Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1986-12-30 / 52. szám

■■ -mr-z’új ifjúság 9

nr «rTMB mm iraii igr-mtm-aaaOlt az ablaknál, és figyelte, mint árasztja el az este az utcát. Fejét a függönyre hajtotta, orrában érezte a poros kreton illatát. Fáradt volt.

Alig jártak az utcán. A férfi, az utolsó házból, hazafelé tartott, Eveline hallotta, amint léptei végigkopognak a betonjárdán, és csikorognak később a salakúton, az ú| vörös házak előtt. Valamikor rét terült el ott, megszokott játszóhelye a környékbeli gyerekeknek. Aztán megvette a rétet egy belfasti ember, és házakat épített rá — nem olyanokat, mint az ö kicsi, barna házaik, hanem csillogó tetejű, ragyogó téglaházakat. Az utcabeli gyerekek együtt szoktak játszani azon a réten — a Devlne, a Water, a Dunn gyerekek, a kicsi Keogh, a béna, ö maga és testvérei, Ernest persze sohasem játszott: rég kinőtt már abból. Apja gyakran zavarta haza őket a rétről kökényfa' botjával, de a kicsi Keogh rendszerint résen állt, és elkiáltotta magát, ha jönni látta Eveline apját. Mégis, ekkoriban milyen boldogok voltak! Akkoriban apja sem volt olyan nagyon rossz, és még anyja is élt. Elmúlt Azóta ó is, testvérei is felnőttek, anyja meghalt. Tizzte Dunn is halott már, és Waterék visszamentek Angliába. Minden változik. És most ő is elmegy Innen, mint a többiek, elhagyja az otthont.

Otthon! Körülnézett a szobában. Szemügyre vette az ismerős tárgyakat, amelyeket hosszú évek óta hetente leporol, és tűnődik közben, honnan az ördögből jön ez a sok por. Talán sosem fogja még egyszer viszontlátni ezeket az ismerős tárgyakat, pedig még csak nem is álmodta, hogy valaha is megválik tőlük. És a hosszú évek során mégsem tudta meg annak a papnak a nevét, akinek sárguló fényképe ott függött a törött harmonium fölött a falon, a színes nyomású fogadalmak mellett, amelyeket Alaccque boldog Mária Margitnak tettek valamikor. A pap apjának volt valaha Iskolatársa. Ha látogatónak mutatta a fényképet, ilyen magyarázattal nyújtotta át;

— jelenleg Melbourne-ben van.

Belenyugodott, hogy elmegy, elhagyja

otthonát. Jól teszi vajon? Megpróbálta minden oldalról mérlegelni a kérdést. Otthon, akárhogy is, tető van a feje fölött, és van mit ennie: körülötte azok, akiket életében maga körül tudott. Persze, keményen kellett dolgoznia a ház körül és az üzletben Is. Mit szólnak az áruházban, ha megtudják, hogy megszökött egy fiúval? Bolond volt, mondják talán, és helyét hirdetés útján betöltik. Gavon kisasszony boldog lesz. Gavon kisasszony mindig szűrt rajta egyet, ha csak tudott, különösképp mások előtt.

— Hill kisasszony, nem látja, hogy magára várnak a hölgyek?

— Vidámabban, Hill kisasszony, kérem.

Az biztos, hogy nem sok könnye fog kihullani az áruház után.

0] otthonában, a távoli, Ismeretlen országban majd másként lesz. Férjhez megy — ó, Eveline. Tisztelettel bánnak vele az emberek. Nem úgy, mint régen az anyjával. Néha még most is megijedt attól, hogy az apja gorombáskodni talál vele, bár már betöltötte a tizenkilencet. A remegést és a szívdobogást is ettől kapta. Amikor idősebbek lettek, apja sohasem bántotta, mint Ernestet és Harryt, mert ö lány volt, de később fenyegetőzni kezdett, és azt mondogatta, hogy amit érte tett, azt csupán halott anyja kedvéért tette. És most nincs senki oltalmazója. Ernest halott, és Harry, aki templomdíszítésben utazik, alig van otthon, járja az országot. Aztán meg a szombat esti egyhangú cívódások a pénzért, mondhatatlanul megviselték. Mindig hazaadta egész fizetését, hét shillinget, de ap/

Jától keserves volt pénzt kicsikarni. Hogy elherdálja a pénzt, hogy nem tud beosztással élni, hogy esze ágában sincs keservesen keresett pénzét azért odaadni, hogy ö kiszórja az ablakon, hajtogatta egyre, és még mást is, mert szombat esténként nagyon gonoszul bánt vele. A végén aztán mégis oda szokta adni a pénzt, de megkérdi, vajon nincs-e szándékában megvásárolni a vasárnapi ebédhez valót. Akkor rohanni kell, ahogy csak bír, hogy be tudjon vásárolni. Fekete börtárcáját szorosan ökcsúcsos sapkája tarkójára lökve, haja bronzarcába hullott. Aztán összeismerkedtek. Az áruház ©lőtt szokta várni minden este. és hazakísérte. Megnézték együtt a „Cigány- lány‘‘-t, és ő mámorosán ült Frank mellett a színház eddig ismeretlen részén. Frank borzasztóan szerette a zenét, és valami kicsit énekelni is tudott. Mindenki tudta már, hogy Frank udvarol neki, és amikor azt a nótát énekelte, amelyben a lány egy tengerészt szeret, Evelin© mindig jóleső zavart érzett. Frank tréfából Poppensnak hív]ames Joyce

EVELIN E

lébe szorítja, úgy könyököl utat magának a tömegben, és későn ér haza, életemmel megrakodva. Keményen kell dolgoznia, hogy a házal rendben tudja tartani, hogy a két gyerek, aki a gondjaira maradt, idejében iskolába menjen és idejében étkezzen. Nehéz munka volt — de most, hogy válni készül tőle, majdnem vonzónak találta.

Űj életet kezd majd Frankkal. Frank nagyon kedves, férfias, nyíltszívű. Elmegy majd vele az éjszakai hajón, felesége lesz, együtt fognak élni Buenos Airesben, a férfi otthonában, amely őrá vár. Milyen jól emlékezett első találkozásukra! Frank egy főutcát házban bérelt lakást, ö is gyakran ellátogatott oda. mintha csak egy két héttel ezelőtt lett volna. Frank a kapuban állt.

ta. Először csak izgalmas volt, hogy van egy fiúja, de aztán megszerette. Messzi országokról tudott meséket. Mint hajóinas kezdte, havi egy fontért, az Allan Társaság egyik hajóján, amely Kanadába járt. Elmondta, neki a hajók neveit, amalyeken -szolgált, és különböző beosztásait. Atható- zott a Magellán-szoroson, és szörnyű történeteket mesélt a patagónokról. Végül. Buenos Airesben telepedett meg, mondta, és most átruccant az óhazába, egy kis szabadságra. Természetesen apa rájött a dologra, és megtiltotta, hogy szóba álljon vele.

#

— Ismerem én ezeket a tengeri patká^ nyokat — mondotta.

Egyik nap apa összeveszett Frankkal, és ezután titokban kellett találkoznlok.

Sűrűsödött az utcán az este. Az ölében tartott két levél fehér foltja elmosódott. •Az egyik Harrynak szólt, a másik apjának. Ernest volt a kedvence, de Harryt Is szerette. Észrevette, mennyire megöregedett apja az utóbbi Időben, biztosan hiányozni fog majd neki. Néha nagyon kedves tud lenni. Nem is olyan régen, amikor egy napra ágyban kellett maradnia, apja telojvasott egy rémregényt, és pirítóst is csinált neki a tűzhelyen. Máskor meg, amikor még anyja is élt, mindnyájan kirándultak a Hill of Hawth-ra. Eszébe jutott, hogy apa fölvette anya kalapját, hogy a gyerekeket megnevettesse.

Már nem futotta volna idejéből, de fejét a függönyre hajtva továbbye is ott ült az ablaknál, és beszívta a poros kreton illatát. Messze, lenn az utcán, verkli szólt. Kü- Ionos, hogy eljön az éjszaka is, amikor em-' lékeznie kell majd anyjának tett ígéretére, hogy rendben fogja tartani a házat, amíg erejéből futja. Anyja utolsó éjszakája jutott eszébe, ismét a szűk, sötét szobában volt, és aztán a szomorú olasz dallam szűrődött be. A verklist elküldték, és adtak neki hat pennyt. Emlékezett apjára, hogy merev léptekkel visszajött a betegszobába, és így szólt:

— Átkozott olaszoki Hova el nem jönneki

Elmerengett anyja életének szánalmas képein, és rátelepedett a végső tébolyban záruló elnyűtt önfeláldozások bűvölete. Megremegett, és újra hallotta halott anyja hangját, amint tébolyult kitartással mondo- galja szüntelen:

— Derevaun SzeraunI Derevaun SzeraunI

Hirtelen rátört a rémület. Talpra ugrott.

Menekülnil Menekülni kell! Frank talán megmentheti. Életet kap tőle, szerelmet Is talán. Élni akar. Miért legyen boldogtalan? Joga van a boldogsághoz. Frank a karjaiba fogja majd, szorosan a karjaiba. Meg fogja menteni.

A North Wall-i hajóállomáson ácsorogtak a hullámzó tömegben. Frank fogta a karját, és ö tudta, hogy hozzá beszél, újra meg újra mond valamit az átkelésről. Az állomás tele volt barna poggyászos katonákkal. A váróterem tárt altaján át szemébe villant a hajó fekete tömege, amint kivilágított ablakaival a rakpart mellett tornyosult. Nem válaszolt. Érezte, hogy arca sápadt, hideg, és Istenhez imádkozott: vezesse ki nyomorúsága útvesztőiből, mutassa meg neki, ml a kötelessége. A haló hosszú, bánatos füttyöt fújt a ködbe. Ha elmegy, holnap már a tengeren lesz Frankkal, Buenos Aires felé hajózik. Jegyük már megvan. Visszaléphet azok után, amit a férfi érte tett? Nyomorúságában egész teste é- raelygett, ajka néma, forró imában remegett.

A csengő hangja szívébe jajdult. Érezte, hogy Frank megragadja a kezét.

— Gyere!

A világ minden tengere ostromolta azt a talpalatnyi helyet, ahol állt. Frank egyenest neklviszl a mélynek. Belefojtia. Mindkét kezével megragacjta, a vaskorlátot.

— Gyere!

Nem! Nem! Nemi Lehetetlen. Keze őrülten szorította a korlátot. A tengerek közt vergődő sikolya szállt.

— Evelinel Evvyl

Frank a korlát mögé sodródott és szó- longatta. Rákiáltottak, hogy menjen tovább, de ö csak hívta, egyre hívta. Eveline feléje fordította fehér arcát, megadön, mint e.gv tehetetlen állat. Szemében jele se villant szerelemnek, búcsúnak, felismerésnek.

Papp Zoltán tordltáM

A

«zokásunkhoz' híven minden év végén — az olvasók szavazatai alapján — összeállítjuk az év slágerlistáját. Néhány héttel ezelőtt felhívtuk olvasóink figyelmét, hop'- szavazzanak az általuk legjobbnak tartott énekesre, együttesre, az év slágerére, legjobb lemezére, felfedezettjére és kudarcára. Mint minden évben, most is több száz szavazat érkezett szerkesztőségünkbe, amelyeket összegezve a következő eredmény alakult ki;

Az év legsikeresebb énekese HAZAI ELÚAOÖK:

1. Peter Nagy

2. Miroslav Zbirka

3. Marika Gombitová

4. Michal David

5. Dalibor Janda

magyarországi ELOAOÚK:

1. Szikéra Róbert

2. Demjén Ferenc

3. Komár László

4. Katona Klári

5. Szűcs jndit

KÜLFÖLDI ELŐADOK:

1. Faico

2. Madonna

3. Sandra

4. David Bowie

5. Rod Stewart

Az év együttese HAZAI ZENEKAROK;

1. Elán

2. Midi

3. Olympic

4. Citron

5. Modus

MAGYARORSZÁGI ZENEKAROK:

1. Dolly Roll

2. KFT

3. Első Emelet

4. Modern Hungária

5. Napóleon BLD

KÜLFÖLDI ZENEKAROK:

1. A-HA

2. Modern Talking

3. Depeche Mode

4. Skorpions

5. Bad Boys Blue

Az év slágere •

HAZAI DALOK:

1. Peter Nagy: Láska je tu s nami

2. Elán: Klasika

3. Marika Gombitová: Chlapcl v pasci

4. Dalibor janda: Ohsfi, voda, vitr

5. Midi; Mám tisic mesiacov

MAGYARORSZAGI DALOK:

1. Demjén Ferenc; Szerelem első vérig

2. Varga Miklós: Európa

3. V’Moto-Rock: Fekszem az ágyon

4. Pataki — D. Nagy: Gyere, örült

5. Komár László: Lola

KÜLFÖLDI DALOK:

1. C. C. Catch: összetört szívek szállodája

2. Alpbaville: Táncol] velem

3. Rod Stewart: A szívem minden dobbanása

4. A-HA: Vadászat Tent és fent

5. Bronski Beat: Gyerünk, gyerünk

Az év legjobb nagylemeze

Ebben a kategóriában az összegezés szinte lehetetlenné vált, mivel több mint ötven

I

nagylemezt jelöltetek, másrészt a megnevezett albumok közül jó néhány még az' elmúlt évben került a hanglemezboltokba. Ennek ellenére a legtöbb szavazat az Elán-, az R-Go- és a Madonna-albumra érkezett.

AZ ÉV FGLFEDEZETTjÉNEK a Napóleon BLD-t, a Midit és a C. C. Catch-ot tartják olvasóink.

! Meglepetésként hat az év bukására ér- ! kezetf szavazatok száma. A legtöbben az Elán együttest (?1), a Doiiy Rollt és Cyndi . Laupert tartották az év bukásának.

Ez az 1986-os esztendő slágerlistájának összegezése. Természetesen előfordulhat, hogy ez ellentétbeú áll néhány olvasónk nézetével. Kíváncsian várjuk véleményeteket, Illetve az általatok legjobbnak tartott listát. Szeretnénk, ha egyúttal rövid magyarázattal és indokolással is alátámasztanátok véleményeteket. S mivel véget ért az 1986-os esztendő, reméljük, állandó olvasóink közül többen elküldik szerkesztőségünkbe lapunk slágerlistájának összege- "zését. Ennek közlésére januárban kerül sor.

Az év slágerlistájának- beküldői közül sorsolással egy-egy posztert nyert: Kacz- man László étúrovöl, Horváth Andrea illésházi (Novy Zlvot-Eliáéovce), Nagy Klaudia zselízi fZellezovcel, Szalay István sládkovi- őovői és Bálint Ildikó bélyi (Blef) olvasónk.

Boldog új évet kíván, és továbbra is várja szavazatáitpkat, popcserebere-ajánlatalto- kát és a popzenével kapcsolatos kérdései-' teket:

papp Sándor

laiifWiiiTi