Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-04-01 / 13. szám

uj ifjúság 101-------------------------------------------------------------------------------------------------------A SZOCIALISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYZATA

(Folytatás a 9. oldalról)

leményt nyilvánítanak a gyermekeket és az ifjúságot

érintő kérdésekről.

Alapszervezetek létesülnek az ipari és mezőgazdasági üzemekben, az építkezéseken és további munkahelyeken, a középiskolákban és a főiskolákon, a fegyveres testületekben és a lakóhelyeken, ha legalább 5 SZISZ-tag van.

Az alapszervezet abban az esetben szűnik meg, ha tagjainak száma 5 alá csökken, és ki van egyenlítve az összes pénzügyi és vagyonjogi kötelezettsége.

A szervezet alapítását és megszűnését a SZISZ illetékes járási bizottsága hagyja jóvá.

A szervezet a felsőbb szerv döntésével is megszűntethető, ha tevékenysége ellentétben áll a SZISZ Alap- szabályzatával. E döntést egy hónapon belül meg lehet fellebbezni fokozatosan egészen a SZISZ Központi Bizottságán.

15. Az alapszervezet legfelsőbb szerve a taggyűlés. A

szükség szerint híyják össze, rendszerint kéthavonta egyszer, de legalább ötször egy évben. Hatáskörén belül megszabja a tevékenység irányát. Dönt a szervezet pénzével és vagyonával való gazdálkodásról.

Egyszer egy évben évzáró taggyűlést tartanak. Megtárgyalja az előző évzáró taggyűlésektől végzett munkáról szóló jelentést és jóváhagyja a további időszakra vonatkozó munkatervet.

Az alapító vagy évzáró taggyűlés megválasztja a vezetőséget és az ellenőröket. A vezetőség megválasztja az elnököt és a további tisztségviselőket, a taggyűlések közötti időszakban irányítja a szervezet munkáját, biztosítja a felsőbb szervek és a taggyűlés határozatainak teljesítését. Munkájáról a taggyűlésnek számol be, és tájékoztatja róla a SZISZ felsőbb szerveit. A SZISZ- alapszervezet választott képviselőin keresztül részt vesz a SZISZ felsőbb szerveinek megválasztásában.

IS. A SZISZ-alapszervezetek fő feladata:

a) sokoldalú tevékenységgel részt vesz a fiatalok felkészítésében a fejlett szocialista társadalomban végzendő munkára és az életre, kielégíti és érvényesíti a fiatalok jogos követeléseit és érdekelt, segít megoldani a munkahelyi, tanulmányi és személyi kérdéseit, megnyeri őket és felveszi az ifjúsági szervezetbe;

b) aktívan fejleszti az eszmei nevelő munkát, elmélyíti a marxizmus-leninlzmus, a CSKP politikájának ismeretét, megnyeri a fiatalokat e politika öntudatos megvalósításának. Arra vezeti őket, hogy legyenek büszkék a szocializmus építésében elért eredményekre és sikerekre, fejleszti a munkásosztály és a kommunista párt forradalmi hagyományait, a fiatalok tudatában elmélyíti a szocialista hazafiság, a proletár és szocialista internacionalizmus érzését, ápolja ifjúságunk szeretetét a Szovjetunió ifjúságához és népéhez, valamint a szocialista közösség országaihoz;

c) arra irányítja a fiatalokat, hogy öntudatosan viszonyuljanak a munkához és a tanuláshoz, fokozzák a képzettségüket, szakmai ismereteiket és ügyességüket, megszervezi a részvételüket a népgazdasági feladatok teljesítésében, a Nemzeti Front váfasztásl programjának megvalósításában, arra ösztönzi a fiatalokat, hogy segítsék megoldani a közügyeket, a munkahelyi, iskolai és lakóhelyi problémákat, a SZISZ sokoldalú munkájának fejlesztésében, az ifjú nemzedék nevelésében és a szocialisfa haza építésében szorosan együttműködik a nemzeti bizottságokkal, a Nemzeti Frontba tömörült többi szervvel és szervezettel s a további Intézményekkel;

d) fejleszti a sokoldalú szakköri munkát, a kulturális, testnevelési, sport- és honvédelmi tevékenység szervezésével hozzájárul a fiatalok szabadidejének észszerű kihasználásához;

e) folyamatosan gondoskodik a Szocialista Ifjúsági Szövetség Pionírszervezetéről, védnökséget vállal a pionírcsapatok és rajok fölött, tagjait a SZISZ Pionírszervezetében folytatott munkával bízza meg;

f) teljesíti a felsőbb szervek és a taggyűlés határozatait, gondoskodik a belső szervezeti élet rendes menetéről, megtartja a SZISZ gazdálkodására vonatkozó irányelveket és tagnyilvántartás vezetésére vonatkozó alapelveket.

17. A nagy alapszervezetekben és a konkrét feltételek szerint a taggyűlés döntése alapján SZISZ-csoportokat hoznak létre, amelyek a taggyűlés jóváhagyásával megválasztják a vezetőt. Szükség esetén ideiglenes SZISZ- csoportok is alakíthatók. A SZISZ-csoportok feladata, hogy teljesítsék a taggyűlés és a vezetőségi ülés határozatait, ellenőrizzék a feladatok teljesítését, gondoskodnak róla, hogy az összes tag teljesítse alapvető feladatait. Részt vesznek a SZISZ-tagok és a hatáskörükbe tartozó többi fiatal munkahelyi, tanulmányi és személyes problémáinak megoldásában.

18. A fiatalok kezdeményezésére és a szükségleteknek, illetve feltételeknek megfelelően a SZISZ-alapszervezetek és szervek ifjúsági munkacsoportokat és szakköröket hoznak létre.

E kollektívák elsősorban a fiatalok aktivitásának és alkotókészségének sokoldalú fejlesztésében vesznek részt.

IV.

A SZISZ üzemi, vállalati, helyi és városi bizottságai

19. A SZISZ üzemi és vállalati bizottságai

Az ipari üzemekben, az építkezéseken, a közlekedésben, intézményekben, állami gazdaságokban, efsz-ekben, a középiskolákban, a főiskolák karain, ahol több alapszervezet van, a SZISZ járási bizottságának javaslatára a SZISZ kerületi bizottsága üzemi, építkezési, szaktanintézeti, iskolai és kari SZISZ-bizottságokat hoz létre.

A nagy vállalatokban, a főiskolákon és országos jellegű építkezéseken a SZISZ Cseh vagy Szlovákiai Központi Bizottsága a SZISZ kerületi bizottságainak javaslatára és az országos jelentőségű intézményekben a SZISZ Központi Bizottsága vállalati, iskolai és építkezési csúcsszervet hozhat létre A SZISZ főiskolai szervezeteiben a SZISZ kerületi bizottságai a járási bizottságok javaslatára évfolyami, szaki vagy tagozati SZISZ-szerveket hozhatnak létre.

E szervek helyzetét és jogkörét a SZISZ Központi Bizottsága határozza meg.

A vállalati, üzemi és hasonló jogkörrel felruházott SZISZ bizottságok hatáskörébe tartozó összes alapszervezet képviselőinek plenáris taggyűlését vagy konferenciáját a Központi Bizottság javaslatára rendszerint kétvagy háromévenként hívják össze. A rendkívüli plenáris gyűlés vagy konferencia az illető szervezet tagjai egyharmadának kívánságára vagy a SZISZ felsőbb szervének döntésére hívható össze. A plenáris gyűlés vagy konferencia összehívásának módjáról az a vezetőség vagy szerv dönt, amely elrendelte az összehívást. A plenáris taggyűlés vagy konferencia megvitatja és jóváhagyja a SZISZ-szervezet és vezetősége munkájáról és az ellenőrzésről szóló Jelentést az előző plenáris gyűlés vagy konferencia óta eltelt időszakban. A hatáskörén belül mérlegeli az ifjúsági munkájával és életével összefüggő kérdéseket, elfogadja a legközelebbi időszakra szóló fő feladatokat és a szervezet munkájára vonatkozó irányelveket a SZISZ felsőbb szerveinek határozatai, illetve a szervezet szükségletei és feltételei alapján.

A plenáris gyűlés vagy konferencia vezetőséget és ellenőrző bizottságot választ. A vezetőség megválasztja elnökét és további tisztségviselőit, és jóváhagyja az ellenőrző bizottság elnökét. A vezetőség az egyes plenáris gyűlések vagy konferenciák közötti időszakban az irányító és végrehajtó szerv szerepét tölti be. Segítséget nyújt a SZISZ járási bizottságának az alapszervezetek irányításában, felel a felsőbb szervek, illetve a plenáris gyűlés vagy konferencia határozatainak teljesítéséért. Rendszerint háromhetente ülésezik. Munkájáról rendszeresen tájékoztatja a SZISZ járási bizottságát és a hatáskörébe tartozóó alapszervezeteket.

A SZISZ Központi Bizottsága a vállalati, illetve a főiskolákon az iskolai bizottságokat a Járási bizottságok bizonyos jogkörével ruházhatja fel. A SZISZ Központi Bizottsága a SZISZ CSKB vagy SZKB javaslatára a nagy fontosságú üzemekben, építkezéseken vagy a kari bizottságokat a SZISZ járási bizottságának bizonyos jogkörével ruháztatja fel.

20. A helyi és városi bizottságok

A nagyobb és a központi községekben, lakótelepi egységekben és városokban, ahol több alapszervezet működik, a SZISZ járási bizottsága helyi vagy városi SZISZ- blzottságot hoz létre. A SZISZ helyi és városi bizottsága összehangolja a hatáskörébe tartozó SZISZ-szerve- zetek munkáját. A járási bizottság segítségére vannak a SZISZ-alapszervezetek munkájának irányításában és egységesítésében. Ezeket a SZISZ járási bizottsága hozza létre, és a SZISZ KB irányelveivel összhangban álló jogokkal és kötelességekkel ruházza fel őket.

A helyi és városi bizottságok hatáskörükön belül képviselik a SZISZ-szervezeteket a nemzeti bizottságokkal, a Nemzeti Front szerveivel és a Nemzeti Frontba tömörült szervezetekkel s a további szervezetekkel és intézményekkel fenntartott kapcsolatban. Hatáskörükön belül egyesítik a SZISZ összes szervezetének törekvését az egységes eljárásra, a tevékenység fejlesztésére, elsősorban a tömegpolitikai akciók, közérdekű és építőmunka fejlesztésére, az ifjúság kulturális, testnevelési és társadalmi életének fejlesztésére.

Feltételeket teremtenek a fiatalok érdekeinek és szükségleteinek sokoldalú kielégítésére és a SZISZ-alapszer- vezet rendes működésére. Képviselőik útján részt vesznek a nemzeti bizottságok és a Nemzeti Front' szerveinek munkájában.

A helyi, városi bizottságokat és az ellenőrző bizottságokat rendszerint két vagy három évre választják meg az összes alapszervezet képviselőinek plenáris ülésén vagy konferenciáján. A plenáris taggyűlés vagy konferencia összehívásának módját a járási bizottság határozza meg. A járási bizottság utasításai alapján, illetve a feltételek szerint a helyi és városi bizottság elnököt és további tisztségviselőket választ.

Brnóban, Ostravában, KoSicében, Plzenben, Ostí nad Labemben, illetve a különleges jogkörrel felruházott további városokban a kerületi bizottságok javaslatára a SZISZ CSKB vagy SZKB városkerületi SZISZ-bizottságo- kat hozhat létre. Helyzetüket és feladataikat a SZISZ KB határozza meg.

V.

A Szocialista Ifjúsági Szövetség szervei a járásokban és kerületekben

21. A SZISZ járási és kerületi szervezetének legfelsőbb szerve a SZISZ-konferencla, amelyet a SZISZ KB határozata alapján az illetékes SZISZ-bizottság hív össze rendszerint két- vagy háromévenként. Rendkívüli konferenciát a SZISZ KB beleegyezésével a tagok egyharmadának kérésére vagy az illetékes vezetőség, illetve a SZISZ felsőbb szervének javaslatára lehet összehívni. Az összehívás módját az a szerv határozza meg, amely a konferencia megtartáséról döntött.

A konferencia megtárgyalja és jóváhagyja a szervezet munkájának eredményeiről szóló jelentést, az ellenőrző bizottság jelentését, megszabja a fő feladatokat, megválasztja a vezetőséget, az ellenőrző bizottságot, a konferencia és a kongresszusok küldötteit, megerősíti a SZISZ Pionírszervezete Tanácsának összetételét.

22. A SZISZ járási bizottsága a két konferencia között az irányító szerv szerepét tölti be. Irányítja a SZISZ- alapszervezetek, a SZISZ üzemi, városi, Iskolai és kari bizottságainak munkáját, segíti őket a munkájukban. A SZISZ felsőbb szervei és saját határozatai teljesítéséért a járási szervezetnek tartozik felelősséggel. Gondoskodik a tisztségviselők politikai és szakmai neveléséről.

A járási bizottság tagjai közül elnökséget, elnököt, al- elnököt és titkárokat választ, s megerősíti tisztségében a járási ellenőrző bizottság elnökét és a SZISZ PSZ járási tanácsának elnökét! Rendszerint háromhónaponkínt egyszer ül össze.

A járási bizottság elnöksége a járási bizottság két ülése között a végrehajtó és irányító szerv szerepét tölti be. Irányítja a munkát, szervezi és ellenőrzi a határozatok teljesítését. Irányítja és ellenőrzi a SZISZ jb apparátusának munkáját. Munkájáról a SZISZ járási bizottságának számol be.

A SZISZ prágai és bratislavai városkerületi bizottságainak a járási bizottsággal megegyező Jogköre van.

23. A SZISZ kerületi bizottságait a kerületben található összes SZISZ járási szervezet és a SZISZ kerületi pionírszervezete alkotja. A kerületi bizottság az irányító szerv a két konferencia között. Irányítja a SZISZ járási bizottságait és a vele egyenrangú SZISZ-bizottságokat, segíti őket a munkájukban. A SZISZ felsőbb szerveinek határozataival összhangban megoldja a kerületben az ifjúsági mozgalom fejlesztésének kérdéseit, ellenőrzi a határozatok teljesítését, gondoskodik a tisztségviselők kiválasztásáról, politikai és szakmai képzéséről és elhelyezi a kádereket.

A kerületi bizottság tagjai közül elnökséget, titkárságot, elnököt, alelnököt és titkárokat választ, megerősíti tisztségében a kerületi ellenőrző bizottság elnökét és a SZISZ PSZ kerületi tanácsának elnökét. Rendszerint háromhavonként egyszer ül össze. A SZISZ kerületi bizottságának elnöksége irányító és végrehajtó szerv. A SZISZ kerületi bizottságának két ülése között irányítja és szervezi a munkát, ellenőrzi a határozatok teljesítését. Munkájáról a SZISZ kerületi bizottságának számol be.

A kerületi bizottság titkársága a folyó munka irányításának operatív, végrehajtó és ellenőrző szerve. Szervezésiig biztosítja a kerületi bizottság és elnöksége határozatainak teljesítését. Irányítja és ellenőrzi a SZISZ kerületi bizottsága apparátusának munkáját. Tevékenységéről a SZISZ kerületi bizottságának számol be. A SZISZ prágai és bratislavai városi szervezete a kerületi bizottság jogkörével rendelkezik.

VI.

A Szocialista Ifjúsági Szövetség szervei a Cseh és a Szlovák Szocialista Köztársaságban

24. A Szocialista Ifjúsági Szövetség területi szervezetét,

a Cseh Szocialista Köztársaságban a CSSZK kerületi szervezetei alkotják. Az SZSZK-ban a SZISZ kerületi szervezetei alkotják a SZISZ területi szervezetét.

A Szocialista Ifjúsági Szövetség legfelsőbb szerve a CSSZK-ban a CSSZK SZISZ-kongresszusa, Szlovákiában az SZSZK SZISZ-kongresszusa. A kongresszust a SZISZ KB döntése alapján a Cseh és Szlovákiai Központi Bizottság hívja össze rendszerint minden öt évben. Rendkívüli kongresszus a SZISZ KB beleegyezésével hívható össze, ha összehívását legalább a tagság egyharmad része kívánja a CSSZK-ban vagy az SZSZK-ban, de ösz- szehívható a SZISZ CSKB vagy SZKB kérésére Is. Sürgős esetben a SZISZ KB is összehívhatja a kongresz- szust.

A kongresszus megtárgyalja a Cseh és Szlovákiai Központi Bizottság munkájáról, a Cseh és Szlovákiai Központi Ellenőrző Bizottság munkájáról szóló jelentést, a Cseh és Szlovák Szocialista Köztársaság feltételeiből és a SZISZ KB határozataiból kiindulva megszabja a területi szervezet munkájának irányelveit. A kongresz- szus megválasztja a SZISZ Cseh és Szlovákiai Központi Bizottságát, a Cseh és Szlovákiai Központi Ellenőrző Bizottságot. Megerősíti a SZISZ PSZ Cseh és Szlovákiai Tanácsának összetételét. A SZISZ Cseh és Szlovákiai Központi Bizottsága elnökségét, titkárságot, elnököt, alelnököt, és titkárokat választ. Megerősíti tisztségében a Cseh és Szlovákiai Kzponti Ellenőrző Bizottság elnökét, a SZISZ PSZ Cseh és Szlovákiai Központi Tanácsának elnökét.

25. A SZISZ Cseh és Szlovákiai Központi Bizottsága a

SZISZ két kongresszusa között az irányító szerv szerepét tölti be a CSSZK-ban és az SZSZK-ban. Irányítja a SZISZ illetékes kerületi bizottságait, a SZISZ PSZ Cseh és Szlovákiai Központi Tanácsát. Biztosítja a kongresszus és a SZISZ KB határozatainak teljesítését. Rendszerint háromévenként ül össze.

A Cseh és Szlovákiai Központi Bizottság elnöksége a KB két ülése között az irányító és végrehajtó szerv szerepét tölti be. Munkájáról a SZISZ Cseh és Szlovákiai Központi Bizottságának számol be. A SZISZ Cseh és Szlovákiai Központi Bizottságát a SZISZ KB irányítja, amelyet rendszeresen tájékoztatják a munkájukról, neki számolnak be a munkájukról.

VII.

A Szocialista Ifjúsági Szövetség legfelsőbb szervei

26. A Szocialista Ifjúsági Szövetséget a CSSZK és az SZSZK területi szervezetei és a SZISZ központilag irányított szervezetei alkotják.

A SZISZ legfelsőbb szerve a kongresszus, amelyet a KB rendszerint minden öt évben hív össze. Rendkívüli kongresszus legalább a tagság egyharmadának kérésére vagy a Cseh és Szlovákiai KB javaslatára, esetleg a SZISZ KB indítványára hívható össze. A kongresszus összehívásának módját a SZISZ KB határozza meg. A kongresszus megtárgyalja és jóváhagyja a SZISZ KB és a központi ellenőrző bizottság jelentését. Megtárgyalja és megoldja a gyermekek és az ifjúság munkájának és életének legfontosabb kérdéseit, jóváhagyja a tevékenység fő feladatait és irányelveit, a SZISZ Alapszabályzatát, a SZISZ PSZ szervezési és programelveit. Megválasztja a SZISZ Központi Bizottságát, a SZISZ Központi Ellenőrző bizottságát. Megerősíti a SZISZ PSZ Központi Tanácsának összetételét. A szervek megválasztásának és létrehozásának módját a kongresszus határozza meg.

27. A két kongresszus között a SZISZ KB a SZISZ legfelsőbb irányító szerve. Lebontja a kongresszus irányelveit, megszabja a fő feladatokat, a SZISZ munkájának tartalmi irányvonalát és koncepcióját. Irányítja'a SZISZ alsóbb szerveit. Rendszerint évente háromszor ülésezik.

A fontosabb tartalmi kérdések megvitatására a SZISZ KB összehívhatja a SZISZ országos konferenciáját. Az országos konferencia határozata a SZISZ KB jóváhagyása után kötelező a SZISZ minden egyes szervére, szervezetére és tagjára nézve.

28. A KB tagjai közül elnökséget, titkárságot, elnököt, alelnököt és titkárokat választ, megerősíti tisztségében a központi ellenőrző bizottság elnökét, a SZISZ PSZ Központi Tanácsának elnökét. A KB két ülése között a KB elnöksége irányítja a munkát, megszervezi és ellenőrzi a feladatok teljesítését. A KB titkársága irányítja és ellenőrzi a SZISZ KB apparátusának munkáját, folyamatosan megoldja az operatív és szervezési feladatokat. Az elnökség ős a tikárság a munkájáról szóló jelentést a SZISZ KB elé terjeszti.

VIII.

A SZISZ egysége és az egyes korosztályokkal és szociális csoportokkal szemben alkalmazott differenciált eljárás

29. A SZISZ sokoldalú munkájával szüntelenül szilárdítja

a csehszlovák ifjúság minden egyes korosztályának és szociális csoportjának eszmei, szervezeti, akció- és internacionalista egységét. A dolgozó- és tanulóifjúsággal

(Folytatása a 11. oldalonj