Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1987-08-26 / 34. szám
új ifjúság 10! Az évről évre óriási területeket elpusztító erdőtüzek leküzdése mindeddig szinte kilátástalan vállalkozásnak bizonyult. Sem a földi eszközök, sem a repülőgépek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Egy svájci találmány azonban most sokat ígérőnek látszik: e helikopteres módszernek az egyszerűségénél csak hatásossága nagyobb A Riviérán és Franciaország déli megyéiben évről évre félelmetes füstfelhőktől fekete az egyébként ragyogó azúrkék ég: erdőtüzek emésztik a növényzetet és az állatvilágot — nemegyszer az üdülőövezeteket is —, s e csapások az egész tői elkarsztosodásával fenyegetnek. Nem kedvezőbb a helyzet a Földközi-tenger térségének többi országában sem. A kánikulában kiszáradt erdők percek alatt lángra kapnak, s az ismétlődő tűzvészek következtében Korzika erdőállományának például már az egyötöde elhamvadt. Az utóbbi időben Görögországban szintén több tízezer hektárt emésztettek el a lángok, s amikor Spanyolországban, Barcelona környékén ötezer hektárnyi erdő vált üszőkké, az önfeláldozóan dolgozó háromezer, tűzoltó és önkéntes szinte teljesen tehetetlenül küzdött a vésszel Nem kímélik a lángkataszfrófák Európa egyéb országait, de a tengerentúlit sem (Kaliforniában évről évre egész településeket zárnak körül erdőégések). Az utóbbi idők legnagyobb katasztrófája azonban Ausztráliában pusztított, ahol — a délkeleti part közelében — 2600 négyzetkilométernyi vadont'perzselt fel a tűzvész (71 ember vesztette életét a láng- és füsttengerben), majd az idén Kína nagy területei károsodtak Vélhetnénk, hogy a tűz legalább a nedves, párás, trópusi eső áztatta erdőket megkíméli, ez azoftban, sajnos, nem igaz: az 1982—83-as csapadékszegény esztendőben Borneo szigetén 3,5 millió hektár dzsungel égett le A szakértők 50—100 millió hektárra becsülik a földkerekségén egy esztendő alatt elszenesedő erdőállományt, s e károkat hatszor annyi bozót- és 'szavannatűz tetőzi. Az erdőtüzek okai földrészenként eltérőek. A villám- csapás csak az északi tűlevelű erdőkben gyakori „gyújtogató“. Közép Európában legtöbbször az emberi gondatlanság okoz erdőtüzeket, kontinensünk déli sávjában pedig — többnyire — szándékos, bűnös gyújtogatás, javarészt földspekulációs üzelmek szolgálatában. Ugyancsak az ember idézi elő a tüzek többségét a fejlődő országokban, ahol az erdők leégetésével „nyernek“ új termőterületeket, a szavannák felperzselésével pedig a legelőket „regenerálják“. A túlnépesedett, állandó termelési gondokkal küszködő országok iskolázatlan lakossága, főképp a nomádok számára, az erdő és annak élővilága nem érték, sőt megélhetésük gátját látják benne, s ezért pusztítják. A tragikusan esztelen emberi magatartás következményei felmérhetetlen^k. Egyelőre még nem sikerült pontosan összesíteni az erdőtűz által évente okozott károkat, annyi azonban általános érvénnyel kimondható, hogy óriási idékek ökológiai egyensúlya borult fel és az eredeti állapotot csak nagyon hosszú idő alatt leheti ne) helyreállítani ha ugyan eközben nem következik be újabb tűzeset Ritkaság, hogy az erdőség teljesen üsz kké váljék, de ha igen, akkor talajerózió, el- karsztosodás fenyegeti a területet Átalában nem egészében pusztul el a növényzet: a „tűztűrőbb“ fajok túlélik a vészt, és másodlagos erdőtársulásként vegetálnak tovább. s mert a vidéken van „zöld élet“ e látvány a csapás súlyosságának lebecsülését sugallja. Az egymás után több tűzkárt elszenvedő erdőkben ugyanis még a talaj élővilága sem vészeli át a csapást, s emiatt megTŰZOLTÓ ZUHATAG változik a televény vegyi összetétele: romlanak az újraéledés esélyei. A biomassza elhamvadásakor keletkező gázhalmazállapotú égéstermékek súlyos légkörnyeződést is okoznak. A tűz-ökológiai kutatásokra ezért a jövőben sokkal többet kell fordítani pénzben is, emberi energiában is. Az elharapódzó erdőtűz szinte leküzdhetetlen. A gyakran 30 méter magas lángok nemegyszer 10 km széles frontként nyomulnak előre, akár 5—6 km/ó sebességgel is. A pokoli hőség következtében magát a lángfrontot jószerivel meg sem lehet közelíteni. Szélsőséges esetben: mekkora esélye van a lángtengerrel szemben az oltásra mezítláb kivonuló indiai erdei munkások csapatának!? De ahol oltótechnikával jól felszerelt emberek vonulnak ki, ott is csekély az oltás hatásossága. Érthető tehát, hogy mindeddig a megelőzés látszott az egyetlen ígéretes lehetőségnek: csak ebben bízhattak a hatóságok — irtásokat vágtak, óvatosan megsemmisítették a gyúlékony avart és aljnövényzetet, a legkritikusabb területeken pedig falajbeszórá-t végrzfek, ill. —helyenként — égésre kevésbé hajlamos növényekből ültetett sávokkal választották el egymástól a leggyúlékonyabb erdőtársulásokat. Ha azonban az ilyen óvintézkedések ellenére is erdőtűz tört ki valahol, már csak a természet kegyében, egy-egy felhőszakadásban reménykedhetett a tűzoltóság is, a lakosság is. Az oltást legtöbbször az a körülmény, nehezíti, hogy az úttalan hegyvidékeken, tajgákon, prériken nem képesek megfelelő erőkkel felvonulni „Szent Flórián katonái“, de ha mégis, akkor — közművek hiányában — nem áll rendelkezésükre elegendő víz. Éppen ezek a nehézségek irányították a repülőgépes oltásra a kanadai, a szovjet stb. hatóságok figyelmét. Kanadában sok a tó és sok a hidroplán is, tehát „csak“ a célszerű technikát kellett kidolgozni. Egy-egy hidroplánba 5,5 köbméteres tartályt helyeztek el, a feltöltést pedig úgy oldották meg, hogy a gép egészen alacsonyra repült a tó vagy tengeröböl síkja felett, és a vízbe eresztett csövébe a torlónyomás hajtotta be a vizet. A „tankolás“ időszükséglete így mindössze 30 másodperc volt. A gép ezután a tűz fölé repült, ahol 20—50 m magasságban 200 km/ó sebességgel elhaladva kinyitotta a tartályt, és záporral árasztotta el a lángokat Egyes esetekben ezzel a módszerrel jó eredményeket sikerült elérni, máskor azonban az oldalszél „elfújta“, hatástalanította a vízfüggönyt, bizonyos területeken pedig a' gépeket eleve nem lehetett bevetni, mert ném volt a közelben akkora vízfelület, ami a repülve-töltést lehetővé tette volna. Megpróbálkoztak a helikopterrel is, de már az első kísérletek kiábrándítónk voltak: a három, egyenként ezer literes gumitartály kiürítésekor a rotorszél szétfújta a vizet, sőt a forgólapátok keltette légáramlat erőteljesen szította a lángokat is, amelyek néha oly magasra csaptak, hogy magát a helikoptert is veszélyeztették. A közelmúltban azután színre lépett az „Air Zermatt“, egy mini-légitársaság, amely voltaképpen a hegyekben szerencsétlenül járt emberek mentésére szakosodott. A sziklafalakon szerencsétlenül járt hegymászók és lavinába került sízők kiszabadítása során az „Air Zermatt“- pilőták gazdag tapasztalatokat szereztek a „felülről való beavatkozásban“, s épp e gyakorlat birtokában jutót tak arra a gondolatra, hogy — a hegyi mentéshez hasonlóan — a helikopter' alá hosszabb kötélen felfüggesztett készülék jelentené a tűzoltáshoz a legjobb megoldást. Eljárásuk egyszerű: a helikopter drótkötélen emeli fel a teherbíróképességének megfelelő méretű, például 700 literes tartályt, s a pilóta — tűz fölé érve, s biztonságosan nagy magasságban megnyitja a tartály fenéklemezét — e teljes vízmennyiséget egyetlen tömegben zúdítja le, szétborítva a talajt fedő zsarátnokot. A hatás azonnali és tökéletes, a helikopter pedig máris fordul, hogy 80 km/órás sebességgel visszarepüljön a vízvételező helyre és újabb töltéssel tüstént másik fordulót csináljon. És ha nincs közelben tó vagy víztároló, ahol a heli- • kopter „megmeríthetné a vedrét“?^Erre az esetre , (ösz- szehajtott állapotban könnyen szállítható) ötezer literes víztartályt készítettek, amiből leszállás nélkül feltolthe- tők a 700 literes légi „vedrek“ Ezekkel a felszerelésekkel néhány helikopter is hathatós segítséget nyújthat az erdőtüzek leküzdésében Az eddigi tapasztalatok alapján ki is mondták róluk, hogy kiállták a tű$peóbát.(|. A módszer gyors elt-er-jesztése megteremtheti a lehetősé get a pusztító erdőtüzek csírájukban való elfojtására. d— TUDOMÁNYOS ÉRDEKESSÉGEK Kráterek a Vénuszon Krátereket fedeztek fel a szovjet Venyera 15 és -16 űrszonda radarfelvételein a Szovjet Tudományos Akadémia geokémiai intézetének munka társai. Álmérőjük 8—140 kilométer egyikük másikuk kora pedig az egy- milliárd évet is elérheti, ennek ellenére eszményi állapotban fennmaradtak. A becsapódási kráterek peremén jól felismerhető repedések láthatók — a Földön már régen eltűntek az effajta becsapódási alakzatok. Ebből arra következtetnek a szovjet kutatók, hogy az utóbbi egymilliárd évben nem voltak jelentős vulkanikus vagy tektonikus folyamatok a Vénuszon. Valószínű, hogy a nagyobb napközelség miatt a Vénuszon sokkal intenzívebben mentek végbe a geológiai folyamatok, mint a Földön, s emiatt energiájuk korábban kimerült. Minthogy a Vénuszt 300 méter vastagságú kőzetréteggel egyenértékű sűrűségű gázburok veszi körül, a 140 kilométer átmérőjű krátert kereken 14 kilométer átmérőjű égitest becsapódásának kellett ütnie. „Kenegető“ bacilusok Leningrádi biológusok biotechnológiai módszerrel megoldották a nyálban élő bacilusok bizonyos törzseinek hulladékmentes tenyésztését. A módszer eredményeként két értékes termékhez jutnak: biomasszához, amely értékes fehérjéket tartalmaz és kitűnő kenőtulajdonságokkal rendelkező aktív nyálaijyaghoz. A nyálbacilusok bioszintézis útján előállított gátló- anyaga, inhibitora nagymértékben megjavítja az olyan, az iparban széles körben alkalmazott folyadékok kenőképességét, amilyen a glicerin, az etanol és az atilénglikol. A súr- lódó alkatrészek lassabban kopnak. Az ilyen inhibitorok előállításának eljárása viszonylag egyszerű és nincs szükség hozzá költséges berendezésekre. Napenergiával működő gyapotszárító A türkméniai „Lenin útja“ állami gazdaságban a befejeződéséhez közeledik az első napenergiával működő gyapotszaporító építése. A berendezés 40 tonna nyersgyapotot számíthat meg naponta, Jelentősen csökkentve a porszennyeződés mértékét is. Két év alatt megtérülnek építésének költségei, és 30 dolgozót szabadít fel más munkára. Ha a kisebb gazdaságokat is fel- szerélnék napenergiával működő gyapotszárítókkal, az egész köztársaságban 24 ezer dolgozót szabadíthatnának fel más munkára. Járdalapok pernyebetonból A Kirgiz. SZSZK frunzei betonelem- gyárában olyan járdalapok gyártását kezdték meg, amelyeknek fő alkotóeleme a hőerőművek hulladéka, a pernye. A másodlagos nyersanyag hasznosításának módszerét a helyi műegyetem szakértői dolgozták ki, és terveik szerint a betonele-mgyár immár kimustrált gépeiből építették meg a gyártósort. Kevés homok, cement és festék hozzáadásával különböző színű lapokat gyártanak a helyi hőerőmű hulladékéból. A lapokat utcák, járdák burkolására használják fel. Vértelen műtét fagyasztással Harkovi kutatók programvezéreit krio-szondájával nagy pontossággal végezhetnek sebészeti műtéteket. Az új készüléket a világon először használhatják különböző bélbetegségek kezelésére. A műszer mínusz 80 fokra lehűtött munkafelülete az érintett szerv megfelelő részéhez érintve, megfagyasztja a beteg szöveteket, anélkül, hogy kárt tenne az egészséges szövetekben. A fagyasztás következtében nincs vérzés. A műszert gyenge áramimpulzusokat kibocsátó mínigenerátor vezérli. SZNF-------= Rejtvényünkben Vladimír Reisel „Virágcsokor“ című verséből Idézünk: A virágos hegyoldalra,. .. folytatása a rejtvényben. VÍZSZINTES: 2 A versfolytatás első része. 10. Zseblámpa tartozéka 12 A negyven rabló „babája“. 13. Füzet. 14 Határozó rag. 15 A régi görög vásorok piactere 17. Lakoma 18 Az americium vegyjele. 19. „A“ vármaradvány, 20 Kiütés a szorítóban, röviden. 22. Tompa Mihály. 23. Lengyel regényíró (Aleksander Glowacki 1847—1912), nagysikerű regénye a Fáraó. 24. Külszíni bányavágat 26 Mértani elemeket alkalmazó XX. századi művészeti irányzat 28 Depö 20 A Bánk bán egyik alakja. 31 Bolgár cigarettamárka 32 Zola francia regényíró nagyon ismert műve 33 Lea betűi keverve. 34. A rádió és a televízió rendszeres adása 35 Fordítva: királyi röviden, 36. Gent belga város más neve 38. Fordítva: Gambrinus itala. 39. Kidomborodó mintájú pamutszövet (éh.), 40 Közép amerikai félsziget 42. Jellegze- tesen átható szagú kristályos anvag 43 Ferde, haránt irányú 44 Hari, híres kémnő volt az első világháborúban 45 lószívfi 47, Az americium vegyjele 48. Le, szlovákul 49 Dátumrag, 50 ... de laneiro, brazíliai nagyváros. 52 Idejétmúlttá váló 54 Korszak 55. Aki látta az esetet. 57, (ókat és Mikszáth is ez volt 58. A darázs, a szúnyog, a csalán, de némelyik paprika is megteszi. Oi FÜGGŐLEGES: 1. A versfolytatás második része. 2. Lengyel félsziget. 3. UM. 4. Nigéria fővárosa. 5. Állatok alá leterített szalma. 6. Értesülés. 7 Római hat. 8. Tör betűi keverve. 9. A fösvény emberre is mondják. 11. Lim ikerszava. 15. Nagyon csúnya névelővel. 36. Mindegy. 19. Abba az irányba. 21. Algériai kikötőváros. 23. Erélyes felszólítás, kényszerítő körülmény 24. Temesvár folyója. 25. Tojásdad alakú kis fúvós hangszer. 27. Japánhoz tartozó Csendes-óceáni sziget. 28. Olasz filmszínésznő (Sophia). 29. Női becenév, 31. Az egér is megteszi a zsákkal. 37. Gríz. 39 ízeltlábúak lerakott és megtermékenyített tojása. 41. A mondás szerint az újságíró számára az utcán hever. 42. Ez okozta Trója vesztét. 44. Az ókori föníciaiaknál a Nap, a tűz és a háború istene volt. 46. Portugál tengerész, aki először, hajózta körül a Jóreménység fokát (Bartholome 1450— 1500). 48. Dirr-... lövöldözés hangjának utánzása 49 Dalbetét. 51. Fordítva: szlovák Igenlés 53 Római hét 54. Sem betűi keverve. 56. Megelégel. 58. Római százötven. Beküldendő a vízszintes 2. és a függőleges 1. számú sorok megfejtése. Lapunk 32. számában megjelent rejtvény helyes megfejtése: tündérek rózsakertje, / ahol fölszárnyal gond tálán / az ember árva lelke. Könyvet nyert Molnár Katalin, Krélovsk? Chlmec.
