Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1986-12-16 / 50. szám
úi A vén Európa második legnagyobb folyólának, a Dunának, 2860 kilométerers út)a az NSZK- bell Fekete erdőből a Fekete-tengerig szerföiött szeszélyes, kacskartngös és glrbegörbe. Különösen az érthetetlen, hogy miután nyolc ország területét érintve a romániai Cernavoda városkánál minteg hatvan kilométerre megközelíti a tengert, hirtelen pajkosan gondol egyet, északnak fordul és méltóságteljesen hömpölyög tovább még több mint négyszáz kilométert, hogy aztán végleg belevesszen a Fekete- tenger sós vizébe. A jő öreg Duna e furcsa viselkedésén már sokan és sokat töprengtek, az egykori Török Birodalom uralkodóit pedig egyenesen bosszantotta. Allah földi helytartőinak ugyanis szerfölött nem tetszett az, hogy a Duna menti országokban, elsősorban a középkori Magyarországon rabolt- harácsolt kincsekkel és élelmiszerekkel bőségesen megrakott török hajóknak mindig fel kellett úszniuk egészen az ellenséges orosz cár orra alá, kockáztatva ezzel a rendszerint már nagyon türelmetlenül várt rakomány sértetlen megérkezését Konstan- tinápolyba. Ilyen körülmények közt fogant meg a szultánok fejében az a gondolat, hogy meg kellene rövidíteni a Dunát, és Így az orosz cárt félreállltant a játszmából. Ezt pedig egy új folyómeder kiásásával gondolták megoldhatónak, mégpedig Dobrudzsában, ahol a Duna és a Feketetenger közti távolság a legkisebb. Bizonyos, hogy történelmi jelentőségű elképzelésről, tervről volt szó, még annak ellenére Is, hogy akkor, a 17. században, az új folyómeder kiásásához végül mégsem fogtak hozzá. Aztán újabb több mint két évszázad telt el, a feudalizmust felváltotta a kapitalizmus, s a megváltozott körülmények közt ismét felmerült a régi elképzelés megvalósításának terve. Ezt akkor egy fiatal román agronó- mus. Ion lonescu vetette fel. Bár a kor kedvezett a hasonló elképzeléseknek — már napvilágot látott a Szuezl- csatorna terve Is —, az akkori elmaradott balkáni ország gazdasági erejét, lehetőségeit még messze felülmúlta a kivitelezés anyagi és műszaki alapjainak a megteremtése. Így az első részletesebb tervet a Duna megrövidítéséről csak 1922 ben közölte az Analele Dobrudzsái című Constanta! folyóirat lean Stoenescu mérnök tollából. Ezután még ma|dnem három évtizednek kellett eltelnie, hogy egy más terv alapján létrejöjjön az első Igazi próbálkozás Is a nagy mü megépítésére. A négy évig tartó munkák eredménye azonban csak egy néhány kilométeres „csatornácska“ volt. A 2. világháború által szétzilált román gazdaság számára túlságosan Is nagy feladat volt ez a vállalkozás. Az ember és a természet nagy „ütközete“ azonban közeledett, és 1975 őszén meg Is kezdődött. Egy korábbi, 1973 nyarán hozott párthatározat alapján — tehát majdnem hároméves alaA csatorna Carnavodánál ERET VAGTAK a DUNAN pos tervelőkészftés és földtani vizsgálatok után — a szocialista Románia hozzáfogott a Duna — Fekete-tenger- csatorna megépítéséhez. Az „évszázad romániai építkezése“ néhány hónap híján kilenc évig tartott, négy évvel tovább, mint tervezték. 1984. május 28-án nyitották meg, és rendkívüli emberi erőbefektetést, rengeteg gépet s műszaki berendezést Igényelt. Bukaresti hivatalos adatok szerint naponta átlagban 25—30 ezer ember dolgozott ott, akiknek a felét a Román Néphadsereg katonái tették ki. Az évek folyamán bátran szembe kellett szállni, meg kellett küzdeni a rekkenő hőséggel, a zlmankós, szeles téllel, a viharral, az esővel, hogy az ember végül is térdre kényszerítse a természetet, megvalósítsa évszázados vágyait. Volt alkalmam nyáron és télen többször Is látni a készülő csatornát, illetve találkozni építőivel. A narancs- sárga szolgálati Skoda hol térdig érő porban, hol meg ragadós, agyagos sárban, vagy éppen lucskos hóban rótta a kilométereket a földrepedés- re emlékeztető készülő csatornameder Ideiglenes útjain. A nehéz körülmények, a tengernyi gond és problémák ellenére mindenütt az építők elszántAz agigeal zsiliprendszer egy része ságát, optimizmusát tapasztaltam. Különösen elmondható ez arról a tíz kilométeres szakaszról, amely a Kommunista Ifjúsági Szövetség védnöksége alatt készült el. A romániai fiatalok ezrei fordultak ött meg, s hagytak maguk mögött becsületes munkát az építkezés ével alatt. Nem véletlen tehát, hogy a tavaly elkezdett új Bukarest — Duna-csatorna egy szakaszát Ismét rájuk bízták. Később ellátogattam a már kész, vízzel feltöltött csatornához is, amely a Duna menti Cernavoda városkánál kezdődik és Constantától délre, az Aglgea nevű falunál torkollik a tengerbe. Hossza 64,2 kilométer, szélessége 110—140 méter, az átlagos vízmélysége pedig 7,5 méter, A csatornán évente mintegy 80 millió tonna árut lehet szállítani, s maximálisan 18 000 tonna teherbírású hajók, illetve uszályok közlekedhetnek vizén. A csatorna medrében dunai édesvíz van, amelynek elfolyésát a tengerbe az agigeal zsiliprendszer akadályozza meg. A hajók kijutását a tengerre és fordítva, a csatornába két zsilipkamra teszi lehetővé. Mindegyikük 300 méter hosszú és 25 méter széles. Hasonló nagyságú zslllpgát épült Cernavodánál Is. A Duna — Fekote-tenger-csatorna fölött hét új híd ível át. Közülük műszaki megoldását tekintve az Agl- geánál épült függőhíd a legérdekesebb, amely a bratlslaval Szlovák Nemzeti Felkelés hídjára emlékeztet minket. Ez Románia egyetlen függő- hídja. Kilencven méter magas tartópilléren nyugszik. A pillér egyben kilátótoronyként Is szolgálni fog. Ott- jártamkor, sajnos, még nem üzemelt. A nemzetközi jelentőségű csatorna megnyitásával a Közép-Európából a Fekete-tengerhez vezető út mintegy 400 kilométerrel lerövidült. Az egykori szultánok, az európai dunai hajósok és nem utolsósorban a dobru- dzsal lakosok álma teljesült (a csatorna vizét ugyanis öntözésre is fogják használni), bár mindegyiküknél a cél más és más volt. A gazdasági haszon tehát többrétű. A szakemberek szerint a több mint 30 milliárd lejes [több mint kétmilliárd dollár] beruházás az évszázad végéig térül meg. Az új vízlút tulajdonosa Románia. A csatornallleték egy dollár vagy egy transzferábilis rubel tonnánként. A klkötöl berendézsek, raktárak és sgyéb létesítmények használatáért pedig még külön díjat szednek a román hatóságok. A csatorna kihasználtsága, megnyitása után két évvel, egyelőre még elég szerény. A különböző országok folyami hajói még mindig inkább a bevált, jól Ismert régi utat használják. A legtöbb folyami hajózási társaság azonban már tárgyal vagy tárgyalt a román hatóságokkal a csatorna használatának konkrét feltételeiről. Ezek eredményeként a forgalom is nöyekedőben van. Kokes János — Amennyire én tndom, 6n szeret nagy ballgatöság előtt szerepelni. Nemrégen például Leningródban, az Október-teremben négyezer ember előtt olvasta verseit. Mit jelentenek önnek az ilyen találkozások? — Nem az a fontos, bányán vannak a teremben, hanem az, hogy kik. S a leningrádl Október-teremben sok magas és érdekes kérdést tettek fel nekem. Az embereket most a társadalomban végbemenő változások érdeklik, ez foglalkoztatja őket. S megértik azt, hogy ez a változás tőlük indul ki. Körték, hogy olvassak fel legújabb verseimből, például A bürokratizmus rémét vagy a korábbiakból néhányat, A sor vagy a Siralom című verset. Valaki a teremből közbeszólt: Olvassa fel az Alom című versét az orosz erdőkról és folyókról. Az embereket nyugtalanítja sorsuk, jó lenne, ha ezek a versek már nem lennének aktuálisak. £s az Ilyen találkozások után rádöbben az ember: lehet, hogy valami fontosról nem írtál még. — Mi a véleménya a szovjet irodalom szerepéről napjainkban? — Az olvasó a maga nemében a mi nemzeti gazdaságunk. Innen a mai irodalom óriási felelőssége is; ne taszítsa az olvasót a könyvtől, ne taszítsa szürkeséggel^ hazugsággal. Nem jó az, hogy 8 problémákról, a visszaélésekről vagy például a megvesztegetések méreteiről és más hibáinkról nem Irodalmi lapokból értesül az Olvasó. De ha egy komoly író elemezné hibáink és hiányosságaink gyökereit, lehet, hogy nem virágoznánk ennyire. Az emberek maguk döntik el, hogy mire van szükségük. Azt hiszem, hogy népünk érett arra, hogy mindent lásson és olvasson. ^amifoDlosiilfl nemlitálmég..r Beszélgetés Andrej Voznyeszenszkijjel — Cikkeiben, mint például A knl-^ tára ökológiájában azt a kérdést is érintette, hogy a szovjat kultúra területén milyen hiányosságok vannak. Mi a helyzet most? — Arról írtam, hogyan pusztul híres képtárunk, a Tretyakov épülete. A hatóságok akkor nem fordítottak erre figyelmet. Most azonban már határozottan támogatják a gyűjtemény megmentését. — ün nemrégen ismét az Egyesült Államokban járt, sokszor lépett fel előadóesteken. Ml a véleménye az amerikai hallgatóságról és az amerikai irodalomról? — Az amerikai hallgatóság megvág tozott. A teremben, komoly, tudásra szomjas fiatalok. Lehet, hogy nekik lehetőségük lesz a problémák megválaszolására. Naiv dolog lenne azt hinni, hogy az amerikai ifjúság a primitív mozlhős, Rambo rajongója lenne. Különösen komoly volt a Harvard egyetem hallgatósága. Ok pontosan érzik a vers és az Idegek ritmusát és zenéjét. Átéléssel hallgatták az alábbi sorokat:. „Miért van az. hogy két nagy nemzet elhidegül egymástól, a háború fenyeget az oly gyenge oxigénernyő alatt? Az emberek közelednek, az országok pedig.. Amerika a csodálatos prózairodalom országa. Az Irodalomban érdekes fejlődés megy végbe. Nekem úgy tűnik, hogy egy sajátos folyamat tart, a tartalmas művek értelmezése demokratizálódik. Az amerikai próza „színpadra“ lép. Először a zsúfolt broad- wayi Royal Színházban tartottak szer- zőiest-sorozatokat Normann Mailer, William Styron, Saul Bellow, John Updike és Woody Allen részvételével. A sajtó mindezt példa nélkülinek nevezte. A legdrágább Jegy ezekre az estekre 250 dollárba került. A művészeti élet elitje mellett sok fiatal is bejutott. A színház előtt nagy tömeg, még jeggyel Is nehéz volt bejutni. Styron, aki a pszichológiai próza mestere, megkért engem, hogy szereplése előtt mondjak néhány szót. Így én mutattam be Styront az amerikai publikumnak. Engem pedig Tom Wolfe, az „új zsurnallzmus“ megalapítója. Azt hiszem, hogy ez érdekes kezdeményezés, jó lenne, ha mondjuk Bulat Okudzsava moszkvai estje előtt, tegyük fel Joan Baez osztaná meg gondolatait Okudzsava művészetéről. — Végül tarveiről kérdezem, milyen műveken dolgozik jelenleg? —• Oj vers- és prőzagyűjteménye- met adom le nemsokára a kiadóba. Mark Zaharov, az Ismert színházi rendező ajánlotta M, hogy színpadra állítja egyik poémámat opera formájában. Foglalkoztat az Ifjúság sorsa. A kiadóban kéziratok kallódnak a bürokrácia útvesztőiben, s ez megöli a tehetségeket, ez sok író munkáját érinti. Nehéz utat törni a szokatlan hangú írásokban. Valamit tenni kell ez ügyben. Korunkban, a változás korában szükség van a megújulásra, az irodalom megifjftására. s a fiataloknak gyorsabban kell „futniuk a kifutópályán“, s megkezdeni a repülést. —APN) PERELIK VÉGH ANTALT A büntetőeljárásból szóló törvény megfelelő rendelkezése értelmében a nyilvánosság kizárásával kezdett foglalkozni a Budai Központi Kerületi Bíróság azzal a magánvád alapján hozzá került két üggyel, amelyek mindegyikében Végh Antal író ellen — rágalmazást állítva — érkezett feljelentés: az egyik Kenyeres Imre futballedzőtől, a másik östrel- cher Emil menedzsertől. Miként az MTI tudósítójának a bíróság illetékesei elmondták; magánvádas ügyben — tehát amikor valós vagy vélt sérelme van valakinek, de csakis az ő döntésétől függ, hogy kér vagy nem kér orvoslást a törvényszéktől — az eljárás első lépésében a bíróság megkísérli kibékíteni a feleket. Amennyiben ez nem sikerül — most egyik ügyben sem sikerült —, a továbbiakban már mint magánvádló és magánvádlott jelennek meg a bíróság előtt az érdekeltek. Ilyen tárgyalás e szóban forgó ügyekben várhatóan a jövő év elején lesz a Budai Központi Kerületi Bíróságon. DEPRESSZIÓS GYEREKEK Amerikai orvosok szerint a depresszióban szenvedő szülők gyermekei maguk sem a legegészségesebbek, gyakran küszködnek szociális és egészségügyi problémákkal. Amerikában 220 depressziós szülő gyermekeit tanulmányozták, és összehasonlítva őket az érzelmileg stabil szülők gyermekeivel, megállapították, gyakran görcseik vannak és lelki betegségekben szenvednek. Lassabban fejlődnek, mint a többi gyerekek, szomorúak és kedvetlenek. EGY KIGYO miatt Pakisztánban egy kígyó miatt fegyveres összetűzés történt. Amikor egy autóbusz egy faluba ért, egyik utasa észrevette, hogy egy kobra kúszik az úton. Automata puskával felfegyverkezve kiugrott az autóbuszból és többször Is rélötf a kígyóra. A közeli házak lakói azt hitték, hogy fegyveres támadás érte őket, és agyonlőtték az utast. Ekkor társai kiugrottak az autóbuszból, és a faluban fegyveres harc alakult ki, amelynek során még egy ember vesztette éle. tót. FEJBŐL Egy kínai telefonos-klsasz- szony 15 QOO telefonszámot tud fejből. Ezt nemrég be Is mutatta egy postai szimpóziumon Beijlngben. Ott mintegy ezer kíváncsi kérdezte ki a 26 éves nőt. öt évvel ezelőtt kezdett el dől- goznl, tehát Igen rövid Idő alatt sikerült megjegyertrt ezt a rengeteg telefonszámot. NEM LEHET Az egyik egyiptomi bíróság úgy döntött, hogy nem engedélyezi a férfiak és a nők közös sírba való temetkezését, mivel ez ellentétben áll az Iszlám tanítással. Viszont ugyanakkor engedélyezi az egymás mellé való temetkezést, ha külön sírba helyezik az elhunytakat. Az ítéletben' nincsen megszabva, hogy milyen távolságra kell lennie a két sírnak egy- mástól. Hogy, hogy nem, ez a fontos „apróság“ elkerülte a bírák figyelmét. Oj veoooltas SARGASAC ELLEN Szovjet tudósok új, olcsó védőoltást készítettek a sárgaság ellen. Sikerült a hepatitisz vírusának génjeit belekeverni a feketehlmlö elleni védőoltásba. Ezt a hibrid vakcinát most mindkét betegség ellen fel fogják használni.
