Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-03-11 / 10. szám

új ifjúság 2 Kommentárunk A tudomány a termelés szolgálatában A CSKP KB Elnökségének legutóbbi nyi­latkozatában sző volt arról Is, hogy a Köz­ponti Bizottság márciusban esedékes Illé­sén foglalkozni fog a tudomány téveszté­sének kérdéseivel. A műszaki-tudományos fejlesztés — ezt talán hangsúlyozni sem kell — elsőrendű jelentőségű gazdasági kérdések megoldásában. Pártunk elvárja, hogy elsőszámú országos üggyé válik a ter­melési, műszaki, tudományos eredmények minősége és mennyisége, felzárkóztatása a növekvő nemzetközi követelmények színvo­nalára. A tudományos technikai forradalom vég­eredményben a termelés automatizálásához és a folyamatos termelés általános beveze­téséhez lut. Ez pedig megköveteli rugal­mas. pontos, megbízható és gyorsan műkö­dő ellenőrző és vezérlő rendszerek létre­hozását. Csak a 20. század második felé­ben teremtődtek meg a tudományos-műsza­ki előfeltételek olyan automatizálási esz­közök megalkotásához, amelyek nemcsak a munkaműveletek, hanem a kisegítő, többek között az ellenőrző-szabályozó műveletek végrehajtását Is biztosítják, vagyis felsza­badítják az embert a munkaciklusban való közvetlen részvétel alól. Az Ipari robotok fejlesztésének és gyár­tásának bevezetése a bizonyíték, milyen fe­lelősségteljesen kezelték feladataikat a Pre- Sovl Fémipari Kutatóintézetben, ahol inten­ziven dolgoztak a CSKP KB tudományos fej­lesztésre vonatkozó határozatainak végre­hajtásán, és feltételeket teremtettek a kö­zös csehszlovák-szovjet munkahely megva­lósítására. Ahhoz, hogy eredményes legyen a tudományos-technlka-termelésrendszer, a tudományos, kutatások és a termelés között, ott, ahol a tudományos eredményeket kon­kretizálják, olyan anyagi formákat kell ér­vényesíteni, amelyek közvetlenül bevezethe­tők a termelésbe. Éppen ezeket a feladato­kat oldja meg a műszaki fejlesztés. Az al­kalmazott ismeretek alapján itt hozzák lét­re és dolgozzák ki a termelési technika és technológia eszmei modelljeit; a meghatá­rozott termelési-technikai megrendelések alapjában jelentkező társadalmi Igények itt alakulnak át technikai megoldásokká. Vé­gül, ebben a láncszemben megy végbe az új technikai és technológiai megoldások kí­sérlett megvalósítása, itt gyártják az új ter­mékek kísérleti példányait, itt kezdődik a termelésbe való bevezetés is. Ez a komplex felfogás érvényesül a preSovi közös cseh­szlovák-szovjet „Robot“ elnevezésű egyesü­lésben. A fejlesztési munkálatok stádiumában — mint azt a példa bizonyítja — a tudomány közvetlen egyesül a technikával, és testet ölt benne az új technika, amely közvetle­nül belép a termelésbe. Kétségtelen, hogy ez a fejlesztés — sajátosságai folytán — a tudomány-technika-termelés-rendszer bo­nyolult láncszeme. A gyakorlati eredmények révén már ma bebizonyosodott, hogy mun­ka- és költségigényessége ellenére az anya­gi és munkaráfordítások gyorsan megtérül­nek. Bizonyítható tehát, hogy közvetlenül a fejlesztéstől függ a termelés és a tech­nika haladása, az új termékfajták kialakí­tása. A preäovi „Robot“ egyesülés eredményei jó példaként szolgálnak a Központi Bizott­ság ülésének előkészítéséhez, és egyben az Is kitűnik belőlük, hogy az automatizált gépsoroknak egyre nagyobb jelentőségük van a népgazdaságban. Strasser György Kitettek magukért A Bratislava-v'déki járásban 152 SZISZ-alapszervezet kapcsolódott be a hulladékgyűjtési verseny ötödik évfo­lyamába, s mellettük 19 3Ö5 pionír is kitett magáért. A SZISZ-tagok és pioní­rok 339 tonna vasat, 247 tonna papírt és 23 tonna textilt gyűjtöttek össze. A kis Pionírok ezenkívül 638 kilő gyógy­növényt, 7918 kiló csipkebogyót és 12 ezer 714 kiló gesztenyét is összegyűj­töttek. A legjobbak közé tartoztak a Malackyi Kablo, a Gajaryl Textilanka és a Bratislava! Mezőgazdasági Felvá­sárló és Értékesítő Üzem SZISZ-tagJai, valamint a stupavai, a pezinoki és az ivánkai (Ivanka prl Dunaji) alapisko­lák pionírcsapatai. R. G. Beszámoló egy városi konferenciáról rzi^zilizizzizzizilizizziiiiiiiiiizizzzzz Megújulást minden szinten Nem lehet kétszer be­lelépni ugyanabba a fo­lyóba — tartja a mon­dás. Még talán ugyanab­ba a tóba sem, mert a benne úszkáló halak kl- fröcsköllk a vizet, az eső­víz meg pótolja a vesz­teséget. Kétszer egymás után legföljebb ugyanabba a fürdőkádba to­csoghat bele az ember. Én 1977-ben léptem be a SZISZ-be, s nem sokkal ezután — elég meggondolatlanul, mert nem vagyok szervező alkat — elvál­laltam szülőföldem alapszervezetének elnö­ki tisztét. El-eljártam a járási gyűlésekre Is, de egy idő után kezdtem unni, hogy ezeken a tanácskozásokon szinte ugyan­azok a problémák merülnek fel: „passzí­vak a fiatalok ..., „vannak még hiányossá­gok, de...“ Ogy látszik, az a bizonyos folyő befagy­hatott, mert a minap, február 28-án. a SZISZ dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) városi konferenciáján ülve Is úgy érezhet­tem magam, akárcsak bármelyik tíz évvel ezelőtti gyűlésen. Még a „vita“ Is hasonló volt. A hozzászólók jó előre elkészített „vi­tafelszólalásokat“ olvastak fel, amelyekben ismertették szervezetük tevékenységét. Affé­le „mondom a magamét“-alapon folyó, sü­ketek párbeszédének ható diszkutálás volt ez, hiányzott belőle ... a fiatalosság. Két hozzászólásból viszont nem. Gyurcslk Józsefnek, a Dunaszerdahelyl Városi Nemze­ti Bizottság elnökének beszédéből, és dr. Paulicky Péteréből, az SZLKP Dunaszerda­helyl Járási Bizottságának dolgozójáéból. — Esetenként túlszervezett, túlságosan felnőttes, öreges az Ifjúsági szervezet mun­kája — mondta Paulicky, de hozzátette, hogy erről nemcsak a fiatalok tehetnek. Az ifjúság problémaérzékeny rétege elé az Idősebbek gyakran tabukat állítottak, el­nyomták a kezdeményezést, a kényes kér­déseket eltussolták Az idősebbek nem ad­tak kellő erőt a fiataloknak a megismerés­hez, biztatást az újhoz. Paulicky Péter Idézett mondatai talán megmagyarázzák a „befagyott folyót“ Is. Dr. Potásch Attila, a SZISZ Dunaszerda­A konferencia küldötteinek egy csoportja helyi Városi Bizottságának leköszönő elnö­ke, a vnb alelnöke is hangsúlyozta beszá­molójában, amely még a vita előtt hang­zott el, a szavak és tettek egységét, s azt, hogy vissza kell fogni a SZISZ-életben el­burjánzott adminisztrációt, bürokratizmust. E beszámolóból kiderült, hogy a 40 alap­szervezet, benne a 3352 tagot tömörítő városi szervezet eredményeket is fel tud mutatni, kiváltképpen a sport- és a társa­dalmi munka területén. Évente rendeznek mlnlfoci-, asztalitenisz-bajnokságot, 10—15 csapat részvételével. Nagy népszerűségnek örvend a májusi ünnepségek tiszteletére szervezett gyalogtúra a közeli Madarászra, átlagosan 500 résztvevővel. Tavaly a dunaszerdahelyl SZISZ-szerveze- tek összesen 35 218 kiló vasat, 12 080 kiló papírt és 1010 kiló textilt adtak le. Nem­sokára megkezdi működését a városi Ifjú­sági klub a kultürház alagsorában. Az ifjúság társadalmi aktivitását értékel­ve a leköszönő elnök hibásnak tartotta azt, hogy a fiatalok vállalásaikat főként a mun­kahelyükön teszik, s legtöbbször csak azt vállalják, amit egyébként munkahelyi köte-; lességként úgyis el kellene végezniük. Ahe­lyett, hogy máshol, a városszépítésben, a szövetkezeteknek stb. segítenének. Gyakran hallani ezt SZISZ-vezetök szájából, én azon­ban nem tudok vele teljesen egyetérteni. Nem hiszem, hogy az ifjúsági szervezet legfőbb feladata a papír- és rongygyűjtés lenne. Ez persze számokban könnyebben kimutatható, és a népgazdaságnak is hasz­nos, de lényegesen hasznosabb, ha a fiata­lok munkájukat teszik hatékonyabbá, mun­kahelyüket, környezetüket szebbé. Már a tíz évvel ezelőtti gyűléseken is szembeötlő volt nekem: a munkaeredmé­nyek sorolása úgy hat, mintha a fiatalok egy kívülállónak akarnának számot adni te­vékenységükről, mondván: „ Ne verjenek meg, ml dolgozunkl“ Akárcsak a diák men- tegetődzése: ,.Én készültem!“ Tény, hogy a társadalomnak vannak, elvárásai, amelyeket a SZISZ-nek teljesítenie is kell, de az ifjú­sági szervezet mégiscsak a fiatalokért van, s ha már dolgozik, nem azért kellene így tennie, mert muszáj, mert valaki így akar­ja, mert az a későbbi érvényesülésben egye­seknek esetleg segíthet. Mert ha így van, akkor újra és újra felbukkannak a régi gondok: a passzivitás, érdektelenség. Ilyen nézőpontból igaz Is meg nem is Kulcsár Lajos mérnöknek, a SZISZ Duna­szerdahelyl Városi Szervezete új elnökének a konferencia zárszavaként elhangzott mon­data: „Az ifjúság mindig olyan, amilyennek a környezeti ráhatások formálják, s csak az várható el tőle, amit környezete önma­gától is elvár.“ Nem hiszem, hogy az ifjúságnak „örege­sen“ bele kellene nyugodnia környezete el­várásaiba! Klinko Róbert VAN MÉG JAVÍTANIVALÓ A Rimaszombati (Rimavská Sobota) Közgazdasági Szakközépiskola szakosító tagozatának másodikosai rendhagyó SZISZ-gyűlést tartottak a közelmúltban, amelyen az iskola igazgatóhelyettese. Jóba Mihály, az osztályfőnök Bálint Gyula, az iskolai SZISZ-szervezet elnö­ke, Bőd Ildikó, valamint két vendég­diák, Mede Veronika és Kacsik Erika is részt vett. A gyűlés szavalóverseny­nyel kezdődött, Nagy László, Tóth Ár­pád, Juhász Ferenc, Heltai Jenő és Bel­la István költeményeit szavalták a te­hetséget magukban érző tanulók. A zsűri a legjobb versmondőnak Urban- őok Klárát és Puss Pétert találta, akik már egy évvel ezelőtt a járási szavaló­versenyen is előkelő helyezést értek el. Az iskolai fordulóba továbbjutott ipég Tóth János és Kovács Imre is. Aztán értékelték az 1986-os év jelen­tősebb megmozdulásait, valamint osz­tályszavazásra bocsátották az idei év tervét. Elsősorban a politikai oktatás­nak tulajdonítottak nagyobb figyelmet, de szó volt a hulladék^vűjtés megszer­vezéséről s egyéb kötelezettség vállalá­sokról is. Több időt fordítanak ezután a tanulásra, hiszen hamarosan itt az írásbeli, majd pedig a szóbeli érettségi vizsga, s az utolsó szakosító osztály tá­vozásával megszűnik az iskolának ez a tagozata. Értékelték az eddig elért tanulmányi eredményeket: félévkor négy kitüntetett és négy jeles tanuló volt az osztályban, kevesebbet hiányoztak, tavaly egy ta­nulóra 54, az idén már csak 24 óra iga­zolt hiányzás esett. A tanulók a társa­dalmi munkákból is kivették részüket, a legjobb eredményt itt Telek Gertrűd, Kluka Adrianna és Forró Edit érte el. Bálint Gyula osztályfőnök hangsúlyozta, hogy az első félév nem hozta meg azo­kat az eredményeket, amelyeket szeret­tek volna. A tanulók magatartásában viszont nem tapasztaltak hiányosságo­kat. Zsákovics Mária, az osztály tiszta­ságfelelőse viszont hangsúlyozta, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a hi­giéniai elvek megtartására. (kotier) A BIZALOM ARA Kevés olyan agilis fiatallal találkoz­tam a pályafutásom alatt, mint Űjlaky Géza. Azok, akik összehoztak vele, jól ismerik. Távol állt tőlük a túlzásnak még a leghalványabb szándéka, ennek ellenére, amit a találkozásunk előtt hallottam róla, már-már hihetetlennek tűnt. Géza sokat vállal magára mind a munkahelyén, mind a társadalmi élet­ben, amit pedig elvállal, igyekszik tel­jes szívvel csinálni. — Mindig siet valahová — mondta a közös ismerősünk —, mindig renge­teg elintéznivalója van. Több mint ötszáz kilométert utaztam, hogy találkozhassak az Abarai (Obo­rin) Egységes Földműves-szövetkezet fiatal főnövénytermesztőjével, s majd­nem hiába. Falujukban nem is találtam volna meg, még szerencse, hogy mind­kettőnknek Tőketerebesen (TrebiSov) is akadt dolga, így szinte a véletlen hozott össze bennünket. — El kellett jönnöm Terebesre. Fon­tos szerződések előkészítésén dolgo­zom, s ezek, sajnos, nem tűrtek halasz­tást. Nagyon érdekelt volna az is, amit a munkahelyi beosztásából kifolyólag kellett elintéznie a járási székhelyen, de én valójában azért akartam vele találkozni, hogyj megismerjem képvise­lői minőségében. — Nyolcvanhattől vagyok képviselő — mondta —, s a legnagyobb meglepe­tésemre egyenesen a Szövetségi Gyűlés­be kerültem. Kicsit féltem ettől a meg­bízásától, mert még mezőgazdasági szakembernek is fiatalnak tartom ma­gam, pedig én elsősorban ezen a terü­leten szeretnék eredményeket elérni. Viszont ha mór megválasztották, s én vállaltam a küldetést, úgy érzem, a képviselői teendőimet is felelősséggel kell vennem. Másképpen, szerintem, nem is szabadna az ilyesmit elvállalni. # Ügy tudom, te büszke lehetsz arra, hogy Jelöltek és meg is választottak. — Ha arra gondolsz, hogy eredetileg tizenhármán voltunk erre a posztra ki­szemelve, s végén rám esett a válasz­tás, akkor igen. De egyébként az elvem, hogy erre nem szabad túlzottan büsz­kének lennem. A munkámmal, a nem­zeti bizottságok kötelékében rám váró feladatok teljesítésével kell majd bizo­nyítanom, hogy helyes volt a választá­suk. • Mit Jelent számodra az, hogy kép­viselőként nem csak a mezőgazdaságot érintő kérdésekkel kerülsz kapcsolatba? — A Szövetségi Gyűlésben nemcsak a mezőgazdaságról tárgyalunk, hanem mindenről, az Iskolaügyről, egészség­ügyről, Iparról, kultúráról, és még foly­tathatnám a sort. Én a kulturális bi­zottságba kerültem, de még itt sem csak a kultúra a fő téma. Foglalkoznunk kell a legbonyolultabb gazdasági kérdések­kel is. Persze az, hogy a megbízatásom elég távol esik az eredeti szakmámtól — amelyben azért már egészen ottho­nosan érzem magam nagyon nagy többlet volt számomra. Rövid idő alatt a lehető legjobban meg kellett ismer­nem e szakterület sajátos problémáit, tehát tanulnom kellett emberekkel szo­ros kapcsolatot teremteni. # Ügy hallottam, korábban sem volt számodra teljesen idegen a kultúra. — Ezek szerint azt is elárulták ró­lam, hogy sokáig tagja voltam a Ko- mócsa népi táncegyüttesnek, amellyel a járásunkon kívül még nagyon sok he­lyen megfordultunk. Sokat köszönhetek ennek az Időszaknak. Nagyon sok em­berrel megismerkedtem a fellépéseink során. Láttam, tapasztaltam, mások, más csoportok milyen problémákkal küszködnek, miben tudnak eredménye­ket elérni. Szóval jó alapokat szerez­tem ez alatt az idő alatt a mostani mun­kámhoz. • Kevés idő telt el a megválasztásod óta, s képviselőként nem tevékenyked­tél. Ennek ellenére hadd kérdezzem meg, hogy milyen feladat képviselőnek lenni a ti járásotokban? — Biztos vagyok benne, hogy sehol sem könnyű a képviselők dolga, s a kezdőknek még nehezebb. De úgy ér­zem, hogy a választók sehol sem adják le a szavazatukat olyanokra, akikben nem bíznak meg. Ez a bizalom feleme­lő, segíti az embert a gondok leküzdé­sében, de nagyon nagy teher is, semmi­képpen sem szabad vele visszaélni. So­kat, és a problémák megkerülése nél­kül kell dolgozni, hogy rászolgáljunk a bizalomra. Kamocsai Imre

Next

/
Thumbnails
Contents