Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1987-05-20 / 20. szám
Lapunk tartalmából: Költöztetik a gólyákat — 3. oldal Szikrák, pionírok, pionírvezetők — 4. oldal Mi lesz veled, Elektrosvit? — 6. oldal Múzeumavatás. — 8. oldal Folytatódik a Sógun — 9. oldal Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk következő számában egész oldalas összeállítást közlünk címmel. BRATISLAVA! LIRA Megváltozott programmal három napig fog tartani az idei Bratislavai Líra. A május 27—29. között sorra kerülő dalfesztivál nemzetközi versennyel kezdődik, amelyre 15 ország énekeseit hívták meg. A második napon kerül sor a csehszlovák versenyre. A győztes dalok a fesztivál zárónapján fognak elhangzani. A színvonalat a Szakszervezetek Házában neves hazai és külföldi énekesek és együttesek részvétele emeli Többek között jelen lesz az Avtograf együttes a Szovjetunióból, valamint az osztrák SATU. a nyugatnémet Modern Talking és az olasz Milk and Coffee együttes. A Líra egyik érdekessége lesz az a koncertsorozat, amelynek keretében a francia, magyar, NSZK-beli és szovjet előadókon kívül fellép a tavalyi nemzetközi verseny győztese, az ír Spyder Sympson is. Kiegészítő rendezvények is lesznek az S Stúdióban és a szabadtéri színpadon. A Bratislavai Líra tartamának megrövidítése a minőség javítását szolgálja. ÉLETMENTŐK E gy hatodikos kislánnyal, Janka Jancovicovával és két fiúval, a tizenegy éves Eubos Sutkával és a nála három évvel idősebb testvérével, Stanislav Sutkával ülünk a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottsága Pionírtanácsán. A kislány és a két testvér tavaly május 26-án, illetve július 6-án életeket mentett. Janka egy ötven év körüli asszony, Mária Bed- náriková, EuboS és Stanko pedig az egyik iskolatársuk, Pavol Minár életét mentették meg. Lubos és Stanislav Sutka A kislány rendszeresen kijár szüleivel a szenei (Senec) tavakra. Az úszás számára nem gond, édesapja nagyon korán, már óvodás korában megtanította úszni. Később két évig Járt Janka az AQA-klubba búvárkodni. Azon a nevezetes nyári kánikulai napon, július hatodikén is sokáig lubickolt a vízben, amikor egyszer csak nem messze tőle egy asszony fulladozni kezdett. Körülnézett, hogy segítségért kiált, de a közelben egyetlenegy felnőttet sem látott, így nem sokat gondolkodott, megpróbálta az asszonyt a part felé vonszolni, de az hirtelen úgy belekapaszkodott, hogy őt is a víz alá húzta. Volt mit csinálnia, hogy kiszabadítsa magát a karja közül. Ezt úgy érte el, hogy megpróbált még mélyebbre merülni az asszonnyal. Addig merült, míg a fuldokló egy pillanatra elengedte, de rögvest megpróbálta elkapni, kapálódzott, fulladozott. Janka most már okosabb volt, újra és újra megpróbált mögéje kerülni, aláúszott, meglökte, hogy a test a víz fölé kerüljön, levegőhöz jusson. Ezt addig csinálta, amíg a parthoz nem értek. — Nem féltél? — Nemi Nem is gondoltam ilyesmire. Tisztában voltam a helyzettel, láttam hogy tényleg veszélyben van az asszony, nem tudott úszni. Ezért megpróbáltam rajta segíteni — mondja Janka, akiről nem állíthatjuk, hogy túlságosan nagy és erős kislány. A fiúk valamivel könnyebb helyzetben voltak. Nemcsak azért, mert ketten voltak, hanem mert egy fiatalabb, kisebb társukat kellett a tó partjára segíteni. Ez sikerült is nekik. Az elsős fiúcska már egy kicsit szederjes volt, de amikor gyorsan felöltöztették, sietett haza, úgy eltűnt a szemük elől, hogy első pillanatban azt hitték, talán megint a vízbe esett. Aztán csak néhány nap után derült ki az iskolában, hogy a fiúk valóban életet mentettek, Kérdőn-elismerően nézünk a kis hősökre, ők pedig ránk és hallgatnak. „Semmi különös“ — olvasom ki a tekintetükből, majd hosszú hallgatás után megszólal Janka. — Helyemben mindenki ugyanezt tette volna! Igen, lehet, hogy így is van, föltéve, ha tud az ember úszni, ha óvodáskorban megismerkedik a vízzel, ha valaki elmagyarázza neki, hogyan kell segítséget nyújtani. Életet ugyanis csak az menthet — legyen az gyermek vagy felnőtt —, aki erre testben és lélekben fel van készülve, aki tud úszni, aki bátor, aki felismeri a helyzetet. A fiúkban és a kislányban az a szimpatikus, hogy felnőttekhez méltó bátorsággal és felelősséggel cselekedtek. Büszkék lehetünk rájuk. Németh István Janka JanCoviCová Tanácskoznak a fiatalok — részletes beszámolónk lapunk 4. oldalán
