Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1986-11-04 / 44. szám
új ifiiiság 41 A tOnk. gyorsvonat megállt a régmúltat felidéző kis állomáson, SliaCon. Közép- Szlovákia ismert fürdőhelyére érkézMár IV. Béla király az 1244-ben Zvolen városának adományozott kiváltságlevelében utal a Garam folyó bal partján csordogáló forrásra. A gyógyintézetek építményei a múlt századra emlékeztetnek: így a Bratislava nevű 1819-ben, a Detva az 1930-as években, míg a Polana 1889-ben épült. Maradjunk az utóbbinál. Méteres falat a letűnt évszázad hangulatát árasztják. Az é- pület belsejében 21 fokot alig meghaladó hőmérséklet fogadja a belépőt mindenféle légkondicionálás nélkül. Megkértem dr. Vaj- diéka Elemért, aki 25 éve nagy szakértelemmel gyógyítja a szívbetegségben szenvedőket, hogy válaszoljon kérdéseimre. — Hány beteget kezelnek az intézetben? — Átlagosan ezer beteget. — Melyek a leggyakrabban előforduló betegségek, amelyekkel Intéfeetüket felkeresik a páciensek? — Első helyen említeném a szív- és az érmegbetegedéseket, a szlvblllentyűzavaro- kat, a magas vérnyomásban szenvedők és szívinfarktusokat átvészelt betegek utókezelését. Az említett betegségek között a szív- izominfarktus dominál, korunk, a XX, század tipikus betegsége és velejárója. — Ml váltja ki a szívinfarktust? — A hajlam örökletes. Az okát, vagy mondhatnánk úgyis, az okait biztosan nem tudjuk, de azokat a súlyos körülményeket, amelyek előidézik, rizikófaktoroknak nevezzük. — Megnevezné a leggyakoribbakat? — A magas vérnyomás, amely részint 0- rökletes; a diabetes mellitus (cukorbetegség), a túltápláltság, amely növeli a vér cholesterlntartalmát (vérzsírosodás), s rendszerint az utódokra is kihat; az uri- kémia (húgysavtúltengés) amelyet ma már a szokványanalízisek közé sorolunk; a dohányzás, mert a nikotin érszűkületet idéz elő, így a szívkoszorúerek összehúzódását is. Például húsz cigaretta elszívása után 0,5—1,5 milligramm nikotin jut a dohányos ember szervezetébe. További rizikófaktornak tekinthetők a stresszhelyzetek. A mai ideges és kapkodó világban nem ritkaság, hogy a 30—40 évesek már átvészelték az első szívinfarktust, néha szerencsésen, néha tragikus következményekkel. Baj van a fiatalok életmódjával. A szabadszombatokat és vasárnapokat nem töiltlk pihenéssel, kikapcsolódással, hanem kimerítő autótúrákkal, tánccal, szórakozással. Hiányzik a nyugalom. A szívbetegségek további oka a rendszeres rehabilitáció hiánya. Régebben operáció után három-négy hétig is fektették a beteget, később a gyakorlat igazolta, hogy SZÍV-hez szóló beszélgetés a munka, a járás, a mozgás úgy hiányzik a szívnek, mint a többi testrészünknek. A cél az, hogy a beteget minél előbb talpra állítsuk, és megítéljük, hogy mekkora testi megterhelés vezeti őt vissza a legrövidebb úton a mindennapi életbe rizikó nélkül. — Milyen közérzettel és pszichikai állapotban érkeznek ide a betegek? — Erősen észlelhető rajtuk a lelki depresszió nyomai. Bizonytalanul indulnak az intézet felé, félelem keríti őket hatalmába, ha egy-egy üzlethez közelednek, ahol napi szükségleteiket óhajtják megvásárolni. A zene akkordjai is iélelemérzetet keltenek bennük. Intézetünkben megmutatjuk a betegeknek, milyen megterhelést bír ki a szervezetük, nálunk tudatosítják, hogy zsír, cukor, cigaretta nélkül is jó a közérzetük, visszanyerik életkedvüket, képességeiket. Az egészségügyi felvilágosítás is fontos. Elvárjuk, hogy a beteg is igyekezzék megváltoztatni életmódját, idegeskedés nélkül megbékéljen a mindennapi gondokkal, és ne hagyja magát esetleges stresszhelyzetekben túlságosan fölzaklatni. — Gondolom, az utasítás egyértelmű, ám egy családon, munkahelyen belül nehéz ideális álláspontot követni. — A családtagoknak tudomásul kell venniük, hogy nekik kell igazodniuk az in.í«... ...... Felvételünkön Viera. MriZková egészségügyi nővér széngázkezelést végez az egyik betegen. farktust átélőhöz, a beteget testlleg-lelkileg kímélniük és segíteniük kell az új élet kialakításában. — Meggyőződtem róla, hogy a betegek 5—10 kilométeres túrákra is jelentkeznek. — Séta, úszás, biciklizés, sőt a pingpong és a labdázás is a napi sportokhoz tartozik. A fenyvesekkel körülvett zöldövezet, az oxigéndús levegő elősegíti a szív működését, és nyugtatólag hat az emberi szervezetre. — Hogyan mérhető a szív optimális megterhelése? — A számítás inkább a 60 éven felüliekre vonatkozik, vagyis 180 mínusz életkor, azaz egy hatvanöt éves betegnek, aki szív- infarktuson átesett, 180 — 65 = 115 lehet a maximális szívfrekvenciája. — A vérnyomás csökkentésére, úgy értesültem, itt |gázín|ekci6kat alkalmaznak. — I.gy van. Sliaö hírnevét a 34 ‘’C-os víz gyógyhatásúnak köszönheti. Előnye az ideális hőmérséklet, mert a vizet melegítés nélkül alkalmazzák. A világon csak három fürdőhelynek van ilyen természeti adottsága. A forrásból másodpercenként 5,8 1 tör elő a föld mélyéből, és ennek 8/1 szénsavtartalma van. A megtisztított gáz nyomás alatt érkezik jól szigetelt csöveken a kezelést végző nővér asztalához. Itt Intrador nevű készülék méri a gáz nyomását, amely kb. 1,5 atmoszféra. A nővér könnyen hajlítható, különféle fordulatra alkalmas (a fogorvoséhoz hasonló) csövei injekciós tűt szúr a beteg bőre alá, az adagolást könnyen mozgó üvegcsőben elhelyezett dugattyú végzi. Az egész művelet néhány másodpercig tart. A gáztól a testrész kissé megduzzad és rövid ideig tartó csípős fájdalmat érez a beteg. — Kérem, összegezze a hatástf — A szénsavgáz tágítja a hajszálereket, és ezáltal segíti a vér körforgását. Csökken a vérnyomás, nem eröltetten működik a szív, mert jótékony hatással van a hajszál- erecskéire. — Meddig tart a gázlnjekcló-kűra hatása? — Hét-nyolc hónapig. — A felsoroltakon kívül még milyen gyógymód van? — A sebészeti beavatkozás. Szívinfarktusnál a szívnek egy kis, 1/2—1 négyzetcentl- méter nagyságú része elhal. A hajszál- erecskék eltömődnek, s a szívizom e része többé nem működik. Itt seb keletkezik, a- mely idővel beheged. Ezt a nem működő részt az EKG a beteg egész életén át kimutatja. A szívsebészek, ha a beteg állapota kielégítő, kb. 55 éves korig műtétet hajthatnak végre rajta. — Kielégítő egy ilyen bonyolult műtét után a beteg állapota? — Igen, akár sportolhat is. RésS Zoltán A SZISZ Rimaszombati (Rlmavská Sobota) Járási Bizottságának 1- deológial konferenciáján megtudtam, hogy a szakközépiskolák, szakmunkásképzők, gimnáziumok politikai oktatásában még mindig a klasszikus formák használatosak. Keveset dolgoznak az előadók a segédeszközökkel, az audiovizuális technikával, kevés példát merítenek az Iskola, a helybeli ü- zemek, a járás problémáiból, sokszor az előírt két óra helyett csak egy órára szűkül az oktatás. Örvendetes tény viszont, hogy jobban előtérbe kerülnek a kiegészítő formák, így például közösen moziba, tanulmányi kirándulásra mernek, elbeszélgetnek a párttagokkal, antifasiszta harcosokkal. Ebben az iskolai évben a SZISZ járási bizottsága kezdeményezésére például újabb elemmel bővül az oktatás — mégpedig kétnapos tanulmányi úttal a lengyelországi Oswiecimbe. A dolgozó fiatalok az „Aktuális politikai és gazdasági kérdések“ elnevezésű csoportban bővítették ismereteiket. Itt is több fennakadás mutatkozott, sőt az is előfordult, hogy egyes alapszervezetekben nem az előírt terv szeVONZÓBBÁ TENNI rlnt folyt az oktatás. A hiányosságok oka főleg abból eredt, hogy az előadók nem vettek részt az előkészítő megbeszéléseken, módszertani gyűléseken, így nem tudták, mit hogyan kell elvégezniük. Az összkép azonban kedvező, hiszen növekedett a SZISZ továbbképző köreinek a látogatottsága. Jelenleg a tagok 60—70 százaléka látogatja e köröket, a fokozott érdeklődést pedig a vltázók száma bizonyítja. Az oktatás résztvevői ^ellátogatnak azokra a helyekre, amelyekhez forradalmi hagyományok fűződnek, üzemlátogatásokat szerveznek számukra, ifjú újítókkal, a szocialista munka hőseivel találkoznak. Az oktatás kiegészítő formái közül ezek honosodtak meg leginkább. A legjobbak, összesen 203-an, a lenini körökben dolgoznak. Legeredményesebben e téren a hnúsfal kórház, a jnb és a SafárikovóI ÄG fiataljai dolgoztak. A városi és falusi szervezetek munkájában van a legtöbb tartalék. Sok helyen baj van a részvétellel, de vannak olyan helyek is, mint például Cse- rencsényben (Cerenőany), Rimavská Ba- ftában vagy Gömörújfaluban (Gemerská Vés], ahol nemcsak a SZISZ-tagok, hanem más fiatalok is látogatják az oktatást. A konferencián Ján Matej, a SZISZ járási bizottságának titkára a most induló évfolyam fő feladatairól Is beszélt. A politikai oktatás minden fokán és minden területén a CSKP XVII. kongresszusának határozataival fognak ismerkedni a fiatalok, méltóképpen felkészülnek a SZISZ IV. kongresszusára. Azt kell elérni, hogy a politikai oktatás ne csak kötelesség legyen, hanem új ismeretekkel Is gazdagítsa a fiatalokat, el kell mélyíteni általa a fiatalokra gyakorolt egységes eszmei hatást. A vitában Viera Veseliőová, a Járási Vendéglátóipari Vállalat SZISZ-alapszer- vezetének elnöke elmondta, hogy náluk sem volt rózsás a helyzet. A fiatalok jószerével azt sem tudták, hová vannak beosztva, mivel az oktatás el sem kezdődött. Mikor aztán új vezetőség vette át az irányítást, változott a helyzet. Rendszerességet, tervszerűséget vezettek be, az oktatásban az idén hasonló veszély már nem fenyeget. Bunda Ágnes, a SafárikovóI ÄG SZISZ- alapszervezetének vezetőségi tagja felszólalásában a lenini körök működéséről beszélt. Tavaly a forradalmi hagyományok körében 36 tag dolgozott. .Az idén a világnézeti nevelés, jövőre pedig a nemzetgazdasági politika körében szeretnék tágítani a tagok politikai látókörét. A mezőgazdasági munkák szezonjellege miatt az oktatás ütemtervét eleve úgy állították össze, hogy az őszi és tavaszi Időszak ne essen bele. A politikai oktatásnak e formája Igen népszerű a SZISZ-tagok körében, ami nagyban a lektorcsoport munkájának is köszönhető. Kép és szöveg; Polgári László t 'S* •s 0 0 0 e 'S N C/3 N CA ■S'3 SS sí 03 >03 Ü4 M
