Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1987-08-19 / 33. szám
új ifjúság 8 ÖRÖK MEGÚJULÁS Házi Tánya, a Matesz fiatal művésznője „]6, ha a művészt az örök útkeresés, a megújulniakarás hajtja“ — vallotta Tőnya egy beszélgetés során egyik hetilapunk munkatársának, aki afelöl fagatta, ml a véleménye az avantgardizmusról. Házi Tányára ez a megújulás kétszeresen Is vonatkozik. Egyrészt: a jó színész annyiszor újul meg, ahány szerepet játszik pályája, illetve élete során. Másrészt' valóban azok közé az emberek — művészek — közé tartozik, „akik nem bírják ki sokáig egy pocsolyában;. Életeleme a mozgás, a sokszínűség, az állandó megújulás. Hat szerepet játszott eddig a Magyar Területi Színház két társulatában, ebből egyet, a legelsőt, a Thália Színpadon, Kassán (Ko- Slce). Láttam minden alakítását és elhiszem neki, hogy a lelke mélyén valami örök megújulási vágy űzi-hajtja. Szinte feltartóztathatatlanul .., Tánya Komáromban (Komárno) született, huszonnégy évvel ezelőtt. Alapiskoláit is, a gimnáziumot is itt végezte. Salát bevallása szerint már gyermekkorában „megfertőzte“ a színház varázsos hangulata. Színház iránti vonzódását, „színészi vágyálmait“ részben már a gimnáziumban megvalósíthatta. Nemcsak a művészi szövegek egyéni tolmácsolásában lett jártas, szerepelt Gáspár Tibor tanár minden irodalmi színpadi, illetve kisszínpadi összeállításában, műsorában. A [ókai Napokon több alkalommal is megismerkedhetett egy-egy előadás forró — hangulatával, a közönség kiszámíthatatlan reakcióival, a nézők olykor határt nem Ismerő lelkesedésével, vagy mélységesen elutasító magatartásával. . Diákként többszőr is szerepelt azon a színpadon, ahol később „hivatásos színházi tagként“ is közönség elé léphetett — de már sokkal több felelősségtudattal, mint annak előtte, „forró fejű“ diákkorában. Pályafutását színészjelöltként kezdte a Matesz Thália Színpadánál. Öt évvel ezelőtt ő is részese volt a jubileumi évad szezonnyitó ősbemutatójának. Tóth László „Az ál dozat“ c. drámájában ő volt „a valódi ál dozat“: az a fiatal lány, aki önként vállalja a befalaztatást, „csak hogy megálljának Déva magas falai“ jelképesnek érzem ezt a szerepet — az elsőt — Tánya életében: mintha a színészi hitvallását közölte volna a nyilvánosságai ennek a szerepnek a megHázi Tánya „Anica“ szerepében Jókai Mór— Török Tamás „Fácia Negra“ c. kalandos történetében. (A képen jobbra még Mák formálása révén. Mintha akkor megérezte — és játékával ki is mondta — volna: „Itt, kérem, nem babra megy a játék .. .1“ A „falak“ tovább kísérték életét, pályáját Második szerepét a komáromi társulatnál játszotta Blanka [irásková mai cseh drámaíró Zűrzavar c. vígjátékában. (Ez az előadás magyar nyelvű és szlovákiai ősbemutató volt a — százesztendős — „cseh színházi éve alkalmával, egyúttal akkor ünnepelte a Matesz megalapításának 30. évfordulóját.) A „gimnáziumi lány“-t alakította egy éppen széthulló családban. A háromtagú família olyan lakásviszonyok közepette élt, hogy a középiskolás csemetének már csak a ruhásszekrény felső polcán jutott éjjeli szállás ... Tánya „nagy hévvel, mély átéléssel“ játszotta egyívású kortársa szerepét, de a kritika azért megjegyezte, A FORDÍTÁSRÓL - V. RÉSZ e'!Í „Földet ér egy léggömb, kosarában Sherlock Holmes és Wattson doktor. Nem tudják, hova kerültek. Egy arra járó embertől Holmes megkérdezi: — Megmondaná, uram, körülbelül hol lehetünk? — Megmondom én pontosan. Önök most éppen a léggömb kosarában vannak Ebben a pillanatban egy széllökés magasba emeli a léggömböt. — A pokolba ezekkel a matematikusokkal! — fakad ki Holmes. — Ön engem mindig ámulatba ejt. Honnan tudja, hogy éppen matematikus? — kérdezi Wattson. — Ennél mi sem egyszerűbb. A válasza abszolút pontos és teljesen használhatatlan volt.“ Az iménti részlet két szempontból is tanulságos lehet számunkra. A nyelv- művelést és tételeit ugyanolyan különcködésnek, használhatatlannak tartják egyesek, mint a matematikát. A nyelvművelésnek, de a fordításnak is egyik alaptétele, hogy minden szöveget nyelvileg lektorálni kell. Vagyis felül kell bírálni, felhívni a szerző(k] figyelmét a nyelvi, nyelvtani és stilisztikai botlásokra, esetleg rögtön kijavítani a súlyosabb hibákat. Érdekes (vagy inkább természetes?) jelenség azonban, hogy e tétel súlyét többnyire ott értékelik, ahol hivatásszerűen foglalkoznak szövegekkel, tehát különféle szerkesztőségekben. Az alkalmi szövegkiadványok elkészítésében azonban általában nem vesznek tudomást róla. A másik szempont már nyelvibb és nyelvtanibb természetű, s a kosarában, válasza szóalakokkal függ össze. A két szóalaknak látszatra semmi köze egymáshoz. Hogyha azonban lefejtjük róluk a toldalékokat (eredmény: kosár, válasz), s a két szóalakot ebből próbáljuk újra felépíteni, rögtön, az első lépés után is nyilvánvalóvá lesz a hasonlóság: kosar-a válasz-a. A szó tövéhez járuló -a nem egyszerűen csak hangzó, hanem birtokos személyrag is, s e formájában a szóalak a következő ragozási sornak a része: kosaram, kosarad, kosara; kosarunk, kosaratok, kosaruk; ill. válaszom, válaszod, válasza; válaszunk, válaszotok, válaszuk. A névszóragozásnak ez a fajtája, a birtokos személyragozás jellegzetes sajátossága nyelvünknek, mert egyetlen szóvégi személyraggal képes kifejezni a birtokviszonyt, illetve valamely személy vagy dolog valóságos vagy átvitt értelemben vett birtokosát. Más nyelvek ezt a viszonyt két szóval fejezik ki, pl. moja odpovetí, tvoja odpovetí, jeho (jej) odpoved1; ill. meine Antwort, deine Antwort, seine (ihre) Antwort, stb. Ez a különbség persze gyakran megzavarhatja a tapasztalatlan fordítót. Amint láthatjuk, a két szóból álló idegen nyelvi birtokos szerkezet helyett egyetlen ragozott szóalakot használunk: kosara, válasza. Ezt valamiféle lappangó birtokos szerkezetnek is tekinthetjük, amelyben csak a birtokszó van megnevezve, de külön szó nem utal a birtokosra, hanem szerényen meghúzódik a személyragban. Természetesen, hogy „néha összegubancolódik a nyelve“ és „kl-kihagy egy-egy szótagot“. Talán túlságosan nagy volt a hév... A közönségnek ettől függetlenül mindkét előadásban tetszett Tánya játéka. Nem véletlen hát, hogy akkor ősszel már színihallgatóként láthattuk viszont a bratislaval színművészeti főiskolán. A főiskolán rövid Idő alatt „mindenki kedvence“ lett Tánya. Csodálkozó, szép szeme, hosszú, fekete haja, törékeny karcsú alakja, táncos lépte, ringó járása, egész lényének kecsessége nem maradhatott észrevétlenül. Hogyha mozdul, mintha minden apró izmocskája muzsikálna ... Az ilyen színészjelölteket szeretik a főiskolán, az ilyen „temperamentumos al- kat“-ot, „örökmozgó fizíkum“-ot, az ilyenfajta „kreatív lény“-t. A főiskola utolsó évére még magasabb fokra fejleszthette kreativitását és fizikai adottságait, amely nélkülözhetetlen a korszerű színjátszásban. Az utolsó év „záróvizsgáján“ egy „csábos mediterrán fiatalasszonyt“ játszott Caragia- le „Az elveszett levél“-jében. A főiskola utolsó évében''már a Matesz komáromi társulatának tagja volt. A nyolc bemutató közül négyben szerepelt. Minden páratlanban ... Talán azért, mert ekkor találta meg — Budapesten — élete párját, akihez férjhez is ment... Pancso Pancsev bolgár író „A négy kalap“ című mesejátékéban „a szerelmes szívű kis Bonkát“ alakította, a Nobel-díjas olasz klasszikus Luigi Pirandello „Több- gyerekes agglegény“ c. falusi történetében a lányok egyikét, Luzzát. A gyermekközön- ségnek igen tetszett „a fekete kislány“ játéka. Ez után két jelentős szerep következett: Csehov „Cseresznyészkert“-jében Anya — ez volt a „diploma-szerepe“ —, majd Jókai Mór — Török Tamás kalandos történetében a „Fácia Negrá“-ban Anica, a „rendkívül szerelmes, de kemény akaratú“ cigánylány. A felnőtt közönség is „első látásra megszerette“ Tányát. Ma is szinte látom a jelentetet, ahogy Tánya „repül“ a „Fácia Negra, egyik szituációjában. Mintha nem is lenne rá hatással a Föld vonzóereje... Repül, repül, mint „aki nem bírja ki sokáig egy pocsolyában“ ... Repül, mert valami örök megújulási vágy űzi-hajtja — szinte feltartóztathatatlanul... KMECZKÖ MIHÄLY a mi nyelvünkben is kibontható teljes szerkezetté: az én kosaram, a te kosarad, az ő kosara stb., ill. a léggömb kosara, a matematikus válasza stb. A névmást azonban csak olyankor használjuk, hogyha hangsúlyozni kívánjuk vele a birtokos személyét. Mindezt el kellett mondanom ahhoz, hogy rögtön világos legyen, mit kifogásolok még a korábban elemzett söröscímkén. Szlovákul így van: „Spotrebuj- te do 3 dní“. Magyarul „Minőségét megőrzi 30 napig“. A minőséget szóalak nyilván hibás, de nem ismerhető fel azonnal a hiba miértje. Lehet, hogy csupán sajtóhibával van dolgunk, s elfelejtették kitenni a második é-re az ékezetet. Valószínűbb azonban, hogy nem ismerték fel a birtokos forma használatának szükségességét, pedig teljesen nyilvánvaló, hogy nem akárminek a a minőségéről van szó, a sör nem mindenféle minőséget őriz, hanem csak a saját magáét. A teljes szerkezet így lehetne: a sör minősége; tárgyragos alakja: a sör minőségét. A minőséget — minőségét között ugyanolyan különbség van, mint a kosarat — kosarát, választ — válaszát, könyvet — könyvét, ablakot — ablakát stb. között, vagyis az egyik csupán tárgyas, a másik pedig birtokos sze- mélyragos és tárgyas alak. Hiba a kettő összekeverése? Természetesen az, és valószínű, hogy lektorálás esetén a helyes „Minőségét megőrzi ..forma részesült volna előnyben. Ez is mutatja a lektorálás fontosságát. (TT) A Modrá vlna, a Smena és a Rozhlas nyári versenye Utolsó fordulójához érkezett maratoni versenyünk A legkitartóbb részvevők már biztosan türelmetlenül várják a sorsolást, amelyet a Bratislava-adón szeptember 4-én 19.45-kor közvetítünk. A 9. forduló feladatai: 1 írjátok meg a Feltört ugar című alkotás szerzőjének a nevét! 2 A Bratislava-adó augusztus 21-én részletet sugároz a „Berlini keringő" (Berlinsky valcík) c. novellából, amely a „Posta délen“ (Ju2ná posta) című kötetben jelent meg szlovákul 1974-ben, majd a „Táj a szőlőhegyek alatt (Kraj pod vinicami) című kötetben 1983-ban. Ki a szerzője az említett műveknek: 1. Ladislav Ballek, 2. Peter jaros, 3. Vincent Stkula. 3. Hány tagja van a mai Elán együttesnek? 4. Hogy hívják középső Vág mente azon községét, amely a Spojené sklárne, n. v.-ról híres? Termékeit, főképp pohárkészleteit a világ számtalan országába exportálják. 5. írjátok meg a világcsúcstartó Szer- gej Bubka rúdugró edzőjének nevét! Prémiumkérdés: írjátok meg a SZISZ szlovákiai kongresszusának pontos dátumát! Válaszaitokat augusztus 25-ig várjuk a következő címen: És. rozhlas, Modrá vlna, Mytna 1, 812 90 Bratislava. —TOM— „... a kultúrának nincs olyan konstans értéke, amely az erkölcs természetes támasza lehetne, ellenkezőleg, magának a kultúrának van szüksége erkölcsi értékekre, azok nélkül tartalmatlan, sivár lenne ... Az Irodalom hasztalan keresné az élet értékelt, ha ezek nem ez erkölcsből fakadnának ...“ A neves kortárs szlovák trodalomtudőstől, Vincent Sabíktól Idézett mondatok „Az Irodalom tudata“ címen magyar fordításban kiadott írásai egyik alaptételeként Is felfoghatók. Ezek a Vincent Sabík eddigi munkásságából válogatott általános érvényű irodalom- és művelődéspolitikai értekezések, szóljanak bár 60-as és 70-es évok szlovák Irodalmáról, ember és könyv kapcsolatáról, a kritikáról vagy a fiatal írók helyzetéről, a giccsről, a film és az Irodalom kapcsolatáról* a művészet távlatairól stb., az elméleti és esztétikai kiindulópontok mellett sohasem nélkülözik az etikai alapokat. Talán ez is lehetővé teszi, hogy — mint a kötet válogatója, Roncsol László írja — „Sabík a legtermészetesebb kritikusi gesztusként áll oda minden igaz, építő szándékú, nem a pillanatnak, hanem mélyen a Jövőnek, a jobbnak elkötelezett, őszinte irodalmi, művészi, tudományos és kritikai érték mellé ... Nem kizár, hanem mindent integrál, ami a korszerű irodalomelméleti kutatások eredményeiből Integrálható.“ (Vu-kl) Napjaink valóságának gyors mozgása mintegy amalgámozó hatással van. az életre, s következtében a régi és az új, á.múlt és a jelen találkozik. KÖNYVÜJDONSÁGOK „Visszhang és reflexió“ című új könyvében Szeberényl Zoltán a hazai magyar Irodalom múltját és mai fejlődését kutató hosszabb-rö- vldebb Írásait gyűjtötte össze. Az ennek megfelelően két részre — Irodalomtörténetire és kritikaira — tagolt anyag első fele („Örök- ságmentés — hagyományápolás“) a múltra tekint vissza. A szerző Itt többek között azokkal a két háború közötti Irodalomból készült költői, próza- és esszéiről válogatásokkal foglalkozik, amelyek az elmúlt években láttak újra napvilágot a Madách kladő néhány antológiájában, továbbá felidézi Forbáth Imre és Gvőry Dezső költészetének antifasiszta vonásait. Ezenkívül felhívja a figyelmet némely, csaknem elfeledett Irodalmi örökségre: így a nyitral (NItra) Híd kiadó tevékenységére, amelyet hosszabb értekezésben mutat be, és az 1962-ben elhunyt Sas Andor gazdag Irodalmi munkásságára. Kötete második részében („Visszhang és reflexió“) Szeberényl szemügyre veszi kortárs Irodalmunkat, elsősorban is a hazai Irodalomkritika eredményeit és egyes művelőinek munkásságát, Ismertet, Illetve elemez több szépíről művet. Szeberényl Zoltán közérthetően Irt irodalomtörténeti ás kritikai írásai lehetőséget adnak arra. hogy az érdeklődő olvasók, különösebb előképzettség nélkül is, tájékozódhassanak Irodalmunk műltjában és Jelen alakulásában. 1
