Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-04-08 / 14. szám

új ifjúság 10 Április 12. — az űrhajózás napja A világ első űrhajósa a világ első űrhajósnőjével, Valentyina Tyereskovával. Április 12-én lesz huszonhat éve, hogy Jurij Gagarin szovjet űrhajós sze­mélyében először emelkedett fel ember a világűrbe. Az űrrepülések ma már napirenden vannak, a sajtó napi hí­reiben az ember szinte átsiklik rajtuk, de az ő tette ma is egyedülálló. A mai űrhajósok már „kitaposott“ úton repül­nek az űrbe, az ő esetében azonban még a tudósok sem voltak teljesen bi­zonyosak, hogy mi Is következik be az emberi szervezetben a különösen nagy megterhelés alatt. Milyen előre- láthatatlan nehézségek merülhetnek fel áz űrhajó fel- és leszállásakor. Nem véletlenül ünnepük április 12-ét világ­szerte az űrhajózás napjaként. Korunk Ikarosza azonban már nincs az élők sorában. Pedig csak március 9-én lett volna még csak 53 éves. Már­cius 27-én múlt azonban 19 éve, hogy életét vesztette. Harmincnégy éves volt. A moszkvai Pravda éppen az évfor­duló alkalmából tette közzé cikkét, a- mely először tárja a nyilvánosság elé Gagarin utolsó repülésének tragikus körülményeit. Már akkor felmerült a kérdés: helyes volt-e repülni hagyni a világ első űrhajósát? A kérdésre ő ma­ga adta meg a választ alig kit héttel az űrrepülése után: — Ezzel a repüléssel nem szeretnék pontot tenni a dolog végére. Megtet­szett a repülés a világűrben. Az az ál­mom, hogy eljutok a Holdra, a Marsra. Nemcsak álmodozott, harcolt is ezért a jogáért, és nagyon a szívére vette, amikor ilyen indoklásokkal gördítették elé akadályokat: „És mi lesz, ha valami baj történik a világ első űrhajósával? Az első űrhajós — szimbólum, nem sza­bad kockáztatni “ Gagarin úgy érezte, ha nem folytatja a repülést, elárulja az ügyet. Ezt mond­ta a „vigyázóknak“: — Az űrhajósnak éppúgy szüksége van tapasztalatra, mint a pilótának. Az olyan beszédnek meg, hogy az első vagy nem első, a jelen esetben nincs semmi jelentősége. Minden erőmmel azon le­szek, hogy újra repülhessek. És repült is volna, mert hallatlan akaraterő volt benne. Amikor Vlagyi­mir Komarov startolt a Szojuzzal, a tartalék Gagarin volt. Jurij Gagarin 1968. február 17-én meg­védte diplomamunkáját a repülőakadé­mián. Utána engedélyt kapott, hogy gyakorlórepüléseken vegyen részt. Azt mondják róla, hogy minden repülésnek úgy örült, mint egy kisgyerek. Az utol­sónak is. Márciusban 18 gyakorló repülést vég­zett. 1968. március 27-én az utolsó gya­korló repülésre készült Valerij Szere- gin oktatóval, utána önállóan is vezet­hette volna a sugárhajtású gépeket. A végzetes repülés mindössze 12 percig tartott. Tíz óra 19 perckor utasítást kaptak, hogy az ÚTI MÍG 15-ös típusú géppel a levegőbe emelkedhetnek. Mi­után elvégezték a megszabott manőve­reket, 10 óra harminc perckor utasítást kaptak, hogy leszállhatnak. Nem sokkal később megszakadt az összeköttetés a repülőgéppel, amely röviddel később le­zuhant. A szerencsétlenséget kivizsgáló bi­zottságok megállapították, hogy a gép rendben volt, a műszerek az utolsó pil­lanatig normálisan működtek, a pilóták egészségi állapota is rendben volt, de a repülőtér közelében rossz látási vi­szonyok uralkodtak. A szerencsétlen­ség lehetséges oka légörvény vagy az ' lehetett, hogy a pilóták egy alacsonyan járó felhőt repülőgépnek néztek. A lehetséges összeütközés elkerülésére túlságosan meredeken a földre irányí­tották a gépet, amelyet már egy hir­telen manőverrel sem tudtak megfelelő magasságba hozni. Mindössze 250 mé­teren, gyakorlatilag két másodpercen múlott az életük. A bizottság megálla­pította, hogy az egyik pilóta sem kata- pultáltatta magát, az utolsó pillanatig meg akarták menteni a gépet és életü­ket. Két másodperc és mekkora vesz­teséget okozott az egész emberiség­nek. Jurij Gagarinnak rengeteg dolga volt, örökös időzavarral küszködött. Tenger­nyi teendőjét pontosan feljegyezte ha­táridőnaplójában. Megvolt az előjegyzés 1988. március \27-re is. íme: 10 óra — gyakorló repülés. 17 óra — látogatás az Ogonyok szerkesztőségében. 19.30 — találkozás egy külföldi küldöttséggel a Komszomol Központi Bizottságán ... P I. ne XK » • 4 UKUC ja at ■ mmt Hum . »«au ««in UH RH AH rn rtw pp r* InJ Vmvrmf nutmitf ihm*»»* írj Yurmnt esessem* am»*«* tefuiuC marmm ££(CEt<t ftRNSmt « « «A IZE Kit M «K WUIUU Afi «.mit*## lí ttSUfSt Ut> lib LU 6* ütf vu u ^ wu miit t>ii w «Sím au fih *r un uu <C wf UD SS UU llh SS UU UU iStiSSU UVÜUUUUUUU •mats* wiviNuywit ui»# 31XUSL UÚULUL suxte XV. rész Ebben a fejezetben a mikroszámítógépek leglátványosabb lehetőségével, a grafikai utasításokkal kezdünk foglalkozni. Először a PMD-85 grafikáját ismertetjük. A PMD-85 számítógép képernyőjének két üzemmódja van. Az első a text üzemmód, itt a képernyő 25 sörből áll. Egy sorba 48 karakter írható Text üzemmódban a PRINT utasítással írhatunk a .képernyőre. A PRINT utasítással kiírt text mindig a leg­alsó sorba kerül, és a képernyő automati­kusan rollózódik fölfelé. A második képernyő üzemmód a grafikus üzemmód, amelynek két alüzemmódja van: a pont-grafika és a byte-grafika. Először a pont grafikus üzemmódot ismertetjük­Pont-grafikus üzemmódban a képernyő 256 (vízszintes) x 243 (függőleges) pont­ból áll, amelyeket egyenként kezelhetünk. A pontokat X, Y koordinátájukkal adjuk meg. A pont-grafikus üzemmódhoz a kö­vetkező BASIC utasítások tartoznak: SCALE, AXEX, MOVE, PLOT, LABEL. Mielőtt a pont-grafikus üzemmódot hasz­nálni akarjuk, a SCALE utasítással be kell állítani a megjelenítendő pontok koordiná­táinak alsó és felső határát. A SCALE uta­sítás alakja a következő: SCALE <xmin>, <xmax>, <ymin>, <ymax> A SCALE' utasítás csak az utasítássor utolsó utasítása lehet. Az xmin, xmax ki­fejezések értékei jelentik az X koordináta legkisebb és legnagyobb, az ymin, ymax pedig az Y koordináta legkisebb és legna­gyobb értékét. Az utasítás végrehajtása után a BASIC rendszer automatikusan el­végzi a koordináták transzformációját a <0,255> X <0,242> intervallumba. Ez az utasítás nagyon hasznos akkor, ha pl. va­lamilyen függvény grafikonját akarjuk ki­rajzolni. Ha a képernyő képpontjait köz­vetlenül akarjuk használni a SCALE 0,255, 0,242 utasítást kell megadni. Ebben az eset­ben a koordináták transzformációjának ará­nya 1:1 lesz. A MOVE utasítással az aktuális rajzo­lási pontot állíthatjuk be. Az utasítás alak­ja a következő: MOVE <x>, <y> A MOVE utasítás csak az utasítássor utolsó utasítása lehet. Ez az utasítás nem rajzol a képernyőre, csak az aktuális raj­zolási pontot helyezi át a <x>, <y> kife­jezésekkel megadott koordinátájú pontba. A PLOT utasítással egy pontot vagy egy szakaszt rajzolhatunk a képernyőre. Az uta­sítás alakja a következő: PLOT <x>, <y>, <p> Az utasítás csak az utasítássor utolsó utasítása lehet. A harmadik paraméter meg­adása nem kötelező. Ha hiányzik, az érté­ke nulla. A <p> kifejezés értéke csak 0 vagy 1 lehet. Ha a <p> kifejezés értéke 1, akkor az utasítás az <x>, <y> kifejezések által meg­adott koordinátájú pontot kirajzolja a kép­ernyőre, ha ki volt rajzolva, kitöri!. Az utasítás végrehajtása után az aktuális raj­zolási pont az <x>, <y> pont lesz. Ha a <p> kifejezés értéke 0, akkor az utasítás egy szakaszt rajzol az aktuális raj­zolási ponttól az <x>, <y> koordinátájú pontig. Az utasítás végrehajtása után az aktuális rajzolási pont az <x>, <y> koor­dinátájú pont lesz. A már kirajzolt szakasz újbóli kirajzolására kiadott PLOT utasítás kitöri! a szakaszt. Az AXES utasítás segítségével koordináta­tengelyeket rajzolhatunk a képernyőre. Az utasítás alakja a következő: AXES <x>, <y> Az AXES utasítás csak az utasítássor utol­só utasítása lehet. A tengelyek metszés­pontja az <x>, <y> koordinátájú pontba kerül. Ez az utasítás szintén grafikonok rajzolásánál lehet hasznos. Az utasítás vég­rehajtása után az aktuális rajzolási pont a függőleges tengely alsó pontjára állító­dik át. A LABEL utasítással a képernyő tetszőle­ges pontjától alfanumerikus szöveget lehet kiírni adott nagyítással. Az utasítás alakja a következő: LABEL <x>, <y>; «kifejezések listája> Az utasítás csak az utasítássor utolsó utasítása lehet. A «kifejezések listája> nu­merikus és sztring kifejezéseket tartalmaz­hat. Az «x> kifejezés értéke a vízszintes irányú nagyítási tényező, az «y> kifejezés értéke a függőleges irányú nagyítási té­nyező. A kiírás helyét a MOVE utasítással állíthatjuk be. A következő példaprogramokon bemutat­juk az ismertetett utasításokat. A program­mal a szinusz függvény grafikonját rajzol­juk ki a <—3.14,3.14> intervallumban. A szinusz függvény értékkészlete a «—1,1> intervallumban van, ezért a 10-es sorban lévő SCALE utasítással a <—4,4> és «—1.2,1.2> intervallumot állítjuk be aZ X és Y koordináták számára. A 20-as sorban lévő AXES utasítással megrajzoljuk a koor­dinátatengelyeket. A 30-as és 80-as utasí­tások alkotta ciklussal bejelöljük az X ten­gely léptékét, a 90-es és 140-es utasítások alkotta ciklussal pedig az y tengely lépté­két. A 40-es és a 100-as sorban lévő IF utasításokra azért van szükség, hogy a léptékek rajzolásánál ne töröljünk ki egy darabot az X és Y tengelyekből. A grafikon rajzolását a 150 — 180-as uta­sítások végzik. Ha a 140-es FOR utasítás­ban a lépésközt nagyobbra választjuk, pon­tatlanabb grafikont kapunk, ha a lépésközt kisebbre választjuk, pontosabb grafikont kapunk, de a program lassúbb lesz. Mivel az X tengely hossza 8 egység, és ezen ma­ximum 256 pont rajzolható ki, ezért a 140- es FOR utasításban nem érdemes kisebb lépésközt választani mint 8/256. A program listája a következő: 5 GCLEAR 10 SCALE —4,4—1.2.1.2 20 AXES 0,0 30 FOR A= —4 TO 4 40 IF ABS(A) «0.4 THEN GOTO 81 50 MOVE A,0 60 PLOT A,0.01 70 LABEL 1,1;A 80 NEXT A 90 FOR A= —1.2 TO 1.2 STEP 0.2 100 IF ABS(A) «0.1 THEN GOTO 110 110 MO VE 0,A 120 PLOT 0.05,A 130 LABEL 1,1;A 140 NEXT A 150 MOVE — 3.14,SIN(— 3.14) 160 FOR A= —3.14 TO 3.14 STEP 0.1 170 PLOT A,SIN(A) 180 NEXT A Kálosi Ákos 190 PLOT A,SIN(A) ' (Folytatjuk) TAVASZI ÉNEK Rejtvényünkben József Attila fenti című verséből idézünk: VÍZSZINTES: 1. Német politikus, a II. Interna- cionálé vezéralakja [August Ferdinand 1840 — 1913). 5. A versidézet első része. 10. Több orosz cár neve volt. 11. Női becenév. 12. Félsziget a Szovjetunióban. 13. Bátorkodik. 14. Francia terü­letmérték. 16. Vízelzáró szerkezet. 17. Bolgár ci­garettamárka. 18. Chilei nagy sivatag. 21. Svéd és osztrák gépkocsijelzés. 22. Forma. 23. Az 1917 áp­rilisában megalakult ukrán nemzeti tanács. 25. Futását Vörösmarty írta meg. 27. Torzkép, karika­túra. 29. Algériai kikötőváros. 30. Nagy testű ku­tya. 31. Életkörülményeink alakulása. 32. Olasz, osztrák és belga gépkocsijelzés. 33. Ökori mate­matikus és fizikus volt. 34. Nikózia egynemű be­tűi. 35. Nansen, norvég sarkutazó egyik hajójának a neve. 37. Retina egynemű betűi. 38. Gépkocsi­márka. 39. Szigetállam Közép-Amerikában, fővá­rosa Kingston. 41. Tehénnév. 42. Fasor. 43. Szív németül. 44. Egyformák. 46. Dél-egyiptomi város, ahol Egyiptom legnagyobb víztárolója van, ame­lyet a Szovjetunió segítségével építettek. 48. Fo­lyadék. 49. Akitől valamely család leszármazott. 51. Kaszál páros betűi. 52. Rostjáért és olajos mag­jáért termesztett ipari növény. 53. Peru fővárosa. 55. Török tiszti rang volt. 56. Recept. 57. ... kő, a Dunántúl legmagasabb csúcsa. FÜGGŐLEGES: 1. A versidézet második része. 2. Mókus. 3. Éjszakai mulatóhely. 4. Kiejtett betű. 5. A legrégibb művészet. 6. A nátrium vegyjele. 7. Egyformák. 8. Csüng. 9. Földbe temet. 11. Arab ország, fővárosa Bagdad. 14. „A“ tudományos tétel. 15. Arab férfinév. 18. A népvándorlás korában élt, lovas nomád nép. 19. Francia kommunista író (Louis). 20. Aki tartozik. 22. Az USA egyik tag­állama, fővárosa Montgomery. 24. Férfiszépség. 26. Papagájfajta. 27. Középüet, gyár bejárata. 28. Füzetek. 30. Érdes. 36. Via ..., John Knittel svájci író legismertebb műve. 38. Csonthó. 40. Német női •név. 41. ... Madrid, ismert spanyol futballklub. 43. Ágynemű külső, lehúzható burkolata. 45. Fő­zési kellék. 47 Végtelenül zagyva! 48. Alsóbb he­lyen. 50. Mutatószó. 52. Oroszlánnév. 54. Az ame­ricium vegyjele. 55. Szovjet repülőgéptípus. 56. Hangtalanul ver! Beküldendő a vízszintes 5. és a függőleges 1. számú sorok megfejtése. A 11. szám rejtvényének helyes megfejtése: Ma, Életsiratás, Misilló királysága, Egy ember élete. Könyvet nyert Kálazi Katalin, Nenince. r Gagarin utolsó légiútja

Next

/
Thumbnails
Contents