Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-01-07 / 1. szám

Or. FÚNOD ZOLTÁN, a Koménak? Egyetem Bölcsészettudományi Kara ma­gyar tanszékének vezetője Á politikai élet hihetetlenül dinami­kus megújulásának a tanúi vagyunk. Az SZKP XXVII. kongresszusa példamu­tató következetességgel vállalta a leftl- ni eszmék megújításának feladatát, a forradalmi elmélet gyakorlati alkalma­zásának rendkívül tudatos, a szocialis­ta építés mindennapi gyakorlatát segí­tő és erősítő munkáját. Mi sem jellem­zőbb erre, mint az a tény, hogy a gya­korlati politika naponta új és új fogal­makat tár fel, új horizontokat hoz szá­munkra szemközeibe, melyek egyértel­műen a szocialista eszmeiség erejét, mélyen emberi és szocialista demokrá­ciával áthatott igazságát bizonyítják. Közéletünk terén tehát azt várom, hogy a CSKP XVIIf kongresszusa és a szovjet példa szellemében következete­sebben, lépünk arra az útra, mely való­ban a szavak és tettek egységét jelen­ti. Társadalmi életünk időszerű prob­lémáinak a megoldása ezt az utat el­várja és megköveteli. Az alkotómunka nagyobb megbecsülése, a tehetség'és elkötelezettség kölcsönös szempontjai érvényesítése teheti lehetővé számunk­ra, hogy a bonyolult feladatokkal — gazdasági, társadalmi vagy kulturális vonatkozásban — megbirkózzunk. A va­lóság sok arcát kell társadalmi méret­ben sikeresebben formálnunk, s a rá­termettséget stabilizálnunk. Saját munkám, a pedagógiai tevé­kenység terén mindenekelőtt az új for­mák keresését, az új módszerek érvé­nyesítését tartom a legfontosabbnak. Az oktató-nevelő munkában felgyülemlett formalitások helyett f az élet igényeit sokkal inkább figyelembe vevő oktató­nevelő munka fontosságát kell látnunk. Nagyobb gyakorlatiassággal, tárgyi is­meretekkel kell felruházni az ifjúságot, hiszen az új évezred küszöbén az igé­nyek is maximálisak. Az oktató-nevelő munka folyamatában nem lehet megáll­ni, s az egyszer megszerzett oklevéllel békésen leélni az életet. A megújulás, a több tudás az élet minden területén parancs. Meggyőződésem az is, hogy a magyar iskolák jövője a magyar peda­gógusok kezében van. Az ő minőségi, céltudatos munkájuktól függ az élet különböző területein — közte a főisko­lákon, egyetemeken is — , hogyan érvé­nyesülnek a növendékek. Az építő munka sikereihez a béke és a békés egymás mellett élés „hadállá­sainak“ az erősödését is várom. Az em­beriség létének hihetetlen veszélyezte­tése idején — rakéták, űrfegyverke­zés, tömegpusztító őrületek helyett — a béke gondolatának az erősödését vá­rom az új évtől. Mert a „bort, búzát, békességet“ évszázados jókívánsághoz ez is feltétlenül odatartozik. És a re­mény se hagyjon soha el bennünket, hisz a legnagyobb göndjaink közepette Is ez lehet az új erőre serkentő, az é- let új gondjait felvállaló ösztönző és megújító. Az idő erkölcsi teljessége ad­jon teret az igazi „férfimunkának“. KOSÁR DEZSŐ másodéves villamosmérnök-hallgató, a józsef Attila Ifjúsági Klub elnöke Egy kis visszapillantással kezdeném: 1986 októberétől vagyok a klub elnöke, azóta 18 klubestet tartottunk. Filmklu­bunk öt magyar filmet mutatott be. Si­került elkezdenünk az új klubhelyiség, a „JAIK-ház“ felújítását is, amelyet rö­vid időn belül szeretnénk befejezni. Itt nagyon jó feltételek között dolgozhat­nának alakulóban levő szakköreink. Szeretném, ha a Jövőben a Csema- 'dok csekély anyagi támogatásával se­gítené a klub sikeres munkáját, hogy előadók meghívását ne korlátozzák az anyagiak, s így a tagság igényeit még jobban figyelembe vehessük. Nagyon örülnék, ha a magyar közép- iskolások nemcsak diszkóinkat, hanem klubestjeinket is látogatnák. Meg va­gyok győződve arról, hogy a legtöbb 1- rodalmi, történelmi, gazdaságpolitikai előadásunk nemcsak a főiskolások, ha­nem a középiskolások műveltségi szint­jét is emelheti, az ő látókörüket is tá­gíthatja. A közelmúltban sikerült elindítanunk egy olyan előadássorozatot, amely a magyar-tövök kapcsolatokkal, a két nép esetlege? rokonságával foglalkozott. 1987-ben sorozatot szeretnénk Indítani a magyar-finnugor kapcsolatokról. Tőlünk származik a javaslat, 'hogy a közeljövőben néhány állandó jelleggel működő klub műsorának jegyzéke je­lenjen meg a Hétben. Hogy erre sor kerül, remélem, nem kell sokáig vár­nunk. Végezetül azt kívánom, hogy terve­zett műsoraink megvalósulása ne üt­közzön semmilyen akadályba. KALOS! ÁKOS matematikus, Komputersull cfmft ro­vatunk vezetője A Komputersuli régi olvasói igényt elégít ki. Szeretném a továbbiakban fi­gyelembe venni az olvasók véleményét, elvárásait. Ezért örülnék, ha minél több levelet, hozzászólást kapnék tő­lük, hogy tudjam, a számítástechnika területéről mi érdekli őket a legjob­ban, és mit szólnak az eddig megjelent fejezetekhez. Az Oj Ifjúságba sok jó cikket várok, és jó lenne, ha a lapot előállító nyom­dai üzem az új évben végre áttérne va­lamilyen korszerű technikára. Végezetül: minden kedves olvasónk­nak, békés boldog új esztendőt kívá­nok. MOLNÁR NORBERT és PATAI ATTILA, a Bratislava! Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium harmadiskos diákjai Az emberek általában sokat várnak az új évtől. Azokkal, akik pedig nem sejtették volna, tudatjuk: mi, III. B-sek is emberek vagyunk. Ezért nekünk is vannak kívánságaink. Mivel osztályunk­nak hülyeségekért nem kellett a szom­szédba menni (matematika-fizika tago­zatos osztály vagyunk), kívánságaink helyenként bizarrak. Először: nem lenne ránk rossz ha­tással a Modern Talking, az R-Go és az A-Ha fölbomlása. Kivételesen örülnénk egy vágtázó Halottkémek-nagylemez- nek, és annak, ha újraalakulna *» WHAM! Jó lenne: — ha Matt Bianco Ugorj ki az ágyból című száma címet változtatna, mi a Lustaság fél egészség címet Javasol­juk; — ha az Üj Ifjúság slágerlistája nem slágermúzeum lenne, és sose legyen rosszabb rádióműsor, mint a Poptarisz­nya. — ha a magyar válogatott legköze­lebb csak ötöt kapna,... és ha végre már magyar világbajnokot avatnának 100 méteres véraláfutásban; — ha valaki elküldené Isaurát szem­orvoshoz és megtanítaná őt mosolyog­ni, akkor talán aludni is tudnánk, hát ha még fogszabályozót is kapna ... — ha valaki elverné a Lindát. Kívánjuk, hogy a következő év jobb legyen, mint az idei volt, az egész vi­lágon a béke és a szeretet uralkodjék. Szüléinknek, tanárainknak, ismerőse­inknek és a lap olvasóinak sikerekben gazdag boldog új évet kívánunk. Szeretnénk magunkat tiszta embe­rekkel körülvenni... Szeretnénk tudni az igazságot, min­dig. .. Szeretnénk, ha szeretnének ... Ja, és egy toronyórát aranylánccal! PATUS JÁNOS harmadéves bölcsészhallgató A legjobb, legszebb, amit ember em­bernek kívánhat: szeretet. Amiből so­sem elég. Amitől boldog a szegény Is. Amit mindenki vár, amit mindenki ad­hat. Több szeretetet (megértést, türel­met, önzetlen odaadást) — az első kí­vánságom — gondokat áthidaló hitet, munkához fegyelmet, szabad akaratot. Családainktól: szaporodjon bennük a szeretet. 87-től minimum azt várom, hogy mindezekből több teljesül, mint 86—85—84-ben. Továbbá az idősebbek­től és erősebbektől több bölcsességet, kevesebb agresszivitást, a fiataloktól és tapasztalatlanoktól ’bátrabb szellemet, tisztuló tudatosságot. Magamtól, hogy részese lehessek — egy-egy jó szónak legalább. POLÁK LÁSZLÓ, a Csehszlovák Rádió Fiata­lok stúdiójának szerkesztője . Mit várok 1987-tól? Érdekes, hogy ezt a kérdést sokkal könnyebb feltenni, mint vá­laszolni rá. Ez személyes tapasztalat, az egyik ünnepi műsorban én ts megkérdez­tem több fiataltól, és csodálkoztam, hogy a megkérdezettek legtöbbje széttárta a kar­ját, és így kezdte a választ: „Hát..Ml ebből a tanulság? Az, hogy tényleg nem árt, ha olykor a hóhért Is akaszt)ák. Szóval az én válaszom: Hét... elsősor­ban, mint rádióműsor szerkesztője, azt vá­rom, hogy még’ több hallgatója lesz. a Fia­talok stúdiójának. Persze, tudom, munka­társaimmal együtt, hogy ezt csak várni — édeskevés. A rádióműsor hallgatottsága nem hull csodaként a szerkesztők ölébe, azért bizony tenni kell. de sokat. És ezt loggal várja el tőlünk „legnagyobb főnökünk“, a kedves hallgató. A Fiatalok stúdiójában 1987-ben is szeretnénk sok, arra érdemes fiatalt bemutatni. Szeretnénk még gyakrab­ban ellátogatni gyárakba és Iskolákba, me­zőgazdasági üzemekbe és hivatalokba, sport­pályákra és ifjúsági klubokba. Bemutatni azt, ami jó, ami követésre méltó. És be­mutatni azt is, ami rossz, és amin lavitani kell. Mert azt hiába Is várnám 1987-től, hogy nem lesznek problémák. Lesznek, és azt várom magamtól és a kollégáimtól, hogy segíteni akarás jegyében szóljunk róluk. Mint a műsor egyik szerkesztője, sok levelet várok a hallgatőktől. Szeretném, ha a SZISZ IV. kongresszusának évében ter­mékeny vita alakulna ki a fiatalokat érintő valamennyi kérdésről, és ennek a vitának egyik fóruma legyen a műsorunk. És mivel a Fiatalok stúdiója zenés mű­sor, a hallgatókkal együtt talán joggal vá­rom el a táncdalszerzőktől a dallamos, és ritmusos, de mondanivalójukban sem vér­szegény dalokat. Magánemberként csak ejjyet várok — de azt nagyon: hogy két cseperedő fiam 1987- ben is nyugodtan, békében Járhasson Isko­lába. A válaszadók szívességét köszöni a Szerkesztőség Mit várok 1987-től ? Mit várok 1987-től ?

Next

/
Thumbnails
Contents