Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1986-12-02 / 48. szám

Ul E gy Idő óta újabb nevezetes­séggel gazdagodott a buda­pesti Városliget. Ez a ne­vezetesség a Petőfi Csarnok, tel­jes nevén: Fővárosi Ifjúsági Sza­badidő Központ. Jóformán csak másfél éve létezik, de a magyar fiatalok körében máris hallatlanul népszerű intézmény. Korábban volt a budai Ifjúsági szabadidőközpont, amely azonban elhasználódott, felújítása roppant költséges lett volna. A városliget­ben viszont még egész Jó állapot­ban állt a korábbi Budapest! Nem­zetközi Vásár néhány épülete. Megszületett tehát az ötlet: bizo­nyos felújítás után szabadidőköz­ponttá lehetne alakítani. Alig há­rom év alatt el is készült több be­ruházó Jóvoltából, ami csak any- nylban lénye.ges, hogy a csarnok emeleti részében a Repüléstörté­neti Múzeum kapott helyet. A földszint azonban teljesen a fia­taloké. A szó szoros értelmében. Nem vettem annyi fáradságot, hogy megszámoljam, tulajdonkép­pen hány bejárata van. Fontosabb ennél, hogy valamennyi bejárata, éjjel-nappal nyitva áll a 6 és 30 év közötti fiatalok előtt (a szóró­lap szerint], de az se baj, ha va­laki kissé idősebb. Mert Itt senki sem Igazoltat senkit, nincs igazol­vány, tagdíj. Először alaposan körüljártam a helyiségeket, mielőtt még felfed­tem volna a kilétemet. Tagadni se lehetne, hogy egykori vásárcsar­nokról van szó. A tervezők némi megfontolásból meghagyták a nyers betonfelületeket. Jószerével csak az igazgató. Lehel György és a harminchárom tagú személyzet irodái vannak kifestve. Lehel György igazgató nem tit­kolja, hogy már negyvenhárom éves, de olyan gazdag múlt áll mögötte az ifjúsági mozgalmi munkában, hogy keresve se ta­láltak volna alkalmasabb embert erre a posztra. Az intézmény gaz­dája a Fővárosi Tanács Végrehaj­tó Bizottsága, ugyanakkor szak­mai és politikai felügyeletet gya­korol fölötte a Kommunista Ifjú­sági Szövetség Budapesti Városi Bizottsága. Az igazgató szerint szerencsére egyik sem bábásko­dik fölötte olyannyira, hogy ne tudnák rugalmasan szervezni . a fiatalokat érdeklő műsorválaszté­kot. — Sokféle elképzelés volt a központ munkáját illetően — mondja Lehel György igazgató. — Szerencsére ez a felfogás érvé­nyesült, amely szerint ma is dol­gozunk. Miről is van sző? Arról, hogy a nap minden- órájában ér­dekes és hasznos programot nyújt­sunk a budapesti fiataloknak, gye­rekeknek, s lehetőleg Ingyen vagy legalább olcsón. Ügy hiszem, hogy a munkánkat már eddig is siker koronázta. Erre vall legalábbis a csarnok látogatottsága. Felvető­dött azonban az is, hogy nem ké- ne-e esetleg bevakolni a nyers be­tonfalakat, merthogy a környezet is nevel, és milyen nevelésről be­szélhetünk ormótlan betonfalak között. Maradt azonban a nyers beton, és ez ma már senkinek sem tűnik fel. Vaskos kis füzetecskét tesz ki a Petőfi Csarnok havi műsorkíná­lata. Nehéz lenne felsorolni mind­azt, amit tartalmaz. Mindenesetre naponta van filmvetítés, sőt, azt is sikerült elérni a filmforgalma­zó vállalatnál, hogy némely filmet itt mutatnak be először. A gyer­mekek reggeltől estig játszhatnak a játéktermekben.. Ha Jól számol­tam, legalább harminc tévékészü­lék ontja a belépöcsarnokban a videoprogramot Egész sor klub és szakkör alakult már a központ alig másfél éves fennállása alatt. Természetesen hallatlanul népsze­rű a szombat esti csillagfény disz­kó Táncházak, avantgarde művé­szek szórakoztatják a közönséget. — Általában az az elvünk, hogy önkifejezési lehetőséget adjunk a Péntek este: görög táncház a Pe tőfi Csarnokban Találkozunk a Petőfi Csarnokban fiataloknak — mondja az igazga­tó. — Elég gyakran előfordul, hogy délelőtt meghallgatunk egy- egy amatőr előadóművészt, és az esti műsorban akár már fel is léphet. Nem zárkózunk el senki és semmi elől sem, ami színvona­las kultúra. Előfordult már az is, hogy neves énekesek és együtte­sek teljesen ingyen léptek fel ná­lunk csupán azért, mert Jó társa­ság előtt léphettek fel. Se szeri, se száma a különféle tanfolya­moknak. Mert igaz ugyan, hogy csak harminchármán vagyunk, de társadalmi munkában legalább 120 ember segít. Kezdetben olyan ag­gályok is felmerültek, hogy ahol ennyi fiatal gyűlik össze, ott rend­bontásra is sor kerülhet. Hogy le­kopogjam, alig fordul elő, hogy valakivel szemben erélyesebben ''//iiiivMyyMyiwyM Lehel György igazgató A szabadtéri színpad A Petőfi Csarnok kellene fellépni. Ogy érzem, láto­gatóink egymást nevelik, s ha len­nének renitenskedők, hamar kikö­zösítenék magunk közül. A Petőfi Csarnoknak részét ké­pezi még egy szabadtéri színház is, amelynek a színpada sajátos módon, viaszosvászon tetővel van befedve. Sok érdeke^ műsor zaj­lott már benne, s eí a viaszos- vászon tető egy kicsit Jelkép is, hogy a Petőfi Csarnok valami más a hagyományos művelődési köz­pontoknál. Ezt látszanak Igazolni az Igazgató szavai is. — Hamar el kellett döntenünk, hogy intézményünk nem csupán egy lesz a művelődési házak sorá­ban. A fiatalok természetszerűleg igénylik az újat, ezt kell nekik nyújtani. Munkánk bizonyos tekin­tetben a Jövő útját is jelzi. Ml még nem utasítottunk el senkit sem anélkül, hogy meghallgattuk volna. Szívesen fogadjuk akár kül­földi előadóművészek, csoportok Jelentkezését Is, ha nem támasz­tanak túlságosan nagy anyagi igé­nyeket. A belépöcsarnokban Jól látható helyen van egy úgyneve­zett „Vita-láda“. Ebbe bárki be­dobhatja a papírra vetett ötleteit, észrevételeit. El sem hinné, hogy hány egészséges Javaslat került már elő ebből a ládából. Vagy hány hasznos bírálat, észrevétel érkezett a munkánkra. Rajtunk kívül van a Csarnoknak egy tár­sadalmi vezetősége is, amely ha­vonta összeül, hogy Javaslataival gazdagítsa a' műsorképzést. Ez a tanácsadó szerv Is nagy segítsé­günkre van. Nyugodtan elmondha­tom, hogy mi egy teljesén demo­kratikus intézmény vagyunk. A Budapestre utazó fiataloknak azt is elárulhatom, hogy a Petőfi Csarnokban működik egy ún Stop- szerviz is. Ez abból áll, hogy a külföldi fiatal lerakhatja poggyá­szát, Ingyen megfflrOdhet, tisztál­kodhat, és tájékoztatást kaphat a Budapesten zajló eseményekről. Ez a szolgáltatás nyáron, a fő tu- rtstaidényben nagyon Jól bevált. A kis pénzű fiatal turisták nem győzik eleget dicsérni. Van továbbá a Petőfi Csarnok­nak sportegyesülete, a Ligeti SE, amely kimondottan tömegsport­rendezvényekkel foglalkozik. So­kan a Ligeti SE hatására kaptak kedvet a rendszeres testedzéshez. Az egyesület törzstagjai pedig kü­lönböző kondicionáló tornákat ve­zetnek.. Á KISZ fővárosi bizottságán hal­lottam, hogy ha nem lenne a Pe­tőfi Csarnok, akkor ki kellene ta­lálni. Pedig még csak másfél éve létezik, s Lehel György Igazgató szavai szerint a műsora még ma is csak kísérleti Jellegű, és máris milyen közönségsikere van. Ne­hogy tévedés essék, műsorában nemcsak szórakoztató programok vannak. Elég gyakran ad helyet szakmai értekezleteknek, tanács­kozásoknak. Napirenden vannak itt a nyelvtanfolyamok, számító- . gépes tanfolyamok. A budapesti Városliget a ma­gyar főváros egyik ékessége. Nem véletlen, hogy már Mária Terézia törvénnyel védte az itteni erdőt, • Ma is sokféle hangulatot áraszt E csodálatos környezetbe terem tették a Petőfi Csarnokot, a Fő városi Ifjúsági Szabadidő Közpon tot, amely a Városliget újabb é kessége. Palágyl Lajos Harmati és a szerző felvételei A vízfelületek hasznosítása A Vietnami SZK állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységei fokozott tevékeny­séget fejtenek ki azért, hogy minél nagyobb mértékben értékesítsék a meglévő víz­gyűjtő tavakat. Az előirány­zott akciók között szerepel a haltenyészet is, amelynek révén tápláló anyagokban gazdag termékekkel látják el a kereskedelmet, ugyan­akkor növekedik a mezőgaz­dasági dolgozók jövedelme. Az ország központi részé­ben lévő Darlac tartomány­ban számos, különböző nagy­ságú vízgyűjtő tó található, amelyek területe több mint 20 ezer hektárt tesz ki. Az utóbbi időben ezen a kör­nyéken 300 haltenyészetet létesítettek, és megkülön­böztetett figyelmet szentel­nek a hamar kifejlődő, az egységnyi víztükrön nagy termékenységű halfajok­nak. Egyes egységek tavaly H—15 tonna halat tenyész­tettek hektáronként. Vadászat A kenyai hatóságok hadat üzentek az orvvadászoknak, betiltották a ragadozók el­leni vadászatot, a szőrmé­vel, elefántcsonttal és bár­milyen vadászzsákmánnyal való kereskedést. Az orv­vadászat leküzdése céljából speciális egységeket hoztak létre, amelyeket fegyverek­kel, gyors szállítási eszkö­zökkel — repülőgépekkel és helikopterekkel — láttak el. Az intézkedéseket az tette szükségessé, hogy az állat­világot egyre inkább fenye­gette az orvvadászat, amely aggasztó méreteket öltött, jól felfegyverzett vadászok; akiknek modern felszerelé­sek, gépkocsik, helikopterek és repülőgépek állnak ren­delkezésére, valósággal nyü­zsögnek a szavannán, és több száz ritka állatot gyilkolnak meg. Némelyik fajta kivesző­félben van. Egyetlen év alatt a kenyai hatóságoknak több mint 500 elefántcsontdarabot sikerült elkobozniuk az orv­vadászoktól. Tüzet oltott Egy egyiptomi mezőgazda- sági pilóta veszedelmes tü­zet oltott el a Nílus del­tájában. Gépének rakodóte­réből a vizet az égő épület­re zúdította. Jogosítvány nélkül Egy 38 éves francia nő lélekjelenléte mentette meg egy toulonl autóbusz utasai­nak az életét. A sofőr szív- bénulást kapott. Az asszony, akinek jogosítványa sincs, lefékezte a robogó jármű­vet. EgymilUé éves — élé! — baktériumok Kolimában, Szibéria észak­keleti részében olyan — egy­millió éves — baktériumo­kat találtak, amelyek a tund­ra örökké fagyott talajában túlélték ezt a hosszú Időt, s még szaporodásra Is ké­pesek. A laboratóriumi vizs­gálatok szerint e roppant régóta élő mikroszervezetek számára a mai körülmények Is teljes mértékben megfe­lelnek. Érdekes, hogy a fia­talabb rétegekben jőval ke­vesebb baktériumot találtak, mint a régebbiekben.

Next

/
Thumbnails
Contents