Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1987-08-19 / 33. szám
új ifjúság 10 II. rész Á daganatos halálozás az Iparilag fejlett országokban a halálozási sorrend második helyén áll, Ez vonatkozik hazánkra is. A vezető halálok e betegségben férfiaknál a tüdő- és a légzőutak daganatai, ezt követik a gyomor, a vastagbél-végbél és a prosztata daganatai. A nőknél viszont a vastagbél- és végbélrák vezet a halálozásban. Ezt követik az emlő, a nemi szervek, majd a gyomor, illetve a hörgők daganatai. Ezek szigorú tények. Ismeretüktől azért nem szabad megkímélni az embereket, mert csak a tudás ösztönözhet a legfontosabbra, e kétségtelenül népbetegségnek minősíthető kór megelőzésére. Az ijesztgetés rossz propaganda, a riasztó plakátok, feliratok nem segítenek. Azért vállalják a szakemberek, a tudósok — kilépve „elefántcsonttornyukból“ — a felvilágosítást, az ismeretek terjesztését, hogy szót értsenek a társadalommal. A méhnyakrák például hosszú évek alatt alakul ki. A nők körében gyakoriak a nemi szervek gyulladásai, különböző fertőzései. Minthogy minden krónikus gyulladás, nem gyógyuló fekély később elrákosodhat, minél korábban kell tisztázni a jellegét, és ha felfedezik a méhrákot, haladéktalanul meg kell kezdeni a gyógyítást, ami ilyenkor nem marad eredménytelen. Ugyanilyen egyszerű a szájüregi r k megelőzése, ha a fogorvos a páciensének nemcsak az éppen fájdogáló fogát nézi meg, hanem megvizsgálja a szájüreget is. Különösen ha az illető iszik vagy dohányzik, ezek ugyanis rákelőző elváltozásokat okozhatnak. Ha bármilyen gyanúsat észlel, s idejében a megfelelő szak- intézménybe irányítja a beteget, itt is biztos a‘gyógyulás. Minden nőnek meg kell tanulnia emlőjének ellenőrzését. Ha rendellenes csomót tapint, vagy azt tapasztalja, hogy az egyik kisebb, akár nagyobb lett, vagy a bimbó elhelyezkedése megváltozott, befelé fordul vagy éppen váladékot ereszt, azonnal keresse fel orvosát. Ilyenkor még igen nagy a teljes gyógyulás lehetősége. A prosztatarákot, a végbélrá- kot és a gégerákot szintén viszonylag könnyű felismerni, s ha a kezelés korai szakaszban kezdődik meg, felépülhet a beteg. Mindent összevetve: egy sor olyan rákos betegség van, amely — idejében kezelve — ma már meggyógyítható. A rák korai megállapítása tehát azért rendkívül fontos, mert minél előbb állapítják meg a bajt, annál jobbak a gyógyítás kilátásai. Ha a betegséget abban a kezdeti szakaszban fedezik fel, amikor még csak helyi tüneteket okoz, a gyógyulás aránya elérheti a nyolcvan, sőt kilencven százalékot. Amikor a daganat már áttételeket képez, a gyógyulás esélyei sokkal rosszabbak, a helyzet kilátástalanabb. De mit jelent a gyógyulás? Sokan valamiféle kegyes csalást sejtenek mögötte, azt hívén, hogy ez csak életet és nem az egészséget jelenti. Gyógyultnak akkor tekinthető valaki, ha betegsége a kezelés befejezésétől számított tíz esztendőn belül nem újul ki, ha daganat- és tünetmentes maradt. A gyógyulás tehát pontosan megfogalmazott állapot. Van, aki évekig, évtizedekig együtt él a rákbetegség különböző tüneteivel akár úgy is, hogy kisebb-nagyobb mértékben megőrzi munkaképességét. Ámbár ez orvosilag, emberileg igen nagy eredmény — mégsem tekinthető gyógyulásnak. Persze, sok olyan daganat létezik még, amelynek keletkezési okát nem ismeri az orvostudomány, de nem egy külső tényezőről tudja, hogy rákkeltő hatása van. A daganatos elváltozást okozó anyagok és vegyületek vizsgálatával igen alaposan és sokoldalúan foglalkoznak. A vizsgálatok elsősorban azokra a vegyi anyagokra irányulnak, amelyeknek rákot okozó hatásuk lehet, és amelyek gyakran előfordulnak a táplálékban, valamint az iparban. Közéjük tartoznak a növényvédő szerek, a növények kártevői ellen alkalmazott vegyületek, a rágcsálók irtását szolgáló készítmények, valamint elég sok élelmiszerszínező anyag és gyógyszer. A külső rákkeltő tényezők között kiemelkedő helyet foglal el a dohányzás. Kétségtelen és bizonyított tény a rák és a dohányzás közötti összefüggés. Ha azonban valaki dohányos, az nem betegszik meg okvetlenül, és megbetegedhet olyan is, aki életében egyetlen cigarettát sem szívott el. A dohányzás azonban az egyéb kockázatot súlyosbítja. Az urániumbányásznak például radioaktív por jut a tüdejébe, ami egymagában is kockázati tényező. Ha dohányzik, nyolcszor annyi esélye van a tüdőráknak, mintha nem dohányozna. A gégerák szinte kizárólag a dohányosoknál fordul elő, hiszen a nikotin a felső léguta- kon okoz elváltozást. És ezek mellett la számos olyan daganaFELNI? MEGELŐZNI! tos betegség van, ami közvetlenül kapcsolódik a dohányzáshoz. S azok, akiknek immunitása nem elegendő a védelemre a rák ellen, megbetegszenek. Aki nem dohányzik, azt kíméljük meg attól, hogy rászokjon. Elsősorban a fiatalokat, főleg a lányokat, mert a tények azt bizonyítják, hogy a nikotin súlyos következményekkel jár a magzatra: EKG-val kimutatható, hogy a magzat 100—110-es pulzusa a dohányfüst hatására felgyorsul és aritmiássá válik. Elég gyakran keresik fel a genetikai tanácsadókat olyan szülők vagy leendő szülők, akiknél a családban már előforduldultak rosszindulatú rákos megbetegedések. Az öröklődéstől tartanak. A tanácsadás ilyenkor kétszintű. Az első tanács — ha csak nem az a néhány ritka daganattípus fordul elő, amely örökletesen meghatározott — egyértelmű: nem kell tartanunk a rák öröklődésétől. Egyfelől a rák a testi sejtek megbetegedése, és így semmi kapcsolata az ivarsejtekkel. Az utódokban ugyanis csakis az ivarsejtek kromoszómáiban levő gének kerülnek át. Másfelől a különböző országokban a különböző típusú rákok előfordulása jelentősen eltér, és viszonylag rövid időn belül jelentős változásokat mutat. Ha az egyik országból másikba települ át a család, gyermekeikben már a befogadó országban domináló ráktípusok lesznek a jellemzők. Ezek a tények egyértelművé teszik a környezeti hatások meghatározó szerepét. A második szintű, mélyebben szántó tanácsadás tulajdonképpen propaganda. A rák ugyanis valóban nem öröklődik, de azért ha a szülők valamelyik konkrét típusú rákban (például tüdő-, gyomor- vagy emlőrák) haltak meg, gyermekeikben 4—6-szor, míg általában 2-3- szor gyakrabban várható ez a típusú rák. Mit is jelent ez? Azt, hogy a rákos megbetegedés szokásos gyakoriságánál ugyan nagyobb a kockázat, viszont semmi esetre sem éri el azt a szintet, amely aggodalomra ad okot, vagy amely miatt esetleg érdemes lenne korlátozni a gyermekek számát. Miért érdemes ezt elmondani a családtervezőnek? Mert ma már kielégítően ismerjük a rákokozó tényezőket, például a cigarettá- zást, bizonyos táplálkozási szokásokat (túl zsíros, égett, forró ételeket), a nemi úton terjedő rákokozó vírusokat (AIDS-t, papilloma vírusokat, nemi szervek herpesz vírusát), a levegőszennyeződést stb. Már ismerjük a hosszú idő alatt kialakuló rákos folyamatot elősegítő külső hatásokat is. Ilyen például az alkohol, a konyhasó, bizonyos hormonok, a feno- barbiturát gyógyszer vagy a szacharin. Ha viszont ismerjük a rákokozó és a rák kialakulását elősegítő külső tényezőket, akkor védekezni is lehet ellenük. Az említett második, mélyebb értelmű tanácsnak ez a fő indoka. A harmadik megszívlelendő dolog a nevelés meghatározó jelentősége. Ha a családtervezők tudják, hogy a rák ugyan nem öröklődik, de családjukban a hajlam az átlagosnál nagyobb, és tisztában vannak a daganatokozó és -elősegítő külső hatásokkal, akkor a gyermekeik érdekében fokozott gondot fordíthatnak az ilyen külső hatások kerülésére, illetve úgy nevelhetik őket, hogy egészségesen éljenek és kerüljék a rákkeltő hatásokat. így a genetikai tanácsadással — amely a megszületendő gyermekkel kapcsolatos első orvosi ténykedés szokott lenni — olyan hosszú távú tudományosan igazolt és kivitelezhető (hiszen a szülők erre mindenképpen a legalkalmasabbak) megelőzési program veheti kezdetét, amely sok mással egyetemben (a daganatokozó hatások háttérbe szorításával, szűrő- vizsgálatokkal, korai és még hatékonyabb kezeléssel) a ma még oly félelmetes rákos megbetegedések és halálozások gyakorisá- ságát töredékére szoríthatja visz- sza. Az írás első részében fölvetett kérdéshalmazra tehát megkaptuk a válaszokat. Nem az új kor új betegségéről van szó, nem is örökölhető, még inkább nem terjed fertőzéssel. Az orvostudomány jelenlegi fejlettségi fokán a daganatos betegség megállapítása már nem minden esetben azonos a halálos ítélettel. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy ez az új népbetegség megszűnt a „népek pestise“ lenni. Shakespeare-t átstilizálva feltehetjük tehát utolsó kérdésünket: Félni vagy nem félni? A válasz talán az eddig elmondottakból is kiderül: győzze le mindenki szorongását, félelmét, ellenérzését, és ne zárkózzék el, ha lehetősége van szűrővizsgálatra. Sőt, ismerve a genetikai veszélyességi faktort, valamint az elkerülhetetlen külső rákkeltő hatásokat — mint a munkahelyi vagy az életkörülmények részét —, keresse a szűrővizsgálat lehetőségét. Nem félni kell tehát, hanem a lehetőségekhez mérten megelőzni a bajt. összeállította: NESZMÉRI SÁNDOR Gyógymód Kovács találkozik régi barátjával és megkérdezi: — Hogy van a feleséged, még mindig annyira ideges? — Már nem. Szerencsére sikerült teljesen kigyógyulnia belőle. — Ne mondd, és hogyan? Á választ megtaláljátok a rejtvényben. VÍZSZINTES: 1. Egyformák. 3. A válasz első része. 10. Lányos háznál rendezett, uzsonnával járó délutáni társas összejövetel. 12. Olaszországi folyó. 13. A sas fegyvere. 14. Erdélyi folyócska, de női név is. 15. Bolgár pénznem. 17. Magyar hagymaváros. 18. Délután, röviden. 19. Nemes gesztenye. 21. Tengeri halfajta. 22. A Nílus forrástava Etiópiában. 23. Trombitahang. 25. A gadolinium vegyjele. 26. Hazudik, nagyokat mond. 28. Hírek, műsor közvetítésére, továbbítására való műszaki berendezés. 30. A száguldó riporter egyik személyneve. 31. Sertés finom része. 32. Éneklőszócska. 33. ... Marino, törpeállam Dél-Európában. 34. Könnyezni. 35. Bo- rőkapálinka. 36. A stroncium vegyjele. 37. Dombo- rúan metszett ékkő. 38. Rossz ló. 39. Déligyümölcs. 40. A római mitológiában az évszakok istennői. 41. Gésa egynemű betűi. 43. Retina páratlan betűi. 44. Gríz. 45. A. Z. 0. 47. Automata címíró gép. 49. Üres kohó! 50. Gárdonyi: A láthatatlan ember című regényének egyik alakja. 52. Határfolyó Korea ás Mandzsúria között (510 km hosszú). 53. ...de Janeiro, brazíliai nagyváros. 54. Karoló. 56. Kettőzve: egy légyfajta, amely az álomkór okozóját terjeszti. 57. Tűz által megsemmisül. FÜGGŐLEGES: 1. A válasz második része. 2. Édes, erős csemegebor. 3. Az argon vegyjele. 4. Dalmű. 5. A tanuló elégtelen előmeneteléről tanév közben a szülőknek küldött írásbeli értesítés. 6. Indíték. 7. Angol fiúnév. 8. Tarol. 9. Nagyon sír. 11. Fordítva: az arany vegyjele. 15. ősi pengetőhangszer. 16. Elektromos rezgések sugárzására, illetve felvételére való berendezés. 19. Frankfurt folyója. 20. Az egyik közel-keleti országba való. 22. Királyi szék. 24. Nádas közepe! 27. Megműve- letlen föld. 28. Olasz filmszínésznő (Sophia). 31. Magyar operaénekes (József). 32. Háziszárnyas (ék.). 34. Bicegő. 35. Város az NDK-ban. 37. Végtag. 38. Fruska..., hegység Jugoszláviában. 40. Égési termék. 42. Pereme. 44. Mágnesesség. 46. Tüzérségi alegység. 48. Éktelen rács. 49. Kinek a tulajdona. 51. Angol sör. 53. Ler betűi keverve. 55. O. D. 57. Tova. Beküldendő a víszintes 3. és a függőleges 1. számú sorok megfejtése. A 31. számban megjelent rejtvény helyes megfejtése: Egy csillag sem fél attól, hogy szentjánosbogárnak nézik.
