Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1986-08-12 / 32. szám

Karlovy Vary huszonötödször Gazdag kínálat A versfinvfilmeken kívül, arnslve- ket nemzetközi bíráló bizottság érté­kelt. olyan alkotásokat Is vetítettek, amelyek készítői nem pályáztak szak­mai babérokra. Megvolt a közönsé­gük a napjaink világát ábrázoló do­kumentum- és rövldfilmeknek Is. E produkciók tematikáia szinte egy és ugyanaz: a kapitalizmusban uralkodó munkanélküliségről, erőszakról, kor­rupcióról szólnak. Az informatív cél­lal vetített filmeket már bemutatták mozijaink. A jubileumi filmfesztivál műsorát gazdagították a hazat alko­tók műhelyéből kikerült animációs filmek is. A fesztivál második felében került sor a szabadfórumra, amelyen már hagyományosan a filmek alkotói, teo­retikusok, újságírók vallottak művé­szetük küldetéséről, arról, miképpen lehet harcolni a film eszközeivel a békéért, a szociális haladásért. Be­széltek filmiükröl, de vallottak a vi lágról, a művészetről alkotott vélemé­nyükről is. Szabó Istvánt, Fábri Zol­tánt, Joan Harveyt, Innokentylj Szmok- tunovszkljf. Dzsemma Firszovát, Giul- Itetta Massinát emberközelből látni és hallani nem mindennapi élmény. Múlt és Jelen A közeimben foglalt megállapítás nemcsak a filmekre vonatkozik, jól­lehet a legtöbben éppen olyan alko­tásokkal érkeztek Karlovy Varyha, a- melyekben napjaink problematikáját boncolgatják. S teszik ezt tapasztalt és pályakezdő alkotók, rokonszenve­sen megközelítve a témát Beszélnek arról, amivel szerabeszállnak, amit szeretnének elérni, ami "még aggaszt bennünket. Különösképpen a magyar, a bolgár és a lengyel filmművészet képviseltette magát napiatokat ábrá­zoló, hiteles képet nyújtó alkotások­kal. A történelem lépten-nyomon szót kapott ebben a gyönyörű fürdőváros­ban. És ezen nincs mit csodálkozni, utóvégre a negyedszázados múlt meg­annyi emléke sorakozott fel. Az em­lékeket felidézve jólesett találkozni a híres olasz rendezővel, Luigi Z im- pával, vagy Franco Néróval, Raf Val- lone-val, és láthattuk a hollywoodi csillagot Tony Curtist, a gyönyörű Claudia Cardinálét. továbbá Senta Bergert, Szergej Bondarcsukot, fean Claude Brialy-t, Szergej Geraszimo- vot, Louis Bunuelt és másokat. Ha fellapozzuk a tavalyi naplót, ki­tűnik. hogy a film az egyedüli ábrá­zolási mód, amely megannyi lehetősé­get kínál, erőt ad és utat mutat, mi­képpen lehet a film eszközeivel har­colni a nemes célokért, a nemzetek közötti megértésért. Vannak fesztivá­lok, amelyeket a filmcsillagok tün­döklése fémjelez, ahol a látványos­ság, mozgalmasság, a szenzáció a leg­főbb megnyilvánulási mód. Máshol vi­szont a botrány az egyedüli „művé­szi eszköz“. A Karlovy Vary-í feszti­vál évek óta egy célt szolgál. Válasz­tott jelszava: az emberek, nemze'ek közötti tartós barátság elmélví'ése. Míg más fesztiválokon a művészt nívó az egyedüli cél, Karlovy Varyban m.is motivációk is előtérbe kerülnek. Nem­csak a szebb és jobb élet lehetősé­gét mutatják meg az Itt bemutatott filmek, hanem az ide vezető utat is. A film eszközeivel harcolnak az al­kotók a társadalmi haladásért, a vi­lágbékéért, tehát mindazokért az ér­tékekért, amelyeket ma az emberiség­nek elemi kötelessége védeni. Éppen ezért oly fontos találkozni a film művészeivel, megismerni őket, szembesíteni művészi ideáljaikat. E- zek a személyes találkozások győz­hetnek meg arrról, hogy azt, amit a színész, a rendező a filmmel monda­ni akar, ellentéteiben és bonyolult­ságában is a társadalom valós képét rajzolja meg. Semmiképpen sem fe­lületes és felelőtlen megrajzolt kép az. Találkozások, vallomásol< Velko Kanev bolgár színművész a Oacbél szerelni című film főszerep­lője: „Az a hős, akit életre keltek Az idei, XXV. Karlovy Vary i Nemzetközi Filmfeszliváiról sem hiányoz­tak a fiatalok. Sőt, a verseiiyfilmek alkotói között is sok volt a debütáns, és elmondhatjuk, helytálltak. Egy ilyen rangos filmseregszemlén a híres­ségeken kívül fiatal művészek egész sorával ismerkedhetünk meg. A Ha­lálraítéltek utcája című. nagydijjal jutalmazott ausztrál filmet már a Cseh­szlovák yTeleviz'ó is sugározta. Csang Vej szin kínai színésznő Zdena Studenkovával és a vietnami szín­művészet egyik képviselőjével. Kim Thivel Giullietta Massina és Carlo Lizzani rendező Fiatal művészek eszmecseréje gyarló lélek, rengeteg hibát vét, de lehetőségem nyílik megváltoztatni őt. Úgy is mondhatnám, általam .születik újjá. Teljesen azonosulok azzal a né-^ Zettel, hogy az életben a legnagyobb kincs az. ha valakit, akit magunkhoz közel érzünk, szerethetünk. Bevallom, szeretnék úgy cselekedni, ahogy a filmbeli hős cselekedett a történet vé­Patricia Adrianni, az Augusztus hó­napja című versenyfilm egyik fősze­repének alakítója „Hat év alatt tizen­három filmben játszottam, tehát nem panaszkodhatom, hogy elhanyagoltak, játszottam abban a filmben is, amely­ben partnerem, Augustin Gonzales 1984 ben a legjobb férfialakítás díjat kapta. Karlovy Varyban legszíveseb­ben a napjaink problematikáját ele­mező filmeket néztem meg, és úgy vélem, vannak jó dramaturgjaink, forgatókönyvfróink. akik művészi esz­közökkel ábrázolják az emberek gond­jait, örömeit. E filmekből természete­sen nem hiányozhat a kölcsönös sze­retet, megértés, szerelem, amelyekért a hős harcol, ami életének egyedüli célja, értéke. Ha ez így lesz. nem ag­gódom bolygónk jövőjéért...“ Dzsemma Flrszova szovjet rendezőnő pontosan megfogalmazta a rendező küldetését, tekintet nélkül arra, dO' kumentum- vagy játékfilmről van-e szó: „Ha az önmagunkkal szemben tá­masztott elvárásoknak eleget akarunk tenni, történészeknek, politikusoknak, filozófusoknak kell lennünk egy sze­mélyben. Helyesen kell látnunk és láttatnunk a világról alkotott képet. A televízió gyorsan tudósít: aki a film nyelvén akar szólni, elemezzen. Amit én el akartam mondani a Veszélyez­tetett jövőnk című filmben, tükrözi állásfoglalásomat az életről, annak jövőjéről.“ joan Harvey rendezőnő: ,.Szívünket kéne a filmjeinkbe adni. harcolni a tehetetlenség, az elkülönítés, a hazug­ság ellen. Rá kell ébreszteni az em­beriséget arra. hogy az atomháborút nem lehet túlélni. Gyermekeink al­kotó terveim részesei. Nyolc gyerme­kem van ugyanis, kettő az enyém, kettő a férjemé, négyet pedig adop­táltunk. Korban a hathónapostól kezd­ve a a huszonkét évesig vannak. Gyermekeink tulajdonképpen a mi jö­vőnk. és ezért a jövőért tenni is kell, többet a lehetőnél.“ A rendezőnő beszélt még arról is, hogy bár a vereséges seregek letet­ték a fegyvert, a fasizmus másképpen támad, az Ideológia eszközeivel. Az agresszor a háttérbe húzódott, és most nyújtogatja karmait. A film azonban az elkövetkező nemzedékek jövőjét is felvázolja. Fel kell tartóztatnunk, vagy inkább meg kell akadályoznunk a végső pusztulást. Harcolnunk kell az elsőcsapásmérö fegyverek ellen, feltartóztatni telepítésüket, nemcsak a fejlődő világban, hanem a világűrben is. Csang Vej-szin kínai színésznő, aki a Tisztességludó asszonyok díjnyertes filmben szerepelt: „Ami az élet meg­őrzését illeti, tudjuk, mit kell filmre vinni, a filmekben elemeznünk, talán Inkább arra kell a hangsúlyt helyezni, miképpen szóljunk a film nyelvén, hogy a legszélesebb rétegek is meghallják hangunkat. Filmjeink­ben még mindig egyeduralkodó téma a múlt, amely hatása alatt tartja az emberekét...“ Vége a feszttválnak, éljen a fesztivál! Érdekes versenyfümek, meglepő új rendezvények és me.gannyl ötlet jel­lemezte a XXV. Nemzetközi Filmfesz­tivált Karlovy Varyban. Érdekes volt látni a versenyen kívül vetített Gin­ger és Fred című filmet, Federico Fellini alkotását, de ugyanúgy a fő­szereplőt, a rendező feleségét, Giul­lietta Massina, akiről mint tudjuk, a szociális bizonytalanság, az éhezés el­len harcol, s tagja az UNICEF-nek, Ahány ember, annyi értékes egyéni­ség. Valamennyiükről sokat beszél­hetnénk, írhatnánk. Végezetül mégis­csak hangsúlyozni kell, hogy érdekes­volt látni a huszonöt év során mutat­kozó változást. Különösen azt, ahogy a háborús témát az alkotók megkö­zelítették. Ez a téma még mindig nincs kimerítve, amit a művészekkel folytatott beszélgetések ts alátámasz­tanak. Feladatunk marad továbbra is nemcsak szembesíteni a művészi ki­vitelezést, hanem hangsúlyozni a ha­ladó eszméket Is. Jarmila Malecová Fotó: Zuzana MlnáCová és a szerző Figyelemkeltő műsorok A Napi krónika a Cseh­szlovák Rádió magyar nyel vő adásának gerincét képe­zi, s bizonyára a leghallga­tottabb műsor, annál is in kább, mert vasárnap kivéte­lével naponta jelentkezik. Nem is olyan régen, még két bemondóval működött, ma már négy fiatal bemondó se­gíti a program zavartalansá­gát, ugyanakkor közreműkö­dik a krónika ügyeletes szer­kesztője, aki a riportokat, jegyzeteket, beszélgetéseket és jelentéseket kommentálja. Valaha egyórás volt a kró­nika. és zenével tarkították, ma tömören fogják egybe a félórás programot. Ez a rö- videbb változat azért is meg­felelőbb a hajdanival szem­ben, mert jobban leköti a hallgatók figyelmét. Az augusztus elsejei, pén­teki Napi krönikát Protict János szerkesztette, s le kell szögeznünk, gondosan éi hozzáértően. A kül- és bel­politikai hírek — az uborka- szezon ellenére — aktuáli­sak voltak. Ezért dicséret il­leti a hírszerkesztő Tóth Erikát. A Krónika további részé­ben Komlósi Lajus jegyzetét hallottuk az energiahiányról, az energiával való takaréko­sabb gazdálkodásról. Molnár Jenő riportja a dunaszerda- helyi (Dun. Streda) Sloviik konzervgyárba kalauzolt bennünket, ahol érdekes újí­tásokról esett szó. Csóka Fe­renc a hetényi (Chotln) szö­vetkezet új öntözési eljárá­sáról faggatta az agronó- must Fridrich Magda pedig nyugat-szlovákiai épftőtábo- ros diákokkal beszélgetett, akik Ersekújvárott (Nővé Zámky) és környékén dol­goznak, á szünidő alatt, se­gítve a szövetkezeteket, kon­zervgyárakat. Végül Miklósi Péter filmjegyzetét és Kollár Gábor sportbeszámolóját is hallhattuk. Színes, ügyesen szerkesz­tett műsor volt Protics János műsora. A rövidre fogott ri­portok, jegyzetek zavartala­nul peregtek, fölgyorsítva a műsor ritmusát. Szombaton, augusztus má- sodikán 13.00 árai kezdettel került sorra Fridrich Magda szerkesztésében a Fiatalok a mikrofon előtt. A progra­mot a szerkesztő ezúttal a testnevelés szolgálatába ál­lította, éppen ezért hívta mikrofon elé Major Lajos sportújságírét, aki szakava­tottan kommentálta Fridrich Magda riportjait, a beszél­getésekben hallottakat. A műsorban Bér Beáta vegyész- mérnök a szerdahelyi Agro­kémiai Vállalat asszonyainak aerobikgyakorlatairól be­szélt. A műsor kiemelkedő teljesítménye az a több ré­szes beszélgetés volt. ame­lyet a szerkesztő két nagy­megyeri (Calovoj fiatalem­berrel, két testedzővel és sportrajongóval készített. A fiatalemberek szavai nyo­mán bepillanthattunk Nagy- megyer és környékének egy­re gazdagodó snurtéletébe és honvédelmi munkájába. Fridrich Magda egyszerűen, mégis átgondoltan vezette I az elhangzott beszélgetése- : két, nem bonyolódott rész- I letekbe, a lényegeset járta ^ körül. Ez az érdekes és ía- ntilságos műsor a július 26-i premier ismétlése volt.-Dénes­1

Next

/
Thumbnails
Contents