Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-05-20 / 20. szám

új ifjúság 6 Nyolcvan év sikerei és kudarcai Mi lesz veled, Elektrosvit? ' Az új teniszcsillag A világ egyik legígéretesebben fejlő­dő teniszezője a húszéves szovjet And­rej Csesznokov. Egyetlen esztendő alatt százat „ugrott“ a nemzetközi ranglis­tán: a 136. helyről a 36-ra került. 1986- ban a francia nyílt bajnokságon le­győzte a világ egyik legjobb teniszező­jét, a svéd Willandert, és eljutott a negyeddöntőig. Ugyancsak tavaly, az amerikai nyílt bajnokságon legyőzte a svéd tenisze­zőt — Pernforst. Az év legnagyobb szenzációja azonban az volt, hogy a teniszszezon végén legyőzte a kétszeres wimbledoni bajnokot, a nyugatnémet Boris Beckert. Csesznokov Stuttgart­ban, a 21 évesek versenyén aratta ezt a nagy győzelmet. Tudnunk kell, hogy Becker már több mint két éve nem kapott ki hazai pályán. Andrej kétszeres szovjet bajnok. A szakemberek szerint Metreveli óta nem volt a szovjet csapatban ekkora tehet­ség, ekkora egyéniség. Csesznokov hatévesen kezdett el te­niszezni. Az akkor még ugyancsak kez­dő edző, Tatjana Naumenko fedezte fel a kis elsősök között, s mind a mai na­pig ő foglalkozik vele. Tizenéves kor­osztályában megnyerte a főváros, baj­nokságát, tizennégy éves korában pedig korosztálya országos bajnokságát. Egy év múlva következett az igazi nagy meglepetés: a junior korú teniszező megnyerte a főváros felnőttbajnoksá­gát. Csesznokovnak több tehetséges te­niszezővel együtt lehetősége nyílt ar­ra, hogy különféle nemzetközi verse­nyeken mérje össze és gyarapítsa tu- ; dását. A szakértők és a sportág kedvelői egyaránt felfigyeltek a fiatal sportem­ber kiváló fizikai adottságaira: 188 cm magas, 76 kg súlyú, csavart labdái (y riási erővel szállnak a háló felett, rendkívül gyorsan mozog a pályán. A támadások kivédését, a „kontrákat“ magas szinten műveli, az adogatások és a hálójáték terén azonban még van mit tanulnia. Andrej küzdőképes sportoló. Az edzők elismeréssel adóznak irigylésre méltó lélekerejének, a „tekintélytisztelet“ hi­ányának. Csesznokov jól sakkozik és rajzol, kedveli a modern zenét, a leg­nagyobb szenvedélye azonba a bélyeg­gyűjtés. Tatjana Naumenko számára Andrej még ma is az a kisfiú, akinek egykor ő adta a kezébe a teniszütőt, éppen ezért amennyiben módjában áll, „szem- j mel tartja“ védencét, és elkíséri a nagy versenyekre. — Egyébként nincsenek vele külö­nösebb gondok — mondja Tatjana. — Általában akkor szoktunk vitatkozni, ha nem akarja abbahagyni az edzést. Érsekújváron (Nővé Zámky) ebben az évben ünnepli a szervezett labdarúgás meg­alakulásának 80. évfordulóját. Kezdetben [1907) még csak grundfocinak lehetett ne- . vezni azt, amikor alkalmi pályákon rongy- labdával játszottak. Pár hónappal ezután már megalakult az első sportegyesület, az ÉSE, amelynek elnöke dr. Hervert Vilmos lett. A vezetőség azt szorgalmazta, hogy hozzanak létre egy pályát, amely alkalmas -a labdarúgásra. Csakhamar elkészült a „Kandi“ (a mai Sigma-stadíon elődie), és 1910 nyarán már labdarúgó-mérkőzést tar tottak a Nyitra folyó partján. Igaz, nem az újvári csapat, hanem bemutató meccs volt ff PTE és a budapesti III. kerületi TTVE együttese között. Egy évvel később már hivatalos barátságos mérkőzéseket játszott az ÉSE, s nem is rosszul, hiszen öt talál­kozóból valamennyit megnyert. 1914 tava­szán új sportegyesület alakult a városban, amely a Törekvés nevet kapta, s főleg munkásfiatalokból állt. Közben kitört az elsó világháború, így .az érsekújvári labda­rúgás nem tudott továbbfejlődni, sőt majd­nem megszűnt. 1 A csapat először 1920-ban nevezett be az érsekújvári körzeti bajnokságba, s 1922- ben győztese lett. Bejutott a bratislavai ke­rület legjobbjai közé, s évekig az élme­zőnyben volt a helye. Rövidesen ország­szerte ismert csapattá vált az ÉSE, ezt bizonyltja az is, hogy miután az osztályo- zón legyőzte a jóval esélyesebbnek tartott Rapid Trnava együttesét, 1935-ben a diví­zióba jutott. A második világháború újra megálljt pa­rancsolt a Nyitra parti város sportéleté­nek, amely csak 1948 tavaszán kezd ismét erőre kapni. Ekkor két sportegyesület is alakult: az SK Nővé Zámky (az ÉSE utó­da), valamint a ZK Nővé Zámky. Az 1948/ 49-es kerületi bajnokságban az SK gárdája a második helyen végzett, és a Trenöín- nel együtt bejutott a divízióba. Az SK-n kívül még a Partizán Nővé Zám­ky [azelőtt ZK) is a kerületi bajnokság­ban játszott. Az §K együttese mindössze két évet szerepelt a divízióban (újoncként második lett), majd átszervezték a bajnok­ságot, s ismét visszakerült a kerületbe. A balsikert követően néhányan elkedvetlened­tek és hátat fordítottak a labdarúgásnak, ami évekig tartó visszaesést -eredményezett a városban. 2 Sokáig hullámvölgyben volt az újvári futball, ezalatt többször is más-más néven szerepeltek a csapatok. Az 5ü-es évek köze­pén a Füredi, Malik, Zatovie hármas azon fáradozott, hogy a 20 ezres városnak ismét legyen egy jó és ütőképes labdarúgó-együt­tese. Nem kellett sokáig várni, Érsekújvá­ron újra a múlt sikereit idéző sportág lett a foci. A városnak egyszeriben nem egy, hanem két jó csapata is volt. A Slovan és a Lokomotíva várakozáson felül szerepelt, vasárnaponként igazi labdarúgólázban ég­tek a foci szerelmesei. Idegenben népes új­vári szurkológárda biztatta kedvenceit, kü- lönvonattal utaztak a mérkőzések színhe­lyére. A Slovan és a Lokomotíva is az orszá­gos II. ligába jutásért harcolt. 1961-ben — akármilyen furcsán hangzik is — az alig 25 ezer lakosú Érsekújvárnak két kitűnő csapata volt. Végül a Slovannak sikerült a második ligába jutnia. Mindkét együttes nagyszerű játékosokból állt. A jövőre néz­ve azonban egy még ütőképesebb, olyan csapat létrehozása volt a cél, amely a II. ligában is megállja a helyét. Hosszan tartó tárgyalások, viták következtek, míg a csa­patok vezetői és a város képviselői közös nevezőre jutottak, s megszületett a döntés: a két klub egyesítése. ,Az érsekújvári TE (a Slovan és a Lokomotíva fúziójából ke­letkezett) gárdája két év után kiesett a második vonalból, s ekkor olyan hangok is voltak, hogy nagyon elhamarkodott, meg­gondolatlan lépés voK a két egyesület ösz­Traglkus halálesetről számoltak be április 10-én az NSZK sajtóirodái. Megmagyarázha­tatlan körülmények között elhunyt az 1986-os atlétikai Európa-bajnokság női hétpróbaverse- nyének negyedik helyezettje, Birgit Dressel. Előzőleg derékzsábára és fájdalmai csillapítá­sára injekciót kapott. Amikor állapota egyre rosszabbodott, élettársa és egyben edzője be­szállíttatta a mainzl klinikára, de az orvosok tehetetlenül álltak betegágya mellett, nem voltak képesek pontos diagnózisra. Az államügyész lefoglalta a holttestet, és szakértőket kért fél arra, hogy állapítsák meg a halál okát. Hamarosan kiderült, hogy Birgit Dressel sokkot kapott, ami az egymással el­lentétes hatást kiváltó gyógyszerekből adó­dott. Édesapja, Hermann Dressel Így nyilatko­zott: „Számomra világos, hogy Birgit a gyógy­szeripar áldozata lett.“ Mivel az ügyészség hallgat, egyre nagyobb méreteket öltenek a találgatások, a sportolók körében nő a bizonytalanság. Az ügy nemcsak a közvéleményt foglalkoztatja, hanem az or­vosokat és gyógyszerészeket is. Meglepetésre az ö lapjaik gondoskodtak a legújabb infor­mációkról. A Pharmazeutische Zeitung szerint az atlétalány halálát a Metamizol elnevezésű fájdalomcsillapító okozta, amelyet veszélyes mellékhatásai miatt már több nyugat-európai szevonása. Az Elektrosvit üzeme ebben az időben még nem tudta megfelelőképpen tá­mogatni a csapatot, így az jó pár évig csak árnyéka volt önmagának. 3 Az Elektrosvif labdarúgói 1965-ben újra kiharcolták az országos II. ligába jutást, és megszakítás nélkül négy évig szerepel­tek benne. Michal Viéan edző legénysége nem egy bravúrt hajtott végre, legnagyobb szenzációnak talán az számított, amikor az újváriak Prágában 0:0-ás döntetlent ját­szottak a Bohemiansszal, és bejutottak a Csehszlovák Labdarúgó Kupa elődöntőjébe, de a Slovan Bratislavát már nem sikerült legyőzniük. Ekkor egy-egy- tétmérkőzésen zsúfolásig megteltek a szigeti stadion le­látói, gyakran 10 ezren is szurkoltak a kék fehéreknek. Az idősebb drukkerek szí­vesen emlékeznek ezekre a sikerekre. Nem tehetnek mást, hiszen azóta sem volt Ér­sekújvárott igazi nagycsapat. A 70-es évek elején kiesett az Elektro­svit; és évekig a divízióban szerepelt. Köz­ben megalakult a CSAO Nővé Zámky lab­darúgó-szakosztálya, amely a későbbiek fo­lyamán Renokov, majd a jelenlegi Sigma nevet kapta. (A sigmások évekig alacso­nyabb osztályban futballoztak, majd a ke­rület legjobbjai közé kerültek, de tavaly kiestek.) Ismét két csapata lett a városnak, ám korántsem érték el azt a szintet, mint a Slovan vagy a „Loki“. Az Elektrosvit 1978- ban a divízióból kiesett a kerületi bajnok­ságba, s itt négy évig csak vergődött. Jó pár ismert edző próbálkozott az együttes talpraállításával — sikertelenül. A Gancz- ner László, Ivanics Ferenc edzőpárosnak SZ 1982-ben sikerült: a csapat feljutott az SZNL II-be. ♦ A kerületi bajnokságot nyert együttes Michal Baránek edző irányításával újonc­ként a 12. helyen végzett. A következő év­ben nagyszerűen kezdtek az újváriak, s az őszi idény után az elsőségért versenyeztek. Tavasszal azonban összeroppant a gárda, sorra szolgáltatta a kellemetlen meglepe­téseket. E hanyatlásban a csapaton belüli konfliktusuk is közrejátszottak. Ismét Ganczner Lászlót hívták edzőnek, s újra igent mondott; volt bátorsága felszállni a süllyedő hajórai Az edzőcsere azonban csak részben oldotta meg a gondokat ... Nézet- eltérések támadtak, és amikor kiderült, hogy Ganczner László alig egyéves edzős- ködés után távozik, a csapat egysége is megingott. 4 Három éve Michal Pucher vette át a kék­fehérek irányítását. Nem volt könnyű hely­zetben az új edző és segítője, Ivanics Fe­renc, ugyanis Labay, a csapat „karmeste­országban kivontak a forgalomból. Az NSZK egyészségügy! hivatala 26 olyan preparátum árusítását tiltotta be, amelyek erre a ható­anyagra épülnek. Ez év január elsejétől meta- mizolkomblnáclókat az NSZK-ban csak recept­re lehet kapni. A különböző cégek pedig kö­zel 70 preparátumot rendeltek vissza a piac­ról. Az Arznei-Telegramm arra a megállapításra jut, hogy Birgit Dressel hármas összetételű in­jekciót kapott. Ebből az egyik metamizol volt. Ez a hatóanyag súlyos allergikus idegsokkot válthat ki, még akkor is, ha csak. kis meny- nyiségben és lassan adagolják. Derékzsába ese­tében azonban gyors segítséget hozó orvos­ságra nincs szükség. „Tabletták vagy kúpok is megtették volna a hatásukat“ — állapítja meg a szaklap, és hasonló esetre hívja fel a figyelmet. Hannover közelében egy 45 éves pa­cienst metamizol tartalmú fájdalomcsillapító­val, azaz megfázás elleni orvossággal kezel­tek, és ő szintén váratlanul meghalt. Nyugat­berlini orvoskörökben azt állítják, hogy az ügyészség által megbízott specialisták szákvé­leménye már napokkal ezelőtt elkészült, de egyelőre nem hozzák nyilvánosságra. A vizs­gálatokkal megbízott mainzi bíróság azonnal cáfolta ezt a hírt. Werner Hlmpel ügyész ki­jelentette: „Mindez kizárólag találgatás. Csak re“ Perbetére (Pribeta), Mihók, a gőlerős jobbszélső pedig a Plastika Nitra csapatá­hoz igazolt. Nem ment az Elektrosvitnek. A csapattól nemcsak a szerencse, a győzel­mek és á jő játék hiányában a szurkolók is elpártoltak. Közben Drobny, a kék-fehé­rek legjobbja a ZtS PetrzTalkába távozott. A 10. hellyel mindenki elégedett volt... A hanyatlást azonban nem sikerült megállí­tani. A tavalyi bajnoki idényre nagyon nehéz körülmények között készült az újvári csa­pat, egyszerűen nem tudott hol edzeni, mert a szigeti stadion gyepszőnyegét fel­újították, a salakpálya pedig nem készült el. Naponta kilométereket kellett buszozni az edzésekre, s ez is hozzájárult ahhoz, hogy még paprikásabb lett a hangulat. Mélyen tudása alatt kezdte a tavalyi baj­nokságot az Elektrosvit, és a tavaszi Idény közepén már a kiesésre állók között volt. A labdarúgó-szakosztály vezetősége egyik napról a másikra érthetetlenül lemondott, egyesek hátat fordítottak a csapatnak, má­sok pedig rövid idő után kényszerből visz- szajöttek. Ez csak olaj volt a tűzre... A bajnokság hajrájában a Pucher—Ivanics kettős Is bedobta a törülközőt. Ekkor már nyilvánvaló volt, hogy a kék-fehérek kies­nek a II. Szlovák Nemzeti Ligából. 5 Pár fordulóval az SZNL II. befejezése előtt Stefan Haulík, a tartalékegyüttes edző­je vette át az önbizalmát vesztett társaság irányítását. „Mindent elölről kell kezdeni, saját nevelésű játékosokat kell beépíteni a csapatba“ — bizakodott a mester, akt még nem Is olyan régen a kék-fehérek egyik erőssége volt. Annak ellenére, hogy az Elektrosvit a kerületi bajnokságban az élen tanyázik, nem játszik jól, sőt az utóbbi hetekben in­kább csak a szerencsének köszönheti győ­zelmeit. „Nem és nem tudunk magunkra találni, még szerencse, hogy ellenfeleink sem re­mekelnek. Egyesek komolytalanul veszik az edzéseket. Ebben az osztályban még el-elfo- ciznak, de ha feljutnánk az SZNL II-be, ak­kor nem tudom, mit csinálnának. Ehhez azonban meg kell nyerni a kerületi bajnok­ságot, valamint az ezt követő osztályozót... Ilyen hozzáállással ez aligha fog sikerülni. A szigeti stadionban már régen volt ilyen gyenge foci, mint most“ — bosszankodott a minap az Elektrosvit edzője. De nemcsak ö elégedetlen, hanem a szur­kolók is, akik egyre kevesebben vannak a szigeten. Érthető, hiszen a rossz focira nem •kíváncsi senkt. Azok, akik a jelenlegi ne­héz időszakban is kitartanak a csapat mel­lett, egyre türelmetlenebbek, és azt kér­dezgetik magukban: mi, lesz veled, Elektro­svit? Zsigárdi László hetek múlva számíthatunk a szakvéleményre, amelyet bizonyos körülmények között egyálta­lán nem hozunk nyilvánosságra, mert zavar­hatja a további vizsgálatokat. Teljesen eltérnek a vélemények a tekintet­ben, hogy a nyugatnémet sportorvosok meny­nyire Ismerik a metamizol használatával ösz- szefüggő sokk veszélyét. A gyógyszerárupiacon mutatkozó aktivitások alapján 1986 óta egyre jobban előtérbe került ez a probléma. Birgit Dresselt ennek ellenére a metamizol alapú Prigenta és a Baralgin injekciókkal kezelték, keverve ezeket más készítményekkel. Kerin­genek olyan vélemények is, hogy a versenyző előzetesen — minden orvosi ellenőrzés nélkül — szedett tablettákat, amelyektől teljesítmé­nyének Javulását várta. A boncolást követő szövettani vizsgálatok erre mutatnak, anélkül, hogy az orvosságokat pontosan meg tudnák nevezni. így ezek eredete Is háttérben ma­rad. A Német Sportsegély elnevezésű szervezet most sportorvosi igazolvány bevezetését köve­telt a versenyzők számára, amelyekbe be kell vezetni mindenfajta kezelést és felírt gyógy­szert. Kizárólag ezzel a bürokratikus intézke­déssel lehet nyomon követni az alkalmazott terápiát és felhasznált preparátumokat. Felté­ve, hogy ezek orvosoktól származnak. A HALÁL OKÁRÓL NEM BESZÉLNEK A szigeti stadiont valamikor tízezer néző töltötte meg, most elég foghíjas a lelátó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents