Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1986-07-15 / 28. szám
Új1f)uság9 kilencedik oldal - kilencedik oldal - kilencedik dl Találkozás a szereppel Mina: Petrécs Anna Mondani vagy megmutatni? Ez a dilemma a ma színházában egyre Inkább az utóbbi tele hajlik. A verba- litásra épülő gondolatközlés a beto- gadö részéről is sokkal fokozottabb odafigyelést, koncentrációt igényel, hiszen a képi információ — ha az elég tisztán egyértelmű és világos — sokkal egyszerűbben és ráadásul „élvezetesebben“ jut el a befogadóhoz. Bonyolult metafora-rendszereket, áttételeket tudunk így közölni anélkül, hogy a nézőknek a „szavak áttételes jelentésén kellene törnie a fejét“. Az utóbbi időben a Magyar Területi Színház tett hasonló „kísérleteket“ s néha egészen jó eredménnyel. Gondoljunk csak Ivan Bukovéan Mielőtt a kakas megszólal című drámájának előadására, amely Miro Pro- cházka rendezői megfogalmazásában színházunk utóbbi éveinek legjobb e- lőadásává kerekedett. Ebben az előadásban Petrécs Anna játszotta Mondok Marika szerepét. Alakítása belső Indítékokból építkezett. Az utóbbi é- vekben Petrécs Anna másik nagy közönségsikert — és szakmai elismerést — arató alakítása Ruzante Csa- podár madárka című komédiájának Betía szerepében sikerült. Az előadást Illés István, a Győri Kisfaludy Színház főrendezője vitte színpadra Kassán (KoSicej. Petrécs Anna komédiá- zó kedve, vaskos humorral fűszerezett bája remek Metlát varázsolt a közönség elé a rendezöileg jól megkomponált, feszes komédiában. őszintén szólva gyanakodva vártam; Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című zenés vígjátékénak Mina szerepében hogyan sikerül majd átalakulnia az energikus, fiatalos színésznőnek réveteg és süket öreglánnyá. Merész rendezői „húzásnak“ tűnt. S az eredmény: Petrécs Anna pályafutásának egyik legszebb, legegységesebb és legraagával- ragadóbb alakítását láthatja a közönség. Színpadi jelenléte, apró gesztusai, kezének réveteg játéka, apró biccentései, kitartott (és „hiábavaló“] figyelései olyan atmoszférát teremtenek a színpadon, hogy azok a jelenetek, amelyeken színen van, külön Lőrincz Margit és Petrécs Anna hangsúlyt nyernek. Ez a . Mina egy maga-teremtette külön világban éli a maga belül kiteljesedett, magára szabott életét. Csodálatos, ahogy egyszer csak rádöbbenünk: cseppet sem szenved attól, hogy süket- A környező világra a maga világképébe, pillanatnyi állapotában illő módon reagál. Az ö gondjai mások, mint a racionális világ gondjai. Külön érdem, hogy ez a Mina nem sajnálatra méltóan nevetséges figura lett, hanem az együtt érzés szimpátiáját kiváltó kedves kis törékeny jelenség. Sápadt és törékeny, majdnem éteri jelenség. A kemény és határozott Zsani (Ferenczy Anna érdemes művész) és a jószívű, házias Pepi (Lőrincz Margit) mellett az emlékezetes „trió“ Petrécs Anna alakításával vált az előadás legjobb részévé. Ez a lény Is igazolni látszik, milyen színészi „tartalékai“ vannak ennék a társulatnak. S az is, hogy kö^ zépszerű szövegekből csak nagyon határozott rendezői elképzelés alapján jönnek létre jó alakítások, mert az sem titok, hogy Móricz e darabjának legszellemesebb dialógusai éppen a három öreglány jeleneteiben kerekedtek ki. Valamennyi színházlátogató nevében köszönjük ezt az alakítást, a- mely bizonyíték és reméljük, biztosíték is lesz az elkövetkezendő évadokban ... Kis Péntek József „Mindennek megvan a maga helye. A sötétben is megtalálok mindent. Tudom hol ''a fogkefe, egy tapintással elérem a fogason lógó nadrágomat, ez meg itt a feleségem holmija. Én sohasem esek pánikba, ha kikapcsolják a villanyt“ — hangoztatta . széltében-hosszában Vendo, a rendszerető hentes. Nála pontos ütemben zajlott minden, a munka, a kultúra, a magánélet ... Vasárnaponként feleségével. Jolikával kivonultak szórakozni. Az asszony kezébe nyomott egy tízest, és azt mondta: „Ezt pedig oszd be.“ De ugyanígy dekázta az érzelmeit is. Amióta szíve választottja lett Jolika, azóta egy és ugyanaz a hely illeti meg az asszonyt. Negyedévenként egyszer Jolika parancsba kapta, hogy most aztán húzza ki magát, mert táncolni mennek. A bárban, amikor már emelkedett hangulat uralkodott, Vendo odaszólt a zenekarnak, most pedig húzzátok azt, hogy... „Nyitva a szerelem kapuja, szárnyak nélkül Is bejutsz oda“ — és ropta, lejtette a táncot asszonykájával, közben mélyen bele-belenézett a szemébe, és az is viszonozta szerelmesen pillantása- ! it. Ma már nem szokás így szeretni egymást. Irigylésreméltó, kiegyensúlyozott volt a házasságuk. Az volt csupán a baj, hogy Vendo túl következetesen ragaszkodott az elveihez. Az utcán haladókat, mint ismeretes, sok minden csábítja. Vendo sem tudott szabadulni e csábításoktól, de valamiben azért különbözött embertársaitól: öt nem vakította el a talmi csillogás, vágyai mindig Is magasabb régiókban csapongtak. Jártában-keltében egyre tolakodóbban tűnt fe! előtte ez a felirat; állami takarékpénztár. Akinek pénze van, hozza Ide. itt a pénz jó helyen lesz. Ezt a bölcsességet vallották mások is, nemcsak Vendo, mert jöttek mentek az emberek, nagyobb volt itt a forgalom, mint a vásáron. Ezt a forgatagot nézve Vendo arra gondolt, nem is lenne oktalanság, havonta egyszer betérni ide, és találkozni a A rendszerető hentes hozzá hasonló elveket valló, következetes emberekkel. Ráadásul ezeknek a látogatásoknak érzelmi indítéka is lenne. Asszonykáját ma már nemigen hatja meg egy csokor virág, de ha a szekrényben az ágyhuzatok alá rejtene egy „jolika“ jeligére kiállított takarékkönyvet, biztosan megdobogtatná a szívét. Odahaza aztán alaposan meghány- ta-vetette a tervet a feleségével, aki engedelmes teremtés lévén, rögtön beleegyezett. Később azonban Vendóban mocorogni kezdett a kisördög, és így morfondírozott: „Miért csak én? Ha egyszer egyenjogúság van, legyen nagyvonalú az asszony is. Ha én takarékkönyvet nyitottam Jolika jeligére, viszonozza ö is egy Vendel •jeligére szóló takarékbetéttel.“ Ezt a nézetét közvetlen azelőtt hozta neje tudomására, hogy azt a bizonyos dalt eljátszatta volna a zenekarral. Jolika beleegyezően bólintott. Mindketten a húskombinátban dolgoztak. A legközelebbi fizetésnapon háromszobás lakásukban összeült a kéttagú kupaktanács. s rájöttek, hogy a bevételek és kiadások egyenlege annvira egyforma, hogy másnap nincs mit kéz a kézben a takarékba vinni. Szerelmüket azonban mindenáron ki akarták egymás Iránt mutatni, ezért lopni kezdtek, ahol értek. Az ellopott húst Vendo tovább adta egy pincérnek, akitől pedig a szajré egy szakácshoz vándorolt. Ezzel az akcióval egész sor papírmunkától kímélték meg a vendéglátóipart, ráadásul nem volt szükség szállítókocsira, sofőrre ... Vendo elégedett volt. Jolika úgyszintén, de ugyanezt elmondhatjuk a szakácsról és a pincérről is. A konyha főnökét időnként figyelmeztették ugyan az illetékesek, hogy rosszul áll a terv teljesítésével. Vendo ezt hallva ravaszul megjegyezte: „Hát Igán, iparkodni kell, egyébként nem megy.“ Ebül szerzett jószág, ebül vész el, a könnyen jött pénznek gyorsan lába kel. Vendo bár elvitte a takarékba, de egyszeriben a tejéhez kapott: „Én vásárra viszem a bőrömet, reszkírozok, rakosgatom Jolikának a pénzt, hogy legyen mihez nyúlnia, ha valami történik velem, de ki tartozik felelősséggel, aki berakta a pénzt. Vendo, te hentes vagy, és nem marha!“ Nem sokkal utána egy borozóban olyan dárldót csapott, hogy beleremegtek a falak, húzatta magának kedvenc nótáit. Jolika közben látni akarta, ki tudja hányadszor már, a takarékkönyvét, de hiába kereste a szekrényben. Ha nincs, úgy is jó, gondolta, és egy másik borozóban szintén volt ihaj- tyuhaj. Amikor kitombolták magukat, higgadtan megfogadták, hogy újra kéz a kézben fognak a takarékpénztárba járni. De aztán valahogy nem és nem sikerült, Vendo nógatta az asszonyát. Jolika meg a férjét biztatta szüntelen, aminek az lett az eredménye, hogy megint összevesztek, és ment mindegyik a maga útján, pontosabban szólva a maga borozójába. Egyébként, ha úgy vesszük, minden a legnagyobb rendben volt. A szerelem kapuja bár nem volt már nyitva, helyette azonban kitárult a rendőrség ajtaja, és szárnyak se kellettek ahhoz, hogy a bíróság elé jussanak. Igazságos büntetést kaptak; mindketten három évet. A közvetítők sem úszták meg szárazon. A FILM FOROG TOVÁBB... Ahány sikeres pályafutás, annyi féle történet. Nincs recept. A sikert elérni nem könnyű feladat. S akik feljutottak a csúcsra, van mit tenniük. hogy ne zuhanjanak a mélybe. Az Első Emelet túl van már két nagylemezen. Bemutatkozó albumuk százharmincezer példányban kelt el, a másodikból is több mint százezren vásároltak. Tulajdonképpen nem is ez a név Illik leginkább hozzájuk. Az „Emelet“ rendben is lenne, csak az „Elsőt“ kellene kicserélni, mondjuk az „ötödikre“, „hatodikra“- Felmerül hát a kérdés: Lesz-e emeletráépítés? Nézzük, hogy alakult az együttes pályafutása: 1982-ben a Solaris és a Lobogó együttes tagjaiból verbuválódtak. A következő évben felléptek a Tessék választanin, majd megjelent első kislemezük, ezt követte egy NDK- turné. Elnyerték az év együttese címet is. Mi a siker titka? Talán az, hogy zenéjükkel egy hézagot töltöttek be a magyarországi rockzenében, A mai tinédzserek fiatalokat szeretnek látni a színpadon, akik olyan zenét produkálnak, amely nem csak dalszövegeiben, de stílusban is ehhez a korosztályhoz szól. Ml tagadás a krÍJ tikosok sokszor támadják a dalszö-i vegeket. Az együttes tagjai viszont előtérbe helyezik a vidámságot és fő tevékenységüknek a szórakoztatást te-i kintlk. Legújabb albumukat sem értéj kelte jól a kritika. Kifogásolják töb-i ben, hogy nagyon sok ötlet és meg-* oldás már megjelent más együttesek lemezein. Valóban jónéhány kölcsön-' kért gondolat szerepel a lemezen, da ennek ellenére sok sláger is befutott már erről az albumról. Az együttes vezetője Ter.eh István állítása szerint elszakadtak a hagyományos rock. illetve pop stílustól. Az ö muzsikájuk több tekintetben is újszerűnek tűnik, annak ellenére is, hogy egy-egy fordulat, egy-egy effektus nagyon ismerős, hallottuk mái máshol is. Az átszüremlések viszont néha elkerülhetetlenek. Tudat alatti folyamat is lehet a legtöbb esetben nem az adott fordulatot veszik át, inkább csak az íz, a hangulat ismer-“ hető föl náluk. Egyébként több zenekar ebben a cipőben jár. Ettől per-“ sze, még lehet egyéni a muzsikája. Sítalpon, magányosan az £szaki-sarkra Dr. Jean-Louls Etienne toulouse-1 orvos március 9-én a Ward Hunt szigetről sítalpon, egymagában elindult az Északi-sark felé. Hatvanhárom nap múltán, május 11-én, miután 750 kilométeres utat hagyott maga mögött, elérte célját. Útján köddel, szélviharral és mínusz 52 Cel.sius-fokot is elérő hideggel kellett megbirkóznia. Az Északi-sarkot elérve még három napot kellett várnia arra, amíg egy repülőgép érte mehetett, s visszaszállíthatta öt Kanadába. Mesterséges szív -^átmeneti időre Európában az első sikeres mesterséges szív-beültetést ez év márciusában hajtották végre egy salzburgi kórházban, ahol is egy 26 éves asz- szony aortabillentyűje elzáródéban volt. Életmentő beavatkozásként beültették a mellkasába azt a Felix Unger professzor által tizenkét évi munkával kifejlesztett poliuretán mflszí- vet, amelyet eddig csak borjún próbáltak ki. Ellentétben az USA-ban beültetett négy mesterséges szívvel emezt csak áthidaló megoldásként működtették, addig, amíg megfelelő emberi donortól származó szív nem állt rendelkezésre. Az átmeneti mesterséges szív jól működött, s a beteg nagyon jó állapotban volt, amikor két nap múlva a műszfvet emberi donortól származó szívvel váltották fel. Sajnos, a fiatalasszonynak a szervezete,' amely d műszívvel jól működött, az emberi szívet nem fogadta magába, s így az életét végül mégsem sikerült meg-“ menteni. Unger profresszor kijelentette, hogy műszívét egyelőre nem szánja másnak, mint átmeneti segítségnek. Kőzetek önfyyull adásakor keletkezik a szrebrodolszkit Az SZTA Uráli Tudományos Kutatóközpontjának két munkatársa új ásványt fedezett föl, s azt a neves ukrán ásványtudós Szrebrodolszkl) tiszteletére szrebrodolszkitnek nevezte el. Ez az ásvány az oxidokhoz tartozik, a képlete Ca2Fe20s. Keletkezésének körülményeit vizs-> gálva kiderítették, hogy a bányák széntartalmú kőzeteinek öngyulladásakor a szerves anyagban gyakori megkövesedett fa szintén fölhevül, sajátos „dió“-vá alakul át. E „dió“ héja általában 2—3 cm vastag, s világosszürke vagy rózsaszínes szürke színű, finom szemcséjű anhtdrltből áll. A ..dióbél“ anyaga pedig port- landitból és karbonátokból álló világosszürke vagv fehér tömeg. Ebben a földszerű, laza tömegben nagyszámú, helyenként felszaporodó és vékony rétegecskéket alkotó fekete szemcsék találhatók. Ezek a kövült fa egyik alkotórészének, az ankerit zárványainak föihevülésével létrejött szrebrodolszkit ásványok. A szovjet kutatók megállapították, hogy az ásvány szemcséi 0.1 mm-nél kisebbek, színük fekete, felületük csillogva szikrázik. Lézeres színképelemzéssel az új ásványban titánt és berllllumot is kimutattak. aaífi- kilencedik oldal - kilencedik oldal - kilence
