Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1986-11-18 / 46. szám

új ifjúság 5 SZAKARTVELO Grúziái utamra készülődve, el­sősorban nem az útikönyveket böngésztem, hanem régi szovjet- unióbeli diák élményeimet prébál- tam feleleveníteni. Így bukkant fel valahonnan a mélyből a lenin- grádi piac, ahol a markáns arcú, sűrű szemöldökű, sötét hajú grúz gazdák kínálták nagy hangon, ke­mény akcentussal ejtve az orosz szavakat — a virágaikat, kerek piros gránátalmáikat. Aztán e- szembe jutott az, hogy amikor a szobatársnőm, Natasa kórházba került, grúz barátja, Alik télvíz Idején húsz szál piros rózsát vitt be neki. Mindig örültem, ha Alik­hoz készültünk vendégségbe, mert tudtam, hogy a csahohbilije majd­nem olyan ízű, mint a magyar cslrkepaprikás, és a sasllkja is kitűnő lesz, mert ö a barátai ked­véért akár térdig lejárja a lábát a legfinomabb hozzávalóért — a bélszínért. Ezekre a látogatásokra mindig jegyzetfüzettel „felfegy­verkezve“ mentem el, hogy titok­ban megörökíthessem a szóvlrá- gos, fordulatos, bölcs és mély ér­telmű pohárköszöntőket, amelye­ket Alik, a házigazda mondott. A grúzok nagyon megbecsülik a vendégeket. Ezért Is dorgálta meg a Tbiliszibe tartó repülőgé­pen a mellettem ülő grúz férfiú a légikisasszonyt, aki csak félig töl­tötte borral a poharamat: „Ejnye, ne hozzon már ránk szégyent!“ Kérdések áradata Turistacsoportunk férfitagjai már az első. Tbilisziben töltött nap után arról áradoztak, hogy ennyi szép lányt és asszonyt még sehol nem láttak. Én, persze, egészen másra figyeltem. Feltűnt, hogy mi­lyen sok utcát neveztek el köl­tőkről. Tbilisziben csupa Curtave- 11, Rusztavell, Guramsvlli, Orbe- liani, Csavcsavadze, Baratasvili, Cereteli utca van. Vajon miért van a grúz népnek ennyi költője? Úgy látszik, meg kell elégednem Belinszklj magyarázatával, aki ezt írta: „A Kaukázusnak mintha csak az a sors rendeltetett volna, hogy költői tehetségeink bölcsője, mú­zsájuk Ihletője és dajkája, költői hazájuk legyen.“ Ezt az orosz köl­tőkre — akik évekig éltek Grú­ziában — Lermontovra, Puskinra, Gribojedovra értette, hazájuk szép­sége persze elsősorban a grúzo­kat ihlette meg. Soha annyi szob­rot, emlékművet, emléktáblát nem láttam, mint a grúz városokban. És az a rengeteg autó, amely ké­ső éjszakáig hangosan tülkölve száguld az utcákon, arról árulko­dik, hogy Javakban Is gazdag ez az ország. Szerencséje volt a halk szavú, filigrán idegenvezetőnknek, a szép Ketinek, hogy nem egymagának kellett válaszolnia. Mindig akadt valaki a barátságos, közvetlen em­berek között, aki szívesen felelt csoportunk kíváncsiskodó tagjai­nak. Magányos, de szépséges A napfényes Grúziában ilyen hatalmas erkélyé házakat építenek. Ketl szerint a grúz nyelv na­gyon gazdag és dallamos. Érde­kessége, hogy nincs közeli roko­na —- csupán a spanyol baszkok nyelvével mutat némi hasonlósá­got. Az első grúz írásos emlékek az V. századból származnak. A grúz ábécé harminchárom betűje engem leginkább az arab írásje­lekre emlékeztet, bár a grúz sza­vakat ugyancsak balról jobbra kell olvasni. Grúziában az anyanyelvet rendkívül nagyra becsülik. Oly­annyira, hogy — a világon egye­dül Itt emeltek szobrot a tisztele­tére. Az olvasókönyv jóvoltából, a- melynek tartalmát fokozatosan sajátítja el a gyermek, a tudás csúcsára emelkedik. Az olvasó­könyv első két szavát — egyben egy-egy betűt — magam Is meg­tanultam, A1 la — ez Ibolya. — Azokat a leveleket, amelye­k«t agg szüleim írnak nekem, min- A grúz-orosz ifjú pár is lerója kogyeletét az Ismeretlen Katona sir- dig fennhangon olvasom. Azért, jánál. hogy halljam az írásuk dallamos­ságát. Minden mondatuk olyan, akár egy verssor. Nana Beridze, aki ezt a vallo­mást tette, Szvanétiából szárma­zik, ahol a falvak a Kaukázus nagy hegyei között meghúzódó mély katlanokban bújnak meg. Minden egyes ház külön-külön kis erődítmény — az emberek itt sa­játságos kőtornyok legfelsőbb szintjén laktak, hogy védve le­gyenek az ellenségtől. Mert a grúz népnek történelme során sokszor kellett szembeszállnia a betolako­dókkal, akiket a Kaukázus hatal­mas hegyláncai sem riasztottak vissza. Harcosok A hazájukat szerető emberek azonban mindig bátran harcoltak. Grúziában a hősiességnek hagyo­mánya van. Elszántság sugárzik azokból a bronzba öntött alakok­ból Is, amelyek halálra sebezve, átlőtt páncéllal, összeroncsolt si­sakkal, kardjukat erősen markol­va rendületlenül őrt állnak az Is­meretlen Katona sírjánál. „Szov­jet Grúzia 700 ezer küldötte, a köztársaság egyötöde harcolt a nagy honvédő háborúban. Közülük háromszázezren haltak hősi ha­lált.“ A második világháborúban el­esett hősök emlékművét 1980-ban fejezték be Tbilisziben. Ekkor he­lyezték el Itt egy grúz katona hamvait, amelyeket orosz földön találtak meg. Az Ismeretlen kato­na temetésének n'apján százezrek gyűltek Itt össze. Megjelentek azok, akik a háborúban veszítet­ték el a hozzátartozójukat, kedve­süket, és a harmincöt év alatt sem tudták meg, hol nyugszik. Min­denki úgy érezte, az ő halottját temetik most el. A völgyben egy­befolyt a gyászolók siránkozása, s a siralom ezer hangja a hatal­mas Szabadság-szobortól verődött vissza ... Sok szobor örökít meg Grúziá­ban harcosokat. Évszázadokon ke­resztül hol a perzsa, hol a tatár, majd török támadásokat kellett visszaverni. Az ország mozgalmas történelme a grúz férfiak nemzeti viseletében Is visszatükröződik. A térdig érő kabát zsebel fölé töl­ténytárakat varrtak, s a férfiak népi tánca is harcias, elszánt moz­dulatok sorát tartalmazza. Nagy tisztelet övezi itt II. Iraklljt (1744 —1789), Kahétia királyát, aki két­száz ütközetet vitt győzelemre, s közben egyszer sem sebesült meg. Hamvait gyalog szállították a száz kilométerre lévő Mchetába, és az ottani bazilikában helyezték el. Néhány évtizeddel később temet­ték mellé a Napóleont leverő orosz sereg kiváló tábornokát, egy hí­res grúz nemesi család s^^rját, Bagratlont. A paradicsom A mchetal bazilikában tanúja lehettem egy gregoriánus pap gö­rög nyelvű hálaadó miséjének, a- melyen éppen az új termést ál­dotta meg, az almát, fügét, szőlőt, kukoricát, dohányt, teát, citrusz- féléket. S mert a papnak gyönyö­rű, átszellemült és nagyon jelleg­zetes grúz arca volt, munkája be­fejeztével odatolakodtam hozzá, megkérdeztem, szabadna-e lefény­képeznem őt. — Csehszlovákiából jött? — kér­dezte. — Fuőík hazájából, ugye­bár? Maguknál köszönnek úgy, hogy „PrácI őesf“? És központi lapjuk ha nem tévedek a Rudé právo? Nem tévedett. Bizonyára egyet- értetek velem, hogy jelesre „vizs­gázott“ tájékozottságból. Rövid be­szélgetésünk végén, útravalóul né­hány mézédes, lilás fügét nyomott a kezembe. Grúziát (grúzul Szakartvelo, an­golul Georgia) nem csupán vál­tozatos, kellemes éghajlatú ország­ként ismerik a turisták, hanem jellegzetes ételei, jó bora, sokféle gyümölcse miatt Is kedvelik. Ha Idegenből érkezett vendég van a háznál, elmaradhatatlan az a po­hárköszöntő. amelyik megmagya­rázza, hogy Grúzia — földi para­dicsom. Ezek szerint az Isten, mi­után hat nap alatt megteremtette a világot, pihenni készült. És ak­kor keresték meg őt a grúzok: „Felosztottad a földet, mindenki­nek juttattál belőle, rólunk pedig megfeledkeztél!“ — panaszolták. Az Or zavartan megvakarta a tarkóját: „Bizony, Igazatok van! Most mit tehetek? Már csak egyet­len darabka föld maradt, azt Is öreg napjaimra tettem félre ma­gamnak. De mert hibát követtem el, nektek adom ezt a darabkát.“ Bárhogy is van, biztos, hogy jó gazdák dolgos kezében van ez a kis ország. Ami pedig különösen megkapó, a mai, uniformizálódó világban, Grúzia büszkén őrzi sajátos, nem­zeti jellegét. A piacokon farmer- nadrágok bő választéka, megvásá­rolhatók a Modern Talklng-kazet- ták Is, lányokon-asszonyokon a legújabb divat szerinti széles vál- lú, tarka blézerek, cslpkeszoknyák láthatók. Mégis, nem csupán az arcvoná­saik — a jellemük Is megmaradt grúznak. Seres Vlaszta CSÖKKEN A SZÜLETÉSI ARANYSZAM A Közös Piac több orszá­gában drámaian csökkent a születési arányszám, ami 1995-tőI súlyos társadalmi és gazdasági problémákat okoz­hat — mutat rá a Nyugat- európai Parlament Stras- bourgban zajló munkálatain előterjesztett jelentés. A do­kumentum szerzői aggoda­lommal állapították meg, hogy 1960-tól mostanáig a születési arányszám ezekben az országokban 30 százalék­kal csökkent, és ha ez a jelenség elhúzódik, a közös piaci tagországok 320 mil­liós lakossága 2050-lg körül­belül 25 millióval csökken. Az évek elteltével ennek a helyzetnek a súlyosbodása oda vezethet, hogy kisebb arányszámú aktív lakosság­nak kell fenntartania a ter­melésből visszavonult na­gyobb arányszámú idős la­kosságot. K0>vetkeztet0sk0nt a jelentés kiemeli, hogy az EGK-tagországoknak inté..- kedéseket kell elfogadniuk a családok támogatására, és le kell mondaniuk azokról a diszkriminációkról, amelye­ket a munkahelyeken az a- nyákkal szemben alkalmaz­nak — jelenti a Reuter hír- ügynökség. RITKA KÖNYVEK A Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron az el nem kö­telezett és fejlődő országok elsősorban történelmi, poli­tikai, művészeti tárgyú, va­lamint hagyományos orvos- tudományi és sportkönyvek­kel jelentkeztek. A Tanjug hírügynökség jelentése sze­rint a vásáron számos más fontos könyvet is kiállítot­tak, mint amilyen az arab kultúra örökségének 20 kö­tetes enciklopédiája. Indiai filozófiai és művészeti tár­gyú könyvek, afrikai vers- és mesegyűjtemények, a vi­lág különböző vidékeinek növény- és állatvilágáról szó­ló monográfiák stb. FIGYELMEZTETÉSEK Az Északi-tenger vize any- nylra szennyezett, hogy a következő évszázadban sem tisztul meg, még akkor sem, ha teljesen leállítanák a mostani kiömléseket — von­ják le a következtetést hol­land szakemberek egy lon­doni tanulmányban. A doku­mentumot egy találkozó ér­dekében dolgozták ki, ame­lyet nemsokára Londonban tartanak meg a part menti országok — Belgium, Nagy- Brltannla, Dánia, Franciaor­szág, Hollandia, Norvégia, Svédország és az NSZK — képviselőinek részvételével. A tanulmány szerint, a leg­nagyobb szennyezési forrá­sok a kőolaj, az ipari és ház­tartási szennyvíz, a hajókról származó különböző káros anyagok. A dokumentum rá­mutat, milyen nagy veszélyt jelent a tenger ökológiai e- gyensúlyának fenntartására á magasfokú szennyezettség. Az említett találkozó számos intézkedést fog javasolni • jelenség megakadályozására. JAPAN matuzsálemek Egyre több a 100 éven fe­lüli japánok száma — kö­zölte a szigetország egész­ségügyi minisztériuma. Szep­tember végén 1851 százéves­nél Idősebb japánt tartottak számon, 111-gyel többet, mint az 1985-ös „rekordévben“. A csúcskorúak közül 1490 nő. gyermekhalandösAo oél-AzsiAban a dél-ázslal évi 34 millió újszülöttből mintegy 6 mil­lió nem éri meg az ötéves kort — mutatnak rá a Dél- ázslal Regionális Együttmű­ködési Egyesület egy tanul­mányában. E tragikus hely­zet enyhítésének útjai, vala­mint egyéb, a gyermekek helyzetével kapcsolatos kér­dések kerülnek megvitatásra a SAARC háromnapos talál­kozóján, amelyet Delhiben tartottak az indiai kormány és az UNICEF égisze alatt. W/////////'y//y/''//^//4'W^^ '"yy ''^/yy/yy/yyyyyyvyyM’//.v//////////y///^/^^^ Vahtnng Gorgaszali (452—502) Tbiliszit tette meg az ország fővá­rosává. Lovasszobra a Kura-folyö partján áll.

Next

/
Thumbnails
Contents