Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1986-08-05 / 31. szám

Percenként 265 csecsemő születik a Földön, a szaporodás ilyen üteme mellett bolygónk lakosságának száma az ezredfordulóig eléri a hétmilliár- dot. Érthető, hogy a fejlődő államok­ban a legfontosabb gond a nagyszámú lakosság megélhetésének biztosítása és a népszaporulat fékezése. Nálunk, tekintettel hazánk lakossága tétszámá­nak stagnálására, a népszaporulat emelésében egyre nagyobb jelentősége van a steril házasságok száma csök­kentésének, mégpedig egyik vagy má­sik házastárs orvosi kezelése útján. Dr. fan Uher kandidátussal, a prágai szülészeti és csecsemőintézet (Dstav pro péói o matku a dítg) orvosávat elsősorban a nők meddőségének né­hány korszerű gyógymódjáról beszél­gettünk. — Igaz, hogy még mindig nem tu­dunk mindent az emberi élet kelet­kezéséről? — Nem ismeretes előttünk az em­beri élet keletkezése pillanatának va. lamennyl körülménye. Nem tudjuk például, milyen elvek alapján műkö­dik a petevezeték, honnan „tudja“, hogy mikor kell körülölelnie az érett petét, mint ahogy azt sem tudjuk, hogy milyen Ingerek által vezérelve „ta­lálja“ meg az érett petét. De sok rej tély veszi körül például az ondósejt­nek a petesejt felé vezető útját Is. — Nem véletlenül kezdtem beszél­getésünket ezzel a kérdéssel, hiszen mint ismeretes, a házasságok 10—15 százaléka gyermekáldás nélküli, tehát meglehetősen magas azoknak a nők­nek a száma, kiknek nem adatott meg átélni, mit is jelent anyának len­ni, akik testében nem játszódott le az imént említett folyamat. Vizsgála­tok kimutatták, hogy a meddő házas­ságok felénél a nők fogamzóképessé- gében van a hiba. — A férfink általában . nehezen akarják elhinni azt, hogy nemzőké- pességükben hiba lehet. Nagy részük így gondolkodik: minthogy a nemi életre alkalmasak, nemzőképessé­gük rendben van. Ez két dolog össze- tévesztése; ezért helyes, ha a meddő házastársak közös elhatározással egy-, de legkésőbb kétéves gyermek­telen házasélet után mindketten Je­lentkeznek kivizsgálásra. — A steril nők felénél veleszüle­tett tünet a meddőség, felüknél kü­lönféle betegségek következménye. — A leggyakoribb ok a peteveze­ték elzáródása. Ezt korszerű orvosi műszerekkel nagyon rövid idő alatt meg lehet állapítani, és intézetünkben éppen ennek gyógyításában értünk el szép eredményeket az olyan nőknél, akik méhe és petefészke egészséges volt. Petevezeték-elzáródást lázas ve­télések, fertőző betegségekből eredő szövődmények, fejlődési rendellenes­ségek, de hormonális zavarok is okoz­hatnak. Vannak olyan meddőségek is, amelyek szerintem elkerülhetőek lehetnének. Ezek közé sorolom azo­kat a meddő nőket, akik fiatal kor­ban többször Is terhességmegszakítá­son estek át. Miután férjhez mentek, és gyermeket szeretnének, az intéze­tünkben kötnek ki, könyörögnek, gyógyítsuk meg őket. Kétségbeeset­tek és boldogtalanok. Ha lenne lá­nyom, sohase engedném, hogy míg nem szül 2—3 gyereket, ilyen műtét­nek vesse alá magát. Mert a legna­gyobb elővigyázatosság mellett is fennáll a komplíkciők veszélye. .Mint ahogy fennáll azoknál a nőknél is, akik Dana fogamzásgátlóval védekez­nek a nem kívánt terhesség ellen. Épp ennél az oknál fogva nem is ajánljuk a méhbevalót olyan nők­nek, akik családalapítás előtt állnak. A gyermek a család boldogságánalv alapja, és mi azt akarjuk, hogy min­den család boldog legyen. — A petevezetékek elzáródása a múltban szinte végleges diagnózis volt, s csak ritka esetekben próbál­koztak a gyógyításával. Ma az orvo­sok két lehetőség között is választ­hatnak. — Így van. A látszólag egyszerűbb a mikrosebészeti beavatkozás; a má­sik módszer népszerű megnevezése in vitro, vagyis a lombikban történő megtermékenyítés. Az intézet sebészei olyan nagyszámú sikeres petevezeték­műtétet hajtottak végre az elmúlt években, hogy eredményeikkel helyt­állnak a világ legnevesebb intézetei között is. — Hogyan zajlik le egy-egy ilyen műtét? — Egy ilyen műtétnél bizony nem remeghet a sebész keze, mert egyet­len inílliméternyi elmozdulás a való­ságban nagyon nagy távot jelent. A varráshoz például az emberi hajszál­nál néhányszor vékonyabb, nagyító szemüveg nélkül szinte láthatatlan varrőszálat használunk. Mindennek ellenére 1979-ig ezzel a módszerrel sem értünk el kiemelkedő sikere­ket. Addig ugyanis hagyományos or­vosi műszerekkel dolgoztunk, és a klasszikus sebészkés megszüntette ugyan a petevezeték összenövéseit, de a vágások nyomán keletkezett he­gek újabb összenövéseket idéztek elő. 1979 után a világon szinte az elsők között kezdtünk dolgozni a mikrose- bészet eszközeivel és módszereivel, Dr. Ján Uher kandidátus. s attól kezdve emelkedett sikeres mü- téteinknek a száma, jelenleg minden harmadik műtétünk sikeresnek mond­ható, tehát minden harmadik, addig meddő páciensünk teherbe esik a ná­lunk végrehajtott műtét után. — Olvasóinkat bizonyára érdekel­ni fogja a hazánkban egyedül itt al­kalmazott gyógymód, az in vitro, va­gyis a lombikban történő megtermé­kenyítés. — A legkorszerűbb módszerek kö­zé tartozik, mégis csak egyedi ese­tekben alkalmazzuk, és eredményes­ségéről még nem nagyon beszélhetek. Az így keletkezett terhességek jelen­leg félidőben vannak, számításaink szerint, ha minden jól megy, akkor decemberben, januárban már beszá­molhatunk néhány lombikbébis csa­ládról. Az Igazság az, hogy nagyon sok tényező knzrejátszása szükséges egy ilyen kísérlet eredményességéhez. A képlet nagyon egyszerű, az anya petesejtjéhez steril és az emberi test alkotóelemeivel megfelelő környezet­ben hozzáadjuk a férj ondósejtjeit. Az osztódás Stádiumában, tehát körülbe­lül három nap múlva visszük be az így megtermékenyített peteseitet az anyaméhbe. Ezt feszült várakozás követi, de már a hetedik-nyolcadik napon eldől, hogy beágyazódott-e az embriónak is nevezhető petesejt. Mint mondtam, a képlet nagyon egy­szerű, a kísérlet sikerességét azon­ban számos tényező befolyásolja. Jan Uher nőgyógyásszal a meddő­ség két gyógymódjáról heszélgettiink, beszélgetésünk hátterében azonban szinte mindig ott volt a nők felelős­ségének kérdése. Hangsúlyozzuk, hogy fontos minden gyulladásos meg­betegedés — a vakbélgyulladást is beleszámítva — szakszerű kikezelé­se, ezenkívül semmilyen nögvngyásza- ti rendellenességet nem szabad lebe­csülni. Inkább többszörösen felesle­gesen, mint egyszer későn fordulja­nak a panaszaikkal szakorvos­hoz. Nem lebecsülendő az életkor sem, mert a korral arányosan csök­ken a sterilitás gyógyításának esélye is. — Este mindig ketten őrködnek. Figyelniük kell a sátrakat és a kör­nyéket. Miránk tegnap került sor. Nem féltünk, mert jól ki van világít­va a tábor. Ml, gyerekek csak éjfélig maradunk, azután már a felnőtt ve­zetőink veszik át az őrségen a posz­tot — Első éjszaka, alig hunytuk le a szemünket, nehéz volt megszoknunk a sátrakat, sokan közülünk most al­szanak így először. —Reggel fél nyolckor van az éb­resztő. Nem nagyon lustálkodhatunk tovább, mert a hangszóróból hangos zene szól. Ezután reggeli torna ... — Szeretitek? — Igen. Beszélgetőtársam, Dakos Jancsi Északkelet-Magyarországról, Karcsá- ről érkezett, éppúgy, mint az a har­minc társa, akik tíznapos táborozás­ra Jöttek Királyhelmecre (Král. Chlmec). — Jők a kapcsolataink a karcsalak­kal. július 6—15-lg ők láttak vendé­gül minket, harminc gyerek, a klrály- helmecl alapiskola tanulói táboroztak Füzérradványon — mondja Nádasdi Jánosné, az iskola pionirvezetöje. — Gyönyörű környezetben, egy arboré­tum kellős kőlapén tölthettünk el tíz napot. Programjukat a karcsalak szervezték. Egynapos kirándulást tét. tünk Hollóházára és környékére, tú­ráztunk a Hegyközben, megnéztük a Füzén várat, egy napot töltöttünk Sátoraljaújhelyen, fürödtünk Ardőn, láttuk Telkibányát. Esténként volt fodrász-, láncversehy, táncház. A fér­jem népi tánccsoportot vezet az isko­lában, így bemutathattuk a magyar­országi pajtásoknak vidékünk tán­cait. — Mit kapnak cserébe ezért a kar- csaiak? — Amint iátja, a klrályhelmect portpáiyán építettük fel a tábort. Mi iházakban aludtunk, ők itt sátrak­ban. Ennek elenére, azt hiszem, jől érzik magukat. Nem először szervez­zük, a cseretábort, már tavaly is üdültek itt karcsal gyerekek. — Tegnap Kassa (Kogice) neveze- ssségeit mutattuk meg a magyaror- zágl úttörőknek, sétát tétünk a bel­cseretAbor A karosai úttörők egy csoportja. Hátul középen Molnár István, a jobb szélen Nádasdi jánosné. városban, megnéztük a Dómot, ben­ne II. Rákóczi Ferenc sírját. A feje­delem szülőházát Is megláthatják majd a gyerekek, ugyanis tervezünk egy kirándulást a közeli Borsiba. Hol­nap a Síravára megyünk, csak ne es­sen. Két nagyobb autóbuszkirándulás alkalmával bejárjuk a Nagyhegyet és környékét, megnézzük a helmed fá­cánost. Esténként sport-, aszfaltraj­zoló, tollaslabdaversenyt rendezünk. Kiruccanunk a Latorcára horgászni. Molnár István testnevelő tanár Kar­osán. Ö a gyerekek kísérője. — Hogyan alakult ki a kapcsolat a klrályhelmeciekkel? — A sátoraljaújhelyi úttörőelnök­ség ajánlotta az itteni járási pionír­háznak: rendezzenek cseretáborozást csehszlovákiai és magyarországi gye­rekeknek. A helmed Iskola kapott az alkalmon. Felvettük a kapcsolatot, s tavaly már kicserélhettünk egy-egy úttöröcsoportot. — Ez az egyetlen ilyen Jellegű tá­bor a járásban — mondja Nádasdi Já­nosné. A gyerekek közben ebédhez készü­lődnek. — Milyen a kaja? — Kitűnő — vágja rá kórusban Tóth Gábor, Balta Anna és Lőrincz Tímea. — Kaőurák Regina vezetésével az Iskolai konyha szakácsnői főzik — világosít fel Nádasdiné. Átmegyünk a gyerekekkel a sátrak­hoz. A fiúk — biztos, ami biztos — még megesznek egy-egy karaj zsíros kenyeret ebéd előtt. Kell az erő. Dél­után foelmeccs lesz a helmedekkel, és nem akarnak alulmaradni.-kr­Nem az én asztalom? Amikor a parton seprűk­kel, lapátokkal feltűntek a gumikesztyüs srácok, kész­ségesen összébb rámoltuk a cuccainkat, hadd tegyék há­borítatlanul a dolgukat a vízvédelmi építötáboros fiúk. A nyaralók haszontalanul szétdobált, otthagyott sze­metét, az összegyűrt papír- poharakat, félig elszívott cigarettát, üres napolajos flakonokat, kidurrant úsző- öveket és a víz klhordta szemetet gyűjtötték kisebb holmokba. Az elkényelme- sedett nyaralók egykedvűen, de jó érzéssel nézték tény­kedésüket, a gyerekek se­gédkeztek a szemétgyűjtés­ben. A fiúk nem kapkodtak. Komótosan ballagtak végig a vízparton, sétálva, néze­lődve, már-már unatkozva. A nap melegével magyaráz­tam volna a lassított filmre emlékeztető képet, ha nem lett volna kora reggel. De ami még ennél is feltűnőbb volt, az az, hogy a fiúk mun­kájukban láthatatlan beton­falat „húztak“ a vízpart ho­mokos és fás-bokros része közé. Az alsó részről szépen összehordták a szemetet, a fenti részen, még ha bele­botlottak is, otthagyták. Az már nem az ő „reszortjuk“, a füves-bokros részről nem nekik kell összegyűjteniük a szemetet. Ezt meg Is ma­gyarázták azoknak a nyara­ló vendégeknek, akik a fü­ves részen kis kupacokba gyűjtötték a papírdarabká- kat és más szemetet. És igazuk volt, amikor azt bizonygatták, hogy a zöld­övezet más építötáborozók gondjaira van bízva, mert azt másnap valóban más építötáborozók jöttek taka­rítani. A nyaralóvendég tulajdon­képpen elégedett lehet, hi­szen rendezett környezet­ben pihenhet. Ami elgondol­koztató az egészben, az a parttakarltás furcsa „kipor- clőzása“. Miféle felelősség- érzet tanulható meg az ilyen feladatkiosztásból? Akit a „nem az én asztalom“ szel­lemében készítenek fel a felnöttélet leckéire, várha­tó-e, hogy önként odalép majd a terhet cipelő idős emberhez, és felajánlja se­gítségét; várható-e, hogy pártját fogja annak, akit igazságtalanság ért, még ha ügyében nincs is érdekelve? Számlthatunk-e rá, hogy kö­zös gondjainkban azt keresi majd, miként mozdítsa elő­re a dolgok menetét? Jo­gunk van-e a szemére hány­ni, ha a munka könnyebbik végét keresi majd, és azt, hogyan hárítható el a rá vá­ró tennivaló? S csodálkoz­hatunk-e, ha a megélhetés, a pénzszerzés értékrendjé­ben a látszatmunka lesz számára vonzó? Nem a fiúk magatartásá­ban van a hiba, hiszen a nyaralók figyelmeztetésére adott „vállvonogató és csen- desen továbblépegetö“ vála­szunk még tiltakozásnak sem mondható. Ök elvégez­ték azt a munkát, amellyel megbízták őket, amit elvár­nak tőlük, és amiért fizetik Is őket. Inkább azokat kell hibáztatni, akik megeléged­nek Ilyen teljesítménnyel, akik Ilyen csodálatraméltó tökéletességgel szilárdítják a „nem az én asztalom“ esz­méjét a 16—17 éves fiata­lokban.- Ezért tisztelem azo­kat. akik a nyári munkára szerződtetett diákokat a mérhető teljesítmény, a tény­legesen elvégzett feladat arányában díjazzák. Lehet, hogy ők kevésbé népszerűek, s olykor a „hajcsár“ címkét Is a nyakukba akasztják — ellentétben a diákmunkások „kedves“, „jószívű“ patrónu. salval —,.de ők az Igazi |6- akaról a munkát tanuló gyerekeknek. —z— |r.;. ... HOGY filDEN CSAIÄD BOLDOG LEGYEN

Next

/
Thumbnails
Contents