Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1987-07-29 / 30. szám
fúj ifjúság 10 ---A Robinson - legenda és a valóság lapozzunk, ne napozzunk? Vannak alig harmincéves nők, akiknek már barázdák szántják az arcát, és legalább ügy festenek, mint valamikor az ötvenéves hölgyek. A bőr rákos megbetegedései számának növekedése figyelmeztető jel. A dermatolőgusok és onkológusok szavára, úgy tűnik, mégiscsak kezd felfigyelni a nyilvánosság, és a megrögzött napimádók is tudatosítják, hogy a mindenáron elért tetszetős bronz veszélyes az egészségre. Sajnos, a fiatal, szép és sikeres egyén eszményképe nem változik meg egyik napról a másikra. És az is igaz, hogy az emberek a szépségért szenvedni Is hajlandók. Voltak idők, amikor a dohányzás sikknek számított, a diétázást pedig az öregedés, betegség Jelének tartották. Ma már világszerte visszaszorulóban van a dohányzás, és senki se'm csodálkozik például azon, ha valaki tudatosan lemond a gasztronómiai élvezetekről. Napjaink ideálja a karcsú, nem dohányzó ember. Talán nem kell sokáig várnunk arra sem, hogy ezt a karcsú, sportos alkatot ne csak úgy ismerjék el eszményinek, ha az bronzszínű. A jelek arra utalnak, hogy a „grillezett“ test divatjának rövidesen befellegzik. A nap ellen, természetesen, nincs kifogásunk, hiszen ha nem szórná ránk éltető sugarait, nem lenne fotoszintézis, tehát élet sem lenne. Szerencsére a sugarak tetemes részét feliíogja az atmoszféra, az ózonréteg szintén elnyeli a legártalmasabb sugarak legnagyobb részét. Az emberi test természetes védekezőrendszerrel van „ellátva“. Amióta az ember felegyenesedve kezdett járni, és „csupasz majom“ lett belőle, a közvetlen sugárzástól már csak a fejét védte hajzat, ezért a bőrében többféle védekezőmechanizmus fejlődött ki. Az emberi bőr legfelső rétege a hámréteg. A tenyéren, az ujjak között és a talpon ez olyan vastag, hogy teljesen felfogja a nap sugarait, tehát ezek a részek sohasem sülnek le. A bőr mirigyeinek váladéka és a verejték bizonyos összetevői szintén védelmet nyújtanak a nap sugaraival szemben. A bőr mélyebb rétegében további véidekezőr,,berendezés“ van. Ebben fontos szerepet töltenek be az epidermist az irhától elválasztó bazális rétegben levő különlegesen elágazó sejtek, a melanocy- ták. A melanopigmentáció rendkívül fontos védekezési rendszer, felfogja az ibolyántúli sugarak kilencven százalékát, amelyek a szarurétagen át a bőrbe jutottak. Érdekes, hogy a nzínes bőrüeknek sincs több mela- nocytájuk, mint a fehéreknek, csak ezek erőteljesebbek, nagyobbak és terjeszkedőb- bek. Egészen a szarurétegig nyúlnak, míg a fehér embereknél mélyebben helyezkednek el. De a fehér emberek napérzékenysége sem egyforma. Általános megállapítás, hogy a világos, bőrűek érzékenyebbek, tehát nekik elővigyázatosabbnak kell lenniük. A világos bőrűek ugyanis rövidebb ideig tudják elviselni a nap sugarainak hatását. Éppen, a melanocyták azok, amelyek gondoskodnak a pigment képződéséről, illetve az annyira óhajtott lesülésről. De hogyan is megy ez végbe? A bőr első reakciója a hőtermelés. A napenergia felét alkotó infravörös sugarak mélyen a bőrbe hatolva tágítják az ereket, ami vérbőséggel jár. A második az angolkór ellenes reakció Elegendő egy aránylag rövid napfürdő, például dél körül egy negyedórát a napon sétálni, és máris megkezdődik a bőrben levő 7-dehidrokoleszterin átalakulása D-vitaminná, amely azután a májban aktivizálódik. A harmadik reakció az ultraibolya sugarak leghosszabb hullámainak hatására következik be. Ez a bőrpír azonban rövid időn belül elmúlik. A negyedik reakciót a közepes rezgésszámú ibolyántúli sugarak váltják ki. Ennek eredménye a néhány napig vagy hétig tartó börelszínező- dés. És éppen ez az ún. későbbi pigmen- táció bizonyítja a melanocyták alkalmazkodóképességét. A szép bronzszínért pedig az üdülők képesek megfeledkezni minden óvatosságról. A melaninszemcsék szétszórják, elnyelik az ártalmas sugarakat, és az így alkalmazkodott bőr a fényhatás tízszeresét is képes elviselni anélkül, hogy hőguta sújtaná az embert. Csakhogy a középfrekvenciájú sugarak hatására bizonyos változások állnak be az immunrendszerünkben is. Szakemberek feltételezik, hogy e változások felismerésével közelebb jutunk a bőrrák keletkezésének titkához. Ezek az im- munocytotoxikus hatások függenek a sugármennyiségtől. A sugárhatástól közvetlenül eltelt 12 óra alatt a legerősebbek, és vagy csak 72 óra múlva tűnnek el teljesen. A túlzott napozás krónikus hatása azonban kumulálódik, halmozódik, vagyis az évek során felgyülemlik. Képzeljük csak hiagunk elé az öreg tengerész vagy a földműves napcserzette, mélyen barázdált arcát. Mégis az emberek többségében a sportosan barnára sült bőr utáni vágy feledteti a figyelmeztetést; azt, hogy a bőr genetikai összetevőiben rákos elváltozásokat okozhat a mértéktelen napozás. A statisztikai adatok is erősen nyugtalanítók. A Riviéra-kultusznak hódoló franciáknál évente 80 ezer bőrrákos megbetegedést jeleznek, s e magas számból majdnem 77 ezerért a túlzott napozás okolható. A statisztika feltünteti azokat az eseteket Is, amikor többé-kevésbé kényszerből tartózkodnak az emberek a napon. Azoknál az ír földműveseknél, akik megélhetést keresve Ausztráliába vándoroltak, nyolcszor gyakoribb a bőrrák, mint a csapadékos Írországban maradt társaiknál. Mit tanácsol tehát az orvos? Talán a?;t, hogy a bajt megelőzendő, ezentúl járjunk napernyővel, vagy egyáltalán ne napozzunk? Az arany középút a leghelyesebb: mindent mértékével. A kánikulai hőségben igyekezzünk déli tizenkettőtől délután négyig a legtűzőbb napot kerülni, és ha már semmiképpen sem tudunk ellenállni a kísértésnek, legalább védjük bőrünket jó minőségű napozókrémmel. Sőt, a szemorvosoknak is van mondanivalójuk: védjük szemünket a vakító napfénytől napszemüveggel. Palágyi Lajos felvétele Chilétől keletre vagy hatszáz kilométer távolságra a Csendes-óceánban fekszenek a Juan Fernandez-szigetek. A 185 négyzetkilométer kiterjedésű szigetcsoport három tagjából kettő vagy húsz évvel ezelőtt új nevet kapott. A nagyobbik, a Mas Atierra azóta Robinson Crusoe-, a másik, a Mas Afuera pedig Alekszander Selkirk-sziget néven szerepel a térképeken. A kalandregények kedvelői jogosan teszik fel a kérdést; összefügg-e egymással a két név, és van-e köze a szigeteknek Daniel Defoe világhírű regényéhez, a Robinson Crusoe-hoz? Ha a szigetek földrajzi fekvését vesz- szük tekintetbbe, nemleges választ kell adnunk, hiszen az író a regénybeli hőst Venezuela partjainál, az Orinoco deltá- tájához közel „vetette“ szárazföldre. Ha valóban ide vetődött volna Robinson, egy iszapos-hordalékos szigeten találta volna magát, ahol nyüzsögnek a mérgeskígyók, krokodilusok és más veszélyes állatok. Márpedig Robinson szigete kies vidék: buján tenyésző vadszőlő, valamint papagájok, teknősbékák, vadkecskék „társadalma“ fogadja őt. És éppen ilyenek az említett dél- csendes-óceáni szigetek, amelyeket Juan Fernandez spanyol hajós fedezett fel 1583-ban. A szigetcsoport később felfedezőjéről kapta a nevét. E lakatlan szigetek egyikére, a Mas- Atierrára rakták ki a kapitánnyal folyó viszályai miatt 1704-ben a Cinque Ports nevű hajó fedélzetéről Alexander Sel- kirket. A krónika feljegyezte, hogy a száműzetést választotta a lehetséges más büntetések közül. Selkirk kalandjairól azok feljegyzéseiből is értesült Daniel Defoe, akik kiszabadították kényszerű magányából ezt a skót tengeri medvét, az összeférhetetlenségéért vezeklő kormányost. Az események annyira -lenyűgözték az írót, hogy 1719-ben megszületett világhírű regénye, a Robinson Crusoe. Sőt, magával a kalandok igazi hősével, Sel- kirkkel is beszélt az alkotó, de rajta kívül más tengerészek kalandjaival is megismerkedett, akik abban az időben szintén megannyi viszontagságot átéltek. Például Robert Knox 1679-től több mint tizenkilenc évet töltött Cejlon szigetén fogságban, majd egy lakatlan szigetre szökve sikerült hazatérnie Londonba. No de mindez mit sem változtat a tényen, hogy Robinson kalandjai a magányos szigeten hasonlítanak Selkirk Mas Atlerra-i sorsára. Ugyanúgy, mint Robinson, Selkirk is egy halászfalucska cipészirfésterének hetedik gyermeke, és ugyancsak huszonnyolc éves korában kerül a lakatlan szigetre. Robinsonhoz hasonlóan fokozatosan ő is használati eszközöket készít magának. Amikor öltözéke lekopik róla, kabátot, nadrágot, lábbelit varr magának állatbőrből, és említés történik a híres esernyőről is. De míg Alexander Selkirk számára a magányosság mindösz- sze négy évig és négy hónapig tartott, addig Robinsonnak az elhagyatott szigeten ki kell bírnia huszonnyolc évig. Ami Robinson társát, Pénteket illeti, több mint valószínű, az csak az író fantáziájának a szüleménye. De mint látjuk, a regénybeli események többsége Selkirknek a lakatlan szigeten átélt kalandjaira emlékeztet. A krónika szerint Selkirket remeteélete és későbbi kalózútja hazatérte után szülőfalujában hőssé avatta. De Selkirknek továbbra sem volt maradása, vonzotta őt a tenger. Élete utolsó éveit egy brit hadihajón töltötte mint navigátor. A híres hajós 1747 körül halt meg. A Robinson Crusoe című regény megteremtette az irodalomban a robinzo- nád műfaját. A könyv megjelenésének évében, 1719-ben, megérte a negyedik kiadását. Mi emlékezteti ma az utókort Alexander Selkirkre? Szülőfalujában, Lar- góban egy szobor, a szigeten, ahová száműzték, a barlang szikláján emléktábla, no és két évtizede a róla elnevezett sziget. NAPLEMENTE Rejtvényünkben Fecske Csaba fenti verséből idézünk: y „Alkonyul. Messzi hegyeken.,— folytatása a rejtvényben. VÍZSZINTES: 2. A versfolytatás első része. 10. Nagy tó a Szovjetunióban. 12. Román férfinév. 13. Fafajta. 14. „Kemény“ víz. 15. Nem mozdul. 17. ... carte, étel megrendelésre. 18. Tévé! 19. Hamburg elővárosának lakója. 22. Vegyjele: Sn. 23. Sín betűi keverve. 24. Táborozási kellék. 25. Bogáncsszerű tüskés gyomnövény. 27. Rejtvényfejtési kellék (éf.) 28. Készpénz, röviden. 29. Kevert színű. 31. Gáz németül. 32. Spanyol, uruguayi és francia gépkocsijelzés. 33. A földszintnél magasabb rész. 35. Illatos, _csipkés szirmú kerti virág. 37. A vas is ez (éh.). 38. Határozórag. 40. A földtörténeti középkor első szakasza. 41. Klasszikus kötőszó. 42. Lerágja a kutya a csontot. 43. Az indium és a rádium vegyjele (óf.). 44. ... Broz Tito, volt jugoszláv államfő. 45. Folyó a Szovjetunióban. 46. Hiánytalan. 48. Bánk bán feleségének a neve. 50. Az argon vegyjele. 51. Hajórész. 53. Osztrák városka a csehszlovák határ közelében. 54. Női becenév. 55. A vértanúk városa. 57. Részesül. 58. Csüng. FÜGGŐLEGES: 1. A versfolytatás második része. 2. Vetnivaló anyag. 3. Kutyaház. 4. Nem engedélyez. 5. A József Atilla szerkesztette lap neve volt. 6. Személyes névmás. 7. Kettős mássalhangzó. 8. Erdélyi kis folyó. 9. Súlyegység. 11. Kisebb vízi járművek kikötőhelye. 15. ... baba és a negyven rabló (éf.). 16. Finom vászon kötésű, sűrű szövésű pamutkelme. 19. Férfinév. 20. Vízparti részlet, a halak búvóhelye. 21. I. O. R. 23. Boszorkányperéről ismert amerikai város. 26. Fahéj, népiesen. 28. Nyerészkedő, haszonleső kereskedő. 30. Nagyon gyorsan. 32. Görög sziget a Krétai-tengerben. 34. Dél-indiai, dravida nyelvű, barna bőrű népcsoport. 36. Női név, de moha is. 39. Ilyen sajtótermék az Űj Szó is. 42. Lim ikerszava. 45. Magasztos tárgyú költemény. 47. Tartomány és város Brazíliában. 49. Hírek jelzője lehet. 50. Moszat, 52. Kopasz. 54. Villamos töltést hordozó anyagi részecske. 56. Orosz igenlés. 57. Káté! 58. Éneklő-szócska. Beküldendő a vízszintes 2. és a függőleges 1. számú sorok megfejtése. A 28. számban megjelent rejtvény helyes megfejtése: bóbiskol, zizzen a kalász / Vihar gubbaszt a lombokon. Könyvet nyert Ágh Judit, Topolníky. / ©
