Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-04-22 / 16. szám

A Központi Szövetkezeti Tanács tanulmányútra kül­dött Magyarországra, hogy tapasztalatokat gyűjtsék a szövetkezetekről. Utamnak első megállójaként az Iskolaszövetkezetek helyzetének és működésének megismerését tűztem ki. Nagy hatást tett rám, hogy az Iskolaszövetkezést a lel­kes szövetkezeti vezetők szívügyüknek tekintik. Ennek a hozzáállásnak köszönhető, hogy Magyarországon az ÁFÉSjZ nek 450 iskolaszövetkezeti csoportja, és e cso­portokon belül 4500 tagja van Működik továbbá két egyetemi fogyasztási szövetkezet Is, Kísérleti jelleggel a mezőgazdasági termelőszövetkezetek égisze alatt né­hány úttörő termelőszövetkezet, az ipari szövetkezetek­nél pedig egyetemi kisszövetkezet hallat magáról. Az Iskolai szövetkezeti csoportok egyre szerteága­zóbb kereskedelmi, mezőgazdasági. Ipari szolgáltató, takarékossági tevékenységet végeznek, és gyűjtenek gyógynövényeket, használt anyagokat is. E csoportok megalakulása egynéhány helyen csak a kezdet kezde­tén van, de 10 százalékukról már elmondhatjuk, hogy valódi iskolaszövetkezetek. Ezek az Iskolaszövetkezetek elősegítik, hogy a tanulóifjúság el legyen látva fogyasz­tási cikkekkel, tanulmányaikhoz szükséges taneszközök­kel, könyvekkel, továbbá a mezőgazdasági, Ipari, ter­melő értékesítő munkán és a szolgáltatáson keresztül értékteremtő munkára, önállóságra és takarékos életvitelre nevelik a fiatalokat A tanulók társadalmi és közéleti tevékenységre való előkészítését, a szocialista szövetkezés eszméinek megismerését szolgálják Ezek­ben az iskolaszövetkezetekben látják a tagság utánpót­lását, de reális célokat látnak ezek a gyermekek a pá­lyaválasztáskor Is. Az iskolaszövetkezés lelkes ,terjesztőjével, a Tolna megyei MÉSZÖV osztályvezetőjével, Szoboszlai Jenővel utaztunk Dombóvárra, hogy megnézzük az egyik élet­képes, nagyon jól működő Iskolaszövetkezetét. A domb­óvári ÁFÉSZ elnöke, Bertus elvtárs már várt bennünket. Rögtön elmondta, hogy az iskolaszövetkezetét főként azért hozták létre és támogatják, hogy a tagságot meg­fiatalítsák, A gyermekek pedig szívesen dolgoznak a szövetkezetben Dombóvárott 24 Iskolaszövetkezetét tar­tanak nyilván. 3 középiskolában, 21 pedig az általá­nos iskolákban működik. Kétezer gyermektagja van ezeknek a szövetkezeteknek. Ami a szervezést illeti, a szövetkezeteket egy-egy tanító vezeti, s mindegyik­nek önkormányzata van. A vezetőséget és az ellenőrző bizottságot választják. Amikor megalakul a szövetke­zet, az ÁFÉSZ az illető iskolában berendez egy üzle­tet, ahol a csoportvezető felelős az áruért. Ugyanúgy megrendelést írnak ki az Iskolások, mint a felnőttek üzleteiben, és ugyanúgy el kell számolniuk, 10 száza­lékos árrést hagy meg nekik az ÁFÉSZ. A dombóvári iskolában saját szememmel Is meg­győződhettem, milyen Is az iskolaszövetkezet. Az iskola halijában üvegfallal elválasztott kis raktár- helyiségben négy kisfiú sürög-forog fehér köpenyben. A kínálat nem egy igazi üzletet megszégyeníthetne. Van itt gyümölcs, zsemle, szendvics, kakaó, gyümölccsel íze­sített tej, cukorka, csokoládé, tűrókrém, tanszerek és egyebek. A tanárok megvásárolhatják itt kávéjukat, a- melyet mindjárt le is darálnak. A forgalomból származó tiszta jövedelem az iskolaszövetkezeté marad, ezt a pénzt a megbízott tanár kezeli, illetve testvériesen meg­osztják az úttörőcsapattal, és közösségi célokra for­dítják. Ezeket az iskolaszövetkezeti üzleteket a vezetés támogatja. Év végén jutalomkönyveket és -utazást ad szövetkezeti kicsi dolgozóinak. Az iskola is felkarolja Iskolaszövetkezetek Magyarországon a mozgalmat, mert a kis boltvezető egy hétig igazoltan hiányozhat az órákról, de az még sohasem történt meg, hogy az „üzletvezető* nem pótolta volna be a tananya­got. A gyerekek minden óraközi szünetben nyitva tar­tanak, ezenkívül másfél órával hamarabb jönnek az iskolába, a tanítás után pedig egy órával tovább ma­radnak. Az iskolaüzletben leítárbizottság leltároz. U- gyanúgy vagyoni leltárt készítenek, ellenőriznek, mint a nagyok szövetkezeteiben. A Szövetkezetek Országos Tanácsa az iskolaszövetke­zetek tagjai számára rajzpályázatot hirdetett. Az egyik nyertes a 9 éves Horváth Gabriella Lébénymiklösrói. Az iskola igazgatója, Csák László szintén híve az is­kolaszövetkezeteknek. Mondanunk sem kell, hogy si­kerként könyvelik el, ha az üzlet napi forgalma két- háromezer forint körül mozog. Az igazgató elmondotta, hogy az iskolaszövetkezeteknek legnagyobb erénye az, hogy a tanulókat munkára neveli, és hogy nemcsak szervezi a munkát, hanem mint teremtő erő részt is vesz benne. Ezért az iskolaszövetkezetnek több ága­zata is működik a dombóvári iskolában. Az üzleten kívül jövedelmező a gombatermesztés is. Ezenkívül lé­tezik kádárszövetkezet, ahol a gyerekek könnyű kis ládákat szögeinek össze. Ilyen ládákban szállítják kül­földre a gyümölcsöt. Sőt van egy szerelőszövetkezetük, ahol a kis tagok dallamcsengőt szerelnek össze az is­kolák számára. Szolgáltató szövetkezetük is ismert, amely rendezvényeken és vállalatoknál videofelvétele­ket készít. A fiatalok takarékszövetkezete takarékosságra nevel. Elég szép tőkére tettek szert a tanulók, és vagyonká­jukat igyekszenek gyarapítani, olyan helyre befektetni, ami nagyobb hasznot hoz nekik. A dombóvári ÁFÉSZ tőkével is támogatja az ifjúsági szövetkezeteket, 400 ezer forint kölcsönt adott például üvegházra. Ebből az összegből 100 ezret már vissza fizettek a tanulók. A Megyei Pedagógiai Tanácstól pe­dig 200 ezer forintot kaptak esztergagépre. A gyerekek maguk teremtik meg a feltételeket a vállalkozáshoz. A szolgáltató szövetkezetnek az iskola is fizet a munká­ért. Egy-egy rendezvény után az asztalok elrendezéséért, a helyiség takarításáért 800 forintot kapnak a kis szö­vetkezeti tagok. Az igazgató-tanító szerint a munka az emberi szolidaritás legmagasabb formája. A gyermek­nek tudnia kell, hogy a munkájának értéke van, a munka elismerése pedig morális érték. Például sok gyermek nem tud kitűnő eredményt felmutatni a hu­mán tantárgyakból, esetleg a matematika sem megy neki olyan könnyen, de sikerélmény számára, ha olyan csoporthoz tartozik vagy olyan termelési ágazatban dol­gozik, amely gazdasági és morális sikereket ért el. Mondhatom, lelkesülten jöttem el a dombóváriak Is­kolaszövetkezetéből, ahol kézzelfogható mindaz, amit a központi szövetkezeti vezetés, a helyi ÁFÉSZ és az iskola a munkára nevelésről és a szövetkezeti után­pótlásról elképzelt. Az iskolaboltok és szövetkezetek munkáján tanulják meg a gyerekek az ésszerű, taka­rékos gazdálkodást, felelősséget éreznek a társadalmi tulajdon iránt, megtanulják becsülni a közös tulajdont, a szövetkezeti demokrácia gyakorlása pedig már köz­életre nevelés. Mivel Magyarországon az iskolaszövetkezeti csopor­tok 243 iskolaboltot, 116 iskolabüfét üzemeltetnek, a SZÖVOSZ március 20-ától egynapos továbbképzést szer­vezett azoknak a megyei dolgozóknak, akik az iskola- szövetkezetekkel foglalkoznak. Ezen a tanfolyamon az iskolákban dolgozó felelős tanár is részt vesz. Már volt ilyen összejövetelük, akkor az úttörőcsoportok vezetői, az iskolaszövetkezetek tanár vezetői és a diákelnökök is részt vettek rajta. Elgondolkodtató, főleg most, amikor az SZFSZSZ V. kongresszusára készülünk, nem lenne-e jó nálunk is fontolóra venni az iskolai szövetkezetek gondolatát, így is a munkára nevelhetjük gyermekeinket. Szarkáné Lévai Erzsébet ZENEKALÓZOK ALKONYA ▲ STATISZTIKAI ADATOK Lagosi statisztikai adatok szerint 1986-ban Nigériában volt a legnagyobb a világon a közúti balesetek száma. Minden balesetet szenvedett 10 ezer gépkocsiban 230 személy halt meg. A NAN nemzeti hírügynökség jelentése szerint az országban összesen 12 ezer személy vesztette életét balesetek kö­vetkeztében. Ezeket a szerencsétlensé­geket a túlzott szeszesital-fogyasztás és* a gyors hajtás okozta. A RAJTAÜTÉS A, thaiföldi hadsereg egységeinek si­került tönkretenniük a „kábítószer­király“, Kun Sza főhadiszállását, ame­lyet Thaiföld nyugati részén egy nehe­zen megközelíthető vidéken állítottak fel, ugyanakkor szétoszlatták a király „személyes hadseregét“ is. A rendőrség ezúttal 5 személyt tartóztatott le, akik­nél majdnem 7 kilogramm heroint és más kábítószereket találtak. Ezek ára a kábítószerek feketepiacán 77 ezer dollárra rúg. A thaiföldi törvényeknek megfelelően azokat a személyeket, akik­nél több mint 100 gramm kábítószert találnak, halálra vagy életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik. A AKUPUNKTÜRAEGYESÜLET 1987 november végén megalakul a nemzetközi akupunktúraegyesület, mely a kínai fővárosban tartja meg első ta­lálkozóját — közölte az Üj Kína hír- ügynökséggel a társaságot megalakító bizottság egyik tagja. Ennek a szervnek a létesítését az tette szükségessé, hogy az ősi gyógykezelési technika egyre inkább elterjedt, jelen pillanatban a vi­lág nem kevesebb, mint 120 országban alkalmazzák, s egyre jelentősebb ered­ményeket érnek el vele. A AZ ALKOHOLIZMUS ÁLDOZATAI Lisszaboni hivatalos jelentés szerint minden tizedik portugáliai lakos alko­holizmustól szenved. A jelentés szerint a túlzott szeszesital-fogyasztás miatt a 45—55 éves lakosság soraiban sokan vesztik életüket. A közúti, valamint munkahelyi balesetek jórésze úgyszin­tén az alkoholizmus miatt történik. Megállapították, hogy a cirhózisban, a sárgaságban, rákban és vérkeringési betegségekben elhunyt személyek leg­alább egyharmada alkoholista volt. A KINCS Devonshire grófság partjai közelében megkezdték a munkálatokat, hogy fel­színre hozzák a 70 évvel ezelőtt egy német hadihajó által elsüllyesztett brit Medina hajó fedélzetén lévő kincseket. Az India és Anglia között közlekedő hajón aranyérmeket, értékes műalkotá-. sokat és ékszereket szállítottak. Szak­emberek véleménye szerint a kincs ér­téke 20 millió font sterlingre emelke­dik. A SZIKLARAJZOK A Góbi-fennsík nyugati részén ma­gasló hegyek szikláin nemrég különböző rajzokat fedeztek fel, melyek a sztyepp- lakók foglalkozására jellemző vadász­jeleneteket ábrázolnak. A rajzokból el­sősorban lovak, kecskék, kétpúpú te­vék, szarvasok, kutyák, madarak, vala­mint struccok vehetők ki. E legutóbbi madárfajról feltételezik, hogy több mint 10 ezer évvel ezelőtt jelent meg ebben az övezetben. A régészek a ma­ga nemében egyedülálló feliratra is bukkantak, amely a régi tibeti feliratok­hoz hasonlít; tulajdonképpen képírásról van szó. Régebben a félszemű kalózokról készí­tett filmek cselekménye többnyire Szinga­púrban és környékén játszódott. Manapság csak annyiban változott a helyzet, hogy a kalózok nem hajókat .rabolnak, hanem szoftvert és kazettákat. Ázsia jó néhány hírhedt „kalóza“ kény­telen lesz hamarosan törvényesebb vizekre evezni. Január végén a szingapúri törvény­hozók szigorú új copyright-törvényt fogad­tak el, amelytől azt várják, hogy véget vet a városállam jövedelmező egyeduralmának a zenei kalózfelvételek, -szalagok, -video­kazetták, valamint lekoppintott szoftverek piacán. Az elavult, 1911-es angol copyright- törvény helyébe lépő új jogszabály egé­szen 50 ezer dollárig terjedő szigorú bír­ságot, továbbá maximum 5 évi börtönbün­tetést ír elő bárki számára, aki megkísérel ilyen termékekből egy vagy ennél több má­solatot eladni. A kalózkodás széles körben elterjedt, és roppant jövedelmező vállalkozássá vált a világ e részén. A Hangfelvétel és Video- program Gyártók Nemzetközi Szövetsége (IFPI) becslése szerint a szingapúri kaló­zok olyan nagy sebességű kazettaszalag- másoló berendezéseket alkalmaznak, ame­lyekkel évente 70 millió zeneszalagot tud­nak előállítani. Évente vagy 55 millió ze­nekazettát exportálnak a Közel-Keletre és Afrikába, ezzel évi 200 millió dolláros kárt okozva az amerikai és brit zeneiparnak. De ott helyben — Szingapúrban — is áru­sítanak az áruházak kalózfelvételeket, még­hozzá egyazon polcról a törvényes, vagyis drágább kazettákkal. Az IFPI egyik regio­nális igazgatója szerint a Szingapúrban vá­sárolt kazettáknak több mint 90 százaléka illegális másolat. Az új törvény alkalmazása, valamint az olyasféle razziák révén, amilyeneket nem­régiben az IFPI-vel karöltve végzett a he­lyi rendőrség, merőben megváltoztathatja a helyzetet ezen a piacon. 1986 első tíz hónapjában Szingapúr rendőrségének a ke­reskedelmi bűnözés ellen harcoló részlege 157 sikeres razziát tartott a zenekalózok ellen, s ennek nyomán közel 200 embert ítéltek el, ami négyszerese az előző évben ilyen ügyekben hozott ítéleteknek. Ráadá­sul az üj rendelkezések ugyanolyan szigo­rúak a kalózkópiák forgalmazóival, mint a gyártóival szemben. Szingapúr nagy zenekiadói ma már egy­re inkább törvényes termékekkel helyette­sítik a kalózkazettákat, a vevők pedig be­letörődnek, hogy nagyjából 30 százalékkal többet kell fizetniük a zenefelvételekért. Egyes számítógépüzletekben, ahol a vásár­lók sok száz dollárt takaríthatnak meg ka­lóz-szoftverek beszerzésével, a bolttulajdo­nosok figyelmeztették törzsvevőiket, hogy vásároljanak raktárra szoftvert, mielőtt a közeli hetekben életbe lép az új törvény. Sokan meg is fogadták a tanácsot. Való­sággal tisztára söpörték a számítógépprog­ram és -játékok polcait, az ügyfelek profi módon másolt kézikönyvek és egyéb szá­mítógép-irodalom alatt ’ roskadozva távoz­tak az üzletekből. A szingapúri törvényhozókat az amerikai és brit nyomás is arra ösztönözte, högy csapjanak le a kalózokra. De nem a nyu­gati hatalmak befolyása volt az egyetlen ok. A szingapúri kormány abban is re­ménykedik, hogy sikerül az országot az élenjáró technológia egyik világközpontjá­vá fejlesztenie. Jayakumar belügyminiszter például kijelentette: „A copyright-törvény módosítása elszántságunkat tükrözi, hogy lépést ^kívánunk tartani a műszaki fejlő­déssel.“ Miközben nagy erővel folyik a szingapúri kalózipar elleni hadjárat, az IFPI vezetői felhívják a figyelmet arra, hogy nemsokára talán már kétfrontos harcot kell vívniuk. A kalóztevékenység ugyanis egyre inkább áttolódik a városállamból a szom­szédos Indonéziába, ahol a szalagok mun- kaintenzív másolása lehetővé teszi a ka­lózok számára, hogy kompakt lemezekről kiváló minőségű kópiákat készítsenek — az eredetiek költségének a töredékéért. Ez a verseny, valamint az új törvény kifogta a szelet a szingapúri kalózok vitorláiból, persze csak azután, hogy Jó néhány kalóz- vezér tetemes kincsével elhagyta az or­szágot.

Next

/
Thumbnails
Contents