Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-09-02 / 35. szám

új ifjúság 10

Az a tény, hogy a Szovjetunióban is vannak kábítószerek, csak nemrégiben látott napvilágot.

Vajon miért terjedhetett el a Szovjetunióban is a kábítószer, és hogyan védekezhetünk e veszély ellen? Erről beszélgetett a Nye- gyelja című szovjet hetilap munkatársa Mihail Bujanovval, az orvostudomány kandidátusával, a gyermekek és a serdülők pszichológiájának kiváló ismerőjével, a központi orvostovábbképző intézet orvosával.

A civilizáció vétke

lünk a pszichoterapeuták száma. Az általuk felírt gyógyszerek pedig pontosan azokat a szerveket támadják meg, amelyeket a narkotikumok.

— Mondhatjuk-e azt, hogy a kábítószer-élvezés kifejezetten a serdülők problémája?

— A felnőttek között valóban lényegesen kevesebb a kábítószeres, mivel a narkósok között nagyon magas a halandóság, és így sokan nem érik meg a felnőttkort. Meggyőződésem, hogy a felnőtt narkósok is a már említett veszélyeztetett gyerekek közül kerültek ki. A legfontosabb tehát, hogy ideratát. Sajnos, sok a csonka család, amikor az anya egyedül neveli gyermekét. Ha a gyerek ilyen körülmények között egyedül érzi magát (főleg, ha fiúról van szó), serdülőkorban eljut odáig, amikor azt mondja: szabad akarok lenni, azt akarok csinálni, amit akarok. Ha hiányzik az apai ellenőrzés, a kamaszfiű nagyon könnyen eljut a teljes szabadságig, amellyel ugyanakkor nem tud mit kezdeni. Lázadásba menekül, ami személyiségének károsodását eredményezi.

— Mi az, ami megmenti a serdülőt a narkotikumoktól?

maguk előtt perspektívát, vannak terveik, ha ezeket igyekeznek megvalósítani, és megpróbálnak egy reális életmódot kialakítani, nincs szükségük kábítószerre.

— A kábítószer-ellenes harc másik lehetőségeként a félelmet említette.

— Az embereknek meg kell mutatni a moziban, a televízióban, mi lesz abból az emberből, aki kábítószert használ. Ahhoz, hogy az emberek féljenek a következményektől, látniuk, tudniuk kell, hogy ezek a kábítószeres gyere— Sok olvasónak az a benyomása, hogy az elmúlt időben megindult rendkívül erős alkoholellenes küzdelem a kábítószer-élvezet fokozott elterjedéséhez vezetett — jóllehet korábban majdhogynem azt sem tudtuk, mi a kábítószer.

— Az alkoholellenes küzdelem természetesen nem eredményezheti a kábítószer „virágkorát“, annál is kevésbé, mivel a kábítószer elsősorban a serdülők élvezeti cikke, akik még — koruknál fogva — nem jutottak el az alkoholizmusig. A civilizált világban (így nálunk is) az elmúlt 5—8 évben egyre nő a neurotikusok, depresszióra haljamosak, s ezzel e- gyütt a kábítószeresek száma.

— Miben vétkes a civilizáció?

— Erre nehéz válaszolni. Nem születünk egyformán életerőseknek. A mai orvostudomány segítségével sok olyan újszülött életét tudják ma már megmenteni, akik nem is olyan régen életképtelenek lettek volna vagy egész életükre súlyos testi és szellemi fogyatékosok maradtak volna. Ma ezeket a gyerekeket nemcsak megmentik, hanem részben meg is gyógyítják, felnevelik, így végül is a ?zülők‘ nem ismerik saját gyermeküket, nem tudják, hogyan kell vele bánni. A gyerekek pedig egyre gyengébbek, fáradékonyabbak lesznek, egyre kevésbé képesek elfogadni az őket körülvevő világot. Serdülőkorban néhányan közülük agresszívakká válnak, ellenállás fejlődik ki bennük a számukra nehezen teljesíthető, éppen ezért fárasztó és idegesítő társadalmi elvárásokkal szemben, így aztán leginkább csak egymás között érzik jól magukat, egymással alkotnak közösséget. Ezek a gyerekek nagymértékben veszélyeztetettek.

— Hogyan lehet segíteni rajtuk?

— Sajnos, sokáig lenéztük a pszichoterápiát, gúnyosan „áltudomány trójai falovának“ neveztük. Még ma is nagyon kevés náISMERNI A GYEREKEKET

jében felismerjük a hajlamot a hasonló rendellenességek iránt, még mielőtt a baj, vagyis a rá- szokás bekövetkezne. Ehhez általános és nagyon komoly rendelőintézeti , kezelésre van szükség.

Elveszett emberek

— Lehet-e a hajlamnak meghatározó szerepet tulajdonítani? Ha a hajlam megvan, mondhatjuk-e, hogy az illető eleve elveszett ember? „Én már sok mindent megtettem a fiamért — írja egy anya Cseljabinszkból. — Voltam orvosnál, a rendőrségen, mindenütt azt a választ kaptam: „Ha ön nem tudja megváltoztatni a fiát, mit vár tőlünk?“ A fiam most katona, és azt írja, hogy sikerült leszoknia. Szeretném elhinni, de félek, hogy ha megpróbál véglegesen szakítani a „barátaival“, azok tönkreteszik, ha pedig nem szakít velük, magát teszi tönkre.“ Ez a fiú valóban elveszett ember?

— A hajlamról beszélve elsősorban a gyenge akaratra kell gondolnunk, amikor a fiatal nem képes ellenállni a kísértésnek, és energiáját valami másra fordítani. Akiből hiányzik a hajlam, az ellenáll, nagyobb akaraterővel rendelkezik. Akiben megvan a hajlam, az sem elveszett ember, bár természetesen többet kockáztat. A szülőknek, az orvosoknak, a tanároknak ismerniük kell a gyereket, meg kell érteniük gyengeségét, segíteniük kell neki. Fejleszteniük kell önállóságát, aka— A munka mint életforma, és a félelem a következményektől. Az erő ott munkálkodik a gyerekben, de nincs levezetve: törvényeink szerint 16 éves korig a fiatal nem végezhet fizikai munkát. E- gyébként a serdülőkor nem iskedvez a fizikai munkának. A gyereket úgy nevelték, hogy kényelmetlen számára a munka. A serdülők, mivel nem látnak más kiutat, energiájuk levezetésére botrányos lázongásokba, hangoskodásokba, vandalizmusba menekülnek. A narkotikumra mint doppingra van szükségük, hogy ezáltal leküzdjék gátlásaikat. így jönnek létre a bandák.

— Az imént a munkát említette. De hiszen a tanulás, a sport szintén munka, méghozzá nem is akármilyen. íme egy tipikus levél: „Oleg egészséges, tehetséges gyerek volt, két iskolát is elvégzett kitűnő eredménnyel, szakkörökbe járt... Aztán kosárlabdázni kezdett, edzésekre járt, és amikor valaki „füvet“ adott neki, hogy próbálja ki, elfogadta ... Sajnálatra méltó, akarat nélküli ember lett belőle. Mindössze 22 éves, de élő halott.“

— A munka komoly dolog, ami a serdülő és a társadalom számára egyaránt fontos. Sajnos, nem vagyunk erre kellőképpen felké: szülve, a fiatalságnak nem kínálunk választási lehetőségeket. A sport (az anyukák és az edző felfogása szerint) azért kell, hogy rekordokat, dicsőséget szerezzen a gyerek, Ha a fiatalok látnak

kék hamarabb halnak meg, mint a kábítószerrel nem élő kortársaik, megfulladnak, mérgezést, sokkot kapnak. 10—13 évesek is meghalnak. A felelősség elsősorban az orvosoké, bár a szülők a rendőrséghez fordulnak segítségért, nem pedig az orvoshoz. Négy kábítószeres gyerek közül csak egyet visznek orvoshoz.

— Félnek, hogy nyilvántartásba veszik a gyerekeket? Vagy attól félnek, hogy nem tudnak rajtuk segíteni?

— Ettől is, attól is. A 60-as években a szovjet pszichiátriában eluralkodott az a nézet, miszerint azok az emberek, akiknek viselkedése, magatartása eltér közvetlen környezetének normáitól, „szkizofrének“. És bár a szkizo- frénia nagyon ritka és nehezen felismerhető betegség, az orvosok gyakran ráfogták a betegre ezt a diagnózist. A 70-es években a szkizofrénia nemcsak diagnózissá, hanem félelmetes, megbélyegző kifejezéssé vált. Akire egyszer ráfogták, élete végéig kísérte. így alakult ki a félelem az orvosoktól, bizalmatlanság a pszichiátriai kezelésser szemben. Sajnos, félelmet és bizalmatlanságot kelteni lényegesen könnyebb, mint eloszlatni. Még ma is vannak olyan szülők, akik látva, hogy gyerekükkel valami nincs rendjén — inkább várnak, „hátha“ a dolog magától; rendbejön.“

Orvosok felelőssége

— Az orvos akkor tud hathatósan segíteni, ha erre a feladatra felkészítik, jelenleg nálunk több mint 80 orvostudományi egyetem és több tucat orvostovábbképző intézet működik. 1987 szeptemberében a központi orvostovábbképző intézetben egy hónapos előadássorozatot tartanak a gyermekek és serdülők kábítószer-élvezetének időszerű kérdéseiről. Ä leendő gyermekpszichológusoknak jelenleg nem tanítják a kábítószert élvező gyermekek és serdülők gyógykezelésének módját. 1985 májusáig a gyermekpszichológusoknak nem beszéltek a serdülők körében oly gyakori nagymértékű alkoholfogyasztásról sem. Általában a felnőttkori alkoholizmus és kábítószer-élvezet következményeiről esik sző, és nem arról, hogyan lehet gyógyítani a fiatal narkósokat és alkoholistákat.

— íme, még egy levél. „Néhány évvel ezelőtt egy fiatal ápolónőt, aki nem volt hajlandó gyógyszerekkel ellátni a narkósokat,. bestiális módon meggyilkolták.“ Sok egészségügyi dolgozó azonban hajlandó ellátni a narkósokat. A recepteket valahogyan (valakitől) beszerzik. Az ilyen orvosokat felelősségre kellene vonni, hiszen ezáltal megszegik az orvosi esküt.

— Próbálja meg előkeresni az eskü szövegét: az orvostudományi egyetemek dékáni hivatalain kívül sehol sem fogja megtalálni... Sajnos, előfordulnak olyan esetek — bár ez valóban ritka dolog — hogy narkós-alkoholista orvosok gyógyították a narkós-alkoholista betegeket. Ez már bűncselekmény. Az sem ritka, hogy megfelelő anyagi ellenszolgáltatások fejében narkotikumokkal látják el a betegeket.

— Ügy tűnik, két problémával kell megküzdeni: meg kell gyógyítani a betegeket, ugyanakkor nincs megfelelő számú és képzettségű szakember.

— A társadalom, a közvélemény nem jutott el annak megértéséhez, hogy a narkománia nem egyszerűen bűncselekmény, hanem elsősorban betegség. Segítség nélkül ettől a betegségtől egyetlen ember, beteg sem szabadulhat meg. A köztudatban elterjedt az a téves meggyőződés, hogy a gyerekekért elsősorban az orvos, g tanár, a rendőrség felelős — pedig valójában a család az, a többiek csak segíthetnek.

Lm

ÚJ ISKOLA

Rejtvényünkben Pákolitz István fenti című verséből idézünk egy kétsorost.

VÍZSZINTES: 1. A versidézet első része. 11. Miskolc hegye, de zsír jelzője is lehet. 12. Bíztató szó. 13. Lótenyésztéséről ismert Pest környéki község. 14. Forma (éf.). 15. Ötven százaléka. 17. Foghús. 18. Sor szlovákul. 19. Lécekből összerótt, hézagos oldalú nyitott ládika. 21. Tévé! 22. Atmoszféra. 23. Politika jelzője is lehet. 24. A tévé rendszeres esti adása. 26. Csoportnak zárt rendben való hosszabb gyaloglása. 28. Kendert tör. 30. Thaiföld régebbi neve. 32. Lom ikerszava. 34. ... tesz, becsap, rászed. 35. Rar betűi. 36. Maródi. 37. Főnévképző. 38. A győzelem megszemélyesítője a régi görögök képzeletében. 40. Saját tulajdon, régiesen. 41. A magyar nemzeti szobrászat legnagyobb alakja (Miklós 1831—1875), híres műve a Búsuló juhász. 42. Az észak-indiai Magadha birodalom királya volt. 44. Ásatás eredménye. 46. Bekövetkezik. 48. Égtáj. 49. Kiejtett betű. 50. A jószívű teszi. 52. A szeretet jelképeként elnyeri valakinek a ... 54. Izomkötője (éf.). 55. Katasztrális röviden. 57. Gazdasági épületek. 58. Csak egy kissé. 59. Finom az ilyen vaj. 61.

Szovjet repülőgéptípus. 62. Fiatal ló. 63. Tőszámnév.

FÜGGŐLEGES: 2. Egy harapásnyi étel. 3. Idény.

4. Testrész. 5. Spanyol és svéd gépkocsijelzés. 6. Dal. 7. A középkorban Prágában életre keltett agyagszobor. 8. Bead, de csak a közepén! 9. Szil betűi keverve. 10. Földdarabka. 14. A versidézet második része. 15. Déry Tibor regénycíme. 16. Megtörtént dolog. 19. A vese orvosi neve. 20. Romániai folyó. 23. Az 1848-as szabadságharc tábornoka volt (József). 25. Szétadagol. 26. Aki sokat ..., keveset fog, ismert mondás. 27. Jugoszláviai város a Duna és a Tisza találkozásánál. 29. Jogtalan cselekedet elleni tiltakozás. 31. A nőszirom rendszertani neve (eredeti helyesírással). 33. Ilyen ház a hegyvidéken a turistaház. 39. Díszes. 41. Fordítva: román pénznem. 43. „A“ beszéd része. 45. Élet. 47. Mályvaféle dísznövény. 49. Női név. 51. Emelőgép. 53. Volt, régiesen. 54. Női becenév. 56. Nyom. 58. Kas betűi keverve. 60. Ételízesítő. 62. Kubai és osztrák gépkocsijelzés.

Beküldendő a vízszintes 1., a függőleges 14. számú sorok megfejtése.

Lapunk 33. számában megjelent rejtvény helyes megfejtése: Az orvos azt mondta neki, hogy az idegesség az öregedés jele.

Könyvet nyert Simonka Judit, Stúrovo.