Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-08-05 / 31. szám

gggasa új ifjúság 10 Prága, ha autápályán érkezel, nincs messze Szlovákia fővárosához. Csupán 317 kilométerre. A Kilenc Ke­resztnél van a félét, ott pihenhet meg a fáradt utas, de inkább a gépkocsivezető, aki ebben az esetben ripor­ter is Kávét rendel, amelyet rögtön hoznak is, és alkoholmentes italt fogyaszt, hogy a szomját oltsa. Autó­buszok kamionok állnak itt tízesével, személyautók százai várakoznak az autópálya mindkét oldalán, hogy a két vendéglőben frissítőt fogyasszanak utasaik. A vendéglátók itt tudják, hogy mindenki siet úticélja felé. Itt éjjel nappal vendégek vannak és a vendéget gyorsan ki kell szolgálni, legyen az hazánkfia vagy éppen külföldi turista. BARÄTKOZÄS A VILLAMOSON Nyári találkozásunk Prágával már a villamoson meglepetéssel kezdődött. A kánikulai hőségben általában min­denki Ingerültebb és idegesebb. Itt a fővárosban viszont a tülekedésnek, Ingerültségnek a legkisebb felét sem észleltük. Az emberek közlékenyek, barátságosak, kedvesek Állításunkat bizonyítandó, ildomos legalább egy példával előhozakodni. Kolléganőnk, hogy szomjúságát olt­sa, narancsot hámozott a villamos­ban. — Tessék a héját a táskámba tenni — szólt rá egy férfi —, én ugyanis hamarosan leszállók, és majd eldo­bom a szemétkosárba. Mielőtt leszállt volna, megtudtuk tőle, hogy harminc évig mint szerelő dolgozott Dél-Szlovákiában. Amikor lelépett a villamosról, szinte tisztán ejtette ki a „viszontlátásrá“-t. AZ ÖVÄROS TÉREN Azon a napon, amikor a meteoro­lógusok szerint is a legmelegebb nap volt ezen a nyáron, nemcsak a ti­zenkét apostol nem mutatkozott a prágai Orlo) toronyórája számlapjá­nak ajtajában, hanem még az utolsó, a „kaszás“ sem merészkedett arra, hogy magát közszemlére tegye. így a messzi tájakról érkező turisták kénytelenek voltak megelégedni az­zal, amit az Idegenvezető elmagyará­zott erről a 15 században létreho­zott csodamfiről, amelyben még az atomkorszak embere is szívesen el­gyönyörködik No nem a nagy hőség miatt nem mutatkoztak az apostolok, hanem azért, mivel a száztornyű Prága köz­pontját, így az övárosházát is tata­rozzák. Könnyen lehet, hogy a 'tata­rozás befejezése után az Orlojnak is kevesebb csodálója akad, mert az állványok mögött felújított régi épü­letek már most is magukra vonják a téren sétálgatók figyelmét. Pontos munkát végeznek azok, akikre az év­századok remekműveinek felújítását bízták. DIAKOK A VARBAN Még 1971-ben, a SZISZ alakulásá­val szinte egyidőben támadt a gon­dolat: a nyári szünidő alatt segítse­nek a diákok a prágai vár karban­tartási munkálataiban A gondolatot tettek követték, A SZISZ központi szerveinek, az Elnöki Irodának, a CSSZK, valamint az SZSZK Oktatási Minisztériumának közreműködésével jött létre a Diákok a prágai várnak nevű mozgalom. Azóta — idén tizen­hetedszer — minden nyáron főiskolá­sok szorgoskodnak azon, hogy szebbé tegyék fővárosunkat. A mozgalom ugyanis kiterebélyese­dett. Az induláskor, az első években valóban csak a várban dolgoztak a diákok, ma azonban már városszerte meg lehet őket találni. A vár park­jaiban a Brnói Mezőgazdasági Főis­kola Kertészeti Karának hallgatóival találkozhatunk. A Szlovák Műszaki Főiskola diákjai a Csehszlovák Tu­dományos Akadémia régészeti ásatá­sainál segítkeznek. A pedagógia és bölcsészeti karok diákjai kísérőként tevékenykednek a Képtárban, a Vla- dislav-teremben vagy a Lőportorony­ban. De még a városon kívül, például a lounyi erdőigazgatóságon is talál­hatunk építőtáborosokat. Ez az erdő­igazgatóság ugyanis az Elnöki Iroda hatáskörébe tartozik. Idén három turnusban összesen 345 főiskolás vesz részt a munkában. Min­den turnus munkáját értékelik. A legjobbakat fogadja az Elnöki Iroda vezetője és a SZISZ KB tisztségvise­lője. Az építőtáborosoknak lehetővé teszik, hogy a várnak olyan termeibe is eljussanak, amelyeket turisták egyébként nemigen láthatnak. Az Idei első turnus fogadása egy kis ünnepséggel kezdődött. Közöttük volt ugyanis az ötezredik építőtábo- ros, akit Éva Zahradníkovának hív­nak és a Nyitrai [Nitraj Mezőgazda- sági Főiskola hallgatója, öt külön- jutalomban részesítették. VASTAPS AZ IFjO SZIVEKNEK A Nemzeti Színháztól néhány lé­pésre található a Vltava szigeteinek egyik legszebbike — a Szláv-sztget. Igaz, csak néhány méter víz választ­ja el a „szárazföldtől“, és ma már tulajdonképpen nem is sziget, hanem csak félsziget. A két part között a víz fölé egy korszerű kiállítási csar­nokot építettek. A sziget-park köze­pén, virágágyások között, évszáza­dos fák lombjaival övezve áll egv szép épület — a Zofína. A földszinti étterem mellett kertvendéglő várja a sétában elfáradt embereket. Miköz­ben a vendégek szürcsölik a hideg sört, a pódiumról szórakoztatózene szól. Jó itt a fák alatt a füllesztő kánikulától menekülve egy kicsit megpihenni. Ma azonban nem ez a fő látvá­nyosság. Az emberek zöme az emeleten levő nagy előadóterembe tart. A Prágai Kulturális Nyár alatt itt tartják a népművészeti együttesek bemutatóit. A közönség, az érdeklődő egy héten keresztül ismerkedhetett idén a cseh­szlovákiai magyar táncokkal, énekek­kel és zenével. Az Ifjú Szívek*Dal- és Táncegyüttes uralta egy h^g a színpadot. Negyven perccel a kezdés előtt ér­keznek az első nézők. Csoportban jönnek. Megcsodálják a szép épüle­tet, a virágágyásokat. Csak közelük­be érve válik világossá, hogy a Prá­gába érkező külföldi turlstacsopor­Pihenés tok kíváncsiak a műsorra. Ahogy szaporodnak a nézők, úgy nő a bá­beli nyelvzavar. Német, orosz, fran­cia, angol és finn szavak kevered­nek egymással. Kezdődik a műsor. Kíváncsian várjuk, hogyan fogad­ja ez a sok nyelvű közönség. Hiszen a legtöbbjük ma találkozik először a hazai nemzetiségű népművészettel. Az első táncot udvarias taps kö­veti. Azonban ahogy fogynak a szá­mok, erősödik a taps, és érezni, ez már nem csak udvariasság. Egyre több néző emelkedik fel helyéről egy pillanatra, villannak a vakuk, kattog­nak a fényképezőgépek. Igazi nagy meglepetést az énekkar tartogatja. Első bemutatkozása után szinte nem akar szűnni a taps. A műsor második fele már a „nagy siker“ régiójába Jutott. A fináléból négy ráadást kellett adni. A táncosok, énekesek, zenészek ar­cán megelégedés. Méltón képviselték az országot és nemzetiségünket. Hí­rét elviszik a világnak mind a négy tájába. TÁNCHÁZ A KÄROLY-H1DON Talán nincs is olyan turista, aki ha megfordul Prágában, legalább egyszer ne gyalogoljon át a Vltava két partját összekötő Károly-hídon. így nyáron késő estéken alkalmi kon­certek színhelye ez a 15. században épült kőhíd. Kisebb csoportokba ve­rődött fiatalok gitárkísérettel szóló énekét viszi tova a folyó. E békés és nemes szórakozás sokszor az éj­szakába nyúlik. Együttesünknek, az Ifjú Szíveknek este fellépései csak kőhajításnyira voltak a hídtól. A fel­lépések után ki-kijártak együttesünk tagjai a hídra zenét hallgatni. A fia­talok gyorsan barátkoznak. Beigazo­lódott ez itt is, hiszen két nap múl­va már ismerősökként üdvözölték egymást a „szívesek“ és az alkalmi zenészek. Sőt, a mieink ott a hely­színen tanították meg a cseh fiúkat a dunántúli táncokra. Így alakult ki az alkalmi táncház a Károly-hídon. És nem is volt ez olyan rossz éjsza­kai szórakozás. Prágában barangolt és fényképezett CSIKMAK IMRE és HORVÁTH REZSŐ Sétálóutca Hű, de meleg van .. .1 PRÁGAI BARANGOLÁSAINK AFORIZMA Rejtvényünkben Hérakleltosz görög filozófus bölcs megállapítását fejthetitek meg. VÍZSZINTES: 2. A megállapítás első része. 10. Fran­cia regényíró (Emile 1840—1902). 12. Szappan latinul (SAPO). 13. Fordítva: határozatlan névelő. 14. Fiziká­ban: a testek kölcsönös egymásra hatása. 15. Morva­ország! folyó. 17. Mutatószó. 18. Szám idegen rövidí­tése. 19. ... mók. 20. Margarinmárka. 21. Éveink szá­ma. 22. Afrikai köztársaság, fővárosa Lomé. 23. Kiej­tett betű. 24. Igen gyakori viccfigura. 26. Romániai város. 27. Az egyik oldal. 28. Észak-franciaországi vá­ros (éf.). 30. Sír. 31. ... berek, a hirtelen eltűnés ki­fejezésére használjuk. 32. Nagyvárosi reklámfények. 34. Raktározott. 36. Bontsd több részre. 37. Fordított ki­csinyítő képző. 39. Rengeteget. 40. A beszéd eleme. 41. Angol másképpen. 42. Támadó jellegű nyugati ka­tonai tömb röviden (éf.). 43. Biztonsági Tanács. 44. Iráni pénznem. 45. Corneille műve. 46. A telefon fel­találója (Alexander Graham 1874—1922). 47. Kihalt óriásmadár. 48. Svéd és magyar gépkocsijelzés. 49. A germánium vegyjele. 31. Hűtlenül elhagy, cserbenhagy. 53. Idegen szavak előtagjaként egyenlőséget, hasonló­ságot lelent. 54. Nem mozdul. 56. Szürkészöld fű. 57. Porció. 58. A gondolkodás szerve. FÜGGŐLEGES: 1. A megállapítás második része. 2. Állj... vén Márkus (Arany János). 3. A gallium vegy­jele. 4. Magyar festőművész (István 1865—1961). 5. Éktelen latyak. 6. Az ipar meghonosításával, fejleszté­sével ipari jellegűvé tesz. 7. Torna jelzője is lehet. 8. Az ezüst vegyjele. 9. Lóbiztatás. 11. Cyrano büszke­sége volt. 15. Az Ezerjó hazája. 16. Szappanmárka. 19. Angol író, Sherlock Holmes megteremtőjének személy­neve, családi nevének kezdőbetűjével a végén (1859— 1930). 21. Szőlőt vagy paradicsomot megtámasztó. 22. Kopasz. 23. Faggat, alaposan vizsgál, kutat. 25. Enged. 27. Ostromzár. 29. Ásvány. 31. Rejtett, szellemes, fi­nom gúny. 33. Zöldségféle. 35. Műveli a földet. 38. Csónakgerinc. 41. Egyik oldalról a másikra hirtelen egyet mozdul. 44. Ere betűi keverve. 45. Régi hossz­mérték. 47. Űri..., Móricz Zsigmond műve. 48. Az orrban mint érzékszervben keltett érzet. 50. Len be­tűi keverve. 52. Zrí betűi keverve. 53. Női név, regé­nyét Gárdonyi Irta meg. 55. Szolmizációs hang. Beküldendő a vízszintes 2. és a függőleges 1. szá­mú sorok megfejtése. A 29. számban megjelent rejtvény helyes megfejtése: Látod, mindig mondom, a jó barát aranyat ér, mindig jót tesz az embernek. Könyvet nyert László Emília, Dun. Streda.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents