Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-04-29 / 17. szám

új ifjúság 10 A molekuláris elektronika ígérete A molekuláris elektronika kutatói sikerés kísérletek után azt remélik, hogy néhány éven belül elkészül a rodopszin-moleku- Iával működő Szupergyors lemezmemória. A valódi molekulá-;,V ris számítógép ma még utolérhetetlen álomnak tűnik. "V *■ Alig ismerkedtünk még meg a félvezetőipar valóban szenzá­ciós műszaki eredményeivel, a parányi integrált áramkörös szilíciumlapkákkal, máris na­gyobb sikerekkel kecsegtető utakra csábítanak bennünket a kutatók — felvillantva a mole­kuláris számítógép lehetőségét. Miért ez a nagy sietség? Hi­szen ma még robbanásszerűen fejlődik a mikroszkópos méretű hálózatkialakítás, minden év­ben megkétszerezve az egyetlen szilíciujnlapkán fchipen) tömö­rített piciny áramköri elemek számát 1960 óta. A ma kapható legjobb memórialápkákon tömörített kétmillió etem fés ötmillió összeköttetés) is messze van még a bűvös száz­milliótól, amelyet a szilíciumra alapozott technológia végső határaként kívánnak elérni. Ehhez csupán tíz év szükséges a mikroelektronikai szakemberek szerint, ha a fejlődés mai üteme fennmarad. Ez bizony rövid idő még akkor is, ha a mikroelektronikán belül keressük az ú] megoldásokat, új alapanyag [például: a gyorsabb gallium-arzenid) vagy újabb lapkatervezés [például: há­romdimenziós lapka) formájában, hát még ha merőben új területen, ma még beláthatatlan nehézségekkel szem­benézve próbálkozunk. A számítógépek sebességének további növelésére sok kutató számára a legegyszerűbben Járható útnak látszott olyan anyag keresése, amelyből a szilícium-alapúnál sokkal kisebb áramköri elemek alakíthatók ki. A meg­fontolások a molekulák felé fordították a kutatók fi­gyelmét. Az ezerszer kisebb szerves molekulákkal akár százezerszer nagyobb elemsűrűség is elérhető, mint a félvezető testvéreikben, miközben sokkal kevesebb ener­giát igényelnek a működéshez. A szerves molekulákban rejlő előnyök olyan csábí- tóak voltak, hogy a kutatók mit sem törődve a nehéz­ségekkel, megszállottan próbálták először elképzelni, majd kísérletileg megvalósítani a számítógépek elemi működési egységeit — molekulákkal. Több évi kemény munka után már reményt keltő ered­ményekről is beszámolhatnak a bátor kezdeményezők. A kutatási területet — talán a sikerek hatására — már elkülönítik a mikroelektronikától, és molekuláris elek­tronikának nevezik. A legmesszebbre a molekuláris elektronikai alapáram­körök modellezésében az amerikai Carnegie-Mellon egye­tem kutatócsoportja Jutott. A siker titka valószínűleg a sajátosan fényérzékeny festékmolekula, a rodopszin választásában rejlik. A rodopszint — látóbibort — rég­óta ismerjük, hiszen döntő fontosságú az emberi szem működésében is. A látóbíbor, az A-vitamin oxidált álla­BESZÉLŐ ROBOT Az Optex japán optoelektronikai vállalat Reco- rob elnevezésű robotja önműködően visszajátssza az előre felvett szöveget, ha valaki Infravörös ér­zékelőjének „látókörébe“ lép, vagyis a géppel be­zárt 60 fokos szögtartományon belül ötméteres tá­volságra közelíti meg a robotot. potű aldehid vegyülete a szem ideghártyájának fényér­zékeny (pálcika) sejtjeiben helyezkedik el. Fény hatá­sára elhalványul, majd ismét visszanyeri eredeti színét a megfordíthatóan zajló oxidációs-redukciós vegyi reak­ciók következtében. A kísérletekben természetesen nem az emberi látóbíbort, de még csak nem is a nagyon ha­sonló szarvasmarha-rodopszínt használták fel a kutatók, hanem a nemrégen megismert alga-rodopszínt. Az alga-rodopszín stabil vegyület és folyékony nitro­gén hőmérsékleten (mínusz 200 fokon) megfelelő színű fénnyel nagyon gyorsan átbillenthető egyik szerkezeti alakjából a másikba. A vörös fényt átengedő molekula­alak jelzi a Ó-állapotot. A zöld fény hatására kialakuló másik molekulaszerkezet, az 1-állapot, már nem enge­di át, hanem elnyeli a vörös fényt. E tulajdonság alap­ján készítették el a kutatók molekuláris lemezmemória- modelljüket. A festékmolekulával bevont kvarclemez pi­ciny foltjaira zöld lézerfénnyel írják be, a vörös lézer­fénnyel olvassák ki a forgó iemez piciny foltjaiból az információt. Kicsit nehézkessé teszi a működést, hogy a kiolvasáskor elnyelődő vörös fény hatására a festék­molekula visszabilien eredeti helyzetébe, és ezért nem marad nyoma az 1-állapotnak. A kutatók úgy segítenek ezen a gondon, hogy az olvasóshgár után visszaalakítják a molekulát frissítő, zöld lézersugárral, vagyis újra írják az információt a tartós tároláshoz. Valószínűleg nem ez lesz az utolsó megoldás, például a szovjet kutatók más utakon Járnak: rodopszín-tárolójukban a tartós tárolást, az információs rögzítést a molekula víztelenítésével érik el. A molekuláris lemezmemória működési sebessége na­gyon gyors lehet, hiszen a rodopszín-molekula kapcso­lási ideje mindössze tíz pikoszekundum. Ezért reméli Robert Birge, a csoport vezetője, hogy ez lesz a jövő szupergyors memoriatára. Persze, ha gyorsabb is lesz az eddig ismert tárakhoz képest, a kezdeti reményeket nem váltja még valóra. Ezen a memórialemezen az elér­hető informáciősűrűséget, sajnos, nem a molekulák pi­ci mérete határozza meg, hanem a beíró és kiolvasó fénysugár átmérője (a folt méret), azaz az információ­sűrűség semmivel sem jobb, mint a hagyományos opti­kai tárakban. A számítógép többi alapegysége, a logikai művelete­ket végző kapuáramkörök a memóriaegységhez képest bonyolultabbak: két beinenetl pontjuk állapota1 dönti el a kimeneti pont 0- vagy 1-állapotát. A kutatók remélik, hogy a összetettebb szerkezetű porfirin-molekulák há­rom eltérő fényérzékenységű molekulacsoportja — kü­lönböző színű lézersugarakkal vezérelve — a kapuáram­körhöz hasonlóan működhet. A kezdeti sikerek ellenére még beláthatatlan mesz- szeségben van a tényleges molekuláris számítógép. A tu­dósok nagy része még a megvalósíthatóságában is ké­telkedik. Nem tudni, hogy a bizakodóknak vagy a két­kedőknek lesz-e igazuk, de a tudomány ismeretlen útjai mindig sok haszonnal jártak. Nyitott terepjáró Lada Hollandiában nagyon népszerűek a szovjet Lada gépkocsik különböző típusai. Egyebek között sokan keresik a nálunk LADA-NIVA jelzéssel forgalomba hozott terepjáró nyitott változatát is, amelyet Hol­landiában Savanne típusjelzéssel hoznak forga­lomba. A terepjáró kisteherautó erdészeknek, vadá­szoknak, horgászoknak, geológiai kutatóknak te­het jó szolgálatot. HÍRKÖZLŐ üveg A Német Demokratikus Köztársaság jénai Carl Zeiss kombinátjának burgaui üveggyárában külön­leges optikai üveget olvasztanak hírközlő optikai eszközök, szálak és kábelek előállítására. A rend­kívüli tisztaságú kvarcüvegből készül majd az op­tikai szálaknak az a belső eleme, amelyben a fény­jelek utaznak majd. MAMUT-KÉPCSŐ A világ legnagyobb színes képcsövét fejlesztették ki a Japán Matsushita mérnökei — képátlója 43 hüvelyk (109 centiméter). A 71,2 X 90,7 centiméter méretű óriás tömege 85 kilogramm, képe 650 vízszintes képpontból épül fel és ugyanolyan fényes, mint a 70 centiméter képátlójú képcsöveké. Eszményinek tartják tv-konferen- ciák megjelenítésének céljaira, vagy monitorként a köz­ponti vezérlőtermekbe. Az idén tervezik az első óriás kép­csöves házi televízió vevőkészülékek forgalomba hozá­sát is. TAVASZ Rgjtvényünkben Aprily Lajos fenti című verséből idézünk: VÍZSZINTES: 2. A versidézet elő része. 10. Bőven ömlő. 12. Pénzbefizetési űrlap. 13. Francia férfinév. 14. A fluor, a nitrogén és a kálium vegyjele. 16. Az utolsó magyar királyné neve volt. 17. Gag betűi ke­verve. 18. Naptári egység. 20. Verskellék. 21. Osztrák és spanyol gépkocsijelzés. 22. Történelmi hangulatú. 24. Csak félig váló! 25. Sav jelzője lehet. 26. Előfordul (éf.j. 28. Valódi. 30. Urál hegységből valók. 31. A Lett SZSZK fővárosa. 32. Női becenév. 33. Wegen szavak előtagjaként ellenit jelent. 34. A szellőzetlen helyiségnek lehet ilyen szaga. 36. Azt a másikat. 37. Lysa ..., hegység a Beskydekben. 38. Szláv férfinév. 39. Iskolai osztályzat. 41. Pápai palota. 43. Fordítva, kicsinyítő képző. 44 Sár betűi keverve. 46. Biztatgat. 47. Menyasszony. 48. Állat németül (TIER). 50. Karika egynemű betűi. 51. Té­vesen ír. 52. A feudális korszakban az orosz és a román főnemesi földesurak neve volt. 54. Az egyik égtáj. 55. ... carte, étel megrendelés szerint. FÜGGŐLEGES: 1. A versidézet második része. 2. Folyó Jugoszláviában. 3. Férfinév. 4. Háziállat. 5. Járni. 6. Tisztelt cím. 7. „az“ hangnak fél hang­gal lefelé módosításából származó hang. &. Beje­gyez. 9: Nagyon ■ tevékeny. 11. Szájhagyományban élő mesés történet. 14. Fénykép. 15. Sárga tollú szobamadárként tartott énekes madár. 18. Mata ..., híres kémnő volt az első világháborúban. 19. For­rasztásra használt nyeles szerszám. 22. Tékozol. 23. Magyar király, de egy komikus magyar színész ne­ve is. 25. Góg és..., Ady versének címe. 27. Jugo­szláviai pénznem. 29. GIP. 30. ... Jürgens, német énekes. 30a. Azt betűi keverve. 32. A statisztikusok alapanyagai. 35. Algériai kikötőváros. 36. Szala­gosán rétegezett, színes kvarcfajta. 38. Közel-kele­ti ország. 40. Csillagkép, de tévémárka is. 42. Sa- vanykás ízű, bogyós kerti gyümölcs. 43. Shakes­peare légi angyala. 45. Megérez, gyanít valamit. 47. Pugacseva, szovjet énekesnő személyneve. 49. Egy- egy osztály pionírjaiból álló egység (éf.). 51. Egy­formák. 53. Határozórag. 54. Hosszmérték röviden. Beküldendő a vízszintes 2. ás a függőleges 1. szá­mú sorok megfejtése. Lapunk 15. számában megjelent rejtvény helyes megfejtése: -s mosdatják arcát kút vizével, / hogy ne legyen oly halovány. Könyvet nyert Kartai Edit, Dun. Streda.

Next

/
Thumbnails
Contents