Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-05-27 / 21. szám

\ új ifjúság 10 KM Csupán a Tejútrendszerben mér­sékelt éghajlatú bolygók sokasá­ga kering saját napja körül, ame­lyeken a miénkhez hasonló ér­telmes élet alakulhatott ki. Ha szomszédságunkban rokonaink vannak — elárulja őket techni­kai civilizációjuk hozzánk Is el­érkező zaja. Ha éppen nekünk küldenek üzenetet, biztosak lehe­tünk benne, hogy előbb-utőbb vá­laszt kapnak. Csaknem minden csillagnak és jelentős számú ikercsillagnak van­nak Földünkhöz hasonló bolygói. A Tejútrendszer 200—400 mil­liárd csillagának mintegy öt szá­zaléka olyan nap, amely hidro­gént égetve elegendő fényt és hőt sugároz ahhoz, hogy bolygókat melengessen Bár a sugárzási fá­zisnak meglehetősen hosszú ideig kell tartania, hogy élet, sőt in­telligencia kifejlődését lehetővé tegye, bizonyosan számolhatunk tízmilliárd életre és fejlődésre alkalmas színhelyet. A Földön meglepően gyorsan alakult ki az élet, amelyet ma egyáltalán nem tartunk kivételes­nek vagy csodásnak, hanem el­lenkezőleg: az enyhe éghajlatú bolygók kémiája szinte kénysze­ríti az élet megszületését. Azt gondolhatnánk, hogy elég lenne kilépnünk a csillagközi térbe, és lépten-nyomon értelmes bolygó­lakókkal találkozhatnánk. A kilépés, a kellő eltávolodás szülőbolygónktól nagyon sokba kerülne. Az oda-vissza út a hoz­zánk legközelebbi állócsillaghoz csaknem 80 ezer évig tartana napjaink űrhajóin, amelyek leg­feljebb a fénysebesség tízezred részével közlekednek. Harminc évre rövidülne az utazás, ha az űrhajók sebessége elérné a fény- sebesség harmadát. Ez mai tu­dásunk szerint annyi energiába kerülne, amennyi az USA ezerévi szükségleteit fedezné. Ha mi nem utazhatunk a szom­szédba, mert a személyes kap­csolatfelvétel az aktuális techno­lógiától független fizikai nehéz­ségekbe ütközik, akkor arra sem számíthatunk, hogy ők jönnek hozzánk vendégségbe. Marad a híradástechnikai kap­csolat. Az első lépésben azokat az üzeneteket keresik a tudósok, a- melyeket már elküldték a távoli civilizációk. A leggyorsabb és a legkevesebb teljesítményt emésztő futárok az elektromágneses hullámok. Saj­nos, a földö'nkívüli intelligenciák kutatói semmiképpen sem foghat­ják át az elektromágneses hullá­mok rendkívül széles teljes spekt­rumát. Választásra kényszerülve keresik a „legegyszerűbb vételi lehetőséget“, azt a tartományt, a- melyben a legcsöndesebb a világ- egyetem. A távoli rádiócsillagok az 1—60 gigahertz közötti tarto­mányban zavarnak a legkevésbé. Ezen a vidéken érdemes keresni az üzenetet, mert csak a világ- egyetem háttérsugárzása és a Ga­' p r > ■■ , ■ , Üzenet A SZOMSZÉD civilizációk üzeneteit, esetleg csupán hirforgalmuk. nru>§prszófá , suk. űrkutatások hozzánk érkező Zaját kutató rádiótávcsövek a művész fantázia'­rádióhullámokon lábán (Steven Simpson vízfestményef Csupán a Tejútrendszerben mérisékelt éghajlatú bolygók sokasága kering saját napja kö­rül, amelyeken a miénkhez hasonló értelmes élet alakulhatott ki. Ha szomszédságunkban rokonaink vannak - elárulja őket technikai civilizációjuk hozzánk is elérkező zaja. Ha ép­pen nekünk küldenek üzenetet, biztosak lehetnek benne, hogy elöbb-utóbb választ kap­laxis mágneses terében spirálpá­lyán keringő elektronok szinkro­non sugárzása okoz vételi zavart. Kérdés, milyen üzenetek fogadá­sára kell a híradástechnikusnak felkészülnie? A várható jelek származhatnak a szomszédok saját belső üzenet- forgalmából. Ha elég nagy telje­sítményű URH- vagy tévéadókat és más ismeretlen rendeltetésű sugárzásforrásokat használnak, a földi vevő „kihallgathatja“ üze­netforgalmukat. A hallgatózás módszerénél jobb, ha a híradás­technikus a szomszéd egyenesen a Földnek szánt hírvivő sugarait várhatja. Jelenlegi eszközeinkkel az első esetben csak azt várhatjuk, hogy az adások létezését felfedezzük. Érzékeny vevő, óriási antenna kel­lene, hogy valóban kihallgassuk a szomszéd bolygón belüli ma­gánügyeit. Nagyobb a remény, ha a szomszéd — tengeri világító- tornyok módjára — villogó, fel­tűnő iránysugarakat küld. Erre számítanak a kutatók. Vajon a rokonok a messzire szánt híradást, az üzenetet foly­tonos hordozóhullámon vagy szag­gatott, impulzusütemben küldik a Földre? Valószínűbb megoldás az utóbbi, mert olcsóbb. Az impulzu­sok ideje alatt ugyan a kisugár­zott teljesítmény nagyobb (ezért jobb a jel/zaj viszony), de a két impulzus közötti szünet ingyen van. Akár folyamatos, akár im­pulzusok sora az üzenethullám, mindenképpen sok száz, sok ezer megahertz a szélességé annak a sávnak, amelyből ki kell szűrni a talán egy hertznél is keske­nyebb sávú „anomáliát“, a világ­tér háttérzajából kilátszó jelet, az üzenetet. A nagy tömörítésű in­tegrált áramkörök megjelenéséig remény sem volt rá, hogy az ég­boltnak és a feltételezhető hul­lámsávnak akár tört részét is fi­gyelemmel kísérhessük. A keresési stratégia ma két kü­lönböző módszer együttes alkal­mazása: a teljes égbolt ellenőr­zése és a célra irányított kere­sés. A teljes égboltot széles frek­venciasávon figyelik, nagy erejű üzenetek felfedezését remélik vá­ratlan Irányból. A kisebb felbon­tású figyelő eszközök átlagos ér­zékenysége is csekély, mert egy- egy irányban csak rövid ideig fi­gyelik. A célzott keresés alapja az a feltevés, hogy a „jó“ napok olya­nok, mint a ml Napunk. Ezért 80 fényéves körzetben mintegy 800 Nap típusú csillagra irányul, és mindegyiket 20 percig figyeli frek- vencíasávonként. Érzékenysége a teljes égboltot figyelő módszere­kének ezerszerese, ha folytonos a jel, impulzusüzenet esetében tízezrese. Jelenleg valamennyi működő és tervezett kereső rendszer a már meglévő és működő rádiócsilla­gászati távcsövekre épít. A kuta­tók azt tartják, hogy ezekkel is eredményt kell elérni, s csak ak­kor érdemes nagyobb érzékeny­ségű antennák költségével terhel­ni a társadalmat, ha a meglévők lehetőségeit sikeresen vagy ered­ménytelenül kimerítették már. Napjainkban a fejlesztés az üze­net útjának két fontos állomásán tör előre. Először is ellenőrizni, elemezni kell az antennákból ér­kező anyagot. Van-e a háttérzaj­ból kiemelkedő jelforrás az átte­kintett égboltrészleten? Ha van: eltűnik-e a jel, amikor az anten­na elfordul a célról? Ha igen: nincs-e a mért irányban földi űr­állomás, műhold, űrhajó? Ha nincs: meghatározandó a forrás helyzete, azonosítandó a csilla­gászati térkép megfelelő pontján lévő égi objektum, ha van olyan. Csak mindezek, is számos más vizsgálat után érdemes elkezdeni az adott irányból érkező jelsoro­zat megfejtését. (A vizsgálatok alatt a beérkező anyagot auto­mata rögzíti.) Az első lépés aVi- nak feltárása, hogy van-e meg- fejtenivaló a jelben, mert lehet­séges, hogy csak modulálatlan hordozóhullámot vett a rendszer. Az is óriási eredmény, ha bebi­zonyosodik, hogy mesterséges ere­detű, még ha nem is hordoz ne­künk szánt üzenetet. Mindez nagy teljesítményű pár­huzamos üzemi számítógéppel ve­zérelt automaták gép pontosságú, gép kitartású munkája. Ember nem képes a sokmillió mintát, vé­teli anyagot sokmilllószor ered­ménytelenül ellenőrizni, amíg vég­re értelmes forrással biztat a jel. majd azután kiderül, hogy inter­ferenciajelenség, vagy valamilyen asztrofizikai esemény áll a vétel mögött. Ha minden kétséget ki­záróan megállapítható, hogy üze­net érkezett, megkezdhetik az ü- zenet megfejtését. .Aránylag könnyű a híradástech­nikusok és a matematikusok dol­ga, ha az üzenet küjdöinek gon­dolkodásmódja hasonlít a miénk­hez. Ekkor csupán azt kell felde­ríteni, hogy milyen módon kódol­ták az anyagot, hogyan alakítot­ták képpé. Nem valószínű ugyan­is, hogy a hozzánk hasonlóak írá­sos levelet küldenének. Tudják ők is, hogy az írás és a nyelv meg­fejtése járulékos nehézségeket okoz, ha csak nem előzi meg nyelvlecke, képes szótárhoz ha­sonló ábrákat és írásjeleket fel­váltva tartalmazó hosszú beveze­tés. Kezdődhet az üzenet számok­kal, amelyek a képpé alakítás technikájára utalnak (kétdimen­ziós raszterkép esetében például a soroknak és az oszlopoknak a számával, de állhat pusztán szá­mokból is, amelyek valamilyen módon mégis a képet írják le (például egy hologram számszerű leírásával), és így tovább. Mind­ez azonban nem okoz elvi nehéz­séget, csupán emberi találékony­ság és számítógépi türelem dol­ga, hogy előbb-utóbb létrejöjjön a képernyőn az üzenet. Jelentős nehézséget okozhat, ha nem Sike­rül az üzenetet az elejétől kezdve rögzíteni. A miénkhez hasonló gondolkodású feladó tudja ezt. Valószínű, hogy a levelet sok száz, sok ezer ismétléssel bocsát­ja útjára — ezzel a felfedezést is, a megfejtést is megkönnyíti. Másképpen van azönban min­den, ha a feladó gondolkodása lényegesen eltér a miénktől. Ez esetben elsősorban a felfedezés és az üzenetazonosítás válik ne­hézzé — más gondolkodásmódhoz nagy valószínűséggel a miénktől eltérő technikai megoldások tar­toznak. Az üzenet tartalmát ille­tően csak találgatni tudunk, amíg nincs a kezünkben a levél. Már­pedig semmilyen biztosíték nin­csen, hogy az értelmes szomszéd értelme valóban hasonlít a miénk­hez. Abban csaknem biztosak lehe­tünk, hogy van a közelünkben élet. Valószínű, hogy értelmes élet is akad a szomszédságban. Remélhetjük csupán, hogy sok ezer vagy sok száz évvel ezelőtt rádiópostára adták levelüket. Ha azóta is kitartóan küldik és ml meg is értjük, akkor előbb-utóbb választ is kapnak. BÍRÓSÁGON — Nem szégyellt magát, tisztes öregember létére sutét lopott mondja a bíró a vádlottnak. A vádlott védekezését megtaláltátok a rejtvényben. VÍZSZINTES: 1. Magyarországi piperecikk márka-. 7. A vádlott védekezésének első része. 11. Valódi. 13. Svéd gépkocsimárka. 14. Indiai nagyváros, a Tadzs Mohai városa, 15. Peres ügyekben ítélkezik. 17. Római számok, összegük ötvenhat. 18. Ati betűi keverve. 19. Egy másik indiai nagyváros. 21. Az argon vegyjele. 22. Atmoszféra röviden. 23. Közterület. 24. Magyar ifjúsági regényíró (Ferenc 1879—1934). 26. Párna vagy dunyhahuzatnak való, sűrű szövésű pamutvászon. 28. A strucchoz hason­ló, de kisebb madár. 30. Hegedű tartozéka. 32. Rin ..., a híres kutyasztár neve. 34. Párizsi nagy divatcég. 35. Arra a helyre. 36. Ilyen katona volt a huszár. 37. Lorca páratlan betűi. 38. Olasz város Milánó közelében, de egy magyar tévébemondó neve is. 40. Fordítva: a vese orvosi neve. 41. Thaiföld régebbi neve (eredeti helyesírással). 42. Sportöltözék. 44. ... gázol, halálra gázol. 46. A mon­dás szerint minden út oda vezet. 48. író betűi keverve. 49. Céka. 50. Egyforma római számok. 52. Híres cseh­szlovák korcsolyázó volt (Ondrej). 54. Kerti szerszám (é. h.J. 55. Állatnak has alatti prémje. 57. A győzelem istennője. 58. Szeretne valamit. 59. Dal. 61. Kicsinyítő képző. 62. Bálban: éjszakai társas vacsora. FÜGGŐLEGES: 1. A vádlott védekezésének második része.- 2. Függeszt. 3. Olaszországi kikötőváros. 4. Huzal közepe! 5. Római ötvenegy. 6. Hajat vagy füvet vág. 8. Tusa közepe. 9. Nóta. 10. Színe — ..., a legeleje. 12a. Vörösmarty műve. 15. Férfihang. 16. Régi hangulatú. 19. Török főtiszt volt. 20. Romániai város. 23. Visszaont. 25. A gyógyszergyártás fontos anyaga. 26. Szovjet ki­kötőváros a Bering-tengernél. 27. Piperecikkmárka. 29. Női név. 31. Szénapadlás.' 33. Vízi pipa. 39. Görögkeleti szentkép. 41. Betűk rendje. 43. Előjel. 45. Y. O. A. 47. Csipkés, horgolt szegély névelővel. 49. Lengőajtó. 51. Nobel-díjas realista német írő (Thomas 1875—1955). 53. Komárno környéki község. 54. „A“ vízlelő hely. 56. Far­mernadrágmárka. 58. Végtelenül hazug. 60. Hosszmérték röviden. 62. Svéd és osztrák gépkocsijelzés. Beküldendő a vízszintes 7. és a függőleges 1. számú sorok megfejtése. * A 19. számú rejtvény helyes megfejtése: Az erdőből már kakukk hangja száll, fény felé tör csöndben a búzaszár. Könyvet nyert Vida Zoltán, Dvory nad Zltavou. *

Next

/
Thumbnails
Contents