Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-08-05 / 31. szám

KOMMENTÁRUNK

Fejlődésünk a statisztika tükrében

A Szövetségi Statisztikai Hivatal napokban közzétett lelentése igen sok érdekes adatot tartalmaz népgazdaságunk fejlődéséről 1987 első felében. E jelentés egyben kritikai elemzése is a népgazdasági terv teljesítésének. Mindenekelőtt abból a tényből indul ki, hogy a mennyiségi mutatókat illetően — a várakozásnak megfelelően — az ország gazdasági helyzete jól alakul. Problémák a tervteljesités minőségi oldalán keresendők. Vagyis az intenzitás, hatékonyság növelésében nem történt lényegesebb változás. Ez hátrányosan befolyásolta a nemzeti jövedelem képzését, amely — becslések szerint — alig 2 százalékkal emelkedett.

Ha a tervteljesités mennyiségi oldalát nézzük, pozitívum, hogy az ipari termelés 2,7 százalékkal növekedett, pedig az állami terv csupán 1,9 százalékos növekedést irányoz elő.

1986-hoz képest növekedtek a belkereskedelemre irányuló áruszállítások, és ez, a lakossági pénzbevételek növekedésével egyUtt, lehetővé tette a személyi fogyasztás növekedését. Számokban kifejezve a lakosság pénzbevételei 1986 első félévéhez viszonyítva 2,5 százalékkal voltak nagyobbak. A népgazdaság szocialista szektorában a dolgozók átlagos nominál bére 3020 korona volt, az előző év első feléhez viszonyítva 2,2 százalékkal magasabb.

A jelentés megállapítja, hogy élelmiszerből és ipari cikkekből folyamatos volt a lakosság ellátása, jóllehet problémák mutatkoztak a kiváló minőségű és a magas műszaki színvonalű ipari cikkek iránti kereslet kielégítésében. Kevés volt például a színes tévékészülék, mélyhűtő, a felülről tölthető automata mosógép és a sportkerékpár. Nem volt kielégftö az ellátás és az áruk minősége csecsemőruházati cikkekből, sportruhákból és cipőkből. Továbbra is nagy gond á pótalkatrészek beszerzése. A pót- alkatrészek hiánya pedig hátráltatja a javításokat; mindenekelőtt a közúti járművek, a színes tévék, a lemezjátszók, a magnetofonok és más fogyasztási cikkek javítását.

A statisztikai jelentésnek az a része, amely a szociális és egészségügyi gondoskodásról szól, megnyugtató. Megtudhattuk belőle u- gyanis, hogy növekedtek a nyugdíjellátásra fordított kiadások, a családi pótlékra 8,1 milliárd koronát, betegellátásra 4,7 milliárd koronát szánt a költségvetés.

Az 1986—87-es tanítási évben országunkban 669 ezer gyermek járt óvodába, vagyis az adott korosztályhoz tartozó gyermekeknek csaknem 100 százaléka, tehát ezen a területen akár világelsőségről is beszélhetünk.

Ismét csak mennyiségi mutató az a tény, hogy csökken az egy orvosra eső lakosok száma. Ma Csehszlovákiában 273 személy jut egy orvosra, amely világviszonylatban jelentős tény, de egymagában nem szavatolja az egészségügyi ellátás minőségét is.

Pozitív tényezők nyilvánultak meg a népesség alakulásában is. Örömhír, hogy növekedett a természetes szaporulat. Az év első felében 111 ezer gyermek született, és ugyanebben az időszakban 98 ezer személy halt meg, 7 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. Az év első hat hónapjára 55 ezer új házasságkötés jutott, sajnos, ugyanekkor 18 ezer házasságot felbontottak. Csehszlovákia lakosainak száma 1987. június 30-án 15 millió 573 ezer volt.

Az első félév eredményeit ismerve, azzal a meggyőződéssel dolgozhatunk tovább, hogy gazdasági céljaink reálisak, és a hiányosságok kiküszöbölésével teljesíthetők a legfontosabb feladatok.

Strasser György

Kezdeményezések a kongresszusnak

A kassai fKoäice) Srobár Utcai Gimnázium tanulói még az iskolai konferencián elhatározták, hogy felajánlásokkal köszöntik a Szocialista Ifjúsági Szövetség IV. kongresszusát. (Mindenekelőtt arra törekedtek, hogy javítsák a tanulmányi előmenetelt Sikerült is elérniük, hogy lavult az átlagos előmenetel

Ki kell továbbá emelni a körök munkáját. A különféle körök (elentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a tanulók érdekes és hasznos dolgokkal töltsék a szabadidejüket. A szakkörökben végzett munka nemegyszer a tananyagot is jól kiegészíti A következő iskolaévben tovább gazdagodik a szakköri mozgalom: tizenöt kis- számltógépet állítanak üzembe.

A diákok kivették részüket a társadalmi munkából is. Rendben tartották az iskola környékét, és sokat dolgoztak az alig egy éve megnyílt állatkertben Élen jártak a hulladékgyűjtésben 16, meggyőző munkával sikerült elérniük, hogy a másodikosok és harmadikosok közül 240-en jelentkeztek nyárt építőtáborba.

F. V.

Építőtáborokból jelentjük VgSJJfy Rendkívüli műszak

Egyik szombaton rendkívüli műszakot tartottak a kassai (Koáice) központi nemzetközi ifjúsági építőtáborban, ahol a hazai fiatalokon kívül szovjet, bolgár, lengyel, NDK-beli és latin-amerikai diákok is dolgoznak. Vagy kétszázan álltak munkába a Magasépítő Vállalat és a Kohóépítö Vállalat építkezésein, többek között a téhányl (Ta- hanovee) lakótelep és a távösszeköttetési szaktanlntézet befejezési munkálatain. A rendkívüli műszak tiszta bevételét a szolidaritási alapra ajánlották fel.

Műszak után az I-klubban vetélkedőt rendeztek a baráti Ifjúsági szervezetek életéből, majd népművészeti együttesek szórakoztatták az építőtáborosokat. A sikeres napot hangulatos diszkó zárta.

Ugyanazon a napon a SZISZ városi bizottsága Életfa-táborának 25 lakója is munkába állt. A fiatalok a Szalánclhegyekben található elhagyatott dubníkl opálbányák megmentésén fáradoznak. Egyelőre azzal foglalatoskodnak, hogy lezárják a környéket a kíváncsiskodók elől, megtisztítják a bánya környékét és a folyosókat, hogy rövidesen elkezdődhessenek a mentési munkálatok. A régi opálbányákban ugyanis az utóbbi években egyre több „kincskereső“ hívatlan vendég megfordult, s nagy kárt tettek a védetté nyilvánított berendezésekben. F. V.

Életfa-tábor

Az idei vakáció alatt további Életfa-tábor nyílt. Szepes vára, Cierny Balog, Banská Stiavnica és a trencséni vár mellett az újabb tábor Szlovákia fővárosa közeiében, a Sári természetvédelmi körzetben alakult a Szocialista Ifjúsági Szövetség védnöksége alatt. A tábor lakói két turnusban az ötvenes évek elején épült öntözőrendszert akarják rendbehozni, hogy az tovább szolgálhassa a ritka növény- és állatvilágáról Ismert védett területet. R. G.

A FOGUNKRA NÉZNEK

A fogszuvasodás a legelterjedtebb népbetegségek közé tartozik. Ennek oka fogunk elhanyagolása és az egészségtelen táplálkozás. Társadalmunk óriási összegeket fordít a fogászati ellátásra. Sajnos, sok ember legfeljebb akkor keresi fel a fogorvost, amikor már késő, amikor már csak vagy húzással vagy hosszadalmas kezeléssel lehet segíteni. Pedig ha idejében felkeresték volna az orvost, kisebb művelettel is elejét lehetett volna venni a bajnak.

Ha nem megy Mohamed a hegyhez, a hegy megy Mohamedhez — így is nevezhetnénk azt az akciót, amelyet az egészség- ügyi szervek készítenek elő. Októberben és novemberben országszerte nagyszabású felmérést végeznek, hogy megállapítsák a lakosság fogállományának egészségi állapotát. Az egész akció úgy zajlik majd, hogy egy bizonyos tájegységen vagy rendelőintézet hatáskörében egy mintacsoportot szemelnek ki, amelyet 2—65 év közötti személyek alkotnak. Alapos fogászati vizsgálatnak vetik alá őket, s a szerzett ismeretek alapján megfelelő képet nyernek arról, hogy az egyes korosztályok, szociális rétegek esetében milyen az emberek fogállománya. Az fgy szerzett ismereteket felhasználják majd a fogászati ellátás fejlesztésére az egyes körzetekben és egyes lakossági csoportok tnhbé-kevésbé kötelező fogászati kezelésnek elrendelésében.

Az utolsó ilyen felmérés a lakosság fogállományának állapotáról harminc évvel ezelőtt készült. Legfőbb ideje volt már tehát, hogy újabb ismereteket szerezzünk e téren. Az egész akció azonban csak akkor lesz sikeres és teljesíti küldetését,. ha mindenki, akit erre felszólítanak, el is megy a fogászati kivizsgálásra.

F V.

Fővárosi utasszállítás

Rohamosan gyarapodik Szlovákia fővárosa, idestova félmillió lakosa lesz. A lakosság számának szaporodásával és a növekvő Idegenforgalommal párhuzamosan nőnek a városi utasszéllftás gondjai. Ezekről tájékoztatta az újságírókat Ladislav Martin- őák főpolgármester-helyettes Bratislava tömegközlekedését jelenleg 468 autóbusz, 87 trolibusz és 116 villamos- szerelvény bonyolítja le A járatok száma 80, az útvonalak hossza együttvéve 1726 kilométer. A járművek műszaki állapota nem a legjobb. A villamosvágányok túlnyomó részben elavultak, megterhelésük viszont jóval nagyobb a tervezettnél.

januártól konszernvállalat bonyolítja le a tömegközlekedést, amely három korábbi vállalat, a Fővárosi Közlekedési Vállalat, a Várost Műszaki Szolgáltató Vállalat és a Városi Útkarbantartó Vállalat összevonásával született. A fúzióval egyidőben őrségváltás volt az üzemek élén. Fiatalok kerültek felelős beosztásba, akik vehemensen láttak hozzá a kérdések megoldásához.

A közlekedési vállalat folyamatos munkáját nehezítette eddig a munkaerőhiány. Az alacsony bérek miatt kevés volt a gépkocsi- és villamosvezető. Sokat várnak azonban egy Intézkedéstől: október elsejétől átlagban 600 koronával növelik a városi közlekedésben dolgozó járművezetők fizetését. Fokozatosan kiépítik a számítógépes diszpécserszolgálatot, amely rugalmasabban irányítja majd a járműforgalmat. Az utasközönség érdekében hamarosan bevezetik az egynapos viteljegyet, amely 7 koronába kerül, és aznap az összes tömegközlekedési eszközre érvényes.

P. V.

Ütőn a proletárforradalom győzelméhez Az ellenforradalmi puccskísérlet veresége

Jellemző, hogy Kornyilov tábornok és a burzsoázia ellenforradalmi puccskísérletét a külföldi Imperialista hatalmak Is támogatták. Anglia és Franciaország sürgette a tábornokot, hogy határozottan és fegyverrel lépjen fel a forradalommal szemben, és teljes támogatásáról biztosította az akciót. Kornyilov Krimov tábornok parancsnoksága alatt a harmadik lovas hadosztályt és a leghűségesebbnek vélt kaukázusi hegylakókból toborzott, úgynevezett „vad hadosztályt“ küldte a főváros ellen, mondván: „A hegylakóknak mindegy, kit mészárolnak le.“ Ekkor még nem sejtette, mekkorát tévedett.

A közvélemény megtévesztésére a bur- zsoá sajtó légből kapott híreket közölt arról, hogy a bolsevikok fél évvel a februári forradalom után, augusztus 27-én felkelést készülnek kirobbantani Pétervárott. A legképtelenebb vádakkal Illették Lenint és a bolsevikokat, s nem titkolták céljukat. Maga Kornyilov így nyilatkozott erről: „Itt az ideje, hogy a németek cinkosait és kémeit, élükön Leninnel, felakasszák, s a Munkás- és Katonaküldöttek Szovjetjét örökre feloszlassák ... Elsősorban azért vonom össze a lovas hadtestet, hogy az alakulatot augusztus végén Petrográdba küldhessem, és ha bolsevik tüntetésre kerül sor, leszámolok azokkal az árulókkal úgy, ahogy megérdemlik. Az akelő vezetését Krimov tábornokra akarom bízni. Meg vagyok győződve, hogy ő, ha szükséges, nem habozik majd a szovjet minden tagját felakasztani..

Ez egyenes beszéd volt, egy csöppet sem rejtette véka alá a szándékát. A burzsoázia

által terjesztett rémhírek „Igazolására“ elhatározták, hogy az említett napon kozák atamánok közreműködésével megrendezik a „bolsevik felkelés“ színjátékát. Hogy e provokációt lebonyolítsák, a frontról háromezer tisztet vezényeltek a fővárosba.

Kornyilov felkelése 1917. augusztus 25-én kezdődött. A helyzetet bonyolította, hogy a lázadás — látszólag — az Ideiglenes kormány ellen Irányult. Részlet Kornyilov felhívásából: „Orosz nép, nagy hazánk tönkremegy! Közel az utolsó óra. Én, Kornyilov tábornok, miután kényszerítve vagyok, hogy nyíltan előlépjek, kijelentem, hogy az Ideiglenes kormány a szovjetek bolsevik többségének nyomására, teljes egyetértésben cselekszik a német vezérkar terveivel... Ebben a fenyegető pillanatban az ország elkerülhetetlen pusztulásának felismerése parancsolja nekem, hogy az egész népet felhívjam haldokló hazánk megmentésére, Mindazok, akiknek mellében orosz szív dobog ... imádkozzatok Istenhez, hogy megmentse hazánkat...“

S valóban megmozdult mindenki, akiben „orosz szív“ dobogott. Csak nem úgy, ahogyan Kornyilov elképzelte.

Válaszként a felhívásra a szovjet megalakította az Ellenforradalom Elleni Harc Bizottságát. A bolsevik párt központi bizottsága augusztus 27-én elfogadta a lázadás leverésére készített tervezetet. A párt és a gyári-üzemi szovjetek közös felhívása nyomán a fővárosban rövid Idő alatt

PÉLDÁS HATÁRŐR

Általában a katonai szolgálatról azt tart- . ja a közvélemény, hogy egyik fegyvernemnél sem nevezhető „kétévi vakációnak“. Azzal szinte mindenki egyetért, hogy a határőrök megérdemlik a megkülönböztetett figyelmet. Az ő szolgálatuk valóban a legnehezebb, a legfelelősségteljesebb. A közelmúltban alkalmam nyílt néhány olyan határőrrel találkozni, akik még messze vannak attól, hogy múlt időben beszéljenek a katonai szolgálatról, de mondanivalójuk így Is akadt bőven. Nagy Lajos őrvezető a második évét húzza a határőrségnél. Úgy adódott, hogy a kiképzés után a csehszlovák — osztrák határra került, ahol nem szoktak eseménytelenül eltelni az egyenruhában eltöltött évek.

— Rengeteg élményem van. Közülük néhányra nem szívesen emlékszem vissza. E- gyébként nem könnyű a téli szolgálat, hát még ha olyan zord a tél, mint a mostani volt. Egynéhány élményről, azt hiszem, sokat tudok majd mesélni még tlz-húsz év múlva is. A május elsejei történetet sem fogom elfelejteni egyhamar. Reggel, mint már oly sokszor, őrségváltásra mentünk. Elég hűvös volt az Idő, de a szokottnál is nagyobb volt a forgalom a határövezetben. Minden határőr tudja, hogy az ilyen napokon fokozott éberségre van szükség. A nagy tömeg jó háttér lehet annak, akinek nem tisztességes a szándéka.

Nem sok Ideje voltam az őrhelyemen, amikor gyanús személyre lettem figyelmes. Máskor is előfordult, hogy valaki eltévedt, de ez más volt. Szemlátomást tanulmányozta a terepet. Amikor feléje indultam, gyorsan el akart tűnni, én azonban megállítottam. Rögtön kiderült, hogy külföldi az illető, mert szinte minden kérdésemre azt hajtogatta tört szlováksággal, hogy nem értem ... nem értem.

Az Iratait kértem Nagy nehezen előkotorta a személyazonossági igazolványát, de az útlevele csak nem akart előkerülni. Ekkor már tudtam róla, hogy lengyel állampolgár. Amikor ráébredt, hogy az Igazoltatás balul üthet ki számára, azzal védekezett, hogy a Budapest felé vezető utat keresi. Ez még jobban felkeltette a gyanúmat. Budapestre egyáltalán nem arra kellett volna mennie. Nem haboztam, felhívtam a századparancsnokságot. Perceken belül ott voltak. Nekik sem tudta a határsértő felmutatni az útlevelét. Magyarázkodott eleget, de ml az Ilyesmivel nemigen szoktuk beérni. A századparancsnokságon most is kiderült, hogy állításai nélkülöznek minden reális alapot. Amikor az Illetőnek már más lehetősége nem volt, bevallotta, hogy át akart szökni Ausztriába. Terepszemle céljából ólálkodott az őrhelyem közelében. Szóval kiderült, hogy határsértésre készülő egyént sikerült feltartóztatnunk,

— A jutalmad, gondolom, nem maradt el.

— Nem, holott nem akcióban fogtam el a határsértőt. A megelőzés Itt Is talán még fontosabb, mint a konkrét akcióban való részvétel. Ez az eset, akár a többi, amelyeket sikerült idejében felfedeznünk, bonyodalom nélkül zajlott le. Nem kerültünk veszélyhelyzetbe sem mi. sem a határsértő. Az éberségemet értkelték a feletteseim, amikor két nap eltávozással jutalmaztak meg. Két nap otthon, a családdal! Kell egy katonának ennél nagyobb jutalom?

Kamocsai Imre

(VIII.)

huszonötezer ember jelentkezett a Vörös Gárdába. A munkások lövészárkokat ástak, a vasutasok felszedték a síneket, ahol tudták, szabotálták Kornyilov csapatainak szállítását.

A szakszervezetek a maguk módján segítettek: a nyomdászok megtagadták a jobboldali lapok előállítását, a gépkocsivezetők felajánlották autóikat. S a frontok parancsnokai Is hiába Ígértek csapatokat Kornyilov- nak, a katonabizottságok nem engedték útnak indítani az embereket. Krimov csapatai Is ráeszméltek, hogy nem akarnak harcolni, pedig parancsnokuk mindent elkövetett, hogy elszigetelje őket a bolsevikok agitátorok elől, de eredménytelenül. Az oly „megbízhatónak, hitt „vad hadosztály“ augusztus 30-án közölte a kormánnyal s a szovjettel, hogy csak az ő parancsaiknak hajlandó engedelmeskedni. Krimov a számára maradt egyetlen megoldást választotta: agyonlőtte magát.

S Kornyilov? A bolsevik vezetés alatt állő forradalmi fegyveres különítmények körülzárták az ellenforradalmi felkelés fészkét, Mogiljovot. Kornyllovot letartóztatták és átadták a bíróságnak.

A legszélsőségesebb reakciós körök kísérlete a katonai diktatúra bevezetésére tehát kudarccal végződött. A válság azonban ezzel nem oldódott meg.

K. M.