Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-10-14 / 41. szám

új ifjúság 10

A tea sokezer éve

K

evesen hallotta? róla, hogy a nagy utazó, Körösi Csorna Sándor — állítólag — hónapokon át kizárólag „téglateával“ táplálkozott. Mi lehet ez? — kapja fel a fejét az olvasó.

A teát kínai és arab orvosok már évszázadokkal ezelőtt is gyógyszerként ajánlották, s ma is számon tartjuk róla, hogy sok értékes anyagot tartalmaz: a különböző növényi alkaloidok mellett olajat, savakat, gyantát, némi fehérjét és hamut. Ám az említett „téglatea“ sokkal több az általunk ismert italnál. Ogy készül, hogy a teacserjék legértékesebb leveleit, hajtásait a kifőzött rizs levével, valamikor ökör- és bikavérrel keverik össze. Az így kapott masszát mintegy. kétkilós téglákká préselik. E recept magyarázza, hogy miként tartotta életben a téglatea Körösi Csorna Sándort.

Egyébként a teacserje történetét hosszú időre vezethetjük visz- sza, de népmesék és ősi mondák is megemlékeznek róla. Az egyik szerint a felfedezés érdeme Szén Kung császár nevéhez fűződik, aki gyógyítási tudományáról volt híres, és egy időben egészség- ügyi okokból forralt vizet ivott reggelente. Időszámításunk kezdete előtt 2737-ben egy alkalommal éppen a reggelijéhez szükséges vizet forralta, amikor egy hirtelen kerekedett szélroham furcsa levelet sodort a fazekába. A császár élvezettel szippantotta fel a fazékból áradó finom illatot, aztán szokatlan vidámság szállta meg, felélénkült, jobbnál jobb gondolatok tolultak az agyába. Ettől kezdve reggeli forralt vizébe mindig dobott néhányat ezekből a levelekből.

így történt, vagy sem, az tény, hogy a teánál is korábban számos kaméliafaj tea néven vált ismertté Kínában. De nem ez az igazi... Hanem a Thea chinensis.

A fiatal fa levelei ezüstös moly- hú< s emiatt szívesen termesztették. Magról szaporítják, többnyire bokrosítják, hogy a levelek köny- nyebben elérhetők legyenek. Á teafa hároméves korában, az első virágzás előtt érik meg az első szüretre, s tízéves koráig levelezik. Ezután vagy erősen visszavágják, vagy pedig átültetik. A lényeg azonban az: egyazon tőről sokféle teát nyerhetnek, aszerint, mikor szedik a leveleket, és hogyan dolgozzák fel őket. A vevők azonban inkább a változatlan minőségű, az állandó aromájú teákat kedvelik. Ezért a nagyobb importőrök ceyloni és indiai származású teakóstolókat alkalmaznak, akikkel aztán állandóan azonos aromát tudnak biztosítani.

Minden esztendőben, márciusban, áprilisban tartják az első szüretet Kínában. Ilyenkor szedik le a legaromásabbnak tartott rügyeket, cserjehajtásokat. A nyár közepén begyűjtött levelek fűszeresebbek, mint a tavasziak, és hosszab ideig el is tarthatók. Az augusztustól októberig terjedő időszakban szüretelnek harmadszor, amikor a monszumesők elmúltával szedik le a maradék leveleket. Néhai Magyar Károly, aki beutazta a fél világot, megismert számos teakertet, -ültetvényt, egy helyütt azt írta: a szedőknek egy kiló tealevél ösz- szegyűjtésekor 2500 mozdulatot kell megtenniük. A legjobbak 200—250 kilogrammot szüretelnek. Idővel, a tealigetek növekedésével szükségessé vált a gépesítés. A világ első teakombájnját szovjet kutatóintézetben dolgozták ki. A csaknem egymillió hektáron, főként ázsiai területeken, egy-egy kombájn óránként 350 kilogramm levelet „szed le“.

Á szüretet követő feldolgozás adja meg a tea végső minőségét. Vagy napon, melegített bádogon, cserépen, vagy kövön szárítják a leveleket. Fonnyasztás után kézzel vagy gépel sodorják, majd rácsokra fektetve meghatározott páratartalmú, meleg levegőjű helyiségben erjesztik. A levél sajátos zamatét és fekete színét a fermentáláskor kapja meg. Ha ez a fázis kimarad, zöld teát csomagolhatnak be a feldolgozók.

Rendkívül érzékeny növény a tea. Mindenféle szagot könnyen magába szív. Valószínű, hogy ez adta a termesztőknek az ötletet: illatosítosítsák a leveleket. Hatalmas bambuszkosarakba a szárított tealevelek közé jázmin-, ag- lája-, gardénia-, illatfa-, s újabban narancs- és barackvirágszirmokat tesznek illatosítónak. A valamirevaló teaivók sokáig többre tartották a szárazföldön keresztül érkezett leveleket, mint a hajón esetleg nedvességgel érkezőket. A legjelentősebb karaván- utak átszelték Ázsiát és a cári Oroszországot; a Nyizsnij Novgo- rod-i és az ogyesszai teapiac híre mindmáig fennmaradt.

Hogy pontosan mikor és hol kezdték Kínában termeszteni a teát, azt valójában nem lehet tudni. Ahány írás, annyi időpont. Van, ahol az időszámításunk előtti 2737-es esztendőre teszik felfedezését. Másutt azt olvashatjuk, 800 körül már termesztettek a kínaiak teát. Néhai Magyar Károly szerint: időszámításunk előtt 2700 évvel született meg a frissítő hatású italt dicsérő első kínai vers.

Kínából a tea először Japánba, aztán Kelet-Indiába, Dél-Afrikába, majd Brazíliába és Európába került. A különleges cserje magvait állítólag buddhista szerzetesek vitték a felkelő Nap országába 900 körül. Nyugati országokba arab utazók révén jutott el a híre, 1000—1600 körül. Európába hollandok vittek elsőként 1630- ban tealeveleket. A ködös Albion volt a zöld tea első állomása. Már 1659-et írtak, amikor egy valódi teabokrot a párizsi előkelőségek egészen közelről vehettek szemügyre. Hazánk ennél is később kapcsolódott be az „új hullámba“: 1745-ben említi először egy adóív.

Kína nyugati és déli tartományaiban ma már állítólag csupán öt-hat teafajtát termesztenek. Legkeresettebbek az ezüsthaj, a virágos pe-ko, a kongu és a szu- csong. Mind a négy fekete tea. Az egyszerre szárított zöld teák közül a kikelet és a Gyöngy-teát tartják a legjobbnak. A sárga, a félig fermentált fajtákból az orosz-teát emelik ki. Van, aki a Dardzsilingből származó levelekre esküszik. A kedvelt Earl Grey is ebből, valamint a Keemus tea keverékéből készült.

A világ első számú teatermelője és -szállítója Kína volt egészen a XIX. század elejéig. Sokáig gyógyszerként árulták a teát mindenfelé, ám Angliában hamarosan „népi itallá“ lett, és 1834-ben Londonban megalakult a Tea-bizottság, amely a brit gyarmatokon szorgalmazta a teatermesztést. Először az indiai Asszam államban, Dardzsiling környékén, majd Ceylon szigetén telepítettek ültetvényt.

Roppont érdekes megnézni, ki mindenki termelt teát például 1983-ban. A FAO tájékoztatása szerint India volt a listavezető, öt Kína követte, amely termésének zömét hongkongi kereskedő- házakon keresztül értékesíti. Harmadik helyre a Srí Lankára keresztelt Ceylon szigete került, majd Indonézia következett Ázsián belül. Igen dinamikusan fejlődik a Szovjetunió teatermelése, s három éve már a negyedik legnagyobb teatermelőnek számít világviszonylatban.

Számba véve valamennyi teatermelőt, az évi termelés meghaladja á kétmillió tonnát. Ennek háromnegyed részét a világpiacon értékesítik, a többit maguk a termesztők isszák meg. A forgalomba kerülő mennyiség kilencven százalékát aukciókon értékesítik. Minden héten egyszer a világ tizennégy városában tea- árverést tartanak. A legjelentősebb a calcuttai és a londoni. A legjelentősebb teaeladó világviszonylatban India: 1983-ban 209 ezer tonnát exportált. A múlt évben nagyszabású fejlesztési programot indított a kormány, új ültetvényeket telepítenek és új fajtákat honosítanak meg.

Bangladesh' exportja a belső fogyasztás növekedése miatt átmenetileg csökkent. Érdekes viszont, hogy 1983-ban Bangladesh pontosan annyi teát adott el külföldön, mint Nagy-Britannia.

Exportról beszélve, mindenképpen meg kell említeni, hogy a hajdani császár, Kína erősen visz- szaszorult, a 83-as világranglista szerint csak a negyedik helyen áll, bár azt mégsem mondhatjuk, hogy csökkent a kínai ember tea iránti érdeklődése. A hajdani nagy teaházakat ugyan egyre inkább felváltják a kevésbé marasztaló teakimérések, de Kína nemzeti itala továbbra is a tea. Ez nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy országszerte sok helyen a víz alkalmatlan emberi fogyasztásra. Ebben az ázsiai országban a hivatalos tárgyalásokat meg sem kell szakítani, nincs szükség teaszünetre, mert a teafőzetre jószerivel szünet nélkül öntögetnek forró vizet. Az őslakosság cukor nélkül issza az italt, az itt élő nemzetiségek viszont kecsketejjel, kumisszal (erjesztett lótejjel) teszik egyedivé.

A szomszédos Indiában igen is tesznek cukrot a teába, mégpedig sokat. Sőt, tejet is. Átlagosan fél kiló tealevél jut egy lakosra évente.

Á fogyasztási listavezető nem Anglia, hanem Írország. Évente

4,1 kilogramm jut egy-egy lakosra. A három és fél kilogrammos egy főre jutó tealevél mennyiséggel Nagy-Britannia „csupán“ a második. Az átlag angol naponta négyszer ül le teázni. A sziget- ország lakói, feltételezhetően azért, hogy „csökkentsék“ a teában található alkaloidok erejét, tejjel és cukorral fogyasztják, aprósütemények, kekszek kíséretében. Bennfentesek állítják, változnak a szokások a ködös Al- bionban is; egyre többen pártolnak át a fekete leveshez, s mintegy bizonyítékképpen azt mondják: 100 millió feketekávé fogy naponta.

Idehaza a tea felemlítése olykor még mindig a betegséggel való társítást jelenti. Sokan előbb gondolnak a hársfa-, a csipkebogyó-, a kamillateára, mint mondjuk a Lipton mérkára. Annak ellenére, hogy az utóbbi esztendőkben növekedett a fogyasztás, mégsem mondhatjuk magunkat igazi teaszerető nemzetnek. Az is említésre méltó, hogy a tea egyre olcsóbb a világpiacon. Ennek - és a kifejlődő divatnak — az eredménye, hogy kimutathatóan emelkedett a hazai teafogyasztás, ám ez még messzire elmarad a várt szinttől. Hazánkban az egy főre jutó fogyasztás mindössze tíz dekagramm körül mozog, míg a világátlag eléri a negyven dekagrammot. (1970-ben a hazai fogyasztás még alig haladté meg a hét dekát.)

A zöld teától kezdve az illatosított fajtákon át a filteres teákig sokfélefajta érkezik az országba. A tea elkészítését sok szokás jellemzi hazánkban. Van, aki a hideg vízbe azonnal beleszórja a tealeveleket, s felforralja. így azonban veszít aromájából. Mások az előmelegített porcelánkancsó- ba szórt tealevelekre öntik a forró vizet. Ezt néhány percig lefedik, s aztán leszűrve tálalják.

Ismeretes a valódi tea hatása. Á tealevelek koffeintartalma 0,5 és 3,5 százalék között mozog, attól függően, hogy hogyan, milyen módon dolgozták fel őket. A koffein és az illóolaj együttes hatása lassúbb és tartósabb a kávénál; a tea élénkíti a szívműködést, fokozza a légzést és az izomzat munkaképességét, izgatja az idegrendszert. Általános jó közérzetet kelt. Ám a tea — mértéktelen fogyasztáskor — veszélyeket rejt magában, részegségszerű bódulatot kelt. Rendszeresen sokat fogyasztóknál szívdobogás, ideges álmatlanság léphet fel.

A

mikor élvezeti cikkről készül írás, szokás valamiféle előrejelzést készíteni: hogy az összegyűlt információk' alapján milyen jövőt jósolnak a szóban forgó terméknek. A Világbank előrejelzése szerint a tea ára 1990 után is csak csökken, azaz minden bizonnyal világszerte növekedni fog az egy lakosra jutó fogyasztás. Még az sem zárható ki, hogy egyszer mi is teaivó nemzetté Ippünk elő ...

HO

ŐSZI HANGULAT

Rejtvényünkben Verseghy Erzsébet fenti című verséből idézünk:

Hullatia szirmát kései rózsa,

kelyhében harmatcsepp kuporog,... folytatása a rejtvényben.

VÍZSZINTES: 1. Tagadószó. 3. A versfolytatás első része. 10. Ilyen a jó kés. 12. Értesülés. 13. Forma. 14. Verskellék. 16. Télen aratják. 18. Iráni város. 19. Kiejtett betű. 20. Háztartási eszköz. 23. Idegen szavak előtagjaként kettősségre utal. 24. Dánom ikerszava. 25. Bolgár cigarettamárka. 27. Tádé egynemű betűi. 29. Magas hegyvidék a Szovjetunió, Afganisztán és Kína határán (éf.). 30. Kárpát-ukrajnai városka a Tisza partján. 32. Moszkva nagy áruháza. 34. Piros németül. 35. Szovjet város az Észt SZSZK-ban. 36. Mustárgáz. 38. Fonalat vagy hajat összeborzol. 39. A bíróság munkájában részt vevő nem jogász szakértő. 40. Lengyel félsziget (éf.). 41. Menyasszony. 42. MAEV. 43. Fotyó és medence Kö- zép-Azsikban. 45. Üres táll 46. Kamionjelzés. 48. Ala- csony-Tátra alatti hegység. 49. Ludas Matyi. 51. Zenekart vezényel. 53. Tompa Mihály. 54. Ravasz ötlet. 56. A magasba. 57. Végtag. 58. Származik. 60. Calórla röviden. 62. Hatalom jelzője lehet.

FÜGGŐLEGES: 1. A versfolytatás második része. 2.

...Pelin, bolgár író (1887-1949). 3. Hangtalanul vés! 4. Norvég és magyar gépkocsijelzés. 5. Nobel, svéd kémikus találmánya. 6. Közel-keleti ország. 7. Magas növény. 8. Nem mozdul. 9. NSZK-beli folyó a csehszlovák határ közelében. 11. Kiejtett betű. 15. Szobamadárként tartott énekes madarak. 17. Erdély területén élt ókori nép. 20. A fluór, a Jód és a foszfor vegyjele. 21. Kényelem. 22. Egyor a magyarokra mondták, hogy ilyen nép. 26. Keleti népeknél az uralkodóház tagjainak a megszólítása. 28. Kétszeres. 31. Sportverseny indítása, kezdete (éf.). 33. Gép működése, járata. 35. Szép tavaszi virág. 37. Kurta. 38. A fa külső rétege. 40. Egyfajta sajtótermék. 44. Annyi gramm valamely anyagból, amennyi a molekula súlya. 47. Marokkóban az Atlasz hegységrendszerhez tartozó, a Földközitenger partja mentén húzódó hegység. 50. Kanál jelzője lehet. 52. Hálószerű kézimunka. 53. Nagyobb edény. 55. Talál. 57. A felsőfok jele. 59. Egyformák. 61. Háziállat. 62 .Állóvíz.

Beküldendő a vízszintes 3. és a függőleges 1. számú sorok megfejtése.

A 39. szám rejtvényének helyes megfejtése: Üdvöz- légy, hűs esőikkel ölelő / idegzsongító, kedves őszelő. Könyvet nyert Szabó György, Ceöejovce.