Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1986-12-09 / 49. szám

új ifjúság 5 — Miért határoz úgy valaki, hogy küiföldöo foiytalja tanuimányait? Brona: Kimondottan nem terveztem, hogy mégis Így alakult, az többé- ksvésbé a véletlen műve volt. Kül- koreskedelmet szerettem volna tanul­ni, és tudomást szereztem erről a lehetőségről. Nagy szerepet Játszott persze ebben az Is, hogy Románnál nyelvtagozatos alapiskolába jártunk, meg a gimlben is több orosz- és né- metúránk volt, ezért a gyakorlatban Is próbára akartuk tenni nyelvtudá­sunkat. Roman: Úgyszintén külkereskedelmi szakra készültem, és nagy előnyt lát­tam abban Is, hogy néhány évig kül­földön élhetek. Pv'er: Véleményem szerint az em­berek többsége vaktában vág neki, és nincs is határozott elképzelésük ar­ról, hogy pontosan hová kerülnek. Cn odahaza foglalkoztam a repülés­sel, mégsem akartam katonai pályára menni. Választhattam volna a 2lll- nai Közlekedési Főiskolát vagy pedig a Cseh Műszaki Főiskolát, de tudo­mást szereztem arról, hogy Itt kivá­lóak a tanuláshoz a műszaki felté­telek. MiloS: Én is teljesen véletlenül je­lentkeztem ide. A döntésre egyetlen délutánom volt, amikor persze össze­ült a családi kupaktanács. Közgaz­daságtant szerettem volna tanulni, de a mostani szak teljesen hatalmába kerített. Ivana: Abból a huszonöt csehszlo­vák diákból, akik tudományos kommu­nizmust tanulunk Itt, nem hiszem, hogy bárkinek Is volt elképzelése ar­ról, mit is tanulunk majd. — Jóllehet többé-kevésbé a vélet­len is közrejátszott a döntésetekben, bizonyára csábitottak az előnyök és a majdani Jobb eihelyezkedési lehe­tőségek? Roman: Az első előny az, hogy nem kell felvételi vizsgát tenni abba a gimnáziumba, ahol a külföldi főisko­lákra készülő diákok az utolsó évben tanulnak. A további előny, hogy már februárban felvételi vizsgát tettünk odahaza, így társainkat megelőzve automatikusan diákjai lettünk annak a hazai főiskolának, ahol választott szakunk szerint vizsgáltunk. Miioé: A külföldi főiskolán végzett ifjú szakembereket képesítésüknek megfelelő biztos állás várja, de úgy­szintén csábított az a lehetőség, hogy utazhatok, új tájakkal, emberekkel Is­merkedhetek. Broőa: Én is álmodoztam arról, hogy világot látok, de azóta már le­mondtam ezekről az álmokról. Peter: Mint már említettük, a diá­kok többsége úgy jön ide, hogy azt se tudják, ml vár rájuk. Ez szerintem a középiskola hibája, mert nem dol­gozik kielégítően a pályaválasztási tanácsadó testület. Van egy társam, aki csak most tudta meg, hogy egész mást kell Itt tanulnia, mint amit sze­retett volna. Broha: Külföldön tanulni, minden­képpen óriási próbatétel. Nem sajná­lom, hogy így döntöttem, bér elárul­hatom, én is kerültem válságos hely­zetekbe, amikor hajszálon múlott, hogy nem szedtem a motyómat, és nem mentem haza. Roman: Én sem sajnálom, hogy Itt vagyok. Ha pedig a dolog nyelvi ol­dalát vesszük, kész haszon. Elsajátí­tok tökéletesen egy nyelvet, történe­tesen az oroszt, a többi külföldi diák­kal kommunikálva pedig kénytelen vagyok angolul, németül, franciául vagy éppen spanyolul beszélni. Állít­hatom, már csak ezért Is megéri. — Nem kellene alaposabban tájé­koztatni a küIfOIdi tanulási lehetősé­gekről? Brofta: Kellene, ami pedig a szov- jetunlóbell tanulást illeti, még inkább. Hiszen a főiskola befejezése után biz­tos munkahely vár bennünket. Ml. külkeresek kapcsolatot tartunk a kül kereskedelmi minisztérium káderosz tályával, és választhatunk, hol sze retnénk elhelyezkedni. Ha ehhez még hozzávesszük az ösztöndíjat, amely pedig szép összeg, valóban nem ér­tem azt a közönyt, amelyet némely diáktársunknál tapasztalok. Meggyő­ződésem, ha alaposabb lenne odahaza a tájékoztaiás, ezek a diákok ki sem juthatnának. Mint SZISZ-btzottságI tag, elmondhatom, gyakran kell olyan kihágások ügyében állást foglalnunk, amelyek semmiképpen sem vetnek ránk jó fényt. — Bizonyára nem könnyű elhagyni a megszokott kényelmet és otthontél távol, új környezetbe beleilleszkedni. Meddig tart ez az „átállás“? Ivana: Embere válogatja, kinél ho­gyan zajlik le az adaptálódás, de a lányoknál mindenképpen nehezebb. Érzékenyebbek vagyunk, és a legki­sebb nehézség Is megvisel bennünket. MiIo$: Elsőben minden nagyon tet­szett, naponta felfedeztem valami újat körülöttem, de aztán a romantika kezdte fényét veszíteni, és elfogott a honvágy. Csigalassúsággal teltek a napok, különösen a második évfo­lyamban tűnt elviselhetetlennek a téli szemeszter. Broőa: Én szintén átéltem ezt a válságot, de a barátaim jóvoltából MIloS: Látnod kellett volna akkor, amikor beköltöztünk. A legszüksége­sebb bútordarabokon kívül más Itt nem volt, a többit mindent magunk csináltunk, magunk vásároltunk. Broha: Szerintem Igen fontos a meghitt, otthonias környezet. Senki sem áldoz diáktársaink közül annyit környezetére, mint ml. Vásároltunk többek között hűtőszekrényt, mert az Itt nélkülözhetetlen, továbbá termé­szetesen mlnitévét és egyéb haszná­lati tárgyakat, kiegészítőket. — Hogyan fest itt a diékok élete? Broha: Ami gondot okoz, az az, hogy nincs menza. Napközben valamit vásárolunk magunknak a büfékben, a főétkezés pedig estére marad. Ml ma­MILYEN DIAKNAK LENNI KÜLFÖLDÖN? Ot csehszlovák fiatal, a kijevi Állami Egyetem diákjai. Ivana: ötödéves, tudományos kommunizmust tanul. Férjnél van, odahaza várja őt a férje és hároméves kislányuk. Peter; ötödéves, a Sze- mélyszállftási Repüléstechnikai Intézet diákja. Miloá, Roman és Bro- öa a Nemzetközi Kereskedelmi Kapcsolatok Karán tanulnak, mind­hárman harmadikosok. kilábaltam belőle. Egyébként a kol­lektíva összetartó ereje itt sokkal na­gyobb mim odahaza. Meg aztán itt nincs Idő sokat lelkizni, mert sürget a kötelesség. Nekem személyesen jót tesz a szisz-munka, amely ráadásul érdekes Is. És rengeteg a sportolási lehetőség. Emlékszem, amikor Ideke­rültünk, mennyire csodáltuk Román­nál az ötödikeseket. Ha kellett, rá­hajtottak a tanulásban, amikor meg diákcslnyröl volt szó, olyanok voltak, mint a rakoncátlan gyerekek. Megta­nultuk tőlük, hogyan kell Itt élni. ők voltak azok, akik erőt öntöttek be­lénk. Roman; Mindezekhez a problémák­hoz társult még egy, mégpedig az, hogy Itt a tanítási nyelv az orosz. — Jó, hogy említed, mert odahaza úgy tudják, hogy ti itt csehül tanul­tok. Roman; Ml is azt hittük, bár azzal számoltunk, hogy az orosz nyelv Is­merete nélkül nemigen érvényesü­lünk. De más meglepetés is ért. Az érettségi után azt hittük, elfogadha­tóan tudunk oroszul, és Itt nagyon gyorsan kiderült, hogy... A legna­gyobb gondot a kiejtés okozta. — Meddig tartott mig belejöttetek a nyelvbe? Broha: Három-négy hónapig tartott, míg kezdtünk belejönni. Az első év­folyamban megtanulja a diák érteni és jegyzetelni az előadások anyagát, de ahhoz, hogy a kiejtésünk Is el­fogadható legyen, három év kell. — Abban, hogy könnyebben meg­szokjatok, bizonyára sokat sagUettek a házigazdák, a kijevi diákok. MiloS; Szovjet diáktársaink mindent megtesznek értünk, nagyszerű embe­rek, de mégiscsak más a mentalitá­suk, mint a miénk. Fegyelmezetteb­bek, zárkózottabbak és nagyobb a teherbírásuk. Broha: Hogy MlIoS szavalt kiegé­szítsem, ugyanezt elmondhatom a vá­ros lakóiról Is. Nagyszerű emberek a kijeviek. — Amint elnézem otthonosan van berendezve a izobétok, nem hasonlit kollégiumi szobára. gunk főzünk. Nálunk ezt Roman vál­lalta, én pedig takarítok. Az élelmi­szer itt nagyon olcsó, csak a válasz­ték lehetne gazdagabb. Ha majd visz- szatérek crszágunkba. Igyekszem gyor­san elfelejteni a zacskós leveseket meg a konzerveket. Peter: Mint elsős, százhúsz tasak levesport hoztam magammal, egy é- le*ra meguntam. Roman; No, de azért ne higgye sen­ki, hogy csak konzerveket eszünk. Főzünk ml magunknak finom ételeket is. Vasárnap előre elkészítjük több napra, mert csak ekkor van szaba­dunk. Itt megtanul az ember mindent, még vasalni Is. — Kijöttök a pénzetekből? Broha: Itt magasabbak az ösztön­díjak, havonta 110 rubelt kapunk, és ha ezt az összeget összehasonlítjuk a szovjet emberek 180 rubeles átlagjö­vedelmével, valóban nincs okunk pa­naszra. És ehhez Jön az egyszeri 550 rubel tanulmányt ösztöndíj, aminek fettétele az 1.2 átlag. De hát kiadá­saink Is vannak. Évente csak egy utunkat térít meg a minisztérium, ha többször is haza akarunk menni, azt magunk fizetjük. Sok pénz költök könyvekre. Ha belegondolok, hogy friss diplomásként odahaza 1900 ko­ronás alapfizetéssel kezdem ... Jobb nem Is gondolni rá. MiloS: Ha összegyűlik a pénzem, takarékba teszem, de vásároltam már hűtőt, tévét, fényképezőgépet, távcsö­vet, lemezjátszót. Ha végzek, ezt mind viszem magammal. — Térjünk még vissza a tannlis- hoz: jé itt tannlni? Broha; Jó, és ha végzünk, szelle­miekből Is lesz mit magunkkal vinni. Vannak természetesen dolgok, ame­lyek nem tetszenek, illetve nehezen szoktuk meg őket. Például az, hogy itt kötelezőek az előadások. A hét­nek hat napján van tanítás, és átlag hat óra, de olykor nyolc is. Délután van, mire hazaérünk, és máris tanul­nunk kell. Ha ráadásul olvasni aka­runk, a hobbinknak hódolni, esetleg valamilyen mozgalmi munka vér ránk, nem marad egy szabad percünk sem. Illusztráciés kép Vasárnap meg azt sem tudjuk, mihez fogjunk hamarabb, jó lenne, ha az előadások látogatását nem vennék Ilyen szigorúan. MiloS: Az előadásokon a megköve­telt tananyagnak csak a töredékét kapjuk, ehhez hozzá kell tanulnunk. És ki bírja ki minden délután négy órán át a könyvtárban kuksolni?! Ivana: Pedig ki kell bírni, mert egyébként behozhatatlanul lemarad­nánk. — Tehát nálatok nem probléma, hogy mivel töltsétek az időtöket?' Peter: Ellenkezőleg, számunkra az a probléma, mihez fogjunk hamarabb. Ivana; Ha nem akaródzik tanulni, mert azért Ilyen Is előfordul néha, akkor olvasunk, beszélgetünk, spor­tolunk. Broha: Ha esős idő van, a kolesz- ban maradunk. Takarítunk, főzünk, tévét nézünk, és olyan sportolási le­hetőségeink vannak, amelyekre éle­tünk végéig sóvárogva fogunk vissza­gondolni. A csehszlovák diákok a leg- agllisabbak, sokan közülünk az egye­tem válogatott csapatában is játsza­nak. Valamennyi sportversenyt a SZISZ városi bizottsága vagy a négy alap­szervezet egyike szervezi. Roman: Hiányoznak viszont az If­júsági klubok, mindössze két diszkó van, ahol nagy a zsúfoltság. Magunk szervezünk klubesteket, sőt bálokat Is. Népszerűek a könnyű- és komoly­zenei estjeink. — Milyen a SZISZ-szervezetetek és a Komszomoi együttműködése? Fater: Egyenrangú partnerként vesz­nek. A Komszomolnak nagy a tekin­télye, a tagok felelősségteljes meg­bízatásokat kapnak az ifjúsági szövet­ségtől. A nyári építőtáborokat pél­dául teljes egészében a Komszomol szervezi, és ezeket össze sem lehet hasonlítani a hazai építőtáborokkal. Én Is voltam egy BAM-építötéborban Irkutszknál, és mint Ismeretes, Itt a természeti viszonyok alaposan próbá­ra teszik az embert. — Kötelező az építőtábor? Peter: Nem, de valamennyi diáknak illik egyszer részt vennie. A rosz- szabb a dologban az, hogy ezek a táborok két hónapig tartanak, Így nem marad időnk nyáron a hazauta­zásra. — Randevúra jártok-e? MiloS: Kíjev nem a parkok, ligetek városa, hanem város egy hatalmas parkban. A park pedig a randevúzők kedvenc helye. Sétálgatunk, majd le­telepedünk egy-egy padra, betérünk valamelyik kávéházba. Illetve moziba megyünk. Ha a fiatalok komolyan Járnak, együtt lakhatnak a diákott­honban. Vannak, akik Idővel összehá­zasodtak, mások meg úgy gondolták, nem értik meg egymást, és szakítot­tak. — Sok a diákházasság? Ivana: Pontos adatokkal nem szol­gálhatok, de annyit tudok, hogy Igen. Saját tapasztalatból tudom, hogy a lánynak szüksége van a támaszra, és az egyik megoldást éppen a há­zasságban látom. Broha: A fiúk könnyebben elviselik idegenben. A lányok viszont huszon­négy éves korukig tanulnak, tehát éppen akkor vannak leginkább leköt­ve, amikor a velük egyidős lányok odahaza férjhez mennek. Roman; Érdekes a párok összetéte­le. Elég gyakori, hogy csehszlovák fiú szovjet vagy más országból való lányt vesz feleségül. A ml fakultásun­kon nem tanulnak Csehszlovákiából lányok, Így a fiúk az idegenek közül választanak. Miloá: De mindennél erősebb a ma­máknak az az óhaja, hogy fiacská­juk ne asszonnyal térjen haza. — Ml az, ami, után leginkább vá­gyódtok? Broha; Nekem a lányaink hiányoz­nak legjobban, a prózai dolgok közül pedig a sllesiklás. És olykor jó lenne felhajtani egy korsó hazai sört. MiloS; Igaza van Brohának, szépek nálunk a lányok. Még az Idegenek is megcsodálják őket. És hiányzik az otthon, a család, mert véleményem szerint ott a legjobb élni, ahol meg­születtünk. Peter: Itt nincs sok lehetőségem a repülésre. Roman: Már mindent elmondtak a többiek. Ivana: Jő lenne, ha egy kicsit több szabadidőnk lenne, ás egy szép fri­zurára Is vágyok. De én már Így Is kibírom... HITIO SOYINKA Wole Soyinka költő, drá­ma- és regényíró, a Nobel- díj 85 éves történetében az első irodalmi díjjal kitünte­tett afrikai szerző. Amikor megtudta, hogy neki ítélték a rangos díjat, úgy nyilat­kozott, hogy a díj egész Af­rikának szól; „Úgy tartom, azért választottak engem, hogy a többieket is képvi­seljem ... Sok afrikai kollé­gám ír Dél-Afrikáról, és nem kételkedem abban, hogy ez a díj, bár különbözik az apartheldellenes harc élén álló Desmond Tufu püspök­nek ítélt béke Nobel-díjtól, jelkép értékű lesz a többi afrikai író számára is.“ A KÉK ALGAK ÉS A HIDROGÉN Több kutatás foglalkozott már a víz hidrogénnel való biológiai átalakításával kék algák vagy sejttenyészetek révén. Bár még nem Ismerik eléggé a fotoszintézis folya­matát, a laboratóriumi kí­sérletek mér lehetővé tették napi 50 liter hidrogén elő­állítását négyzetméteren­ként. fejfájás Nagy fejfájást okozott egy londoni találkozón lezajlott vita, amelyen 35 ország 400 orvosa és tudósa vett részt. A vita fő témája: hatékony orvosságot találni a fejfájá­sok leküzdésére. Az elhang­zott 50 jelentés rámutat, hogy nehezen határozhatók meg a fejfájás pontos okai, és bármilyen napi tevékeny­ség migrént okozhat a szó­ban forgó személy érzékeny­ségétől függően. A találkozó célja különben az volt, hogy pontosan meghatározza, mi váltja ki e reakciót. Az első dokumentum, amaly migré­nes esetet jegyez fel, 3500 évvel ezelőtt született az ókori Görögországban. Egy résztvevő kijelentette, hogy szerinte azóta aem értek el haladást e jelenség megma­gyarázásában. EXPEDÍCIÓ Szovjet expedíció indult a legdélibb kontinens partjai feli. Résztvevőire az a fel­adat hárul, hogy pontosan megjelöljék a Druzsnaja-1 déli-sarki állomás helyét. A Druzsna]a-l-en több mint 10 éven keresztül tudományos kutatásokat végeztek. A la­katlan állomás tudományos felszerelésekkel és beren­dezésekkel ellátott laboratö- rlumal, valamint a téli idő­szakra bezárt raktárak egy óriási jéghegyen találhatók, amely elszakadt a parttól. A kutatöállomás felszerelé­seit repülőgépek és helikop­terek segítségével szerzik majd vissza. VISSZAVONULÓ GLECCSEREK? Az indiai szakemberek sze­rint a Himalája hegység gleccsereinek felülete foko­zatosan csökken. Megfigyel­ték, hogy a hegység keleti lejtőjén található Zemu és Changme-Khangpu gleccse­rek, amelyek számos folya­mot látnak el vízzel, 23 ezer négyzetkilométert veszítet­tek felületükből. A szakem­berek a jelenséget bolygónk éghajlatinak általános fel­melegedésével magyarázzák. NÖVÉNYI ÖNVÉDELEM A növényeket stimulálni lehet, hogy clanldot termel­jenek és ezzel védekezzenek a csigák ellen, amelvek Nagy-Brltanníában évi 2.5 millió font sterling értékű kárt okoznak a búzatermés­ben. David Jones genetlkapro- fesszor szerint a clanogené- zls nem oldhatja meg kielé­gítően a kérdést, mert a módszer nagyon lassú, u- gyanakkor költséges Is, és ráadásul nem Is fogja meg­akadályozni az éhes csigá­kat, hogy megegyék a kék­savat termelő génekkel ke­zelt növényeket, ha. nem ta­lálnak más ennivalót.

Next

/
Thumbnails
Contents