Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1987-01-21 / 3. szám
H ogy — ügymond — le kellett feküdnünk a szovjeteknek! Mert ha nem akkor nincs fenyőáru, ntnos ola|, nincs elektromos áram és gáz. Mert ha nem fekszünk le, nem vásárolják fel a szatmári almátl Így viszont bízhat minden almatermelő. Egyszerű ez! Világos. Inkább nem hat, de tizenkét gőlt is, csak ősszel megint rajtunk ne maradjon a gyümölcs! Megmondták ezt Mezeynek még itthon a vb előtt. Ezért mondott le! Lemondott? Nem mondott? Miért nem Írták az újságok? Miért kellett ebben is olyan helyzetet teremteni, amelyben él a pletyka, virul. Pletykálták azt Is, hogy levették a játékosok vérét, hogy azt majd erősítőnek ott, a mérkőzés előtt visszaadják nekik. Igen ám, de összecserélték a vért. Mert azon a repülőn, amelyen a magyar válogatott vérét vitték, azon volt a pomázl szociális otthon véradóinak a küldeménye is, melyet egy testvér szociális otthon rászorultjainak küldtek Nicaraguába. No, ezt a két vérszállítmányt cserélték el tévedésből. Mert ilyen a magyar szállítmányozási vállalatoknál a rend, a fegyelem, az odafigyelés. Azzal a vérrel csak így lehetett futballozni. Világos ez, és egyértelmű minden. Meg hogy megártott a csapatnak a napi háromszoros mákos tészta. Mivel naponta háromszor azt kaptak. Hát lehet mákos tésztán futballozni? Nyerni? Megártott nekik a mák, az ópium, attól voltak olyan szédültek, olyan bódultak, olyan álmatagok. Mert olyanok voltak! És ml mástól lehettek volna olyanok, ha nem a tésztájukra szórt máktól? Nincs olyan vezetője már a magyar válogatottnak, akit össze ne hoztak volna valamelyik vezetőtársával ... Mezey összeverekedett Szepesivel, Budát meg megverte Páncsics, az orvos a szakácsot, a szakács a gyúrót. A csapatban a védelem a csatársort, a csatársor a középpályásokat, a kezdők a kispadon helyet foglaló tartalékállományt. Holott mindebből egyetlen szó sem igaz. Merjük remélni. Senki nem vert meg ott senkit, csak a szovjet válogatott a magyar válogatottat 6:0-ra. De ha senki nem mond semmit a vereség okairól, körülményeiről hetek óta — A fantáziadús közvéleményt kell okolnunk? Mint annak idején Verebes Józsefet, a Rába ETO edzőjét. Aki hónapokig nem volt hajlandó nyilatkozni a magyar sportsajtónak. De miért? Mert a győri tudósító nem azt írta meg, amit Verebes mondott. Mindegy. Másoktól sem az igazat közölte. De ők azért nyilatkoztak újra meg újra, minden NB 1-es, minden NB Il-es mérkőzés után. Nyilatkoztak, mert tartottak valamitől, valakitől. Verebes nem. És mégsem volt a csapata gyengébb, mint a többi. Sőt — Valahol el kellene kezdeni... Aztán Verebes is abbahagyta. Nyilatkozott 6 is. Nem többet, nem jobbat, nem okosabbat, mint más... De azért ezentúl Verebesnek mégis volt hitele. Feltételeztük, hogy tőle azontúl mégis azt közölték, amit mondott... Nem igaz, hogy nem lehet megszerezni a hitelt. Meg lehet. Még most, a mindent elárasztó pletykák idejében is. Az 1954-es világbajnokság kudarcaira adott választ sem hitte senki. De hát legalább akkor volt válasz... De mert nem hittünk — nem hihettünk —, megindult a pletykaáradat akkor is. Hogy száz meg száz Mercedest kaptunk minden beszedett gólért. Azért kaptunk csak három gólt, mert akkor a nyugatnémetek sem álltak még olyan jól. Most viszont egy fejlett szocialista ország — a Szovjetunió — ki bírt fizetni hat gólt is... És a franciák? Felajánlottuk nekik a döntetlent! Mi, a franciáknak, a döntetlent! A szoviet-magyar 6:0 után! ötvenezer dollárt kértünk Platiniék- tól a döntetlenért. Burcsa volt a tolmács. De rosszul fordított. Mert a franciák azt hitték, ők kapják, és nem nekik kell fizetniük. Bár a meccs félidejében a francia drukkerek ösz- szeszedték azt az ötvenezret. De akkor már késő volt! Csak úgy minden most is, mint a régi vb-k idején. Hogy akkor Svájcban miért ült Sándor Károly a lelátón? Miért? És miért játszott a csapat lobbszélső nélkül? Mert a játékért Sándornak csak százezret ajánlottak fel. Ha viszont a lelátón ül. egymilliót kap. Tessék csak megkérdezni Sándor Károlyt...! Mert azért azt senki nem hitte el, •íiogy őt arra a világbajnokságra be sem nevezték. Ilyen ostobának senki sem hitte Sebes Gusztávékat. És most a Nyilasiügy? Kapott volna a magyar válogatotttói kétszázötvenezret.. . Viszont hogy nem ment el, azért köpött másfél milliót Ausztriában a biztosítótól. És még másfél milliót a Szovjetuniótól is. Ebből jutott Szepesinek ötszázezer, ötszázezer Budának is, meg Mezeynek szintén. Meg az a három kiló arany, amit Szepesi hozott. De nem bukott meg a vámon, mert ott is lattoltak! Nyilvánvaló, hogy ebből egy árva szó sem igaz! De miként higgye el másképp a nép, hogy a magyar válogatott itthon hagyja az egyetlen világ- klasszisát? Erre magyarázat kell. És ha nincs hivatalos, tisztességes, nyílt, őszinte magyarázat, jönnek a hiedelmek, a kitalálások, a pletykák, a Wiener Walzer pontosságával. Elengedte a nép a fantáziáját ez egyszer, az biztos! Ki kellett találnia magának valamit, kitölteni az űrt, betölteni a hiátust. Mert ezt a magyar válogatott kapitányának a nyilatkozatával nem lehetett megtenni! Hogy mi az, talán nekünk jobb lett volna, ha a magyar válogatott Mexikóban csinál három unalmas döntetlent? Abból a három mérkőzésből kettő úgy is nézett ki, hogy csak a magyar válogatotton múát, kap-e hát három vagy hat gólt: netán választhat: csinál unalmas döntetleneket? Ilyen nyilatkozatok, ilyen tudósítások, ilyen magyarázatok és elemzések mellett kinek van joga csodálkozni az égig érő pletykák hallatán? Közben és utána meg a Népsport... A maga három kiküldött tudósítójával. Hárman a magyar válogatott minden lépésének nyomában. Ahelyett, hogy megbíztak volna egy magyar turistát. Mindegy, kit, mindegy, hogy mennyit kellett volna fizetni neki. Mert tőle is megtudott volna annyit a magyar újságolvasó, mint azoktól. így még Pilátus se mosta kezeit... Persze, hiszen Mezey a magyar tudósítóknak még azt sem engedte meg, hogy az előkészületi mérkőzésekről szóló híradásokban leírják a válogatott összeállítását. A góllövők nevét. Nehogy valamit is megtudjon, megsejtsen Lobanovszkij. Érdekelte is őt mindez... őt a maga csapata érdekelte! Háborgó tengerré vált az éhen maradt magyar közvélemény. És nem jött egy NB Ilí-as Krisztus se, aki lecsillapította volna a tengeri háborgást. De ne féltse senki a magyar sportsajtót. Hangot vált az, és lépést, hirtelen, rövidest, csak halljon valahonnan, egy őrmesteri vezényszót. És kik lesznek ebben is az elsők? Írjam le ide a névsort? Ott, akkor, a magyar csapat öltözőbe vonulásakor, közvetlenül a szovjet-magyar 6:0 után nemcsak Nagy Antal szólt, megszólalt Buda István is, a jelenlévő újságíróknak adresz- szálva fontos mondanivalójának lényegét. Miszerint itt csak egy kilencven percről van szó, eszébe ne jusson senkinek mélyebb következtetéseket levonni a történtekből. És főként arra ne gondoljon senki, hogy az itt történteknek társadalmi háttere, társadalmi összefüggései is volnának, mert nincsenekl Ha csakugyan nem lettek volna, vajon honnan veszi Buda István ezeket a gondolatokat? Buda István ezt már akkor, már ott, közvetlenül a kudarcot vallott nemzeti 11-ünk leszereplése után tudta ... Erre rímel az a bizonyos Népsport-beli írás dr. Király Ferenc tollából, amelyről a kötet legelején már esett szó. De még akkor nem fedtük fel Buda elnöki figyelmeztetésének összefüggéseit a főszerkesztő soraival. Nem, mert dr. Király Ferenc maga sem hivatkozott erre. Mennyivel meggyőzőbbek lettek volna sorai, ha megírja, hogy ezen gondolat nem is annyira az övé, mert ezeket ő Buda Istvántól kapta ... Ha nincsenek a dolgoknak társadalmi vonatkozásai, ha senki nem látja a szakmai buktatókat, akkor már senki és semmi nem húzódhat meg a kudarc hátterében, csakis az a bizonyos meztelen nő? Egy meztelen nő ... Aki mindenről tehet, aki mindennek az oka. akire mindent rá lehet kenni, és aki mindem el Is vállal. Legalábbis akkor vállalta. De miről van sző? Kollégiumi felügyelő tanár voltam az 1960-as évek legelején, Nyíregyházán. Éltük, éldegéltük ott a napjainkat, mígnem aztán derült égből villámcsapás: miként most nyáron Mexikóban ez -a 6:0-ás vereség. Szóról szóra így . • Egyszer szól nekem az igazgató, mi történik ott nálunk, a negyedikesek naponta szedik az egyeseket egymás után, és még a hatodik egyes beszedtével sem állt le némelyik gyerek. — Te vagy a felügyelő tanár, te vagy a felelős! Ezért kapsz fizetést. Elkezdtem figyelni, de nem láttam semmit. És közben pedig újabb és újabb egyesek. Mígnem aztán az egyik negyedikes fiú hívta fel valamire a figyelmemet. És ki gondolta volna, hogy itt a dolgok nyitja? Szól nekem a gyerek, hogy — tanár űr, tessék már oda néznil Odanéztem. A kollégiumi szoba ablakával szemben egy másik ablak, és abban egy meztelen nő! Fiatal, nagyon szép, tüneményes nő volt. Bizony, azt a meztelen nőt látni kellett, nézni. — És tanár úr! Nem az a baj, hogy ott van, hanem az, hogy sose tudjuk előre, hogy mikor van ott! Néha délután kettőkor, néha meg csak este nyolc után ... így hát nekünk egész délután lesni, figyelni kell... Valószínű, hogy ott a Mundialon is az volt a baj? A rossz bizonyítvány egyetlen oka! Csak még azt nem tudjuk, hogy ott ki volt a meztelen nő? Mert Nyíregyházán sikerült megtudnom, és bár nagy sajnálatunkra, de mégiscsak el kellett őt távolítani az ablakból. Nem tudjuk, hogy Mexikóban ki volt a meztelen nő, sőt azt sem tudjuk, hogy mi! De hogy volt, hogy ott volt, hogy őt figyelte az egész csapat, miközben a labda után kellett volna futniuk, az biztos! És a csapat vezetése nem vett észre, semmit... Se előzetesen, se utólag. Még egyszer: ki volt, mi volt a Meztelen Nő? Az MLSZ, a magyar futball mocsárvilága? Buda Istvánék tehetetlensége? Mezey dölyfös, elbi- zakodott, a beképzeltségig felfokozott tudálékossága, igazi tudásbeli megalapozottság nélkül? Ami ráragadt az egész csapatra? A szakács, az orvos volt a Meztelen Nő? Avagy a pénz, a pénz hiánya? Meg hogy soha ilyen jól felkészített, elszánt kollektíva, soha ilyen egyet akaró baráti közösség? Soha ennyi áldozatot vállaló magyar gyerek soha együtt még nem? Az új, a nagy szisztéma. amelyet végül is nem értett senki, és ami a valóságban talán nem is létezett? Mennyi, mennyi Meztelen Nő egyetlen szoba ablakában! Legyen okos az ember! Mert hátha az volt az igazi baj, hogy ott náluk, abban az ablakban nem is állt egy meztelen nő se, amit figyelni kellett, figyelni lehetett volna ... Egy kétes dicsőségektől telepumpált, egy félig valós, félig valótlan sikersorozattól megrészegedett társaság volt a magyar válogatott, amely már úgy eltelt mindennel, hogy magának Mona Li- sának se lett volna már érdemes meztelenre vetkőznie előtte. És se előtte, se utána nem akadt senki, aki szétcsapott volna köztük! Nem irigylem az új sportvezetést. Mert nem akármit örökölt. És nem vagyok irigye az MLSZ új elnökének sem. Pláne meg ha Szepesi marad ott, neki sem leszek irigye. Meg az új szövetségi kapitánynak ... Legyen az Komora Imre vagy mási És a Mun- diait megjárt játékosoknak sem leszek irigye, sokáig. Midőn majd az ősszel ki kell állniuk csapatukban egy-egy bajnoki mérkőzésre. Ebben a magyar NB I-ben! Kiállni, mint az idén tavasszal, közvetlenül a Mun- dial előtt a Népstadionban, kettős bajnoki rangadókra. Rangadókra? A Vasas, az Újpest, a Honvéd, az FTC mérkőzései akkor, ott. E négy csapat részvételével. Onnan indult el a magyar válogatott hajója a 6:0-val jelzett kikötőbe. És nem szólt senki, ez a hajó már az Indulás pillanatában zátonyon volt, léket kapott. De nincs semmi vész! Mert a közönség hamar felejt. És hamar megbocsát. Olykor még a kelleténél is hamarabb. Mert lenne csak az ősszel itt nálunk néhány igazi, tüzes, magas színvonalú bajnoki mérkőzés.. .1 Ahol perzselne a levegő a mérkőzések izzásától... tisztaságától... De hát mikor láttunk mi utoljára ilyen bajnoki mérkőzéseket a magyar NB I-ben? És mikor fogunk látni újra? Addig aligha fogja elfelejteni egyetlen magyar néző is a mexikói Mun- dial keserű emlékét... Mezey haragszik a magyar sajtóra, de egyáltalán nem azért, ami miatt oka lenne az a nagy haragvásaira. Csak egyetlen dolog miatt haragudhatna igazán, amiért elnézett neki a magyar sajtó mindent! Amiért nem teremtett a magyar labdarúgásban az MLSZ, a szövetségi kapitány olyan helyzetet, amelyben nyíltan, őszintén elhangozhatott volna minden kritika! Irt volna a magyar futballról mindenki azt, ami neki tetszik. Mezeynek a vb előtt nemcsak az újságírókkal gyűlt meg a baja ... Mezey összeakasztotta a tengelyt a Játékvezetőkkel, a játékvezetői testülettel is. Eszem ágában sincs megvédelmezni, pártfogásomba venni a magvar futballbírókat. Köztük sokan megérik a pénzüket, akik megérik. És köztük is vannak tisztességes, rendes emberek. Még így is, hogy éppen az ilyenek kerülnek ott hátrányos helyzetbe, éppen az ilyen típusú-stílusú játékvezetőkkel állnak szemben az MLSZ vezetői, miként maga Mezey György is. Mert Mezey ott is azt akarta, amit egvéb területeken! Ott is akarnok volt. sértődékeny, pökhendi és megfellebbezhetetlen minden kinvila*ko- zásában. Akkor már ott is úgy képzelte el, hogy az ő tudta, beleeeve1 zése. engedélye nélkül nem kaohat egyetlen válogatott kerettag futballistánk se sárga lapot, se nirosat. még egy enyhe szóbeli feddést, figyelmeztetést sem. Mert aki ilyet ad. az a magyar futball ellen van, az Mezevnek személyes ellensége, az a mi labdarúgásunk sírásója! A játékosoknak meg felnyílt a szeme: mi válogatottak küfön kasztba tartozunk, mi kivételes lelkek vagyunk, hozzánk érni sem szabad, mi a Mundialra készülünk! Aztán amikor ott szembekerültek a szovlet védőkkel . .. Szembekerültek? Amikor jöttek rájuk a lendületesen sodró szovjet csatárok ... akkor kellett volna Mezevnek védelmébe venni elkényeztetett fiait! Hogy jaj istenem, ezek nem szoktak hozzá az ilyesmihez. Én megtiltottam otthon, hogy velük szemben is alkalmazható az erő. az erőszak, a kemény, elszánt győzni akarás.. Ezt, ezt a Mundíalt sose feledjük el. A Népsport különszámait. a Népsport Mundial alatti ügyeletét, a Margitszigetre tervezett vetítéseket, ott azt a botrányt, meg a tudósításokat, hogy tegnap még csak az isteni jelzők. aztán hirtelen-váratlan egv-egy más hangú tudósítás, hogy gondtalanul fecserésznek, röhécselnek a magyar fiúk a szálloda úszómedencéiben, mintha mi sem történt volna velük a pályán pár órával ezelőtt! Mi ez a gyors váltás, miféle pálfor- dulás ez a tudósítások stílusában, hangnemében? Szólt valaki, hogy most már szabad? Ma már bele lehet taposni a sárba a tegnapi isteneket, ördögként? És ugyanaz a kéz. ugyanaz a toll... Ahogy erről már szó volt! Aztán Mezey három hét elteltével... De merthogy ß ott nem mondott semmit, menten jelentkezett a Népsport, ha már Mezey tv-nyilatko- zata teljesen érdektelen a szövegközlésre a lapos közhelyei, semmitipon- dásai miatt, hát majd ők! De nem ám azoknak a tollából, akik ott voltak kint — hárman is —, hanem aki ott se volt! Persze ez még nem mondana ellent annak, hogy szólni, bírálni bárkinek joga van. Várkonyi Sándor jelentkezett a Népsportban a vb elemzésének ígéretével, igényével... Várkonyi Sándor... az egyik legjobb tollú magyar sportújságíró. Egy elbagatellizált, elhumorizált vb-értékelése a magyar válogatottnak? A papáról meg a fiáról... E- gyetlen említésre méltó mondat nélküli Ez is egyfajta stílus! írni jó pár oldalt, hogy semmi ne legyen benne! Idéznénk, de abból az írásból idézni? Ki talál abban aZ írásban akár csak egyetlen idézésre alkalmas mondatot Is? Ha csak az elrettentés szándékával nem! Nem, így azért mégsem... Még a Népsportban sem! Mert ez így még egy 6:0-ra végződött mérkőzés után is méltatlan. Mert ez még egy ilyen kudarc után is szánalma». Kötelezte valaki a szerzőt, hogy ne legyenek gondolatai? És ha voltak, ki kötelezte rá Várkonyi Sándort, hogy ne legyenek meglátásai, megsejtései? Akár a tévedések fenntartásával Is! De így üresen, minden nélkül, így írni? És ha még egyedül csak fi tette volna eztl Végh Antal Gyógyít 6 atlan ? ...fecseg a felszín, hallgat a mély 7. fejezet 2. rész az Universiade A Magas- és az Alacsony-' Tátra öt központja, illetve városa már a küszöbön álló XIII. téli Universiade jegyében él. A Csorba-tőn egy héttel ezelőtt már meg is tartották a főpróbát, itt adott egymásnak találkát a Tátra Kupán a világ síugró élgárdája. A verseny jól, zökkenőmentesen zajlott, reméljük, hogy így lesz egy hónap múlva is, a világ leg-' jobb egyetemista és főiskolás sportolóinak a seregszemléjén. EGY ORSZÄGBÖL 124-EN Az Universiade iránti érdeklődés minden várakozást felülmúl. Felvetődik azonban a kérdés: hányán és tulajdonképpen kik rajtolhatnak a versenyen? Természetesen egyetemisták és főiskolások, azok is, akik az előző naptári évben fejezték be tanulmányaikat, egy országból legfeljebb 124 sportoló. A sportágak szerinti megoszlás: 58- an rajtolhatnak az északi számokban, 28-an műkorcsolyázásban, 20-an jégko- rongozásban, 18-an alpesi sízésben. A kétmilliónál kisebb lélekszámú országokat közép- iskolások is képviselhetik, akik az Universiade előtt már legalább két éve folytatják középiskolai tanulmányaikat. A korhatár 17 — 28 év. HÍRESSÉGEK A HAZAI CSAPATBAN Bár a név szerinti nevezés határideje pontosan lapunk megjelenésének napján jár le, a Csehszlovák Testnevelési Szövetség KB Titkársága közzétette a hazai csapat bővebb keretének névsorát. E szerint a csehszlotflÉk színekben több híresség is színre lép. A műkorcsolyázók között például Sabovőík és Barna, a síugrók között Svagerko és Slugny, északi összetettben Frák és Klimko, sílesiklásban Valegová, Hojstriőová és Medzihradská (a közelmúltban megszerezte első pontjait a Világ Kupábanl. A Jégkorongozók nevezése még nem született meg, de abból ítélve, hogy az Universiade idején szünetel a bajnokság, e sikerspor- tunkban is a lehető legjobb együttessel akarunk indulni: KlSÉRÖMOSOROK A téli Universiade azonban nemcsak sportversenyekből áll - majd. A szervezők számos kísérőműsort iktattak be A kultúrális élet központja a Csorba-tón lesz. Itt üzemel majd a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának a védnöksége alatt a Bánik Szállóban a Főiskolásklub. Itt és más helyeken fellépnek a legjobb főiskolás tánc- és dalegyüttesek. Minden nap diszkóműsor várja majd az érdeklődőket. Ezenkívül a külföldi résztvevőket a szabad napokon néprajzi kirándulásokra viszik a környező településekre. MIÉRT MINDEN 2. ÉVBEN? Egy olvasónk azt kérdez’ te tőlünk, hogy miért rendeznek Untversiadet olyan gyakran, minden két évben. A magyarázat kézenfekvő és érthető: mivel minden or- szágzan négy, legfeljebb öt vagy hat évig tart a főiskolai és egyetemi oktatás. Ha csak négyévenként rendeznék meg a főiskolás és e- gytemista sportolók sportfesztiválját. mint az olimpiai játékokat, és általában a legtöbb világversenyt, előfordulhatna, hogy némely sportoló a szabályok szerint nem vehetne rajta részt. A FISU azonban mindenkinek lehetőséget akar adni, hogy indulhasson az Universia- dén, amely sok tekintetben verekszik az olimpiai játékokkal. (palágyt) a
