Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1986-11-04 / 44. szám

Kormeghatározás részecskegyorsítóval új ifjúság 10 -----------­A radlokarbonos kormeghatározás hagyo­mányos eljárásában a mintában levő, az Idők során még el nem bomlott radioaktív szénnek a mennyiségét a sugárzás révén mérik. Ez az eljárás egyszerű, de viszony­lag sok (néhány gramm) anyag kell hozzá, ráadásul a minta a vizsgálat során elpusz­tul. E vizsgálati eljárásnak az a fogyatékos­sága, hogy a nagyon régi tárgyak maradék sugárzását már nem mutatja ki, az ugyanis annyira gyönge, hogy azt a környezetünk ben mindenütt Jelenlevő sugárzás — a hát térsugárzás — ,.elfödl“. Ezért vele megbíz hatóan legföljebb 40 ezer évre visszamenő leg állapítható meg valamely szenet tártál mazó tárgynak a kora. Ha sikerülne az összes még radioaktív szénatomot a nem rádloaktívtól elkülöníteni, s őket (nem csu­pán az éppen elbomlókat) megszámlálni, sokkal távolibb múltra tekinthetnénk vissza, s mérésünk érzékenyebb és megbízhatóbb volna. Ezt valósította meg az oxfordi egye­tem két kutatója. Az 6 eljárásukban a mintát elégetik, a keletkező széndioxid-gázt acetilénen ke­resztülvezetik, majd forró tantálhuzalon át- áramoltatják. A tantálhuzalra lerakodó szi­lárd grafitból céziumionokkal negatív tölté­sű szénionokat löknek ki, s azokat mintegy 10 millió, elektronvoltra gyorsítják fel. A felgyorsított ionokat mágneses és vil­lamos mezőkön vezetik keresztOu, mire azok töltés ős tömeg szerint más-más pályára lépve egymástól elkülönülnek. A különvá­lasztott radioaktív szénionokat londetektor számlálja meg. Ehhez a kormeghatározáshoz mindössze 0,5—1,0 milligramm anyag kell, s a háttér- sugárzás zavaró hatása is teljes mértékben kiiktatható. Jóllehet ez az ellátás mintegy kétszerte drágább a hagyományosnál, máris nagyon hasznosnak bizonyult. Például már régóta vita folyik arról, hogy mikor Jelent meg az ember az amerikai földrészen. Akadtak becslések, amelyek ezt az Időpontot 20 ezer évre vagy annál is régebbi Időre tették. Az ÚJ eljárás egyértelműen 12 ezer évet álla­pított meg. lézerfénnyel - erős mágneses tér Míg a szokványos elektromágnesek­kel 300 000 gaussosnál (G) csak vala­mivel erősebb máneses terek hozhatók létre (ez mintegy mllllószorosa a Föld mágneses terének), erőteljes lézerlm- pulzusokkal — rövid Időre — 600 000 gaussos terek Is teremthetők. EÍzt az eredményt az osakal egyetem kutatói az alábbi kísérletben érték el. Két kis rézkorongot dróthurokkal ösz- szekötöttek, majd az egyik korongot egy szén-dioxid-lézernek a fényével be­sugároztak. Az ekkor keletkező forró plazma nyomán „forró“ elektronok Jut­nak a másik korongra, majd átfolynak' a dróthurkon. Ezáltal rövid Időre erős mágneses tér keletkezik. A parányi pontra fókuszált lézerfénynek a telje­sítménysűrűsége négyzetcentlméteren- ként 130 billió watt volt. Remélik, hogy Ily módon néhány millió gaussos mág­neses tereket is sikerül majd létrehozni. lOe «OOM« M « Kc , C4Qj9d iM M fmtttr XK <0 0» Wnim rr r# « eo e» Mw p# rr DC 0» 6» M m Ml PP PP tt «• •• nn nt M pp pf fia 04 M un fPPPPPPP , . •• M W» PPPP/PPÍ Of «0 OB 5M «n PB UC OB «S üli fw PP dK «• 04 PH Ml PP Ifimwf tmtrttfi imsi»« w te w tirrmnv iiittuiie »kuuí* mumw m m u. MTT« MPtlt v««UU. MTrn utfiHiLu punm PIMlMt K« M IV. A nagy számítógéprendszereken „egy­szerre“ több program futhat. Valójában egy adott Időpontban mindig csak egy program fut, de a programok olyan gyorsan váltják egymást, hogy úgy tű­nik, mintha mind egyszerre végezné a tevékenységét. Ezeknek a programok­nak az összehangolása összetett feladat. Ezenkívül a nagyobb számítógéprend­szerek több háttértárral, nagyobb táro­lókapacitással rendelkeznek, mivel nagy adattömegek feldolgozására használják őket. Ezeket az adatokat úgy kell el­helyezni a háttértárakon, hogy szükség esetén gyorsan előkereshetők légyenek, ez szintén növeli az operációs rend­szerek nagyságát. A legnagyobb operá­ciós rendszerek több tízmillió utasítás­ból állnak, ezek a legbonyolultabb prog­ramrendszerek. A rendszersegédprogramok (utilityk) közé olyan programtermékek tartoznak, amelyek a programfejlesztés és -alkal- mézáfe lebonyolításában segítenek. Ezek gyakran Ismétlődő feladatokat oldanak meg. Ide tartoznak a különböző prog­ramkönyvtár-karbantartó programok, szövegszerkesztők, adatátviteli progra­mok stb. A programfejlesztők számára az alap- szoftver egyik legfontosabb részét a különböző programozási nyelvek for­dítóprogramjai és interpretjel jelentik. A fordítóprogramok fordítják le az adott programozási nyelvben megírt progra­mot a processzor számára érthető uta­sítássorozatra, az Interpreterek pedig közvetlenül értelmezik az adott nyelv utasításait. Ha egy programozási nyelv fordítóprogrammal van realizálva, ak­kor a kész program gyorsabb lesz, de a fejlesztése tovább tart, mert a prog- rambaE történt Javítás után azt mindig újra le kell fordítani. Az Interpretált (értelmezett) nyelvek esetében fordított a helyzet. A program a gépbe való be­írása után rögtön futtatható, de lassabb lesz. A programozási nyelvek kifejlesz­tése nagyon megkönnyítette és gyor­sabbá tette a számítógépek programoz­hatóságát és használatát. Gépi kódú programozás során a programozónak fi­gyelembe kell vennie a hardver tulaj­donságait, tehát hogy milyen processzo­ré van a gépnek, ez a processzor mi­lyen utasításokat Ismer, milyen regisz­terei vannak stb. Egy programozási nyelv új arcot ad a számítógépnek. No­ha a hardvar változatlan, a programo­zó regiszterek helyett változókban, arit­metikai-logikai egység helyett algebrai kifejezésekben gondolkodhat. A programozási nyelvek és dialektu­saik száma több százra tehető. Ez azért van, mert a különböző feladattípusok­ban különféle Jellegű adatokkal dol­gozunk, és az elvégzendő műveletek tí­pusa Is eltérő. Ha valamilyen numeri­kus számítást akarunk elvégezni, pl. egy fizikai mérés eredményeit szándé­kozunk feldolgozni, akkor egész vagy racionális számokkal kell aritmetikai műveleteket elvégezni. Ha azonban egy raktár anyagkészletét akarjuk a számí­tógéppel nyilvántartani, akkor másfaj­ta adattípusokkal lesz dolgunk, hiszen az anyagoknak nevük, mértékegységük, mennyiségük stb. van. Egy tipikus mű­velet egy raktári nyllvántartórendszer- ben pl. a hiányzó anyagok listájának az elkészítése. A programfejlesztő szakem­ber kiválaszthatja a megoldandó fela­dat Jellegéhez legjobban Illő programo­zási nyelvet, amelyben az adott feladat megoldását elősegítő adatszerkezetek és utasítások vannak. Történtek pró­bálkozások univerzális programozási nyelvek megalkotására, de ezek a nyel­vek (pl. a PL/1) nagyon terjedelmesek és nehezen megtanulhatók. A legkisebb személyi számítógépeket a gyártás során ellátják egy ROM tí­pusú tárban elhelyezett BASIC Inter­preterrel. Ezáltal a gép bekapcsolás után rögtön BASIC programozási nyelv­ben programozható. Azért esett a vá­lasztás a BASIC nyelvre, mert ez a nyelv könnyen elsajátítható, így a lai­kus géptulajdonosok rövid Időn belül képesek lesznek számítógépük önálló programozására: ezenkívül a nyelvet megvalósító szoftver sem túl nagy, ami a kis központi tárral rendelkező leg­olcsóbb kategóriájú személyi számító­gépeknél szintén fontos szempont. Gyakran egybe vannak építve a gép monltorprogramjával (pl. Commodore 64, Sinclair ZX Spectrum, Apple II stb.). Sajnos, az egyes személyi számítógépek BASIC Interpreterei általában egy ki­csit eltérőek, ezért mindegyik gép más dialektust „beszél“. Ennek az eltérés­nek több oka van. Általában a gépek hardverjükben különböznek egymástól (pl. különböző a központi tár mérete, másképpen kell használni a grafikát, egyes gépek színes képet állítanak elő, míg mások csak fekete-fehéret). To­vábbá ezeket az interpreteket úgy ter­vezik, hogy ne foglaljanak több helyet, mint 16 kB, tehát egyik sem ismeri a teljes BASIC nyelvet. Erre nincs Is szük­ség, mert a BASIC-nek vannak olyan elemei, amelyeket a személyi számító­gépeken nem lehetne kihasználni. Ki­zárólag az Interpreter fejlesztőjén mú­lik, hogy mit hagy ki és mit valósít meg. Ennek az a következménye, hogy ha valaki ír egy BASIC programot mond­juk a Sinclair ZX Speetrumra, akkor nem biztos, hogy ez a program változ­tatás nélkül lefut más gépeken (pl. PMD-85, Commodore 64, Commodore 16 stb.) is. Gyakran egy gyártó különböző modelljei sem kompatibilisek egymás­sal (lásd Sinclair ZX 81 — ZX Spectrum, Commodore 64 — 16 stb.). A BASIC nyelvet a magyar szárma­zású J. G. Kémény és Thomas E. Kurtz fejlesztették ki 1965-ben a Dartmouth College-ben. A szó kifejtése: JBeginner’s All-purpose Symbolic Instruction Code, ami szabadon fordítva így hangzik: Kez­dők általános célú programozási rend­szere. A szerzők kezdőknek szánták a nyelvet, olyanoknak, akiknek nincsenek előismereteik, és a számítógépek fel- használásával éppen a nyelven keresz­tül szándékoznak megismerkedni. A BASIC Interaktív nyelv, ami azt jelenti, hog a programozó a program írása, ki­próbálása és futtatása során állandóan párbeszédet folytat a géppel, és menet közben kijavíthatja azokat a hibákat, amelyeket a programírás során követett el. A BASIC interpreterei nemcsak a nyelv utasításait értelmezik, hanem tar­talmaznak olyan eszközöket, amelyek a program editálását (szerkesztés, Javí­tás) Is lehetővé teszik. Ezért általában nem BASIC nyelvről, hanem BASIC rend­szerről szokás beszélni. Mielőtt' rátérnénk a BASIC nyelvre, szeretném felhívni a figyelmeteket két könyvre, amelyekből szintén megismer­hetitek a BASIC-et: 1. Lőcs, Sarkadl, Nagy, Szlankó: BASIC — Műszaki Könyvkiadó 1976; 2. Kocsis András: Programozás BASIC nyelvben I., II. — SZÄMALK 1983. (Folytatása a 46. számban) KOSZTOLÁNYI DEZSŐ W - 1936 Halálának 50. évfordulója alkalmából „Finale“ című versével emlékezünk a költőre. A néma ászi tájra nézek. Ajkam lezárt és hallgatag.«, — folytatása a rejt­vényben. VÍZSZINTES: 1. Hayerdahl hajója volt. 3. A versloly- tatás első része. 10. A régi rómaiaknál a szerelem is­tene. 12. Menyasszony. 13. Lop. 14. Határozószó. 15. A világ eddig legeredményesebb magyar törvfvónóje, személynévé kezdőbetűjével a végén. 18. A cink és a foszfor vegyjele. 18. Részvénytársaság. 19. Magyar bor­fajta. 21. Morzejel. 22. Régi hangulatú. 23. Szellemi sport. 25. Buda hangulatos része volt. 28. Nagyobb he­lyiség. 30. Krajcár röviden. 31. Csempészként nyerész­kedik. 34. Takarmánynövény. 35. U. K. I. 37. Folyó a Szovjetunióban, az Irtis mellékfolyója. 39. Római szá­mok, összegük ezerötszázegy. 40. Nagyobb doboz. 42. Nasszer, volt egyiptomi politikus egyik személyneve (1918—1970). 44. Kiejtett betű. 45. Lengyel-német határ­folyó. 47. Független emirátus a Perzsa-öbölben. 49. A Bánk bán egyik alakja. 51. Valaminek parányi része. 52. Az ábécé kezdete. 54. Férfi énekhang. 56. Kettős mássalhangzó. 57. Tok betűi keverve. 58. Gyümölcsöt a magjától megtisztít. 60. Attól az Időtől fogva (éf.). 61. Híres magyar gyermekgyógyász, a csecsemögyógyé- szat megalapozója, egy pesti kórház is viseli a nevét (Pál 1875—1929). 63. Vízi állat. 64. Férfinév. 65. Repül. FÜGGŐLEGES: 1. A versfolytatás második része. 2. Hiteget. 3. Az argon vegyjele. 4 ........futása, Vörösmarty mű ve. 5. Nincs benne semmi. 6. Halom. 7. Spanyol és kubai gépkocsijelzés. 8. Elme. 9. Belga nagyváros. 11. ... -móg. 15. Vulkanizált kaucsuk. 16. Akta. 19. Műsor­közlés. 20. Telefon jelzője lehet. 22. Szibériai folyó. 24. Torta tölteléke. 26. Pilléreken vagy oszlopokon nyug­vó boltív (éh.). 27. Fej tréfásan. 29. Elbeszélő költé­szet. 32. Csomó. 33. Llm Ikerszava. 36. A szervezetnek az érzékelés sejtjeit összekötő szál. 38. Tejcukor. 41. Barna bőrű nép. 43. Francia város Párizstól északnyu­gatra. 46. Hacsaturjan szovjet zeneszerző személyneve. 48. Tompa Mihály. 50. Papagájfajta. 51. Bosszúból mon­dott rossz kívánság (éh.). 53. A csecsemő étele-ttala névelővel. 55. Jármok. 56. Bútor jelzője lehet. 58. Idegen olaj. 60. Alma tájszóval. 62. Tegnap is ez volt. 64. Mu- tatószó. BakUldendO a vízszintes 3. és a függőleges 1. számfl sorok megfejtésa A 42. számban megjelent rejtvény helyes megfejtése: Az élet olyan, mint a távirat, rövid és tele van hi­bákkal. Könyvet nyert: Katarina Molnárévá, Jesenskébo 29, Král. Chlmec.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents