfilozófiájává vált a háttérben maradás, a közömbös­ség, és ezt egyes fiatalok is ellesik tőlük. Tudatosítsuk, hogy itt nem új világok felfedezéséről van szó. Ezekről a kérdé­sekről már a kommunista párt kong­resszusán, Illetve a CSKP KB 5. ülé­sén Is sürgetően szó esett. A gyorsítás és az átalakítás stratégiájának végre­hajtása megköveteli, hogy a SZISZ ősz- szes szerve és szervezete aktívabban kapcsolódjék be az ÚJ gondolatok min­den munkaterületen vtló érvényesíté­sébe. A vitákban bontakozzék ki a táv­latok, a problémák és a fogyatékossá­gok kezdeményező megvitatása, terjesz- szenek elő Javaslatokat a megoldásra, és következetesen törekedjenek a fela­datok végrehajtására. Több mint egy évvel ezelőtt számos ifjúsági kollektíva és egyén kezdemé­nyezéséből kiindulva felkaroltuk a MÉ­TA 90 mozgalmat, amely a CSKP XVII. kongresszusa határozatainak végrehaj­tására bontakozott ki. Tapasztalataink azt mutatják, hogy e kezdeményezést még nem mindenütt tekintik az új, ha­gyományostól eltérő formák és módsze­rek keresése és érvényesítése útjának, amelyen haladva a fiúk és lányok szé­lesebb körben bekapcsolódhatnak a munkahelyi feladatok teljesítésébe, a nagyobb és színvonalasabb teljesítmé­nyekért indított harcba. Csak a társadalmi fejlődés konkrét feladatainak tárgyszerű megoldása ve­zethet el bennünket a kilencvenes évek céljaihoz. Ezeket akkor tudjuk elérni, ha bátran rátérünk a még ki nem ta­posott utakra, ha elvetjük az ósdi meg­oldásokat, a megcsentosodott szemléle­tet, a középszerűséget és a passzivitást, ha szembeszállunk a rutlnszemlélettel és a maradisággal. Támogatjuk a fiatalok olyan tulajdon­ságait mint amilyen az egészséges ön­bizalom, az elért színvonallal való elé­gedetlenség. a versenyszellem, az új iránti érzék, a felelősségvállalás. Ala­kítsunk ki olyan légkört, amelyben nem békéinek meg a munkarend megzavará­sával. Ne féljünk rámutatni a fegyelem­sértőkre és azokra, akik környezetünk­ben megbízhatatlan munkát végeznek. A gazdaság eredményes fejlődése nem mérhető csak azzal, hogy mennyi acélt gyártunk, illetve mennyi szenet jövesz- tünk. Napjainkban fontos követelmény az energiaigényesség csökkentése, a munkatermelékenység növelése, a hatal­mas tudományos és gazdasági teljesítő- képesség, az emberi tudás és a kezde­ményezés érvényesítése. Ezért szükségszerű, hogy mindenütt, a központi szervektől az alapszerveze­tekig mindig felelősen elgondolkozzanak valamennyi kezdeményezés értelmén, hogy az eredményekre Így rákerülhes­sen a kiváló minőség Jelzés. Munkánk­ban és a tanulásban még nem egy fo­gyatékosság fordul elő. Emlékezzünk csak arra, hogy hány különböző ver­seny Indult, és hány vállalást fogalmaz­tak meg. Igén, ezek valóban Jelentős eredményeket hoztak. Sok esetben azon­ban a verseny, a vállalás mestersége­sen, íróasztal mellett fogalmazódott meg, hogy legyen mit „kipipálni”, mert ezt valaki megköveteli. Az ilyen kez­deményezést nem azok meggyőződése diktálta, akiknek a feladatokat teljesí­teniük kell. Az ilyen gyakorlatot hatá­rozottan meg kell változtatni. Minden érdekelthez fordulva követeljük, épít­sünk gátat a formalizmus minden meg­nyilvánulása elő a szocialista verseny­ben. Támaszkodjunk az emberekre, a kollektívára, a kezdeményezésre, az al­kotó és önálló munkára. Napjainkban a korábbinál erőteljeseb­ben érvényesül az az elv, hogy ahol Jó a kollektíva, ott az eredmények is kedvezően alakulnak, ott nem terem babér a lógósok, a tunyák és a selejtet gyártók számára. Ezért helyezünk oly nagy súlyt az ifjúsági munkakollektf- vák szilárdítására az alapszervezetek életében. Pozitív Jelenség, hogy az utób­bi Időben 12 400-ra emelkedett az ilyen kollektívák száma. Büszkék vagyunk ar­ra, hogy kiváló eredményeket elérő munkacsoportjaink vannak. Ezek közé tartozik például a Karel Smetana elv­társ vezette kollektíva a Petfvald kon­szernvállalat J. Fuöík bányájában, Igor Brbuch elvtárs kollektívája a Stupavai Állami Gazdaságban és a többi kiváló munkaközösség. Ezek munkája alkotásra ihlet másokat is, így nagv mértékben hozzájárul az ipar, a mezőgazdaság és a termelésen kívüli szféra feladatainak teljesítéséhez. A kollektívák tevékenységének további fejlesztése azonban nehezen képzelhető el a SZISZ-szervek és -szervezetek rend­szeres gondoskodása és figyelme nélkül. Minden fokozaton szükség van erre. és e téren még sokkal vagyunk adósok. Nem akarunk mindenáron ifjúsági kol­lektívákat létrehozni, de passzívan sem várhatunk. Elvárjuk, hogy főleg a Kö­zép-csehországi, a Kelet-csehországi és a Nyugat-szlováklai kerületben, illetve Prágában fokozzák erőfeszítéseiket. So­kat ígér a szocialista brigádok mozgal­ma fejlesztését célzó „Alapelvek“ érvé­nyesítése. Ezek a CSSZSZK kormánya, az SZKT, az SZFSZ KB és a SZISZ KB közös dokumentumaként fogalmazódtak meg. Tény azonban, hogy önmagában a legjobb határozat sem képes a problé­mák megoldására. Itt is szükség van a szorgalmas munkára. Tisztségviselőink azért menjenek a fiatalok közé. magya­rázzák meg a feladatokat, szervezzék a végrehajtást, és nyerjék meg az em­bereket az aktív tevékenységre. Haté­konyabb segítségre van szükségük azok­nak a szervezeteknek, amelyek egy helyben topognak, és nem tudják, ho­gyan tovább. Az iránt Is Jobban kell érdeklődnünk, miért nem érnek el kedvező eredmé­nyeket az építőiparban működő ifjúsági kollektívák, illetve a szolgáltatásokban, az állattenyésztésben, az élelmiszeripar­ban és egyes további ágazatokban dol­gozó kollektívák. Igen, az Is befolyá­solja a helyzetet, hogy milyenek a ter­melési és munkafeltételek. A mi szem­pontunkból azonban az a leglényege­sebb, hogy az ifjúsági szövetségi mun­kát eddig még nem tudtuS hozzáigazí­tani ezekhez a feltételekhez. A helyzet Jobbra fordítása — és mi határozottan erre törekszünk — megköveteli, hogy a SZISZ összes szerve és szervezete, az összes illetékes kerületi és Járási bizottság és a központi szervek minden dolgozó lfjúságtanácsai Jobban töreked­jenek a színvonal emelésére. Elvtársnők és elvtársak, a népgazdaság sokoldalú fejlesztésé­nek, gazdaságunk színvonala emelkedé­sének kulcsa: fordulatot kell elérni a tudomány és a technika érvényesítésé­ben. Ezért forradalmi feladatunknak te­kintjük, hogy a gyermekeket és az if­júságot elmélyültebben bevonjuk a tu­dományos-műszaki vívmányok megisme­résébe, gyors gyakorlati érvényesítésé­be. Ez a ml konkrét hozzájárulásunk az újért vívott küzdelemhez. Az elmúlt öt esztendőben már nem kevés feladatot hajtottunk végre. Nagy­ra értékeljük, hogy a CSSZSZK kor­mánya a SZISZ III. kongresszusának kezdeményezésére ellogadta A gyerme­kek és az Ifjúság tudományos-műszaki fejlesztéséhez valő fokozott hozzájáru­lásának programját. Azonban nyíltan meg kell mondanunk, hogy a program­ban foglalt feladatokat csak lassan és nehézségekkel hajtják végre, miközben egyes ágazatok és szakágazatok csekély érdeklődést tanúsítanak az ügy tránt. Ezért az állami szervek és a miniszté­riumok vezetőihez fordulunk, arra kér­ve őket, vizsgálják meg, miként tel­jesítik a CSSZSZK kormányának 233/84- es határozatát. Az egyes társadalmi szervezetek e- gyüttmüködése Is akadozik. Semmikép­pen sem tekinthetjük hatékonynak, hogy ugyanazok az emberek — ahogy ezt például a Nyugat-csehországi kerület­ben tapasztaltuk a múlt esztendőben — tartalmilag lényegében azonos sze­mináriumokon vegyenek részt többször Is. Ilyen szemináriumokat szervez az elektronikáról és az elektronizálásról egymástól függetlenül az Iskolaügvt mi­nisztérium, az FSZM, a Honvédelmi Szö­vetség és a SZISZ. És ez egyáltalán nem egyedülálló eset. Helyesnek tart­juk. ha az elkövetkező Időszakban min­den erőt és eszközt a Program tartalmi céljainak elérésére összpontosítunk, és ennek közös erőfeszítésével, ősszhan- goltan kell megvalósulnia. Meggyőződé­sünk, hogy ehhez az is hozzájárul, hogy az év végén a szövetségi kormány meg­vitatja a Program teljesítéséről szólő Jelentést. Noha az Ifjúság tudományos-műszaki tevékenységének anyagi-műszaki bázisa fejlődik, még nincs sok okunk az elé­gedettségre. A Jelenleg és a Jövőben élő nemzedékek számára a számítástechni­kai Ismeretek elsajátítása a második írásbeliség elsajátítását Jelenti. Az emberi tevékenység egyetlen területén sem bol­dogulunk nélküle. A mindennapi élet természetes tartozékának kell tekinte­nünk a számítástechnikát, ezért álta­lánosan hozzáférhetővé kell tennünk. Ma azonban még nem beszélhetünk át­fogó kínálatról ezen a területen. Elek­tronikus Játékokat, kis személyi számí­tógépeket, programokat és egyéb be­rendezéseket főleg csak azok szerez­nek be, akik Tuzez-ezémlával rendel­keznek, vagy nyugati valutához Jutnak. Bazárokban könnyebben beszerezhetők ezek az eszközök, mint a normális üz­lethálózatban. Főleg azok adnak el szá­mítógépet. akik ezeket üzérkedést szán­dékkal vásárolták. Iparunk számára túlságosan hosszú ideig tart a színvonalas hazai elektro­technikai termékek Iránti Jogos igény kielégítése. Ügy véljük, számunkra fényűzés, ahogy az iparunk a nyolc különböző típusú mikroszámítógépet elő­állítja. Ezeknek csak egy közös vonása van: a magas ár. Kis szériában készül­nek, kevés program van hozzájuk, és a gyártás sokszor attól függ, a kapita­lista országokból szállitanak-e alkat­részt. Már csak azért is fényűzésnek te­kinthető az Ilyen gyártás, mert lelkes fiatal szakembereknek köszönhetően lét­rehoztak egy olcsóbb mikroszámítógépet, amely az ONdrA nevet kapta, és a KGST-tagországok alkatrészbázisára é- pült. Nagyra értékeljük, hogy bonyo­lult tanácskozásokat követően gyártót Is találtak. Kétezer darab elkészítés« után azonban leállították a gyártását. Programokat egyáltalán nem készítet­tek hozzá. Mivel program nélkül a szá­mítógép néma marad, számunkra nem maradt más hátra, mint hogy a fejlesz­tés, a gyártás és a forgalmazás SZISZ- kézbe kerüljön. Kétségtelen, hogy ez az Ideiglenes megoldás is meg a kö­rülmény Is, hogy számos mezőgazda- sági szövetkezet már ennél nagyobb haladást ért el, azt bizonyltja, hogy az Ilyen magatartás nincs összhangban Iparunk hagyományaival. Teljes mérték­ben támogatjuk azt a véleményt — és ezt már a kongresszus előtti vitában Is sokszor elhangzott —, hogy egy tí­pusú színvonalas, árban hozzáférhető szá­mítógépet kellene nálunk gyártani. És a számítógéphez elegendő programot. Jő, hogy bővül a kerületi és Járás! tudományos-műszaki klubok hálózata. A fiatalok ezekben kipróbálhatják ráter­mettségüket, ellenőrizhetik ismereteiket, kibontakoztathatják tehetségüket. E klu­bok egyelőre főleg a számítástechnikára és az elektronikára összpontosítanak. A fiatalok növekvő érdeklődése, főleg pe­dig a népgazdasági Igény megkövetelt, hogy ezek a klubok módszertani köz­pontokként érvényesüljenek az ifjúság tudományos-műszaki tevékenységének és alkotókészségének fejlesztésére. Terv­szerűen kell folytatni e hálózat fej­lesztését, hogy 1988-ban már minden Járásban legyen Ilyen központ. Feltét­lenül együtt kell működniük mindazok­nak a azervezeteknek és intézmények­nek, amelyeknek valamilyen közük van e kérdés megoldásához. Ezért javasol­juk. hogy az SZKT, az SZFSZ KB. a CSSZTMT KT és a Honvédelmi Szövet­ség központi bizottsága az Ilyen klu­bok létrehozásáról kössön egyezményt. Társadalmunk számára óriási érték a rátermett és tehetséges ifjúság. A fiatalokról valő gondoskodás elsősorban az iskolaügvt ágazat feladata, de a tu­dományos-műszaki munkahelyeknek és más intézményeknek is vannak e téren feladatai. Egyetértünk azzal a véle­ménnyel — amelyet már az évzárő tag­gyűléseken is többen kifejtettek —. hogy nálunk még htánvzlk a rátermettek és a tehetségesek kibontakoztatásának át­fogó rendszere. E kérdést mindenkép­pen meg kel! oldani. Ehhez nekünk la fokozottan hozzá kell Járulnunk. Olyan teret és feltéte­leket kell például teremtenünk, hogy az Ifjú műszakiak és természettudósok állomásai révén, a középiskolások szak- köri, illetve a főiskolások tudományos­szakmai tevékenysége keretei között a fiatal tehetségek megtalálják az érvé­nyesülés és a kibontakozás lehetőségeit. Teljessé fejlesztjük a fiatal tudósok nyári Iskoláinak hálózatát. Segítséget nyújtunk ahhoz, hogy több lehetőség nyíljék a tudomány és a technika leg­újabb vívmányainak megismerésére vi­lágviszonylatban Is. Noha az ifjú technikusok és termé­szettudósok állomásainak száma meg­háromszorozódott, az állomások háló­zatának fejlesztésében sokkal határo­zottabban és széleseb bázison kell te­vékenykednünk. Rendszeresen fel kell készíteni a kádereket, a szakmunkáso­kat, a mezőgazdasági dolgozókat, a műszakiakat és a többi szükséges szak­embert az állomásokon végzendő mun­kára. Azzal a kéréssel fordulunk a társadalmi szervezetekben és a gazda­sági szervekben működő partnereink­hez, hogy nyújtsanak még nagyobb tá­mogatást és segítséget. A termelésben és a kutatásban nem egy olyan eredményes szakember dol­gozik, akit fejlődésében a középisko­lai szakköri munka is segített. Itt to­vábbra Is fontos láncszemnek tekintjük az egész évi és színvonalas szakköri tevékenységet. Napjainkban már csak­nem tízezer szakkör működik. További fejlesztésük megköveteli, hogy a SZISZ Járási és kerületi bizottságai Jobban együttműködjenek a társadalmi megren­deléseken üzemeinkkel és vállalataink­kal. Jobban aktivizálódniuk kell az if­júsági tudományos-műszaki tevékenység keretében és ugyanezt elvárjuk a pio­nír- és ifjúsági házaktól ts Határozot­tabban szembe kell szállnunk egyes szülőknek azzel a nézetével, hogy gyer­mekeik középiskolai szaktevékenységbe valő bekapcsolódása megkönnyíti a fő­iskolai felvételt. Egyesek csak ezért törekednek a bekapcsolódásra. Másrészt tény. hogy a középiskolai szaktevékeny­ségbe valő bekapcsolódás, sőt, a nem­zetközt vetélkedőkön elért helyezés sem befolyásolja a főiskolát felvételt, pedig erre nézve megfelelő kormányhatároza­tot léptettek érvénybe. Arról már ne is beszéljünk, hogy az Ilyen tevékeny­ség a munkahelyen a bérosztélyba so­rolást sem befolyásolja. Csek fokozza a kiábrándultságot, hogy sokszor a kö­zépszerű tanuló kerül előnyösebb hely­zetbe e téren. Folytatása a negyedik oldalon Az átalakítás, a gyorsítás mellett vagyunk A SZISZ KB beszámolója a SZISZ feladatairól Csehszlovákia Kommunista" Pártja XVII. kongresszusa határozatainak telje­sítése »során, amelyet Jaroslav Jenerál, a SZISZ KB elnöke terjesztett elő • • A „

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents