Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-05-13 / 19. szám

KOMMENTÁRUNK A jó termék piacra talál ^Jem kétséges, hogy azok az országok, amelyek képesek termékszerkezetüket fo­lyamatosan megújítani és gyorsan alkalmaz­kodni a változó kereslethez, sikeresen vesz­nek részt a világkereskedelemben. Nem ok­vetlenül romlanak a cserearányai, mert ha szükségük van is dráguló termékre, azért szintén dráguló termékekkel képesek fizet­ni. És nem vagy vtsszafogottabban jelent­keznek a piacon olyan árukkal, amelyek csak nyomott árakon adhatók el: vagyis mérsékelik veszteségeiket. Feltehető a kér­dés: miért gyártunk országunkban kitar­tóan olyasmit, ami nehezen adható el, és miért nem állunk át gyorsan olyan áruk termelésére, amelyek jól értékesíthetők? Közérthetőbben: miért nem korszerűsítjük gyártmányszerkezetünket. A válasz nem könnyű. Tudjuk, hogy a korszerűbb áruk előállításához korszerűbb technika, technológia kell. amivel pedig nem mindig rendelkezünk. Ezt többnyire Im­portálni kellene, ám behozatalra nincs min­dig elegendő eszközünk, mert nincs ele­gendő exportképes árunk. Persze, bizonyos szerepet látszik ebben egyes nyugati or­szágok velünk szemben alkalmazott dlszkrl- mlnáló kereskedelmi politikája Is. Ezért kell sokkal Intenzivebben élni azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a KGST-országok gazdasági integrációja nyújt, különösen ami a Szovjetunióval folytatott gazdasági és tudományos-műszaki együttműködést Illeti. Amint azt a közelmúltban lezajlott cseh­szlovák-szovjet megbeszélések Is Igazolták, ez az útja annak, hogy a legfontosabb te­rületeken csúcsszínvonalat érjünk el, és hogy megteremtsük a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatokat. Kétségtelen az Is, hogy ha a keresett termékekből nagy mennyiséget akarunk előállítani, be kell szüntetni vagy legalább­is jelentősen mérsékelni kellene a kevésbé kelendő, Illetve az eladhatatlan cikkek gyártását. És ez számunkra úgy tűnik, min­den másnál nehezebben megoldható. Saj­nos, valamely termék gyártásénak megszün­tetése, a gazdaságtalan termelés felszámo­lása egész sor objektív és szubjektív aka­dályba ütközik. A döntéseket, hogy mit mi­kor fejlesztünk, avagy fejlesztünk vissza, olykor inkább az befolyásolja, milyen ná­lunk az egyes ágazatok súlya, tradíciója, semmint az, melyek képesek korszerű, jól eladható gyártmányokat produkálni. Emiatt azután az is megesik, hogy a sikeres ága­zatok, vállalatok által megtermelt jövede­lemből átpumpálunk — olykor nem kis összegeket — a gazdaságtalanul működők­be. Tehát az utóbbiakat mesterségesen élet­ben tartjuk, de egyúttal visszafogjuk fejlő­désükben a kibontakozókat. Ilyen és hasonló okok ipiatt halad von­tatottan a termékszerkezet megújítása, pe­dig számtalan legfelsőbb szintű párthatá­rozat létezik ezeknek a kérdéseknek a meg­oldására. Látnunk kell azt is, hogy az idő telik, és ha mondjuk öt év múlva jelenünk meg a piacon azzal, amit ma korszerűnek ítélünk, akkor meglehet, addigra már egé­szen más termékek iránt nyilvánul meg a kereslet, és a nagy igyekezettel, de lassan létrehozott termék csak alacsony áron kel el. A CSKP KB legutóbbi, 5. ülésének doku­mentumai is hangsúlyozzák, hogy a ter­melőerők minőségileg magasabb szintjét a gazdasági mechanizmus lényeges átalakí­tása nélkül nem lehet elérni. Kétségtelen, a gyorsabb változás, a gyorsabb alkalmaz­kodás bizonyos áldozatokkal jár. A gazda­ságtalan termelés visszaszorítása például munkaerő-átcsoportosítással párosulhat. De a gazdasági vezetőknek vállalniuk kell a kockázatot és a népszerűtlen intézkedése­ket Is. Sajnos, vannak még vezetők, akik a kényelmesebb, „biztonságosabb“ megoldá­sokat választják: nem lépnek fel az éssze­rűtlen gazdálkodókkal szemben, gondolván, így megőrzik az illetékes vállalat dolgo­zóinak nyugalmát. Márpedig egy stagnáló ágazat legfeljebb rövid ideig képes meg­őrizni dolgozói vagy a társadalom nyugal­mát. Ha nem cselekednek, rohamosan nö­vekedni fog műszaki-gazdasági elmaradott­ságuk,’ termékeik pedig veszítenek világ­piaci értékükből. Strasser György Munkatársaink, levelezőink figyelmébe! Kérjük kedves munkatársainkat és leve­lezőinket, hogy postafordultával közöljék szerkesztőségünkkel a személyi számukat (rodné Císlo). Ellenkező esetben nem tud­juk nekik kifizetni a tiszteletdljat. Q Nagyobb figyelmet a szabadidőnek Dél-Szlovákia legkisebb és legfiatalabb járásában, a Nagykürtös! (Veik? Krtíg) já­rásban a 157 ifjúsági szervezetben 4079 SZISZ-tag tevékenykedik. A járási konfe­rencia kapcsán megpróbáljuk értékelni mun­kájukat. Pavel Uhrin, a SZISZ jb elnöke a beszá­moló bevezetőjében rámutatott arra, hogy szocialista társadalmunk átépítése az ifjú­sági mozgalomba is változásokat hozott. Ezért a SZISZ járási konferenciáját — a SZISZ KB 19. ülésének határozatai szelle­mében — a nyíltság és bíráló Igényesség jegyében készítették elő. A beszámoló mérlegre tette a legutóbbi járási konferencia óta eltelt három eszten­dő eredményeit. A járási szervezet tagsá­gáról szólva a jb elnöke megállapította, hogy az utóbbi években csak mérsékelten — öt év alatt 21-gyel — emelkedett a tag­létszám. Ez részben azzal magyarázható, hogy a járás területén csak három közép­iskola található, és így sok fiatal más já­rások közép- és szakmunkásképző iskolái­ban tagja a SZISZ-nek. Az eszmei-nevelő munkában elért eredményeket elemezve az elnök hangsúlyozta, hogy ebben fontos he­lyet foglal el a politikai művelődés, amely főleg azokban az üzemi SZISZ-szervezetek- ben áll megfelelő színvonalon, ahol csak egyműszakos termelés folyik. Nagyra érté­kelte a fiatalok társadalmi munkáját. Ta­valy például a Nemzeti Front választási programjának megvalóeításáért 70 ezer óra társadalmi munkát végeztek. Beneveztek a különféle szocialista versenyekbe is. Az Életfa mozgalomba közel kétezren, Az if­júsági kezdeményezés stafétájába 2900-an kapcsolódtak be. A fiatalok kötelességüknek érzik a tudományos-technikai fejlesztéssel összefüggő feladatok és programok megol­dását is segíteni Ennek egyik szép bizo­nyítéka, hogy tavaly a 67 benyújtott újí­tási javaslatból 48-ot elfogadtak, és 42-t a gyakorlatban Is megvalósítottak, amelyek társadalmi haszna meghaladta a 296 ezer koronát. A beszámolóban nem véletlenül kaptak nagy teret a fiatalok kulturális, művelő­dési és szórakozási lehetőségeit elemző gondolatok. Pavel Uhrin rámutatott számos olyan negatív jelenségre, amelyek fékezik a fiatalokat szabadidejük ésszerű kihaszná­lásában. A nemzeti bizottságoknak és az üzemeknek jobban kéne érdeklődniük az ifjúsági szervezetek munkája iránt, s nem gondoskodnak eléggé a fiatalokról. Ennek egyik fő oka az, hogy kevés a járásban az ifjúsági klub, ahol a fiatalok tartalmasán tölthetnék szabadidejüket. A meglevő klu­bok is csak átlagos művelődési és szóra­kozási lehetőségeket nyújtanak a SZISZ- tagoknak. Ezen a téren csak akkor várható megnyugtató javulás, ha az illetékes szer­vek és intézmények valóban szívügyüknek tartják majd, hogy támogassák az ifjúságot szabadidejének megfelelő kihasználásában. És akkor a fiatalok úgy szórakozhatnak majd, hogy az megfelel a kor igényelnek. A sport és a honvédelmi játékok iránt kielégítő a fiatalok érdeklődése. A ráter- mettségi jelvények viselőinek száma (bele­értve a pionírokét is) meghaladja az ötez­ret. Az elmúlt időszak munkáját és eredmé­nyeit valóban kritikai igényességgel össze­foglaló beszámolót hasonló hangvételű vi­ta követte. A felszólalók többsége arra ke­reste a választ, hogyan lehetne nagyobb tenniakarásra ösztökélni, serkenteni a fia­talokat. Nem titkolták, hogy soraikban sok a passzív tag, de ennek számos esetben objektív okai vannak — a kielégítő erköl­csi megbecsülés. Illetve művelődési, szóra­kozási lehetőségek híján visszahúzódnak, és az egyéni szórakozási formákat részesítik előnyben. Bodzsár Gyula A VITÁK NE ZÁRULJANAK LE A TAGGYŰLÉSEKEN! Dunaszerda- helyen [Dunaj- ská Streda) 3352 tagja van a városi SZISZ- alapszervezet- nek, s a külön­böző rétegek között megle­hetősen válto­zékony képet mutat a szerve­zettség. Az el­múlt hónapban lezatlott városi SZISZ-konferencián Kulcsár Lajos mérnök személyében új elnököt választottak. Ö vá­laszol most kérdéseinkre. 0 Maradjunk Is mindjárt a szervezett­ségnél! Mi az oka ennek a változékony­ságnak, és mi várható a közeljövőben? — A szervezettség ilyen alakulásában nem látok különösebb problémát. Nagyjá­ból megfelel az országos átlagnak. Mind­járt meg is jegyeznék egy lényeges dolgot: félre kell tennünk • azt a korábbi sémát, hogy a szervezettség az alapszervezeti mun­ka legfontosabb mutatója. Sokkal többen vesznek részt a különböző megmozdulásain­kon és rendezvényeinken, mint azt a szá­mok kifejezik. Éppen ezért munkánkban a hangsúlyt a minőségre kell helyezni. 0 Azon kívUl, hogy a városi szervezet elnöke vagy, munkahelyeden, a Jednota fo­gyasztási szövetkezetben is te irányítod a fiatalok szervezetét, tgy van már tapaszta­latod a SZISZ-élet irányításában. Megítélé­sed szerint milyen esélyt ad a 80-as évek második fele az ifjúságnak? Miiven lehető­ségük van a fiataloknak arra, hogy salát elkénzeléseik szerint vegyenek részt a tár­sadalom. a gazdasági élet, a politika és a kultúra fejlesztésében? — Optimista vagyok ezen a téren. Lát­nunk kell azonban, hogy a kedvező válto­zások ellenére vannak még helyek, ahol nagyon erősen tartja magát az a régen idejemúlt szemlélet, hogy a fiatalok még ráérnek, lesz még alkalmuk a bizonyítás­ra. Ma már ez a fajta szemlélet nem helyt­álló. A gyorsítás stratégiájának gyakorlati alkalmazása megköveteli a fiatalok tenni­Devizakiutalással Jugoszláviába Sokan vannak, akik igenlő választ kap­tak a Csehszlovák Állami Banktól deviza- igénylésükre, és most jugoszláviába készül­nek nyaralni, viszont nem tudják, hogyan biztosítsanak maguknak szállást, és hogvan jussanak el a nyaralás színhelyére. Az Ifjú­sági Utazási Iroda (CKM) ezeknek az ügy­feleknek új szolgáltatást vezetett be a na­pokban. Erről beszélgettünk Olga Kroti- lovával, az iroda bratislavai kirendelt­sége külföldi szolgáltatásainak vezetőjével. 0 Milyen megfontolásból vezették be az újabb szolgáltatást, és tulajdonképpen mi­ről van szó? — Tudjuk, hogy nem jó egy fárasztó utazás után házról házra járva szállást ke­resni, ezért megegyezést kötöttünk a Kom­pasz jugoszláv utazási irodával, így azok­nak az ügyfeleinknek, akik kaptak devizát, biztosíthatjuk az utazásukat és a szállítást is. Az elhelyezés magánlakásokban lesz. Négyféle variánst különböztetünk meg: szál­láshely konyhahasználattal vagy anélkül; utazás saját kocsival, szálláshely konyha­használat nélkül; utazás a CKM autóbuszá­val; s végül szálláshely félpanzióval és szállítás a CKM autóbuszával. A félpanzión a reggeli és a vacsora értendő önkiszol­gáló éteremben. A szolgáltatás felnőttekre, illetve 3—7 éves gyermekeikre vonatkozik. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy e szol­gáltatásokat csak a CKM prágai (Jindfiä- ská 28) és bratislavai (Hviezdoslavovo nám. 16) kirendeltsége nyújtja. Az ügyfél eljárá­sa az. hogy felkeresi a kirendeltséget, s befizet 90 korona, illetve gyermeke eseté­ben 50 korona kezelési költséget. A szállás- díjat természetesen jugoszláv dinárban Ti- zeti ki 20 nappal az elutazása előtt. 0 Milyen az árszint? — Idényben egy felnőtt napi szállásdíja 3700, a gyermeké 900 dinár, idényen kívül 3200, illetve 800 dinár. Félpanzióval idény­ben felnőttnek 4700, gyermeknek 1300 di­nár, Idényen kívül 4200, illetve 1100 dinár. akarásának kiaknázását, és mind szélesebb körű bekapcsolódásukat a társadalom vér­keringésébe. Az érvényesüléshez szükséges feltételek az ifjúság számára globálisan ad­va vannak, csak azt hiszem, hogy a fel­tételek részenkénti lebontásánál akadozik még Itt-ott a gépezet. Ml azt szeretnénk, ha a fiatalok szakmai és vezetői ráter­mettsége akkor mérettetne meg, amikor a szó szoros értelmében ontják magukból az energiát. 0 Egyre többet hallani a SZISZ megúju­lási törekvéseiről. Mit tartasz ebből a szem­pontból különösen fontosnak — mondjuk a várost illetően? — A kérdés első részére lényegében már válaszoltam. Szándékunk továbbá az, hogy növekedjék a választók szerepe a vezetők kiválasztásában, ugyanakkor a tisztségvise­lők is jobban függjenek a választóiktól. Kö­zös vitákra van szükség, és ezeknek a vi­táknak nem szabad definitiven lezárulniuk a taggyűléseken, hanem szerves részét kell, hogy képezzék mindennapi cselekvő mun­kánknak, elősegítve így a társadalom to­vábbi felvirágoztatását. Szitás Gabriella Az autóbusz viteldíja felnőttnek Prágából 590, Bratislavából 540 korona, gyermekek­nek 490 korona. Ügyfeleinket figyelmezte­tem még, hogy a helyszínen a Kompasz utazási irodában minden ott töltött napra 4—500 dinár turistailletéket kötelesek fi­zetni. 0 Hol mindenhol foglalhatnak szállás­helyet a fiatal ügyfeleknek? — Menjünk szépen sorjában. Az Isztria félszigeten Pulában és tőle mintegy 7 kilo­méterre, Banjole kis halászfaluban konyha­használat nélkül. Premantura községben, amely 9 kilométerre van Pulától, konyha­használat nélkül. Vlniscse halászfaluban 32 kilométerre Splittől, közös konyha haszná­lata lehetséges. Biograd na Moru városká­ban, amely mintegy 30 kilométerre fekszik Zadartól; konyhahasználat lehetséges. A dalmáclai tengerparton Zadarban szintén konyhaszolgálat nélkül. Marinp falucskában 30 kilométerre Splittől, félpanzióval. Vala­mennyi helyen használni lehet a fürdőszo­bát és a vécét. A gyermekek nem kapnak önálló fekhelyet. Palágyi Lajos Ütőn a proletárforradalom győzelméhez (IV.) A POLGÁRI HATALOM VÁLSÁGA Az elhúzódó háború okozta szenvedések, a gazdasági élet bénultsága s az ezeket követő spekuláció egyre nyilvánvalóbbá tette a tö­megek előtt, hogy az Ideiglenes Kormány nem tudja, de nem Is akarja Oroszországban meg­oldani a legégetőbb problémákat, sem. Az ál­lamháztartás deficitje 1917-re egy év alatt 14-ről 23 milliárd rubelre emelkedett, májusig csak a fővárosban csaknem 240 üzem szün­tette be a termelést, 20 ezer ember maradt egyik napról a másikra munka nélkül. Az ipa­ri termelés 87 százaléka volt csupán a háború előttinek. A pénz rohamosan értéktelenedett, a parasztok nem adták el terményeiket, a vá­rosok lakosságát éhínség fenyegette. A londoni Morning Post tudósítója jelen­tette Petrográdből: „Több pétervárl gyár, köz­tük a lőszergyár Is bezárt, mert nem tudta kifizetni a béreket. Az élelmiszerhiány egyre nagyobb lesz Pétervárott. Sokan a boltok előtt tiiltlk az éjszakákat magukkal vitt matracai­kon.“ Az egyébként ts feszült helyzetben olaj volt a tűzre Mtljukov külügyminiszter jegyzéke, a- melyet április I8-án Intézett a szövetséges ha­talmakhoz. Biztosította Oroszország szövetsé­geseit. hogy az ideiglenes kormány meg fogja tartani a cári kormánv összes korábban vál­lalt szerződését, s hogy az ország folytatni fogja a háborút a végső győzelemig. A jegyzék nyilvánosságra hozatalának nap­ján a pétervárl helyőrség 30 ezer katonája az Ideiglenes kormány székhelye elé vonult, s követelte Mtljukov külügyminiszter és Gucskov hadügyminiszter azonnali lemondását. „Le a háborúval!“, „Le Mlljukovvall", „Mindén ha­talmat a szovjeteknek!" — hangzottak a nép­tömegek akaratát kifejező jelszavak. A bol­sevik párt felhívására a pétervárl munkások Is beszüntették a munkát, és kivonultak az utcára. Több mint százezren követelték a bé­két. Tüntetések zajlottak Moszkvában, az Urál vtdékén, Ukrajnában és az ország más terü­letein Is. Az áprilisi tilntetéssorozattal a hatalom egy­értelműen válságba jutott. Az addig Ingadozó középelemek ts állásfoglalásra kényszerültek, s a forradalmi proletártömegek oldatára áll­tak. Ezzel meggyorsult a polgári demokrati­kus forradalom szocialista forradalomba való átnövésének folyamata. A tényleges hatalom a szovjetek kezébe került, a katonák megta­gadták elöljáróik parancsét, s a szovjetektől kértek utasítást. A népmozgalom nyomására, a szovjet megerősödést látva, a burzsoáziát Mlljukovot ás Gucskovot eltávolította a kor­mánybői. Egymagában ez a lépés azonban nem volt elegendő a kormány helyzetének megszi­lárdítására, ezért a továbbiakban a kormány kibővítését tervezték a mensevlkek és eszerek bevonásával. Május 5-én meg Is alakult a má­sodik Ideiglenes kormány, amelyben hat men- sevlk és eszer miniszter foglalt helyet. Osztályjellegét tekintve a koalíciós kormány­ban a nagyburzsoázia és a kispolgár pártok vezetőinek blokkja testesült meg. A hatalmat uganaz az osztály birtokolta, mint korábban, és a kormánypolitika lényege sem változtott. Ugyanakkor a megalkuvók nyíltan átálltak az ellenforradalmi burzsoázia táborába. így ter­mészetes, hogy a koalíciós kormány sem szün­tette meg a válság okalt. A bomlás, amely lé­nyegében, már évekkel korábban megkezdő­dött, tovább fokozódott. A parasztság nagy tömegeinek megnyerésé­ben és forradalmi hangulatának erősítésében őrlési szerepe volt Lenin május 22-1 beszédé­nek, amely a parasztküldöttek I. összoroszor- szágl kongresszusán hangzott el. A munkásosztály öntudatosulását, politikai aktivitásának fokozódását legjobban a fegyve­res proletár szervezetek, a vörös gárdák létre­hozása bizonyította. Pétervár, Moszkva és más városok nagyobb üzemeiben nyomban februárt kővetően az üzemek védelmére és közbizton­sági okokból munkásőrséget szerveztek. Ápri­listól megkezdődött e munkásőrségek vörös gárdává való átalakítása. A bolsevikok által megfogalmazott szervezeti szabályzat értelmé­ben e vörös gárdák fó feladata a munkásosz­tály vívmányainak fegyveres védelme volt. A cárizmus bukása után a felszabaduló külföl­di hadifogoly forradalmárok közül sokan be­léptek a vörös gárdák alakulataiba. Csehek, szlovákok, magyarok, a legkülönbözőbb nem­zetiségű vörösgárdlsták Internacionalista köte­lességüknek tartották a hatalomért küzdő o- roszországt proletariátus megsegítését. K. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents