Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-04-08 / 14. szám

UJ Bécs, München, Wurzburg, Ham­burg. A sztrádán gyorsan fogynak a kilométerek, mégis az űt olyan hosszúnak tűnik, mintha sose akarna véget érni. Mintha Dánia határa túl lenne az Óperencián. Ráadásul nemhogy sötétedne, no­ha este van, szinte világosodik. Errefelé, északon júniusban kez­dődnek a hosszú nappalok. Átlép­jük a határt. Idilli a kép, a ne­künk még fázós idő a dánoknak gyönyörű kora nyár. Napernyők harsogó tarkasága az erkélyeken, az út két oldalán. Mindez alapo­san szemügyre vehető, mert a megengedett maximális sebesség ötven kilométerl Szoba van, személyzet nincs Cammogunk ... Besötétedik, mi­re a legközelebbi városba érünk: Abenrába. Elmúlt tizenegy. Hol lehet itt aludni? — Grand Hotel! — javasolja az útikalauz. Jobb lenne egy szolidabb. A legköze­lebbi hotelban szoba van, személy­zet nincs. Több nyelven kiírták: a szoba kulcsát és árát a kedves vendég tegye a mellékelt boríték­ba, és távozáskor dobja át a ke­rítésen a szemközti ház kertjébe. Valahogy nem tetszett a dolog. Inkább megkerestük a Grand Ho­telt. Reggel ébredtünk rá, milyen szerencse, hogy nem hagytuk ma­gunk mögött ezt a helyet. Éjsza­ka csak a kivilágított kirakatokat láttuk, de nappal minden fénylik. A réges-régi, talán Andersen me­séiből idevarázsolt házak friss színeikkel hirdetik: igen, ez már Dánia. Ahol a soha el nem ülő, sós levegőt fújó szél fényesre csi­szolja a piros cseréptetőket, és üdén éltet minden színt. Házakét, kertekét. Biliund innen már nincs na­gyon messze. A sztrádának kine­vezett út nem szürke és unalmas. Városokon halad át, fákkal, virá­gokkal szegélyezett, változatos. Lassan járható, így hát van idő a nézelődésre Kolding után a ten­gerpart végképp elmarad. Sehol go-vonat meg -hajó is, amellyel „világ körüli“ útra indulhat bár­ki, ha éppen az egyiptomi pira­misokra kíváncsi, vagy — mond­juk — az USA elnökeinek hegy­oldalba faragott szobrait szeretné látni. Ez utóbbiak érdekes módon éppen fordítva készültek, min' az eredetiek Dakotában. Ott a hegy sziklaoldalából faragta le a szob­rász a feleslegeket. Itt Legóból előbb megépítették négy elnök, Washington, Jefferson, Roosevelt és Lincoln szobrát, majd mögéjük hordták a hegyet. Legodero — vadnyugat Aki mozgalmasabb attrakciót kíván, az meglátogathatja a Lego- derót, vagyis a vadnyugatot. Fel­csaphat tiszteletbeli seriffnek. Ezt — kívánságra — okirat^is tanú­síthatja, amely a seriffcsillag vi­selésére jogosít. Sütögethet húst is, nyílt láng fölött, vidám történeteket mesélő indiánok társaságában. Vagy be­állhat aranymosónak, s ha van elég türelme és szerencséje, akár „igazi“ aranytallér is ütheti a markát. Ha mindez nem elég, megszemlélheti Oberon és Titánia palotáját, amely a hatgyermekes mesebeli királyi család számára úgy épült és úgy van berendezve, hogy minden egyes darabja minia­tűr műremek. Ez egyébként (épp­úgy, mint a baba- és a játéktör­téneti kiállítás, amely szintén itt látható) természetesen nem Legó­ból épült, de azért fontos része a parknak. Azt hivatott bizonyíta­ni, hogy a játékosok és a játék­készítők fantáziájának nincsenek határai. egy lakóház, csak zöld rét van Billundig. Biliund: sárga, piros ás kék A városka takaros, egyszerű, de jómódú. Minden jelzőtábla, min­den utca, a helység, sőt, az egész félsziget fő attrakciója felé vezet. Oda, ahová a játékot kedvelő fan­tázia meseországot teremtett: Le- golandba. A bejáratig árvácskák sárga bársonyszőnyege szegélyezi a ka­vicsos utat. Legoland gyermekze­nekara a dán gárdisták ruhájához hasonló öltözékben pergő induló­kat játszik. Hófehér zászlójukon a legelső, legrégebbi Lego-elemek színei: sárga, piros és kék. Leg­első ... Mikor is volt az? 1930 táján, amikor Ole Kirk Christiansen dán asztalosmester pénz híján a maga fabrikálta fa­játékokkal lepte meg gyermekeit. Leg godt! — Játssz jól! — kívánta dánul, s ezt nem kellett kétszer mondania. Jylland addig ismeret­len falucskájából, Billundból híre ment a fa építőkockáknak. Öle Kirk Christiansen fia már tizen­négy évesen a gyorsan növekvő kapacitással dolgozó üzemben vál­lalt munkát. Egy életre magáévá tette apja véleményét: — Ha sza­badjára engedjük a gyerekek fan­táziáját, olyan világot fognak é- píteni, amilyet egy felnőtt elkép­zelni sem tud. Csak a legesleg- Jobb játék jő a gyerekeknek. Godtfred, Öle fia egy ilyen le- geslegjobb játékról álmodott. Uta­zásai során egyszer Angliában járt, és ott egy játékkereskedővel találkozott, aki új és eredeti já­tékoka# keresett. Godtfred hóna­pokig törte a fejét, amíg az egész Lego-szisztémát ki nem agyalta — műanyagból. Mesebeli ország A legelső „igazi“ Lego az ötve­nes években jelent meg Európa játéküzleteiben. Ma már világszer­te több mint százmillió család csemetéinek kedvenc szórakozá­sa. A mesebeli országot, Legolan- dot pedig, ahol bárki kedvére játszhat reggeltől estig, 1968-ban építették fel.: Azóta itt több min{ tízmillió vendég fordult meg. Az év Legolandban csak négy és fél hónapig tart, májustól szeptem­ber közepéig, s aztán a csodapark téli álmát alussza. Most azonban június van, és Legoland felébredt. Miniatűr svéd, holland és dán falvai, városkái újjáépültek a hosszú tél alatt. Egy-egy házacska itt akkora, hogy az embernek le kell hajolnia, ha alaposabban szemügyre akarja venni. Mégis minden olyan élet­hű, mintha nem is „csak“ Lego- kövekből épült volna. Százezer négyzetméteren harmincmillió Le- go-elemmel idevarázsolták minia­tűr méretekben a világ legérdeke­sebb, legszebb épületeit és szob­rait. Legolandnak azonban mégiscsak vannak, és az időnk sem végte- Mi látható? Például az Amalien- ]en. Egy kicsit rpég marasztal ben- borg, a királyi palota Koppenhá- nünket a hirtelen támadt zápor, gából, egy tornyos pagoda Kíná- Amikor eláll és indulunk, csodái­ból, szélmalmok Hollandiából, An- ^zva fedezzük fel, hogy itt az dersen szobra Odenséből. a brüsz- ggen a szivárvány is Lego-színű: szeli városháza, sőt, egy afrikai pjr0s, kék és sárga, őserdő részletei, fantasztikus ma-' darakkal. Van itt Lego-szafári, Le- Zobor Agnes A dohányzás ártalmai Egy londoni tanulmány ismét feltár­ja a dohányzás ártalmait. A passzív dohányzók esetében, tehát azok eseté­ben, akik mások füstjét lélegzik be, nö­vekedett a tüdőrák előfordulásának ve­szélye. A tanulmány szerint Nagy-Bri- tanniában naponta 1000 beteget a kór­házakban dohányzás okozta betegségek­kel kezelnek, a gyógykezelések költsége pedig évente 111 millió font sterlingre emelkedik Nagy Britanniában nagy a dohányzás okozta elhalálozási ráta, de ugyanakkor a kitartó kampány követ­keztében az utóbbi nyolc hónapban kö­rülbelül 100 ezer személy mondott le e káros szenvedélyről. Világ körüli űt Tina Turner, ismert színes bőrű éne­kesnő. akit nyolcadszor jutalmaztak meg a Grammy (zenei OscarJ-díjjal, több­hónapos világ körüli útra indul. Az első hangversenyekre néhány nyugatnémet városban kerül sor, innen pedig más európai országokba is átutazik. Az éne­kesnőt kísérő „legénység“ 95 techni­kusból áll, akiknek az a feladatuk, hogy egy 300 tonnás hang- és fény­berendezést szállítsanak és szereljenek be a hangversenytermekbe. Indiai irodalmi enciklopédia Delhiben megjelent az Indiai Irodal­mi Enciklopédia első kötete, amely rész­letesen ismerteti az indiai költészetet és prózaírást a legrégibb időktől nap­jainkig. Az enciklopédiát azzal a ren­deltetéssel adták ki, hogy egy munká­ba gyűjtse össze az indiai irodalmi al­kotásokkal, az irodalmi-művészeti élet személyiségeivel, valamint az indiai iro­dalmi műfajokkal és irányzatokkal kap­csolatos leghasznosabb információkat. Balkezesek A világ lakosságának 5 százaléka balkezes. Régészek szerint a kőkor­szakban a lakosság 50 százalékának volt fejlettebb a bal keze, míg a bronz­korszakban „csak“ 25 százalékának. Barlangrajzok Malaga város közelében, Spanyolor­szág déli részén felfedeztek egy bar­langot, amelynek belsejében 160 rajzot találtak, és amely az i. e. 18—13. ez­redből származik. Pedro Cantalejo spa­nyol kutató szerint ezek a másfél mé­ter magas rajzok 1600 méter hosszúság­ban és körülbelül 60 méter szélesség­ben helyezkednek el. A történelem előtti korból fennmaradt művészi alkotásokat a Maiagai Egyetem szakemberei fedez­ték fel, akik 1985-ben kezdték meg ku­tatásaikat. A rajzok leginkább állato­kat ábrázolnak. Szakemberek szerint ezek a barlangrajzok a Franciaország délnyugati részén lévő lascaux-i bar­langrajzokkal egyidőben születhettek, és régebbiek az altamirai barlangraj­zoknál. Kígyótenyésztők Kínában létrehozták a Kígyótenyész­tők Egyesületét, amelynek tagjai célul tűzték ki e hüllők védelmét, most, ami­kor elfogásuk vagy véletlenszerű meg­ölésük aggodalmat keltő szintet ért el. Az Űj Kína hírügynökség jelentése sze­rint Kínában 180 kigyőfaj él, amelyből 30 mérges kígyó. Gyakorta megölik eze­ket anélkül, hogy hasznot húznának be­lőlük, s így egyre inkább csökken a számuk. A kígyóknak azonban gazdasá­gi hasznuk is van: a mérges kígyókat a gyógyszeriparban értékesítik, mások egérpusztítóként válnak be. Éppen ezért kell őket védeni.

Next

/
Thumbnails
Contents