Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-09-09 / 36. szám

új ifjúság 10 Ha valaki alaposan felönt a garatra, s hajnaltájt szűró fájdal­mat érez tarkójának a tájékán, aligha kétséges, hogy miért fáj a feje. De a bajmegállapítást ille­tően akkor sincs az orvosnak ne­héz dolga, ha valaki mértéktelen napozás közben lesz rosszul, mert Ilyenkor a fejfájáshoz a hőguta egyéb csalhatatlan tünetei is tár­sulnak. Más esetekben a beteg alapos kikérdezése és vizsgálata szükséges ahhoz, hogy rájöjjön az orvos a baj okára. Egyebek között tisztázni kell, hogy milyen jellegű és erejű a fájdalom, hol kezd a fej fájni, rohamszerűen tör-e a betegre a fájdalom, s ha igen, mikor és milyen gyakran tá­mad a roham, s mennyi ideig tart, vannak-e a bekövetkezésére útalő, továbbá rá hajlamosító és kísérő tünetek, miképp oldódik, Illetőleg milyen kezelésre enyhül és múlik el a fájdalom. Alkalomszerűen és naponta Ä nem fejfájós emberen robba-. násszerűen kialakuló és egyre erő­södő fejfájás rendszerint valami­lyen súlyos agyi betegségnek (ví­rusos fertőzésnek, agytályognak, agyhártya alatti vagy kisagy! vér­zésnek, agyi érelzáródásnak, agyon belüli vérnyomás-növeke­désnek, agydaganat kezdődő ki­türemkedésének stb.) a jele, de magas vérnyomás, szén-monoxid- mérgezés, a felső fővéna eldugu­lása, zöldhályog, szemideggyulla- dás, meg a szem szivárványhár­tyájának és sugár testének a gyul­ladása is előidézheti. Ilyenkor nem a fájdalom csillapítása az elsőd­leges teendő, hanem okának a tisztázása, és mielőbbi megszün­tetése, mert enélkül csak ideig- őráig tartó tüneti javulás érhető el a fejfájás kezelésében. Más típusú fejfájás a rohamok­ban jelentkező, ám fokozatosan kifejlődő migrén, amely kezelés nélkül az esetek háromnegyedé­ben négy óránál tovább tárt, s a betegek egyötöde két napig is szenved tőle. De akadnak olya­nok is, akik két-három hétig is migrénes rohamokkal küszködnek. Habár az eleinte egyoldali, később azonban gyakran kétoldali roha­mok általában alkalomszerűen támadnak, néhány betegnek szin­te menetrendszerűen kezd fájni naponta a feje. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kelleténél több fájdalomcsillapító és koffein (feketekávé) ugyanúgy előmoz­dítja az alkalomszerű migrének mindennapossá válását, mint az időközben támadó depresszió, a stresszel teli élet és a magas vér­nyomás. Ilyenkor — látjuk majd — már gyomor-, bélrendszeri és egyéb vegetatív (az akarattalan idegrendszer által szabályozott szervre jellemző) tünetek társul­nak hozzá, s a leghatásosabb gyógyszerekkel sem segíthetünk érdemben a bajon. Legföljebb a fájdalom csillapodását, ideig-órá- ig tartó panaszmentességet érhe­tünk el velük. Enyhébb jellegű az a féloldali fejfájás, amely hirtelen jelentke­zik (akár éjszaka is felébred az ember miatta), néhány perc alatt válik a fájdalom hevessé, s több­nyire fél órától háromnegyed óráig tart, olykor azonban több órán át is elhúzódhat. Ez a fajta fejfájás napokon vagy heteken át naponta többször is előveszi a be­teget, ezután azonban hetekig, hó­hormonális és környezeti tényező kiválthatja a fájdalmukat. Külö­nösen az etil-alkoholra (a sze­szes italra) hadd hívjuk fel a fi­gyelmüket, amely nagyon gyakori bajkeltő, tényező! Akiknek ellen­ben a háromosztatú agyideg bán- talma miatt fáj a fejük, azok óva­tosan rágjanak, borotválkozzanak vagy érjenek a szájuk és az or­ruk tájékához, mert ezek a me­chanikai hatások rohamot idézhet­nek elő. Sokban hasonlít a há­romosztatú ideg bántalmához az hangos környezet. A hirtelen je­lentkező féloldali, rendszerint fél, háromnegyed óráig tartó fejfájást ellenben a szem kötőhártyájának a belövellése, könnyezés, orrfo­lyás, orrdugulás, az arc kipiru­lása vagy éppenséggel elsápadása és a nyak két oldalán futó fej­verőér kidudorodása kísérheti. Baj megállapítás Minthogy a fejfájás mindig va­laminek a tünete, hatásos kezeié­Ml OKOZHAT FEJFÁJÁST? Akinek csak hébe-hóba fájdogál a feje, el sem tudja képzelni, hogy milyen kegyetlenül meg- gyötri azt, aki gyakran szenved benne. Enyhe esetben magától elműlik a fejfájás, máskor egy-két fájdalomcsillapító tabletta szabadít meg tőle, de van olyan válfaja is, amely súlyos, az életet is fe­nyegető betegség kísérő jelensége. napokig, sőt évekig tartó panasz- mentes időszak következik. A legrövidebb ideig a neuralgiás (az idegzsábás) fejfájás kínozza az embert. Ilyenkor csak másod­percekig fáj a feje, de akkor a fájdalom heves (olyan, mintha be­lenyilallna a fájás a fejbe). Segít az önmegfigyelés Azok a betegek, akiknek egy- egy alkalommal rövid ideig, ám igen gyakran fáj a fejük, egy idő múltán úgy érzik, mintha soha­sem lenne szünet a rohamok kö­zött. Habár roppant sok kellemet­lenséggel jár az ilyen fejfájás, szerencsére ugyanúgy jóindulatú, mint az érzelmi (indulati) alapon kialakuló, a bizonyos ételek és a szeszes italok kiváltotta, meg a havi vérzéssel és némely gyógy­szer szedésével járó fejfájás. Sú­lyosabb bajra utaló jel, ha a fej­fájás típusa hirtelen módosul (ez jobbára a 40. életév betöltése után szokott előfordulni), rendszeresen éjszaka jelentkezik (következés­képp zavarja az alvást), a köhö­gés, az erőlködés, és bizonyos testhelyzet fokozza a fájdalmat, ha magas lázhoz, tarkómerevség­hez, látásromláshoz vagy kettős látáshoz stb. társul. De alapos ki­vizsgálást igényel az is, ha szervi betegség, új gyógyszerre való át­állás, fogászati vagy sebészeti be­avatkozás és pszichoszociális stressz idején kezd először fájni a fej. Sok mindent elárul a baj ter­mészetéről az, ha a beteg meg­figyeli (márpedig rendszerint előbb-utóbb felfigyel rá), hogy mitől kell óvakodnia, ha nem akar fejfájást kapni. A legnehezebb helyzetben a migrénesek vannak, mert nekik seregnyi lelki, testi, állcsont tályogjával járó fájdalom. Ez rendszerint fogorvosi beavat­kozás után alakul ki, s a fájdal­mat a rágás és a fogmosás szá­mottevően fokozza. Minthogy a tá­lyog néha egészen kicsi, földerí­tése végett ajánlatos az állcsontot megröntgenezni. Milyen tünetek társulnak leg­gyakrabban a fejfájáshoz? A légi több tünetet a migrénnel kapcso­latban ismerjük. Roham idején ál­talában szédül és hányingerrel küszködik a beteg, de nem megy ritkaságszámba az sem, hogy hány, esetleg hasmenése támad. Roppant érzékeny a külső inge­rekre: kerüli a fényt, rossz ha­tással van rá az erős illat és a séhez rá kell találni a háttérben meghúzódó okra. Az agyi és az agyhártyával kapcsolatos betegsé­gek kórismézésében ugyan fontos szerepük van a tüneteknek, a pontos diagnózishoz azonban rönt- genezésre, számítógépes réteg- röntgenezésre, ultrahangos vizs­gálatra vagy mikrobiológiai vizs­gálatra van szükség. A műszeres vizsgálatokkal nemcsak a kopo­nyaűrben levő lágy részek elvál­tozásaira, hanem az orrmelléküre- gek gyulladásának is nyomára bukkanhatunk, amelyek közül többnyire az ékcsonti öböl gyul­ladása szokott visszatérő vagy idült fejfájást okozni. Ha fertőzés gyanúja merül fel, mikrobiológiai és laboratóriumi vizsgálattal állapítják meg, hogy milyen kórokozó keltette a bajt. jó néhány mikroba okoz ugyanis olyan fertőzést, amely fejfájással járhat. Minthogy a nyaki gerinc, a szem, a fül, az orr és a torok betegségei meg az állkapocsízület működési zavara szintén fejfájást idézhetnek elő, ezekre is gondol­ni kell a kórismézéskor Az utób­bi években külföldön egyre gyak­rabban hangoztatják, hogy az áll­kapocsízület bántalmának fontos szerepe van a fejfájás kialakulá­sában. Ha ez az ízület beteg, az valóban fejfájással járhat, de csak akkor, ha az ízület környéke fe­szes és fájdalmas, a rágás és a beszéd fokozza a fájdalmat, rá­gáskor pattog, recseg az ízület, s a száj nyitásakor és zárásakor ol­dal irányba mozdul az állkapocs. Mihelyt ezek a tünetek megszűn­nek, a fejfájás is elműlik. A fejfájós embernek ajánlatos a vérnyomását és a látását is el­lenőrizni. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy nemcsak koponyaűri, hanem általános magas vérnyomás is meghúzódhat a fájás hátteré­ben, miként köztudomásúan attól is megfájdul az ember feje, ha homályosan vagy kettősen lát, ha szemüvegre volna szüksége, de nem hordja azt, vagy ha nem jó — a kelleténél gyengébb vagy erősebb — a szemüvege. Gyógyszer, megelőzés A fejfájás úgy szüntethető meg a leggyorsabban, ha a beteg fáj­dalomcsillapító tablettát vesz be. Az alkalomszerűen szedett gyógy­szer ellen nem emelnek az orvo­sok kifogást. A mindennapos gyógyszerszedésről azonban egyre inkább az a szakemberek vélemé­nye, hogy többet árt, mint hasz­nál. Az elmúlt években végzett vizsgálatok ugyanis kimutatták, hogy a gyógyszerek elnyomhatják az agy saját fájdalomcsillapító rendszerét, s emiatt egyre több gyógyszerre van szükség a fáj­dalom enyhítéséhez. Ha pedig a szervezetnek ez a rendszere meg­gyengül, annyira gyenge hatásra is megfájdulhat az ember feje, amely rendesen nem képes fejfá­jást előidézni. Alighanem ez az oka annak, hogy — mondottuk — az alkalomszerű fejfájásból akár mindennapos fejfájás alakul ki az idők folyamán. Ezt megelőzendő a chicagói K. Moore azt ajánlja, hogy ne vigyük túlzásba a fájda­lomcsillapítók szedését, olyan esetben pedig, amikor a fejfájás elviselhető, ne folyamodjunk gyógyszerhez. A mindennapos gyógyszerszedést abbahagyó bete­geinek a többsége egy idő múltán jobban érezte magát, mint azok, akik továbbra is mindennap be­vették a gyógyszert. Már csak azért is, mert nem mutatkoztak rajtuk a gyógyszerek mellékhatá­sai (a szájszárazság, a letörtség, az álmatlanság, a hányinger, a hasfájás, a lábfáradás, hogy csak a leggyakoribbakat említsük). Némely migrénes betegnek nem­csak a fájdalomcsillapítókkal, ha­nem néhány egyéb készítménnyel és az étkezéssel is ajánlatos csín­ján bánnia. Nem megy ritkaság- számba, hogy a hormonális fo­gamzásgátlók, a nitrátok, a rezer- pin, a nagy adagú A-vitamin stb. ugyanúgy migrénes rohamot vál- atnak ki, mint bizonyos élelmisze­rek. Ha a beteg a rohamok meg­szaporodását észleli, beszélje meg kezelőorvosával, hogy milyen gyógyszerrel helyettesítse a baj- keltő készítményt, a rohamot elő­idéző ételről pedig mondjon le. É. T. SZEPTEMBER ELEJÉN Rejtvényünkben Kosztolányi Dezső fenti című verséből idézünk. VÍZSZINTES: 1. A versidézet első része. 11. Or­vosi rendelő előtti szoba. 12. Fordítva: szolmizációs hang. 13. Női név. 14. Az ógörög mitológiában Zeusz felesége, a családi élet istennője. 15. Alak. 17. Ausztráliai futómadár. 18. Bozót közepe! 19. Folyó, öböl és fennsík a Szovjetunió északi részén. 21. Jószívű. 22. G. I. 23. Jelkulcs. 24. Hegycsúcs. 26. Indiai kenderből készített kábítószer. 28. A dal. 30. Egyformák. 32. Fűtési fajta. 34. Tarol. 35. Ket­tőzve: női becenév. 37. Női név. 39. Osztrák, nor­vég és uruguayi gépkocsijelzés. 40. Élősködő, para­zita. 42. Korallzátony. 44. Üres kád! 45. Mecseki csúcs. 47. Dél-franciaországl váróé. 48. Ábrázata. 50. Az állatvilág szövőmestere. 51. Kassák Lajos szerkesztette lap volt. 52. Levéltávirat. 54. Csont- vágy húsléből készült finom kocsonya. 56. Gyógy­szer alakja is lehet. 57. Korszak (éh.). 59. Olasz, spanyol és román gépkocsljelzés. 60. Kukoricaszá­rító. 61. Külszíni bányavágat. 63. Kiejtett betű. 64. Beszél a varjú. FÜGGŐLEGES: 2. Körülveszi. 3. A legalacsonyabb rangú főnemes volt. 4. Időegység. 5. Háziállat. 6. Kossuth-díjas magyar író (Gábor). 7. Előforduló. 8. Menet eleje! 9. Férfinév. 10. Szlovákiai folyó. 14. A versidézet második része. 15. Az USA tagállama, fővárosa Indianapolis. 16. Magyar ásványvízmárka. 19. Észak-olaszországi város. 20. Síkság. 23. Ake betűi keverve. 25. Magyar ifjúsági regényíró (Fe­renc 1879-1934). 27. Háztartási eszköz. 29. Harc­kocsi. 31. Napszak. 33. Meleg égövi ízeltlábú állat, amelynek potroha végén mérges mirigyű tüske van. 36. Robbanó szerkezet. 38. Vágóeszközök. 41. Indiai nagyváros, a Tadzs Mahal városa. 43. Albán pénznem. 46. Kisfiú megszólítása. 49. Mezőgazdasá­gi eszköz névelővel. 51. Visszafojtottan fejezi ki elégedetlenségét, de a kutya is megteszi. 53. A Bal­kánon élt ókori nép. 55. Lengyelországban eredő romániai folyó. 56. Hagymaféle. 58. Francia terü­letmérték. 60. Visszavág! 62. A csodák csodája. 64. Kicsinyítő képző. Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 14. számú sorok megfejtése. A 34. szám rejtvényének helyes megfejtése: Hull a hűvös harmat. / A kelő nap beragyog egy / par tizén sírhalmat. Könyvet nyert Zirig Katalin, Holice.

Next

/
Thumbnails
Contents