Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1986-11-18 / 46. szám

[^if[úság Szennyvíztisztítás mágnessel Az erős mágneses térben elvezetett — lebegő ferro- vagy paramágneses anyagokat tartalmazó — folyadék a mágneses tér hatására elveszíti lebegő anyagát, megtisztul tőle. Ércek dúsítá­sára már régóta alkalmazzák ezt az el­járást. Néhány év óta az általában nem mágnesezhető diamágneses anyagokat Is sikerült az általuk szennyezett víz­ből eltávolítani Evégett az Iparilag szennyezett vizekhez finom magnetlt- port (Fe304) adagolnak. Ez megkötődik a leválasztandó szennyeződésen (pél­dául az azbesztszálon) s az erős mág­neses tér hatására a magnetítporral együtt leválik a folyadékról. így a mág­neses leválasztást, amellyel eddig csak a vas- és acélipar szennyvizeit és szeny- nyezett levegőjét tisztíthatták meg, a vízminőség-védelemnek sokkal tágabb területén is alkalmazhatjuk. Azzal is megpróbálkoznak, hogy a mágneses szétválasztás elvét a szén kén- telenltésében hasznosítsák. A kén a szénben többnyire paramágneses pirit alakjában fordul elő. Ha ilyen szenet porltanak és mágneses leválasztón ve­zetnek keresztül, a leválasztó a ként a szénporból kivonja. Ám ahhoz, hogy a mágnesek a para- és ferromágneses a- nyagokra hassanak, mágneses térerős­ségüknek nagyon nagynak kell lennie. Ha Ipari szennyvizet kívánnak ezen a módon megtisztítani, többnyire szupra­vezető tekercsű elektromágnest kell al­kalmazni, s a mágnes átmérőjének leg­alább 1 méteresnek kell lennie. 99,997 százalékban csirátlan levegő Egy új angol berendezéssel a műtő át­építése nélkül hozható létre az az ult­ratisztaságú levegő, amely nélkülöz­hetetlen bizonyos műtétekhez. A 99,997 százalékban csirátlan légkört hallatla­nul hatékony szűrőkkel érik el, s a ve­lük létrehozott levegőt szabályozható fordulatszámú és teljesen halk ventillá­torok keverik meg. Oldalt a légáram­lást átlátszó polikarbonát lemezek ha­tárolják. Használaton kívül e terelőle­mezek összehajthatok, ekkor teret sza­badítanak fel, s egyúttal védik a szűrő­ket. A műtő felső rétegeibe egy hidrau­likusan mozgatott terelő felgyorsított légáramlatot juttat, ez fölöslegessé te­szi, hogy a műtőben álmennyezetet kell­jen fölszerelni, egyszersmind csökkenti a mennyezetvilágítás keltette kellemet­len meleget. m »nrmrTT tntcfml HMtRut utmit *ue tni HTTTTTTTf llfUUttt »««IU« i'ltSIWI V» «U TT te II te •« WU m sH tr Pt au w MR rr rr vo HR fpfppnp vu HR au RR ep pu ■t it ■ R tni 4.U HN NR tP Ebben a fejezetben a BASIC nyelv utasításaival kezdünk Ismerkedni. Az utasításokat olyan sorrendben vesszük majd át, hogy rövid idő elteltével ké­pesek legyetek önállóan megírni egy­szerű kis programokat. Ezáltal egyedül is gyakorolhatjátok a programozást. Ne feledjétek el; a gyakorlat teszi a mes­tert. Mielőtt nekilátunk, hozzátok műkö­désbe a mikroszámítógépetek BASIC rendszerét. A Slnclairen elég a gépet bekapcsolni, a PMD-85-ön a bekapcso­lás után ki kell adni egy BASIC G pa­rancsot. Ezek után a BASIC rendszer várja az utasítássorokat. A BASIC alap­vetően kétféle utasítássorokat tud fel­dolgozni. Azokat az utasítássorokat, a- melyek közvetlenül egy ún. kulcsszóval kezdődnek (ez általában angol szó), parancsoknak nevezzük. A parancsokat a BASIC rendszer a sor begépelése után rögtön végrehajtja. A parancssor begé­pelésének a befejezését a Sinclairen az ENTER, a PMD-n az EOL feliratú billen­tyű megnyomásával jelezzük. A kulcs­szavak bevitele a Slnclairen nagyon egyszerű feladat, mivel ha a K kurzor villog, akkor ezt egyetlen billentyű megnyomásával elvégezhetjük. A PMD-n a kulcsszavakat betűnként kell begépel­ni. Az egyik legegyszerűbb parancs a NEW kulcsszóból áll (a new szó jelen­tése: új). Azt közli a géppel, hogy egy új program bevitelét akarjuk megkez­deni. A parancs törli a régi programot és a régi változókat. Most adjátok be NEW parancsot, és figyeljétek meg, hogy ml történik! Azokat az utasítássorokat amelyek egy legfeljebb négyjegyű pozitív egész számmal kezdődnek, utasításoknak ne­vezzük. Az utasításokat a rendszer nem hajtja rögtön végre, hanem elraktároz­za a gép memóriájába. A BASIC nyelv­ben megírt program ilyen utasítások sorozata. A számoknak közvetlenül a sor elején kell kezdődniük. Ezek a szá­mok az egyes sorok sorszámai, rendel­tetésük kétféle. Egyrészt meghatároz­zák az utasítások végrehajtásának sor­rendjét, másrészt lehetővé teszik, hogy az egyes sorokra hivatkozni tudjunk (pl. a GOTO utasításban — lásd később). A sorszám után következik maga az utasítás, amely általában valamilyen kulcsszóval kezdődik. Egy programban nem szerepelhet két azonos sorszámú utasítás. Ha egy utasítást olyan sor­számmal gépelünk be, amely a prog­ramban már szerepel, akkor az újonnan begépelt utasítás „felülírja“ a régit, így a program bármely utasítását ki­cserélhetjük egy másikra. Ha egy utasí­tást a programból törölni akarunk, le­írjuk annak a sorszámát, és utána meg­nyomjuk az ENTER, illetve az EOL bil­lentyűt, A program utasításait bármi­lyen sorrendben írhatjuk, a rendszer az R» •« «( «■imut «ittit U» uu Lu xt •MltRRt MItU UU UU LU IX Rt M «• IHI VU U. XI RR RR Rt UU UU LL IX RR Rt M UU UU U. XX RR M . I« UU UU U XX RR Rt ttnim Miuvuuvuutt U.ULULU. nmr m RÍ iiiutM RHuuuuuwuu uuuuu ,im:i utasításokat sorszámuk szerint fogja rendezni. Ez lehetővé teszi, hogy a prog­ramba utólag új utasításokat írjunk. Ezért célszerű az utasításokat nem egye­sével, hanem nagyobb közökkel sorszá­mozni (pl. tízesével), így utólag bár­mely két utasítás közé bevihetünk egy harmadikat anélkül, hogy az utasításo­kat át kellene számozni. Ezek után Ismerkedjünk meg a PRINT utasítással. A PRINT az utasítás kulcs­szava, jelentése: nyomtass. Gépeljétek be a következő utasításokat: 10 PRINT 2 20 PRINT 2 + 3 30 PRINT „2 + 3“ 40 PRINT „ez egy szöveg“ Láthatjátok, hogy a begépelt sorok megjelennek a képernyőn, de egyébként nem történik semmi. Ha ezt a négyso­ros kis programocskát le akarjuk futtat­ni, tehát ha azt akarjuk, hogy a rend­szer hajtsa végre az utasításokat, be kell gépelnünk a RUN parancsot. A RUN kulcsszó Jelentése: fuss! Gépeljé­tek hát be, és figyeljétek meg az ered­ményt! A képernyőn négy sornak kell megjelennie: 2 5 2 + 3 Ez egy szöveg. Megfigyelhetjük, hogy ha a PRINT kulcsszó után valamilyen szám vagy egy aritmetikai kifejezés van, akkor a PRINT utasítás ennek a számnak vagy kifejezésnek az értékét nyomtatja ki. Ha a PRINT kulcsszó után két Idézőjel közé zárt szöveg áll, akkor ezt a szö­veget változtatás nélkül nyomtatja ki. A BASIC kétféle típusú adatokkal tud dolgozni: számokkal és szövegekkel. A szövegeket sztringeknek fogjuk nevez­ni (az angol string — lánc szó után). A BASIC más nyelvekkel ellentétben (pl. PASCAL stb.) nem tesz különbséget az egész és racionális számok közt, egy­formán kezeli őket, A számok (ponto­sabban számkonstansok) a BASIC-ben négy részből állhatnak: előjelből, egész­részből, törtrészből és kitevőrészből. A —24,375 10 számot így írhatjuk föl: — 24 .375 E + 04 előjel egészrész törtrész kitevőrész Nem szükséges mindig mind a négy részt használni. Ahhoz, hogy a számo­kat helyesen írjuk, a következő három szabályt kell megtartani: 1. A pozitív előjel elhagyható, ha a számnak nincs előjele, akkor pozitív. 2. Az egészrész és a törtrész közül legalább az egyiknek szerepelnie kell. 3. A kitevőrész mindig az E betűvel kezdődik, és legalább egy, de legfeljebb két decimális számjegyet tartalmaz. A pozitív előjel itt is elhagyható. A kite­vőrész teljes egészében hiányozhat. Megfigyelhetitek, hogy ellentétben a hétköznapi szokással, a tlzedesvessző helyett tlzedespontot használunk. Ez azért van, mert a programozási nyel­vekben a vesszőt másra (kifejezések, függvényparaméterek elválasztására) használják. A matematikából ismert algebrai vál­tozókhoz hasonlóan a BASIC-ben is használhatunk szimbolikus neveket az egyes mennyiségek jelölésére. Minden változónak „neve“ van. Ezt azonosító­nak nevezzük. Az azonosítók képzésé­nek az egyes BASIC nyelvjárásokban eltérő szabályai vannak. A PMD-n a numerikus (tehát számo­kat tartalmazó) változók.azonosítói leg­feljebb két jelből állhatnak. Az első jelnek betűnek kell lennie, a második jel lehet betű vagy számjegy. A sztring (tehát szöveget tartalmazó) változók azonosítóit hasonlóan képezzük, csak az azonosító után közvetlenül elhelye­zünk egy ún. dollárjelet — $. Lássunk néhány példát helyesen képzett azono­sítókra: A AB X2 B$ AX$ Cl$ A következő azonosítók helytelenek: 1 lA 6$ 3C$ ' A$N A Sinclairen a numerikus változók azonosítói tetszőleges számú jelből áll­hatnak; az első jelnek betűnek kell len­nie, a további jelek lehetnek betűk vagy számjegyek. A sztring változók azonosítói csak egyetlen betűből állhat­nak, amelyet közvetlenül egy dollárjel követ. A változók értékadásának az egyik' módja az INPUT utasítás használata. Az INPUT utasítással a program futása köz­ben tudunk értékeket adni a változók­nak. Az utasítás kulcsszava az INPUT, jelentése: olvasd be. Az INPUT kulcs­szó után következnek a változók, ame­lyeket vesszővel vagy pontosvesszővel választunk el egymástól. Ha a program futása közben az INPUT utasításra ke­rül a sor, a rendszer várakozik az adat bevitelére. A bevitel végét az ENTER, 111. az EOL billentyűkkel jelezzük. Pró­báljuk ki a következő programot: . 10 INPUT A 20 INPUT B$ 30 PRINT A 40 PRINT B$ Láthatjátok, hogy az INPUT utasítás­sal numerikus és sztring változókba is tudunk adatot bevinni. . A numerikus változók, konstansoS (számok) és az algebrai műveleti je­lek segítségével képleteket alkothatunk, amelyeket numerikus kifejezéseknek ne­vezünk. Az összeadás jele a +; a kivo­nás jele a —; a szorzás jele a *; az osz­tás jele a /. A műveletek elvégzésének a sorrendje (a műveletek prioritása) azonos a matematikából megszokottal, tehát előbb az osztás és szorzás kerül elvégzésre, majd a kivonás és össze­adás. Ha a műveletek elvégzésének a sorrendjét meg akarjuk változtatni, ak­kor zárójeleket alkalmazunk. Eltérően az algebrától, csak kerek zárójeleket használunk. A PRINT utasítással egyszerre több kifejezés értékét is kinyomtathatjuk. Az egyes kifejezéseket vesszővel vagy pon­tosvesszővel választjuk el egymástól. (Folytatása a 48. számban) Kálosi Akoa Ősz és tavasz között RajtvényOnkben Babits Mihály tanti oímO versöbOl idézank kAt tort. VÍZSZINTES: I. A varsidézet alsó része. 10. Kuruc brlgadéros volt, Rákóczi híva (Tamás). 12. Kettős más­salhangzó. 13. A tast része. 14. A népvándorlás korá­ban élt keleti germán nép. 15. Miskolc hegye. 17. Há­zastársunk apja. IB. A fermium vegyjele. 19. Sport­öltözékek. 21. Portugál, norvég és zambiai gépkocsi- jelek. 22. A mondás szerint a szó elrepül, az... meg­marad. 23. Dlb-... 25. Személyes névmás. 26. Ojra meg újra fontolóra vesz. 28. Francia festő és grafikus (Oa- mllle 1796—1875). 30. Trópusi kúszónövény. 31. Meg­szólítás. 32. Hibáztató. 34. Del betűt keverve. 35. Nem, nemzetség. 37. Capek híres drámája. 38. ... Mail, lon­doni napilap. 40. Törökország gépkocsijelzésa. 41. A mondás szerint ha tanul, ökör lesz belőle. 42. Arany­nyúl. 44. Ékezet, vessző. 45. Tegnap is ez volt. 47. Fér. fi és női becenév. 48. Olasz politikus volt, akit meg­gyilkoltak (Aldo). 49. Francia területmérték. 51. Ham­burg híres külvárosa. 53. Szovjet repülőgéptípus. 54. Az ökölvívók küzdőtere. 56. Cicero gyorsírója volt. 57. ... de France, vidék Franciaországban. 58. Sárgásfehér vagy téglavörös virágú délszaki cserje, belőle készül a vörös hajfesték. 60. Tojás németül. 61. Fa részei. FOGOOLEGES: 1. A versidézet második része. 2. Nem a másikat. 3. A pincébe. 4. Presley, amerikai rockénekes személyneve. 5. Testrész. 8. Spanyol és kubai gépkocsi, jelzés. 7. Tas betűi keverve. 8. ötlet. 9. írásjel névelő­vel. 11. Fanyar erdei gyümölcs. 15. Nagy sós tó a Szov­jetunióban. 16. Édes mártás. 19. Királyi szék. 20. Ar- talmas. 22. Európai ország. 24. Széptevés. 27. Verdi egyik operája. 28. Hosszmérték. 29. A Fiat kocsik szülővárosa. 31. Személyes névmás. 33. Hold latinul. 35. Magyaror­szági város, de férfinév is. 36. Megszólítás. 39. Lóg be­tűi keverve. 41. A zsidók szent könyve. 43. Nem en­gedélyez. 44. Hegedű tartozéka. 46. Aranyos romániai folyó román neve. 48. Férfinév. 50. Éhes. 52. ... Shan, Belső-ázsiai hegység, a szellemek hegységének is ne­vezik, itt ered a Szír Darja folyó, 53. Forma. 55. Agó. nla páros betűi. 57. Nyelvtani fogalom. 59. Amerikai hír­ügynökség. 61. Dátumrag. Beküldendő a vizszlntes 2. és a függőleges 1. számú sorok megfejtése. Könyvet nyert László Emília, Dun. Streda.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents