Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1986-11-25 / 47. szám

új ifjúság 9 frók találkoztak a Csallóközben Ic6k találkoztak a Csallóközben, Gaböíkovóban a helyi művelődési ott­honban. Ez nem ü] dolog, volt már hasonló találkozó korábban is, és ak­kor is a Csallóközi Kulturális Napok keretén belül. Persze, ez régebben volt. Most talán az tette újra idöszeriívé a találkozót, hogy maga a rendez­vénysorozat, egyre szélesebb mederbe csap. Már nemcsak színházi, irodal­mi estek, esetleg kiállítások tartoz­nak bele, hanem egyéb, a járási szék­helyen kívüli, ténylegesen csallóközi jellegű kulturális események. A ke­retet sok szép, korszerű művelődési otthon nyújtja és természetesen maga a Járási Népművelési Központ, amely Immár évtizedes tapasztalatokkal vég­zi dolgát: megszervezi, rendezi, de értékeli Is a kulturális napok ered­ményeit. A kis műsorfüzet, amelyet ez alkalommal kiadtak, önmagáért beszél, gazdag programról tanúsko­dik; többek között a csallóközi írók találkozója Is szervesen beleillett a programba. A találkozón a Csallóközben szüle­tett vagy Itt élő, e vidékhez kötődő írókon kívül megjelent és rövid be­vezető előadást tartott Presinszky La­jos is, a kiváló népművelő, szervező, a ]nb művelődési osztályának a veze­tője, Héger Károly, a Járási Népmű­velési Központ igazgatója, valamint az erőmű egyesített pártszervezetének vezetője. Dunai Sándor is, hogy tájé­koztassák az írókat azokról a kérdé­sekről, amelyek érdeklik őket. Ennek megfelelően a találkozó köl­csönös beszélgetéssé alakult. Az írók, költők kérdeztek és válaszoltak, de ha szükségét látták, vitatkoztak. A beszélgetés kölcsönös megértést tük­rözött. Az írók elismerték, sőt saját régebbi felismerésükként maguk is kimondták: rengeteg tennivalójuk len­ne e tájon, segíthetnének nemcsak a táj néprajzi, szociológiai és egyéb művelődéstörténeti vonatkozásainak a feldolgozásában. A művelődési osztály és intézet, de az erőmű pártbizottsá­gának a vezetője is elismerte, hogy anyagi és egyéb támogatás formájá­ban segíteni kellene, lehetne az írók munkáját, mert ha segíteni tudják Itt mondjuk a sportegyesületeket, vise­lik az élsportolók fenntartását, akkor a kultúra, a művelődés, az irodalom gazdagodásának a lehetőségét Is el kéne tudni ^iselnt. Erre egyébként már akadnak jó példák, hlszer» közismert, hogy a kép­zőművészeti találkozókat épp a Járá­si Népművelési Központ szervezte. U- gyanakkor az egyik szövetkezet, a légi (Lehnice) több éve szintén fel­karolja a képzőművészeket. Egy má­sik szövetkezetben írót támogatnak. Vagyis: mint ahogy a találkozón is mondták, a másfajta gondolkodás függvényében a gazdasági gyarapo­dást arra is ki kell használni, hogy a kultúra is gyarapodjék. Ezt a gondolatot Presinszky Lajos elvtárs is üdvözölte, és megígérte a jelenlévő íróknak, költőknek, hogy tá­mogatni, sőt szorgalmazni fogja az esetleges ösztöndíjakat, egy antológia vagy táj jellegű folyóirat létrejöttét. Érzi, tudja, sok kérdés megoldásra vár, s talán az írók, költők segítsé­gével erre is sor kerül. A találkozó a Csallóközhöz, a bő­ség kosarához híven, jó ebéddel és közvetlen, a tréfát sem nélkülöző be­szélgetéssel ért véget. De remélhető­leg mégsem fejeződött be, s a jövő­ben esetleg ettől a találkozótól ere­deztetjük majd sok szép eredményün­ket. Németh István TISZTA LAPPAL Oj rádiójátékkal jelentkezett FOlöp Imre, akinek korunk gondjait, ellent­mondásait, visszásságait, különleges­ségeit feszegető, érdekes hangvételű rádiójátékait, jeleneteit már jól is­merik a Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adásának hallgatói. Ezúttal is hű maradt önmagához, ha lehet, még súlyosabb társadalmi és emberi prob­lémákat fogalmazott meg Tiszta lap­pal című hangjátékában. Egyértelmű­en kijelenthetjük, hogy csak az em­berek között sokat mozgó, velük be­szélgető, életüket alaposan ismerő szerző írhatta le ilyen pontosan azo­kat a gondolatokat, amelyeket a da­rab szereplői elmondtak. Aki ugyanis könnyed hangvételű játékot várt, ez­úttal csalódhatott, aki azonban az el­ső Öt perc után sem kapcsolta ki rádiókészülékét, gondolkodásra kész­tető darabot hallhatott. A történet nem kerek, a felvetett problémákat a szereplők sem tudják megoldani, a végén maguk mondják ki, hogy másként kellene folytatni, másként kellene élni, dolgozni, de a megoldást esetleg csak sejtik vagy a jövőtől várják. Tulajdonképpen ez a feszültség teszi mindvégig szug- gesztívvé a játékot. A rádiójáték cselekménye szövetke­zeti környezetben játszódik. Főszerep­lői: Bállá János, a szövetkezet elnö­ke, Gonda Péter, a pártelnök, továbbá Kadlec Mihály és lánya, Elvira. A másként élni, másként dolgozni elvét főleg az új pártelnök, Gonda Péter feszegeti, alaposan szemére hányva az eddig alkalmazott, nem is mindig tisztességes módszereket a szövetke­zeti enlöknek és Kadlec Mihálynak. Közben „színre lép“ az öreg Kadlec lánya, Elvira is, aki befolyásos apja Jóvoltából és rábeszélésére került be az orvosi egyetemre. Az első percek­ben elkényeztetett, mindennel elhal­mozott kisasszonynak tűnő lány lesz végül Is az, aki fellázad, saját lábá­ra áll, tiszta lappal új életet kezd, olyan állást választ, amelyre mindig is vágyott: óvónő lesz. Találkozik az ugyancsak újat, mást sürgető ifjú pártelnökkel, s a két fiatal egymásra talál. Azt már csak sejtjük, hogy ők lesznek azok, akik a megálmodott, igazi becsilleten alapuló viszonyokat megteremtik. Fülöp Imre írását Lovász István al­kalmazta rádióra, a rendezés felada­tát kitűnően oldotta meg Boldoghy Kató. A szereplők a kassai jKogiceJ Thálla Színpad művészei voltak, kü­lönösen a két fiatal. Kövesd! Szabó Marika és Pólós Árpád alakítása volt remek, élettel teli. A darab hangula­tához jól illett a Hykisch Éva válo­gatta zene. Benyák Mária MCíkedvelés, kedvtelés A művészeti szakköri tevékenység a Szocialista Ifjúsági Szövetség mun­kájának elválaszthatatlan része. Fej­leszti a gyermekek és fiatalok szép­érzékét, fantáziáját, alkotókészségét és tehetségét. Se szeri, se száma azoknak az előadóknak, együttesek­nek, amatőr művészeknek, alkotók­nak, akik egyik vagy másik szakkör­ben, műkedvelő együttesben tették meg az első lépéseket. Minden ilyen tevékenység elején fel­merül a kérdés: hogyan kezdjük? De még később is gyakran adódnak szak­mai problémák, és a körök nem bol­dogulnak módszertani tanács, irányí­tás nélkül. Nem mindenütt tudják, hogy a Kerületi Népművelési Közpon­tok vannak megbízva azzal a feladat­tal, hogy módszertani segítséget nyújtsanak a művészeti szakköri te­vékenységéhez. Bratislavában a Kerületi Népműve­lési Központ mellett tanácsadó testü­leteket is létrehoztak, amelyek hiva­tásos művészekből, népművelőkből, a legjobb műkedvelőkből állnak. Bra­tislavában tizenhárom ilyen tanács­adó testület működik, egynek-egynek 5—13 tagja van, és az egyes műfajok­ban pótolhatatlan segítséget nyújta­nak az amatőr művészeknek, zeneka­roknak, népművészeti és műkedvelő együtteseknek. A tanácsadó testületek javaslatokat dolgoznak ki a műkedvelő munkaszer­vezésre és időrendben lefolyásárfl- Nem lebecsülendő az a segítség sem, amelyet a módszertani kiadványokkal, kézikönyvekkel, műsorfüzetekkel nyújtanak a szakköröknek. Tanfolya­mokat, fesztiválokat, szerveznek, ok­tatókat küldenek ki, zsüritagságot vál­lalnak. Nekik is köszönhető, hogy Szlovákia fővárosában és a Nyugat­szlovákiai kerületben az amatőr ze­nekarok, popegyüttesek, kórusok és énekkarok, tánccsoportok, színjátszók, vers- és prózamondók, festők, fényké­pészek az ország legjobb nem hivatá­sos előadó- és alkotóművészei, együt­tesei közé tartoznak. Nemcsak itthon, hanem külföldön is sok sikert arat­tak már a különböző fesztiválokon. A művészeti szakkörök és együttesek munkája nemcsak , a tagoknak szerez örömet, hanem a nagyközönségnek is, és megfelel a társadalmi elvárások­nak Is. P. I. Ojabb Rómeók és JűQák lkália szolgálatában... A bratlslavai Színművészeti Főisko­la Színi Karának Stúdiószínháza ez­úttal Ion Luca Caragiale Az elveszett levél című darabját vitte színre. A Vigadó jRedout) kamíSratermében be­mutatott vígjáték nagy közönségsikert aratott. Ami a főiskola végzős diákjainak, majdani színművészeknek a darabvá­lasztását ílleíi, dicsérni lehel, hiszen a mai néző igényli a komikumot. Bár Caragialét nem románul játszani na­gyon nehéz, mert a mester nyelveze­te, a külváros azon különleges szó- használata — amelybe a telteié ka­csingatók otromba finomkodásuk je­léül francia, latin kifejezéseket kever­nek, s ebből eredően nevetségessé vál­nak — alig-alig fordítható idegenre úgy, hogy a maró szatírán ne essék csorba. Hogy eme akadályt a tolmá- csolók, rendezők és a dramaturgok elhárítsák — mert hisz a Caragíale- drámák a világ színpadjainak állandó repertoárjai —, kisebb-nagyobb „mű­tétet“ kénytelehek végezni a dara­bon. Ebben a szellemben fogott „sebész­kést“ Adriana Kronerová végzős hall­gató, dramaturg és Eubomír Vajdiőka érdemes művész, rendező. Néha tisz­tességes munkát végeztek, úgy vélem, néhol azonban nem ártott volna az óvatosabb „metszés“, s talán a sze­replők nevének átírása is zavaró. Mindezek ellenére teljes értékű elő­adást produkáltak, mert a parődiafi- gurák mögött megláthattuk azokat a valódi személyeket, akiket a tehetsé­ges színinövendékekkel klgúnyoltat- tak. Kronerová a kevés szereplős, de klasszikus tormában, 3 fölvonásban alkotott művet arányosan, megtartva annak patináját, egyfelvonásossá ka- marásította. A látottak alapján előttünk pergett a két polgári párt egymás közötti ha­talmi vetélkedése, de a néppel szem­ben az egy húron pendülése Is. Hogy az eszméket, amelyeket hirdettek,. az egyenlőséget, a demokráciát, az em­beri szabadságot, a haza fölvirágoz- tatását csak palástul használták önös érdekeik eléréséhez. A képviselőjelöl­tek mézes szólamai mögött aljas csel­szövések, tömegek megtévesztése áll, a sikerért a szép feleségek kegyel- bájai is bevetendök ... Méghozzá e- redménnyel. Egyébként Vajdiőka rendezése, meg­tartva a vígjáték lényegét, eszmei tar­talmát, nem ragaszkodott a múlt szá­zad nyolcvanas éveihez (akkor törté­nik, íródik), így Caragiale könyörte­len, kritikai realizmusa korunk em­beréhez is szól, mert hiszen az ún. kulisszajátszmák, sógorság-komaság átka, a megvesztegetés, szatyorozás és az egyéb „összeköttetések“ ma is föl-fölütik a fejüket. Az elveszett levél szereplői — Son­ja Korenöiová docens évfolyama — kivétel nélkül precízen és követke­zetesen megrajzolt alakok, akik kor­szerű színházi szemlélettel tolmácsol­ták a szerző gondolatiságát. A szerep- osztás érdekessége, hogy a fiatalok mellett FrantiSek Dibarbora meghí­vott vendég is deszkára lépett. Dlbar­Igor Krempask^ (Tlpatescu), Miknia Róbert (Részeg polgár) és Házi Tánya (Zoe) bora mester Dandanache maszkját öl­tötte magára, ízléses mértéktartással alakította a mulatságosan tehetetlen, korrupcióval mandátumot nyert képvi­selőt. Miközben gunyorosan elénk tár­ta a társadalmi visszásságokat, mara­déktalanul szórakoztatott. A továbbiakban Igor Krempasky Tlpatescu, Peter Mlälk — Trahanache, Házi Tánya és Olga Páleníková, ket­tős szereposztásban — Zoe (Trahana­che felesége), Roman Luknár — Far- turidi, Miroslav Trnavsk'^ — Branzo- venescu. Karol Polák — Catavencu, Vladimír Hajdú — Pristanda, Mikula Róbert — Részeg polgár, valamint az alsóbb évfolyamokból verbuválódott választók, polgárok és nézők nevet­tették a közönséget. .Kicsit kockázatos a látottak alapján rangsorolni, kiemelni vagy elhallgat­ni bármelyikük teljesítményét, de el kell mondanom, hogy a két lány, Tá­nya és Olga parázsló pillantásai meg*- megcsiklandozták a közönséget. Ka­rol Polák az eleganciájával, Roman Luknár a szónoklatával, Vladimir Haj­dú és Mikula Róbert játékosságával elragadtató. Az iménti „szolgákból“ Házi lá­nya és Mikula Róbert a Magyar Te­rületi Színház komáromi (Komárno) társulatához „szegődik“, ahol igen­csak hiány van a Rómeókból, Júliák­ból. Ján Zavarsky m. v. egy képben ját­szatta a történteket, s a takarnlva- lót spanyolfallal tartotta távol, így mindvégig megőrizve a színpadi egy­séget. A körültekintő műgonddal, szépen kreált előadás derűs huncutságot su­gárzott a nézőtérre, ahol többségük­ben tizen- és huszonévesek ültek, s megelégedéssel töltötték az estét. Ér­demes volt megnézni a darabot. Er­kölcsi értékéből is volt mit hazavin­ni. Csiba Géza Néhány hét, és véget ér az esztendő. Szo­kásunkhoz híven most is összeállítjuk az év slágerlistáját. Remélhetőleg Idén is sokan bekapcsolódnak a játékba. A következő kér­désekre várjuk a válaszokat: 1. Ki az év énekese? 2. Melyik együttes volt a legsikeresebb 1986 ban? 3. Melyik az év slágere? 4. Melyik az év legjobb nagylemeze? 5. Kit tartasz az év felfedezett)énak? 6. Az év legnagyobb kudarca, bukása? Szavazni levelezőlapon, listáinkhoz hason­lóan három kategóriában (hazai, magyar és egyéb külföldi) lehet. Beküldési határidő: december 5. A játék­ban részt vevők között három nagylemezt sorsolunk ki. HAZAI ÉS MAGYARORSZÁGI LISTA 1. Peter Nagy: Láska ]e tu s nami 2. Miroslav Zbirka: Dr. Jekyll a Mr. Hyde 3. Midi: Mám tristo mestacov 4. Dalibor Janda: Oheű, voda, vltr 5. Olympic: Koukám dál 6. Elán: Klasika 7. Pavol Hammel: Clerna oóca, biela vraúa 8. Lehotsky — Modus — Hammel: Kapely starnú 9. Ján Gregué: Kto je lepSf 10. Marika Gombitová: Chiapci v pasci 1. Dolly Roll: Mexiko 2. R-Go: Nemigen 3. Pataki — D. Nagy: Gyere, örült 4. Varga Miklós: Tánc az utolsó mozielő­adás után 5. Első Emelet: Antali vallomás 6. Bikini: Mielőtt elmegyek 7. Lord: Csakis a lényeg 8. Komár László: Lola 9. KFT: Utcai zenekar 10. Oemjén Ferenc: Szerelem első vérig VILAGLISTA 1. A-HA: Elvesztettelek 2. Madonna: Igaz bánat 3. Janet lackson: Amikor rád gondolok 4. A-HA: Vadászat lent és fent . 5. C. C. Catch: Összetört szívek szállodája S. Depeche Mode: Az Idő kérdése 7. Madonna: Papa, ne prédikál] 8. Bananarama: Vénusz 9. Lionel Richie: Tánc a plafonon la. Alpbavllla: Táncol] velem zsAkbamacska Színes posztert nyert Szekér Veronika Stúrovól Nagy Klára naszvadi (Nesvady). Forrók Tibor kolárovói, Pantl Noémi kassái (KoSlce) és Illek Mária érsekújvári (Nővé Zámky) olvasónk. POPCSEREBERE Belány Gyöngyi (945 01 Komárno, Zd. Ne- jelého 28/41): Adok Marika Gombitová-, Elán-, Nona-, Rod Stewart-, Varga Miklós-. Első Emelet-, Révész Sándor-, Korál-képeket. Kérek Katona Klári-, Zalatnay Sarolta-. R-Oo-, Dolly Roll-, Modern Talklng-képeket. György Ferenc (986 01 Flfakovo, Hvlez- doslavova 53): Adok P. Mobil-, Mlchal Da­vid-, A-HA-, Edda-, V’Moto-Rock-, Linda-, Peter Nagy-, Kim Wilde-, Busks Fizz-, Queen- -képeket. Kérek Scorpions-, Iron Maiden-, Wasp-, Pokolgép-képeket. Halász Marcelina (044 23 Jasov, Nová u. 445); Adok különféle popcikkeket, kérésre listát küldök. Kérek Modern Talking-, Die­ter Bohlen-, Thomas Anders-képeket, -posz­tereket, -jelvényeket. Bartoá Zdenka (94149 Bardoftowo 284): Adok Karel Gott-, Karel Zieh-, Peter és Júlia Heőko-, Petra Janfl-, Modus-plakátokat-, Elán-, Júlia Heöková-kazettát és sok képet, lemezt, címet. Kérek Modern Talklng-posz- tert vagy -kitűzőt, C. C. Catch-, Sandra-, Alphavllle-képet vagy -kitűzőt, esetleg -le­mezt. Palkó lózset (076 43 Cierna nad Tlsou, Je- senského A/2): Adok Wasp-, Twisted Sister-, Nlno-, Edda (új és régi)-, Napoleon BLD-, Z’Zl Labor-, Elán-, Peter Nagy-posztereket, Heavy Metal-képeket, sok kitűzőt és címet. Kérek Pokolgép-posztereket, -képeket és akinek megvan, kérném a címét. i-pp

Next

/
Thumbnails
Contents