Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1987-04-08 / 14. szám
új ifjúsági — Már a bevezetőben említettük, hogy lezajlottak az évzáró gyűlések, illetve a járási konferenciák. Tudjuk azt, hogy ön is részt vett jó néhány tanácskozáson. Tapasztalatai alapján hogyan értékelné a tagság munkáját, aktivitását? — A Csemadok Központi Bizottságának Elnöksége és a KB márciusi ülése is pozitívan értékelte az évzárók és a járási konferenciák előkészítését és lebonyolítását. Saját tapasztalataim is azt 1- gazolják, hogy a XIV. országos közgyűlés közelsége és az erre való felkészülés aktivizálólag hatott tagságunk döntő többségének munkájára. Négy helyi szervezetünket kivéve (hadd ne említsem most őket név szerint] 520- ban a KB által jóváhagyott irányelveknek megfelelően 1986. végéig, illetve 1987. február 15-ig lezajlottak az évzáró gyűlések és a járási konferenciák. Az évzáró gyűléseket a helyi szervezetek 17 százalékának kivételével kultúrműsorral kötötték össze. Az említett 17 százalékon főképpen a Tő- keterebesi (Trebisov), a Rima- szombati (Rim. Sobota), a Nyitrai (Nitra) és a Nagykürtösi (Veik? Krtís) járás osztozott. Az általános passzivitáson kívül ennek az is lehet az oka, hogy ezekben a járásokban van _ a legtöbb olyan kisközség, ahol nincs iskola, s ez eleve nagyobb problémát okoz műsorok biztosításánál. Természetesen az iskolák jelenléte más vonatkozásban is befolyásolhatja előnyösen helyi szervezeteink aktivitását. Ezzel csupán jelezni akartam, hogy szövetségünk munkája és tevékenységi formáinak gazdagsága' ott a legnagyobb, ahol sikerül jő kapcsolatot kialakítani az iskolával. Az előny természetesen kölcsönös lehet, hiszen a jó Csemadok-munka legalább ilyen arányban hat vissza az iskolára, hiszen a tanulóknak mozgalmunk különböző ágazataiban való részvétele segíti sokoldalúságuk fejlesztését Ami az évzárók és konferenciák tartalmi kérdését illeti, ugyancsak azt mondhatom, hogy a jól elkészített beszámolókat tartalmas vita követte A vitát itt szó szorosan is lehet érteni, mert nemcsak az eredmények felsorolásáról volt szó, hanem az évzárókon és konferenciákon a résztvevők rámutattak a problémákra, a hiányosságokra is legyenek azok akár olyanok, amelyek mi miattunk, vagy olyanok, amelyek rajtuk kívül álló okokból gátolták tevékenységünket; mint például a magyar nyelven megjelent színdarabok hiánya, a kifűthetetlen művelődési házak és esetenként az olyan tűrhetetlen hozzáállás is, amikor a kulturális intézmények vezetői még a gyűlésekkor vagy a bevételt nem hozó összejövetelekkor is anyagi térítést kértek helyi szervezeteinktől. De sok helyi szervezetben hiányolták a nagyobb segítségnyújtást saját szerveink, a járási és a központi bizottság apparátusa részéről, de a járási népművelési intézetek és kulturális központok részéről is. A felszólalások döntő többségben a munkához való jobb feltételek megteremtését és tagjainak aktivizálásának a fontosságát hangsúlyozták. Természetesen véleményt mondtak tagjainkat olyan közvetlenül érintő problémákról is, a- melyek más szervek és intézmények hatáskörébe tartoznak. A XIV. országos közgyűlésen elhangzott véleményekkel együtt állásfoglalásra és orvoslás céljából megküldjük az illetékes központi szerveknek. összegezésül elmondhatom, hogy az évzáró gyűlések és a járási konferenciák beszámolóival, tagságunk aktivitásával és széles körű tevékenységével elégedettek lehetünk. S ebben az is megerősített bennünket, hogy a járási konferenciákon részt vevő küldöttségek vezetői nagy elismeréssel szóltak azokról az eredményekről. amelyeket helyi és járási szervezeteink elértek az értékelt Időszakban S e küldöttségeket legtöbb esetben az SZÍ.KP járási bizottságainak titkárai vagy. a járási nemzeti bizottságok alel- nökei vezették. — Az országos közgyűlésen az elvégzett munka sokoldalú értékeléséről adnak számot. Szólhatna azokról az eredményekről, a- melyeket a mintegy 90 000 tagot tömörítő szervezet elért az elmúlt években? — Erre a kérdésre röviden igen nehéz válaszolni, mert ha csak minden indoklás nélkül kellene felsorolnom a XIII. országos közgyűlés óta elvégzett munkát, legalább egy monotematikus számát kellene megjelentetni az Oj Ifjúságból, ezért sokrétű hasznos munkánk azon területéről teszek említést, amelyet hosszabb fejtegetés nélkül Is össze lehet foglalni, vállalva az olvasó hiányérzetét, azzal az ígérettel, hogy egyrégebbiek elmélyjiltebb alkalmazásával járultunk hozzá tagjaink műveltsége színvonalának emeléséhez. Különösen örülünk annak, hogy klubtevékenységünk sokrétűségével az ifjabb nemzedéket is sikerült bevonni helyi szervezeteink művelődési munkájába A tudományos világnézetre nevelésben nagy hangsúlyt helyeztünk a természettudományi és a műszaki fejlődés eredményeinek ismertetésére. A művelődési klubokban és a központi szemináriumokon a leggyakoribb téma a gazdaságpolitika, a szocialista erkölcs, a munkához való viszony, a család és a közösség nevelő hatása volt, de elhangzottak előadások egészség- ügyi kérdésekről, a művészetek különböző ágairól és az esztétikai érzék formálásának módjairól galomban tevékenykedő együttesek műsorának elkötelezettsége, általában emelkedett a műsorok eszmei és művészi színvonala. Itt mélyült el leginkább más társadalmi szervezetekkel és intézményekkel való kapcsolatunk, együttműködésünk Az amatőr művészeti mozgalom irányításában jelentős szerepük van a járási és központi művészeti tanácsoknak és a szakbizottságoknak. A szakma jobb megismerése céljából sor került tanulmányi utakra is: a drámai műfajok szakemberei Martinba és Kazincbarcikára, a koreográfusok Presovba Pov. Bystricá- ba és a budapesti Táncantológiára, a karnagyok jihlavába, Olo- moucba, Pardubicébe és Bratisla- vába az országos énekkarok versenyeire látogattak el. A számvetés és a tervezés időszakában Lapunkban gyakran foglalkozunk a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének munkájával, helyi szervezeteinek életével, problémáival, időszerű teendőivel, ami érthető is, hiszen ifjű olvasóink közül nagyon sokan tevékenykednek a Csemadokban. A Csemadok most a számvetés és a tervezés időszakát éli. Lezajlottak a helyi szervezetek évzáró gyűlései, januárban és februárban megtartották a járási konferenciákat, április 11—12-én lesz az országos közgyűlés. Megélénkült a Csemadok egész tevékenysége. E tények ismeretében kértük fel dr. Lukács Tibort, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének vezető titkárát, hogy válaszoljon kérdéseinkre. egy terület eredményeinek és munkaformáinak részletesebb ismertetésére a jövőben még visz- szatérhetünk, ha erre igény mutatkozik. Kezdeném a szervezeti élettel. Szervezeti életünk legnagyobb e- redményét értük el a valamikori közgyűlések között, hiszen 1981 végétől számítva több mint 14 000 emelkedett a taglétszámunk, s emellett javult a vezetőségi és tagsági gyűlések előkészítettsége és tartalmi színvonala Tizenhárom új helyi szervezetünk alakult, illetve alakult újjá Három a Bra- tislava-vidéki járásban, Dunaüjfa- lun (Nová Dedinka), Gútoron (Ha- muliakovo) és Szemeten (Kalin- kovo]; három a Lévai járásban, Besén (Besa), Kisölveden (Maié Ludince) és Boriban (Bory); kettő-kettő az Érsekújvári járásban Libádon (Eubá) és Helembán (Cha- l’aba) és a Komáromi járásban Paton (Patince) és Bogyaréten (Bodza-Lúky], egy-egy a Galán- tai (Galanta), a Rimaszombati (Rim Sobota), a Dunaszerdahelyi (Dun Stredal járásban, Tornőcon (Trnovec n V.), Sőlymoskarcsán (Jastr. Kracany). S bár szövetségünk csak 1987 január 1-től tagja az SZSZK Nemzeti Frontjának, a tagság az NF választási programjának keretében több mint 1 millió órát dolgozott le társadalmi munkában az utolsó öt évben. A legjobb eredményeket a Nagykürtösi, a Rimaszombati és a Rozsnyói (Rozftava) járásban érték el. A művelődési munkában új munkaformák bevezetésével, és a is. Majd minden évre esett egy központi vagy legalább járási szintű vetélkedő, a vetélkedőkben részt vevő csoportok döntő többségét olyan Csemadok-tagok alkották, akik egyben a SZISZ tagjai is. A leglátogatottabb művelődési rendezvénye a Kazinczy-napok mellett a nyári művelődési tábor; e tábor témaköreit tekintve, folyamatosan sor került az Irodalom, a békemozgalom, a műszaki fejlődés, a néprajz, a kultúra’ és a SZISZ-mozgalom kérdéseinek megvitatására. Az értékelt időszakban 11907 népművelési rendezvényt szerveztünk mintegy 900 ezer résztvevővel. Az amatőr művészeti mozgalomban az általános politikai, etikai és esztétikai feladatok mellett a minőség javítására fektettük a hangsúlyt. Tovább fejlődött a mozAz amatőr művészeti mozgalomban a Csemadok összesen 9 országos rendezvényt szervez, ebből egy évre hat rendezvény esik, tekintettel ‘ arra, hogy némelyeket nem rendezik meg minden évben. Ezeken kívül jő színvonalon folyik a munka a KB mellett működő két csoportban, a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarában és a Szőttesben. A velük való törődést az együttesek eredményes külföldi szerepléssel hálálták meg — Melyek azok a tevékenységi formák, amelyek a legközkedveltebbek a Csemadok tagságának körében, illetve a munkának melyik formáira szeretnék irányítani a figyelmet? — Hogy melyek a legközkedveltebb tevékenységi formák? Néhány adatta] szolgálok, és ebből, gondolom, egyértelmű lesz a válasz. Majdnem 1700 színházi előadásra került sor, több mint 300 ezer néző előtt, ének- és zenekari fellépésre megközelítően 740 ezer néző előtt, több mint 2 ezer tánc- és folklórműsorra majd 650 ezer néző előtt, 599 néprajzi rendezvényre több mint 110 ezer érdeklődő számára. Az amatőr művészetben 1983-ban 834 csoportban 14 799, 1987-ben 844 csoportban már 16 574 tag tevékenykedett. De jelentős a művelődési rendezvényen részt vevők száma is, a több mint 3 ezer irodalmi rendezvényen 150 ezren vettek részt, a több mint 2 ezer klubösszejövetelen több mint 30 ezren. Egy öntevékeny szervezetnek' mindig a legnagyobb érdeklődésre igényt tartó formákra kell irányítania a figyelmét. A sok közül mégis bátran kiemelhetek egyet, az pedig a művelődési és egyáltalán a klubmunka, amelyben kortól, nemtől, érdeklődéstől, műveltségtől függetlenül mindenki megtalálhatja az érdeklődésének leginkább megfelelő területet, és talán éppen ezért szakszerűbb irányítására és szervezésére a jövőben még jobban oda kell figyelnünk. — A Csemadok 1987. január 1- től tagja a Nemzeti Frontnak. A küszöbön álló közgyűlés ebben az új helyzetben bizonyára egész sor fontos dokumentumot fogad el. Melyek ezek? — A XIV. országos közgyűlés után különböző kisebb módosításokat is tervezünk a munkánkban, a fő célkitűzések azonban nem változnak, mert a jövőben is kulturális szervezet maradunk, de az eddigieknél jobban oda illik figyelnünk az NF programjaiból adódó kötelezettségekre, s ennek meg kell nyilvánulnia a feladatkörök bizonyos értékű módosításában is. A legfontosabb dokumentumok közé mégis azokat sorolnám, amelyeket egyrészt a közgyűlés van hivatva elfogadni. Ilyenek: szövetségünk új Alapszabályzata, fő céljaink kitűzése (határozat formájában) az elkövetkező öt évre és nem utolsósorban a CSKP XVII., valamint az SZLKP kongresszusának programjából a Csemadokra is vonatkozó feladatok meghatározása. A közgyűlést követő közeli időszak feladata lesz még a KB elé terjeszteni a Csemadok középtávú, 1987—92-re szóló tervét. — Véleménye szerint az országos közgyűlésen elfogadott határozatok miként hatnak a Csemadok helyi szervezeteinek tevékenységére? — A Csemadokban eddig Is a közgyűlés elé terjesztendő Alapszabály-javaslat értelmében a felsőbb szerv döntése kötelező az alsóbb szervekre nézve Ennek értelmében a közgyűlésen elfogadott határozatokat a demokratikus centralizmus elve alapján a járási bizottságok és helyi szervezetek saját körülményeiknek, feltételeiknek megfelelően feldolgozzák Tekintette] arra, hogy szövetségünk céljai és főképpen küldetése nem változik, a gyakorlati tevékenységet mindenekelőtt pozitív értelemben befolyásolja. A Nemzeti Front-beli tagsága ugyanis partneri viszonyt jelent helyi szervezeteink számára is helyi vonatkozásban. S ha ez nem jár is több munkával, de biztos, hogy az eddiginél is nagyobb felelősség hárul szövetségünkre, mindenekelőtt ehhez a felelősségvállaláshoz keli hozzászoknia tagságunknak és szerveinknek egyaránt. — A Szocialista Ifjúsági Szövetség és a Csemadok évekkel ezelőtt együttműködési megállapodást kötött. Milyen eredményeket hozott ez az együttműködés? — Minden más társadalmi szervezetet és intézményt beleszámítva, amelyekkel szerződést kötöttünk, a SZISZ KB tett maradéktalanul eleget annak a kitételnek, hogy kölcsönösen eljuttatjuk a szerződést a járási bizottságokra. A szerződés további részeiből főképpen a klubmozgalomban érvényesült ez a kölcsönös támogatás. Természetesen ezzel nem azt akarom modanl, hogy minden a legnagyobb rendben van, de meggyőződésem, hogy ez a partnerség e- lőnyére fog szolgálni mindkét szövetségnek. Mi Csemadok-vezetők azt az elvet valljuk, hogy egymással és nem egymás ellen kell dolgoznunk, hogy a SZISZ-knrű fiatalok, akik egvben Csemadok- tagok is, jól érezzék magukat a társadalomban, és hogy így legyen, nem kis szerepe van és lesz a jövőben is a szabadidő hasznos eltöltése megszervezésének. — Köszönjük a kimerítő tájékoztatást! CSIKMÄK IMRE Á
