Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1986-11-18 / 46. szám

új ifjúság 2 Kommentárunk NYÍLT ÉS BÍRALÖ SZEMLÉLET A KGST 42 ülésszaka, amelyet 1986 november 3—5-e között tar­tottak Bukarestben, felmérte a szervezet utóbbi évelnek munká­ját, és foglalkozott a további e- gytlttműk.ödés elmélyítésének kér­déseivel, Az ülésszak egyik leg­markánsabb vonása, hogy az ered­mények elismerése mellett min­den eddigi találkozónál mélyebben elemezte a hiányosságokat ts. Vja- cseszlav Szicsov, a KGST titkára mondotta, hogy „több tekintetben feltárták a fogyatékosságok okait, és vázolták az előrelépés lehető­ségeit.“ Minden szocialista országban Je­lenleg a társadalmi fejlődés meg­gyorsítása a fő feladat. Ezek az országok a társadalmi fejlődés új szakaszába léptek, és ennek meg­felelően a szocialista gazdasági Integráció elmélyítésében Is új kö­vetelmények fogalmazódnak meg. A tudományos-műszaki haladásnak az ezredfordulóig szóló komplex programja — amely a mostani ü- lésszakon Is előtérben áll — kon­krét szerződésekben és megálla­podásokban ölt testet. Miniszterelnökünk, Lubomír Strougal bírálóan szólt arról, hogy eddig nem sikerült megfelelő di­namikát elérnünk a KGST-tagálla- mokkal fenntartott külgazdasági kapcsolatok és kölcsönös kereske­delem fejlesztésében. Ennek eléré­se végett külkereskedelmünknek legalább egynegyedével kell nö­velnie forgalmát, és nem elegendő a 20. százalékos növelés, ami az eddigi tervegyeztetés eredménye. Vállalataink és szervezeteink fel­adata — mondotta a miniszterel­nök —, hogy Igyekezzenek kiter­jeszteni az árucserét a KGST-tag- államokkal a klasszikus formában és az együttműködés magasabb formáiban is, amin a kooperációt és a szakosítást értjük. További probléma az a követel­mény, hogy a megrendeléseket kö­vetkezetesen a megszabott minő­ségben és a megegyezett határ­időre kell szállítani, Ezzel kap­csolatban Strougal elvtárs azt mondotta, hogy „önbíráló és bírá­ló szavakat is kell mondanunk partnereink címére, mert e téren a tagállamoknak jelentős fogyaté­kosságai vannak.“ A tanácskozás egyik fontos na­pirendi pontja volt a további atomerőművek építése a tagorszá­gok területén. Ez elsősorban a Szovjetuniót és Csehszlovákiát, mint a technológiai berendezések fő termelőit és védnökeit érinti. Bizonyos lemaradás keletkezett az atomerőmű-berendezések szállítá­sában, ami bennünket érzékenyen érint, mert összefügg a berende­zések gyártását szolgáló kapacitá­saink kihasználásával is. Csehszlovákia számol azzal, hogy az atomprogramot tovább folytatjuk, mégpedig úgy, hogy 20ü0-ben az elektromos energia 50 százalékát atomerőmüvekben ter­meljék, Szó volt arról is, hogy fe­lülvizsgálják az egyes országok­ban az atomerőművek építésében keletkezett lemaradást, amit a csehszlovák fél örömmel nyugtá­zott. Lubomír Strougal nyilatkozatá­ból és a kiadott közleményből is megtudtuk, hogy nyílt és bíráló szellemű vita folyt a KGST-tagál- lamok 2000-ig terjedő komplex tu­dományos műszaki haladása prog­ramjának megvalósításáról. Ez ért­hető, mivel stratégiai jelentőségű programról van szó. Így nem ha­logatható el a megvalósítása. To­vábbi kérdés a komplex program­ban kitűzött műszaki követelmény megtartása. E téren minden KGST- országnak lépést kell tartania a nemzetközi fejlődéssel. fetrasier György tokában fejtegeti a novemberben induló évfolyam előzményeit és hátterét. — A tervek már elkészültek, és a lektorcsoport is felkészülve vár­ja az oktatás kezdetét. Sajnos, ké­sik a politikai Oktatás segédanya- ,"a, ami lényegében kiindulópon­tul szolgál az előadóknak. Mun­kánkhoz az Űj ifjúság segédanya­gait is használjuk, és reméljük, az idén is lesz miből merítenünk A diákok hozzáállásával, aktivitásá­val elégedettek vagyunk. Tavaly például a harmadikosok megnyer­ték a Társadalmi Akadémia járási döntőjét, ami nagyon szép ered­ménynek számít. A szervező és ok­tató munkában főleg Marcinek s közülük a Losonci járási Építő­ipari Vállalat, valamint a Slovosi- vo nem az előírásoknak megfele­lően honorálta a munkánk-'+ Az iskola SZISZ-munkájáról , — Minden évben megrendezzük az elsősök avatóját, amikor a mű­sorból nem hiányzik a humor, a kultúra, a tánc. Rendszeresen részt veszünk a Jókai-napokon. Az iskolának van zenekara, a Srot. Oláh Krisztina a Melódia 86 járá­si versenyében képviselte iskolán­kat, de ott voltunk a Csemadok Pogány Norbert: „Szeretek verse­nyezni, szeretek vetélkedni.“ Önerőből építettük — mondja Holczer Ernő mérnök, az Iskola Igazgatója. — összefo­gott az iskola vezetősége és SZISZ- szervezete, meg a szülők hathatós támogatásának eredménye a két röplabdapálya, valamint a távol­ugró- és súlylökőterep. Az építke­zéssel beneveztünk a Sport napi­lap „Szülök az iskolának, iskola a szülőknek“ elnevezésű versenyé­be, és 16 958 pontot értünk el. Eredményhirdetés ugyan még nem volt, de nekünk nem is ez a fon­tos, hanem az, hogy idejében el­készültünk vele, és használhatjuk, élvezhetjük a sportpályánkat. — Hogyan fest a diákság osz­tályok szerinti megoszlása, mert úgy emlékszem, tavaly gondot o- kozott a magyar osztályok létszá­mának betöltése. — Tavaly érettségizett az utol­só önálló magyar osztály földmé­réstan szakon. Az utóbbi években gyérebb érdeklődést tapasztaltunk e szak iránt. Sajnos, kötve va­gyon a központilag megadott irányszámokhoz, amelyek járások, kerületek, sőt nemek szerint is megszabják az elsősök összetéte­lét. Tapasztalatunk szerint lenne elég érdeklődő, csak a jelentke­zők aránytalanul oszlanak meg az egyes kerületek között. Kelet-Szlo- váklából kevés a jelentkező, a föld- méréstan szakra pedig általában kevesen jönnek, jóllehet egyedül nálunk folyik Ilyen irányú okta­tás magyar nyelven. — Igazgató elvtárs, hogyan ké­szül az iskola névadója, Klement Gottwald születése évfordulójának megünneplésére? — Lesz ünnepi műsorunk. Saj­nos, nem rendelkezünk oly nagy teremmel, ahová az egész iskola diáksága beférne, így az iskola­rádió közvetíti majd az ünnepi be­szédet. Az ezt követő műsor első munkáselnökünk életét, forradal­mi munkásságát méltatja majd. Van egy Klement Gottwald forra­dalmi emlékszobánk is, amelynek anyagát az évforduló alkalmából szintén felújítjuk. Az emlékszobában, mintha tör­ténelemkönyvben lapoznék, néze­getem a gondosan összeválogatott kiállítási anyagot, képeket, régi újságcikkeket. Születésétől halá­láig nyomon követhető munkásel­nökünk életútja, munkásságának jelentősebb állomásai. Társaságomban van Agócs Ger­gely, a SZISZ iskolai bizottságá­nak elnöke és a SZISZ patronálá- sával megbízott pedagógus, Setény Lajos mérnök. Időszerű témával, a politikai oktatás iskolai „menet­rendjének“ boncolgatásával indul a beszélgetésünk. Az illetékes pe­dagógus többéves tapasztalat bír­A NÉV KÖTELEZ Diákok tisztítják a járdákat, az iskola előtti aszfaltszőnyeget. Balra nagytakarítás, jobboldalt viszont folyik a tornaóra, most ép­pen a távolugrás és a súlylökés van „műsoron“. Ez az iskola Kle­ment Gottwaid nevét viseli. Emlékeimben lapozok. Két évvel ezelőt­ti látogatásom alkalmával ezek a pályák még nem léteztek a lo­sonci (Luöenecj építőipari szakközépiskolában. Péter kolléga nevét említeném, aki mióta nálunk van, valóban so­kat emelt a színvonalon. — Mi minden fér még bele egy ilyen módszertani szaktanácsadó munkájába? — érdeklődöm to­vább. — Sok minden. Egyszerűen és közérthetően fogalmazva összekö­tő kapocs vagyok az iskola veze­tősége, tanári kara, a SZISZ já­rási bizottsága és iskolai bizott­sága között. Vagyis nemcsak azt tisztázzuk közösen, mikor mit és miért kell elvégezni, hanem a ho­gyanra is keressük a választ, és ez a módszertani tanácsadás lé­nyege. A diákság évről évre vál­tozik, így kétévente kell nevel­nünk új vezetőséget. Az elsősöket arra is meg kell tanítani, hogyan kell a munkát szervezni és irányí­tani, a gyűléseket vezetni. E cél­ból módszertani segédanyagot ad­tunk ki, amelyben pontosan fel­vázoltuk egy-egy taggyűlés előké­szítését és levezetését. Társadalmi aktivitás hetét szervezünk, és je­len vagyok a szakgyakorlatokra vonatkozó szerződések aláírásánál is. Nem hagyom és nem is hagy­hatom szó nélkül az olyan fonák jelenségeket, mint amilyen az el­múlt nyáron is megtörtént: öt épí­tőipari üzemmel volt szerződésünk. KB „Harmadvlrágzás“ és a rádió magyar szerkesztőségének „40 éve szabad hazánk“ című vetélkedőjé­nek döntőjében is. Sportéletünk gazdag is, eredményes is. A loson­ci „középiskolás ligában“ hét első helyet szereztünk, és mind a lá­nyok, mind a fiúk összesített ver­senyét megnyertük. Ml honosítot­tuk meg a több sportágban is zaj­ló „Felszabadulási serlegért“ ver­senyt. A tavalyi első évfolyamon nyolc csapat vett részt, és minden évben megrendezzük az iskolai at­létikai bajnokságot. A középisko­lások tudományos szakköri verse­nyében is több járási első helye­zettünk volt, így a kerületi dön­tőbe is bejutottunk. — így, sok szép eredményt egy­más mellé rakva teljesen kedvező kép alakul ki az iskolai SZISZ- munkáról, de ml az, amin javí­tani kéne még? — Sokan a passzív diákok he­lyett is dolgoznak, de gondolom, így van ez másutt is. Túl hivata­losak a rendezvényeink, intézmé­nyes a kivitelezésük, ezen kelle­ne javítanunk. Másik észrevéte­lem: örömmel vennénk, ha szak­gyakorlatra, építőtáborokba más­hová is eljuthatnánk, ha az építő­ipart a járáson kívül is megis­merhetnénk. Agócs Gergely és Setény Lajos mérnök Harmat Kati: „Róka Ingriddel e- gyütt szerkesztjük az Ifjú Épí­tészt.“ A „B—C“ osztályok A geodéták méréseket végeznek az udvaron. Harmat Katalin miu­tán szakszerűen beállította és le­olvasta a teodollt adatait, készsé­gesen vállalja a beszélgetést. Ér­sekújvárt (Nővé Zámky], az osz­tályban ő a pénztáros. És bizony nyáron alaposan kiürült a kassza, mivel háromnapos kiránduláson voltak a Magas-Tátrában. Az osz­tálykollektíva jó, annak ellenére, hogy keveset van együtt a társa­ság, de aránylag sok a közös szál. — Mi újság a tantárgyak körül? — Másodiktól bővített órában tanuljuk az elektrotechnikát. Kö­zelebb jutottunk a számítástechni­kához, habár számítógépen még nem dolgozhattunk, mivel az is­kolának nincs ilyen berendezése. Viszont csökkent a szakgyakorla­tok óraszáma, amit az üzemi gya­korlat hatékonyabbá tételével 1- gyekszünk pótolni. — Tudom, hogy az osztály aktív SZlSZ-tagjai közé tartozol. — Részt veszek a Jókai-napo- kon, és Róka Ingriddel együtt ké­szítjük az iskolai lap magyar ré­szét. MI szerezzük be az anyagot, sokat írunk mi is, javítjuk, gépel­jük, összeállítjuk az egészet. Ne­gyedévenként jelenik meg. Ingrid osztálytársát. Pogány Nor­bertét az egyik szaktanteremben találom. Megjelenésem nem hozza zavarba, mert mint később kide­rül, hozzá van szokva a nyilvános fellépésekhez. A szádalmásl (Jab- lonov nad Turfíou) fiú erről így számolt be: — Szeretek versenyezni, szere­tek vetélkedni, és vannak már eredményeim is. Kétszer voltam a magyar középiskolások B 2-es ka­tegóriájú orosz nyelvű olimpiáján. Voltam már szlovák nyelvű vetél­kedőn is, és beneveztem a „Mit tudsz a Szovjetunióról?“ járási fordulójába is. Legnagyobb siker­ben a Csemadok KB versenyén volt részem, ahol harmadik he­lyen végzett a csapatunk. Szakte­rületem a sport, amelyet nemcsak szeretek és kedvelek, hanem a gyakorlatban is művelem. Norbi és Kati esete is bizonyít­ja: a Klement Gottwald Építőipari Szakközépiskolában nemcsak jó szakembereket, hanem széles lá­tókörű, sokoldalú középkádereket nevelnek. Polgári László (Á szerző felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents