Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1986-12-30 / 52. szám

új ifjúság 8 / K ezdjük a bemutatást Valerlj Lenntyev énekessel. 1985 ben egyszerre jelent meg három nagylemeze a Szovjet- untéban, így érthető, hogy nagy érdeklő­dést keltett a zenekedvelők körében. Az énekes húsz évvel ezelőtt végezte el a kö­zépiskolát, s gondolta, hogy beiratkozik a moszkvai színlakadéraiára. de nem sike­rült bejutnia, ezért mint segédmunkás ke­reste a kenyerét. Majd esti iskolában kez­dett tanulni bányászatot, és hamarosan Vorkutában a bányaüzem művelődési ott­honéban helyezkedett el. Ekkor döntötte el, ha teheti, megpróbálkozik az énekléssel. 1971-ben egy fesztiválon a legjobb tizenöt előadó közé került, így Moszkvában is fel­léphetett. Egy év alatt egy egész estét be­töltő programot állított össze. Igyekezett önálló számokat komponálni, s nagyon A szovjet rock körképe ügyelt arra, hogy sajátos hangzást teremt­sen. 1979-ben találkozott David Tuhmannal, aki főleg komponálással foglalkozott, s ezentúl ö Irányította Leontyev pályáját. Az ő me­nedzselésével az énekes bekerült a rádióba, és a televízió is készített vele néhány fel­vételt. Valerlj Leontyev jelenleg még Lenln- grádban a művészeti főiskolán tanul, s dol­gozik diplomamunkáján, témája egy zenés játék megkomponálása lesz. Az utóbbi Időben divattá vált, hogy egy- egy neves színész könnyűzenei hanglemezt készít. Nincs ez másképp a Szovjetunióban sem, hiszen Ludmilla Gurcsenkova, Tatyjana Dogileva, Alekszandr Abdulov vagy Mihail Bojarszklj is készítétt szólóalbumot. Bojar- szklj szerzeményei iránt Igencsak megnőtt az érdeklődés, a szovjet szerkesztőségek naponta több tucat levelet kapnak, ame­lyekben az énekes színészről érdeklődnek. Az énekes családjával Lenlngrádban él, s az egyik legnépszerűbb filmszínész. Már gyermekkorában kapcsolatba került a film­mel, amikor az alapiskolába, ahol tanult filmesek érkeztek. Első nagy szerepét a „Hidak“ című sorozatban kapta, de legszí­vesebben az „Idősebb fiú“ című televíziós sorozatra emlékszik vissza. Több zenés filmet forgatott a közelmúlt­ban, az egyikben Szófia Rotaruval. a szov­jet popzene népszerű énekesnőjével ját­szotta -a főszerepet, a színpadon viszont főleg Álla Pugacsova a partnere. Vélemé­nye szerint öröm együtt dolgozni mindkét énekesnővel. Nemrég tért haza kubai vendégszereplé­séről a moszkvai Grenada együttes, mely­nek egyik központi alakja Tatyjana Vla- gyimirszkaja (képünkön]. Műfajukra a la­tin-amerikai folk jellemző, ezért egyik ka­tegóriába sem sorolhatjuk zenet világukat. Havannában és több kubai nagyvárosban adták nagy sikerrel koncertet. Egyik leg­népszerűbb daluk címe „Gyertek hozzánk a fesztiválra“, amely a moszkvai VIT alkal­mából készült, és még ma is rendkívül nagy népszerűségnek örvend. A közelmúltban szovjet popmüvészek ösz- szefogtak, és nagyszabású koncertet szer­veztek a csernobili baleset károsultjainak megsegítésére. Az ötlet Álla Pugacsovától származik, akt jelenleg a legelismertebb szovjet popénekes. Az énekesnőt, azt hi­szem, nem kell bemutatnunk, hiszen hazánk­ban már többször vendégszerepeit. Fellépett a Bratlslaval Lírán, az ország nagyobb vá­rosainak művelődési házában Is tapsolhat­tunk művészetének. Álla rendkívül tiszteli a közönséget, de nem szereti, ha műsor közben tapsolnak, mert ez zavarja az elő­adásban. GAY BOYS A bratlslaval Duna utcai gimnázium­ban alakult már egy. ma országos hírű, együttes,- a Gravis. A mostani diákok között Is akadt négy olyan zeneszerető fiú, akik elhatározták, hogy zenekart alakítanak. A GAY BOYS a legutóbbi diákbálon az iskola diákságának is be­mutatkoztak, nagy sikerrel. Palásti Csabát, az együttes egyik tag­ját faggattam munkájukróll — Mit jelent nevetek, a GAY BOYS? — Magyarra lefordítva: vidám fiúk. — Kik ezek a vidám fiúk? — Balkó Sándor (basszusgitár), Sá­rai Pál (billentyű ének], Simek Péter (dob) és én (gitár). — Milyen számokat Játszotok a leg­gyakrabban? — Elsősorban saját szerzeményein­Sokszor vendégszerepei Franciaország nagyvárosaiban, s ha a párizsi Olympia szín­padán tervez bemutatót, a jegyek már hó­napokkal előtte elfogynak. Egyébként Fran­ciaországban nagylemezét Is megjelentet­ték, amely rövid időn belül aranylemez lett. Természetesen az otthoni közönségről sem feledkezik meg, s újabb és újabb da­lokkal rukkol elő. Több filmben is szere­pet vállalt, közülük néhányat már nálunk is sugárzott a televízió. A Szovjetunióban működik qéhány olyan együttes Is, amelyek elsősorban a régi ze­ne világát próbálják újraéleszteni, közéjük tartozik az AlekszeJ Kozlov szaxofonista ál­tal vezetett ARZENÁL együttes Is, A csapat a hetvenes évek elején tűnt fel. Egyéni hangzásvilágukat a könnyedség, az egysze­rű zenei motívumok és az igényesség jel­lemzi. A húszas-harmincas évek zenei stí­lusát próbálják feltámasztani, nem kis si­kerrel, hiszen a foxtrot, a ragtime, a char­leston, a tango mind-mind szerepel reper­toárjukon. Nagylemezeiket egy-egy zenei stílusnak szentelték, így akt a tangó hang­zásvilágát szereti, az egy egész hangleme­zen csak erre a ritmusra komponált szer­zeményeket hallgathat. A nagy választékból tehát mindenki a saját ízlésének megfelelő lemezt vásárolhatja meg. A múltidéző után érdemes visszatérni a jelen zenei hangzásvilágához, annál Is In­kább, mert olyan rockzenekarről lesz szó, amely az idén a Bratlslaval Lírán gálakon­certet adott. Csak örülhetünk, hogy végre megismerkedtünk a Szovjetunió legelső rockcsapatával, a SZTASZ NAMIN együttes­sel. A csapat 1965-ben alakult. Első nagy­lemezüket, amely a „Viráguk“ címet kap­ta, 1970-ben jelentették meg. Mint profesz- szlonálls rockegyüttes 1974-ben lett elis­mert. Példaképük a Beatles és a Rolling Stones, az ö zenei világukat próbálták utá­nozni. Ojabb albumuk 1980-ban került a boltok­ba, amely a „Napos lemez“ címet viseli, s több millió fogyott el belőle, Azóta há­rom nagylemezt készítettek, közülük leg­sikeresebb a legutolsó, amely a „Sok sze­rencsét kívánunkl“ címet kapta. Készítésé­ben több népszerű együttes, Illetve előadó, Harry Belatonte, Diana Ross és Václav Nec- káf Is részt vett. Eddig harmincmlllié da­rabot adtak el belőle. Az együttes az NSZK-ban és Magyaror­szágon képviselte a szovjet rockot, töb­bek közt Varga Miklós Európa című dalát Is átvették, az NSZK-ban pedig a televízió a szilveszteri műsorában sugározta néhány számukat. Jelenleg már tárgyalások folynak az amerikai Warner Brothers lemeztársa­sággal egy angol nyelvű albumuk kiadásá­ról. két, de Ismert előadók népszerű dalait is, egyszóval báli dalokat. _ — Hol láthatunk, hallhatunk majd benneteket legközelebb? — A szalagavatón, utána pedig talán a diákbálon. — Mik a további terveitek, együtt maradtok az érettségi után Is? — Ezt még nem tudjuk, mert mind­egyikünk máshová mégy az Iskola eH végzése után. A felszerelésünk Is elég­gé szegényes, saját hangszereinken ját­szunk. Támogatást sehonnan sem ka­punk. Próbáinkat a kollégiumban tart­juk, így csak Iskolai Idő alatt gyakorol­hatunk. Tehát az együttes Jövője még bizonytalan. Ml továbbra Is szívesen hallgatjuk őket, és reméljük, hogy gondjaik hama­rosan mégis megoldódnak. Csóka Iloiia lENUFA A Szlovák Nemzeti Színház operatár­sulatának százesztendős épületében az évad első bemutatójaként szólalt meg ismét Leos Janáőek legnépszerűbb mű- ' ve, a její pastorkyna. Illetve a Jenufa. A bécsi bemutató alkalmával ugyanis a nehezen fordítható címet a szerző jó­váhagyásával módosították a főszereplő nevére, és azóta, a hazai nyelvterületet kivéve, a világ valamennyi operaszínpa­dán ezen a címen kerül színre a mű. Janáőek (1854—1928) a cseh zeneiro­dalom hármascsillagának — Dvofák, Smetana — legifjabb tagja. Kortársa Debussynek, Kodálynak, s gyakran titu­lálják a „morva Bartók“ díszítő jelző­vel is, mely azonban csak annyiban jo­gos, hogy alkotásaiknak hajszálgyöke­rei szintén a népzenéből táplálkoznak. Alkotó periódusának kezdetén Janáőek zenéje még nagy elődeiét követi, de amikor a népdalkutatás keríti hatalmá­ba, fokozatosan bár, de stílusa gyökere­sen megváltozik. Felismerve a morva népdalban rejlő újszerűséget, dallam­gazdagságát, ritmikát, annak elemeit használja fel az alkotásaiban, s ezzel mintegy a nép lelkét és gondolatvilá­gát ülteti át szerzeményeibe. Janáőek élete legtragikusabb periódu­sában, felnőtt leányának elvesztésekor, 1890—1903 között alkotja meg a Jenu- fát, ezt az oly sok újat és szokatlant jelentő modern deklainációs operát. A kész művet a prágai Nemzeti Színház­nak ajánlja fel, de onnan „előadhatat- lan“ megjegyzéssel kapja vissza a par­titúrát. Ekkor dönt a szerényebb lehe­tőséget sejtető brnói opera mellett. A bemutatót 1904 januárjában meg Is tar­tották. s bár a közönségnél sikert ara­tott, a kritika elmarasztalta. Ezután Janáőek minden újabb próbálkozása Prága és Bécs irányába eredménytelen marad, míg végül is 1916(1]-ban meg­törik a jég, s előbb a prágai, majd a bécsi közönség is lelkesen ünnepli a művet. Ez a régen várt és megérdemeít sikeres fogadtatás új lelkesedéssel és munkakedvvel tölti el a hatvankét éves mestert, és folyamatosan alkotja meg tovább hat színpadi művét. így válik aztán Janáőek századunk legjelesebb drámai szerzőinek egyikévé. A művet — amelyet a társulat erede-* ti morva tájszólásban énekel — Ladl- slav Vychodil puritánul egyszerű, szin­te zord, de kifejező színpadán Helena Bezáková hasonló hangulatú jelmezei­ben és Emil Racko fényeffektusaival Branislav Kriska állított színpadra. Ren­dezésének fő érdeme, hogy a szokvá­nyos folklórba ágyazott falusi történet helyett a mű lélektani oldalát hangsú­lyozza, megteremtve ezzel egy modern pszihológlai dráma lehetőségét. A szín­ház szerencsésen választott, amikor a karmester és betanító feladatára a brnől Frantisek Jíleket kérte föl, aki gazdag operakarmesteri múlttal és autentikus Janáőek—hagyománnyal rendelkezik. A meggyőzően ható színpadi megfo­galmazás mellett legmélyebb benyomást Jílek karmester tolmácsolása teszi, aki­nek plasztikus zenekari hangzásában szinte izzik a mű drámai feszültsége, míg a lírai részek és a végső apoteózis — minden Janáőek—mű optimista ki­csengése — himnikus magasságokban szárnyal. A tragédiahordoző négy főszereplő — Magda Blahusiaková (Jenufa), Marta Nitranová [A templomos asszony), Fran- tiőek Livora (Laca), Jozef Kundiák (Ste- va] — problémátlan vokális teljesít­ményt nyújt. Egyetlen kifogás, hogy a főszereplőn kívül a többi három színé- szileg nem tudta meggyőzően ábrázolni az általuk alakított hősök jellemét, ami éppen Kriska koncepciójának oly lénye­ges komponense lenne. Varga József RÉSZEIRE BONTANI, MAJD ISMÉT ÖSSZERAKNI Mindig kíváncsian vártam a komáro­mi (Komárno) fényképészeti társaság kiállítását, így a huszonötödiket sem mulasztottam el megnézni. Izgatott a sok ismeretlen név, érdekes fényképész munkája. A Psenákok, Nagyok, Sidók és Szűcsök között megtalálható egy-egy cseh, bolgár, német alkotó neve, s úgy vélem a város mindig Is vonzotta az Idegeneket, a kikötő hozta, az embere­ket. És Komárom nemcsak befogadta, kötelezettséget is rótt azokra, akik ma­guk vagy őseik révén megragadtak a régi falak között. Mintha a fényképező­gép lencséje (máskor az ecset) közvetí­tésével Ismerkedtek, barátkoztak volna az ÚJ világgal, s mielőtt maguk is ész­revették, a város befogadta őket. ^ők pe­dig otthon érezték magukat. Ráadásul olyasmire irányították fi­gyelmüket, amit ml magunk esetleg nem is vettünk volna észre. Mach Ferenc például már-már mint embert fényké­pezi le, örökíti meg a roskadt nádföde- les házat. Mások szinte csodálkozva zár­ják a celluloidszalag fogságába a te­nyérhez hasonlatos síkságot. Most azonban nem voltam egészen e- légedett az ifjúsági klubban megrende­zett kiállítással. Mintha a negyedszá­zados jubileum ellenére is csak szimp­la, szokásos évi kiállításra futotta vol­na a társaság erejéből, a katalógus mintha csak önmaga karikatúrája len­ne. Ügy gondolom, hogy a negyedszá“ zados évforduló megérdemelt volna egy kis visszatekintést, mérlegvonást is. Sőt, esetleg egy jó és időt álló albumot is: az, amit elvégeztek, létrehoztak, el­értek a huszonöt év alatt, kik dolgoztak ez alatt az Idő alatt és milyen ered'* ménnyel, merre, hova tartanak? Sajnos, néhányan hiányoztak a tár“ saságból. Miért? Szűcs Jenő például, akit többen Is lencsevégre kaptak, de ő maga nem állított ki. Miért? De legnagyobb bánatomra a^ fiatalok hiányoztak! Zavart az is, hogy olyan képet Is lát­hattam például (Krűger Viktor felvéte-“ leit) amelyeket nem is olyan régen be­mutattak a klubban. Bár nagyszerű ké­pek. mégis bántó volt újra találkozni ugyanazokkal a felvételekkel. Ügy tűnt, mintha a fényképészek té­mavilága is beszűkült volna: tanya, me­nyegző, fák, egy-egy elmozduló akt. De ho.1 vannak az új témák, szokatlan vi­lágba kalauzoló felvételek?! A fényké­pezőgépnek nemcsak regisztrálni kelle­ne a valóságot, feltárni is azt, új terü­leteket keresni, új világot felfedezni, részeire bontani, majd ismét összerak­ni azt, ami körülvesz bennünket. Németh István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents