Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1986-10-21 / 42. szám
új ifjúság 5 T rekklngnek nevezik azokat a sokszor több száz kilométeres hlmalájal gyalogtúrákat, amelyek során az elsődleges cél nem a hegymászás, hanem a másképpen megközelíthetetlen vidékek elérése. A trekking Nepál megismerésének sajátos, sőt túlzás nélkül állítható, egyetlen módja, mert az ország területének nagyobbik része, így a Himalája csodálatos világa Is, utak hiányában járművel megközelíthetetlen. A turizmusnak ez a formája nemcsak a trekklngezők ezreinek ad felejthetetlen élményeket, de nepáli viszonyok között jelentős jövedelmekhez juttatja az út menti települések lakosságát Is. Ételt, Italt árulnak, és sokan szállást Is adnak. Persze ezeket a szolgáltatásokat nem szabad európai mércével mérni Aki kényes, az jobb, ha el sem Indul, Különösen a táplálkozás okoz' sok gondot a bélés gyomorfertőzések veszélye miatt. Mivel a nepáli vízum csak néhány városra és a Katmandu- völgyre érvényes, a trekklngre külön fényképes engedélyt kell kiváltani. Ennek birtokában akár egyedül Is neki lehet vágni az útnak, ezt azonban, mivel többen nyomtalanul eltűntek, nem tanácsolják. Vezetőit, teherhordót, vagy akár teljes felszerelést Is adnak a trekklngügynökségek. Mivel a legkönnyebb túra Is nehéz, nyomatékkai felhívják mindenkinek a figyelmét, hogy csak jő egészségi és fizikai állapotban Induljon útra, hangsúlyozva, hogy útközben nincs segítség, és sehol sem lehet járműre szállni. Több hátsó-lndlal országot Is érintő hátizsákos utazás során egy hónapot töltöttem Nepálban. A ' sok lehetőség között végül Is úgy döntöttem, hogy megpróbálok eljutni a Himalája egyik leghíresebb csúcsának, a 8091 méter magas Annapurna 4200 méteren levő alaptáboráig (az alaptábor helyet jelöl, a csúcsra Induló expedíciók fő bázisát). Ezért a Katmandutól 200 km-re levő Pokharába utaztam. Miután Itt megkaptam az engedélyt, felkerestem az egyik trekklngügy- nökséget, hogy a 160 km-es, 10 napra tervezett útra egy vezető- teherhordót béreljek. ..Emberemmel“, az analfabéta, de angolul néhány szót tudó, 20 éves Dordzsi serpávai az Indulás előtti napon találkoztam. Erős felépítésű, sokat mosolygó fiú volt, aki nagyon jó társnak bizonyult a közös úton. Az utolsó délután előkészületekkel telt el. Az élelmiszerkészleteket kiegészítettem csokoládéval, sós mogyoróval, naranccsal és keksszel, ügyelve, hogy a hátizsák ne legyen több 25 kg-nál, mivel ennyiben állapodtunk meg. A felesleges holmikat összecsomagoltam és hátrahagytam a szálláshelyemen. A bizonytalanság jeleként egy papírra felírtam az Itthoni címemet. Másnap reggel 7- kor keltünk útra. Miközben kigyalogoltunk a városból, és megcsodáltam a távoli havas hegycsúcsokat, nem Is sejtettem, mennyi fizikai megpróbáltatás vár ránk. Ahow emelkedett a nap, egyre nagyobb lett a forróság. Délelőtt egy kiszáradt folyómederben meneteltünk, amíg egy meredek hegyoldalhoz nem értünk. Itt búcsút vettünk a síkságtól, s kezdetét vette a hegyek világa, hg mindjárt nem Is havas csúcsokkal. Mégis éppen elég volt feljutni az 1900 m magas gerincig, ahol egy Dhampns nevű festői fekvésű kis faluban szálltunk meg. Régi Igazság, hogy nehéz helyzetben mások még nagyobb baja erőt ad. Ez segített rajtam Is a hlmalájal túra harmadik napján. Bőrig ázva a szakadó esőben róttuk a kilométereket Dordzsi serpávai, egyik gerincről le, a másikra fel Sokat nem lehetett pihenni, nejhogy megfázzunk a vizes ruhában. Délután már az e- rőm végén jártam, legszívesebben lerogytam volna. A ruhámból faA „Kapitányhoz" címzett hotel közelről mmimMAi GVALoerunA BMIEKBI Nepál hosszú időn keresztül zárva volt az idegenek előtt, legfeljebb hegymászó expedíciók kaphattak beutazási engedélyt. Amikor 1952-ben megnyitották a határokat, mindössze 250 turista kereste fel a himalájai királyságot. Azóta a beutazók száma csaknem az ezerszeresére növekedett. A külföldiek nagy többsége azonban megelégszik Katmunda és más nagyobb városok valóban páratlan látnivalóival, és csak minden tizedik idegen vág neki a hegyek világának trekkingezőként, vagy hegymászóként. csarnl lehetett a vizet. Semmi másra nem tudtam gondolni, minthogy egészséggel ússzam meg ezt a napot. Teljesen elcsigázva érkeztünk egy meredek hegyoldalhoz, ahol az út szó szerint a felhőkbe veszett. Holtpontra jutottam, és ekkor váratlan dolog történt. Egy hátizsákos fiú tűnt fel az úton. Bevártuk. Amikor utolért, láttam, hogy nadrágja tépett, lába és keze több sebből vérzik. Nemcsak a ruhájából, de még a hátizsákjából is folyt a víz. Elmondta, hogy angol, és lent a völgyben az egyik függőhídról hátizsákkal Pokhara, hittérbeo a Machhapúcchareval együtt beleesett a folyóba. Teljesen elmerült, és csak nagy szerencsével tudott kijutni a sebes áramlásból. Az, hogy ez az ember ott, és akkor sokkal lehangolóbb állapotban volt, mint én, és ennek ellenére nem csüggedt el, erőt a- dott az út folytatásához. Estefelé egy völgybe leereszkedve, 1950 m-es magasságban elértük utunkon az utolsó települést, Chomrot. A Kapitányhoz címzett „hotelben“ töltöttük az éjszakát. Milyen volt ez a hotel? Olyan, amilyet a helyi építőanyagokból, kőből, fából és agyagból két kézzel, fűrésszel, és fejszével fel lehetett építeni. Ipari terméket, a kevés üveg és a petróleum- lámpa kivételével, nemigen lehetett látni. A tulajdonos, akit mindenki csak kapitánynak szólított, kiszolgált gurka katona volt. Huszonkét évi brit szolgálat után Ide vonult vissza, hogy m^takarított pénzét a hegyi turizmusból kamatoztassa. Minden bizonnyal nem volt kapitány, legfeljebb altiszt lehetett egykor. (Érdemes néhány szót ejteni a gurkákról, Nepál talán leghíresebb népcsoportjáról. A gurka mint katona, fogalom, a bátorság és a hűség megtestesítője. Ha egy gurkából lesz valami, akkor csak zsoldos katona lehet. Harcoltak a világ legkülönbözőbb csataterein, de mindig brit zászló alatt. A még létező brit gyarmatokon ma Is megbecsült katonák.) Szóval, ez a „Kapitány“ Igazán lelkesen Igyekezett az elfáradt túrázók kedvében Járni. Este megjelent a központi helyiségben. Ismertetve, milyen ételek közül lehet választani vacsorára. Én a máshol már kipróbált, biztonságosnak tartott forró, zöldséges sült rizs mellett döntöttem. A petróleumlámpa fényénél 1- gazl nemzetközi társaság jött ösz- sze. Tizenkét különböző zászlót lehetett volna az asztalra kitenni. Többen már vlsszaútban voltak, és meséltek az út nehézségeiről, hol, mire kell vigyázni, és az Annapurna hegycsoport csodáiról, a- hova ml Is Igyekeztünk. Ugyanezen a helyen öt nap múlva már én Is a „másik oldalon“ ültem. Vacsora után hamar elcsendesült a ház. Mindenki belebújt a jó meleg hálózsákjába, amire Itt már Igazán szükség volt. A hideg éjszakában a szél szabadon átjárta a hasadékokkal teli falakat. Másnap ragyogó tiszta időben Indultunk tovább. A Himalája hallatán sokan csak a havas hegycsúcsokra gondolnak, ami jogos is, mert a szanszkrlt himalája szó magyar jelentése „a hó hazája“. De ameddig az ember eljut a havas csúcsok közelébe, át kell kelnie a „csak“ néhány ezer méteres előhegyeken, el kell viselnie a szubtrópusi erdő minden kellemetlenségét, a hemzsegő rovarvl- lágot, a lépten-nyomon az emberre tapadó apró piócákat. Ezeken túljutva valóban csodákat lehetett látni. Még két napig meneteltünk fölfelé a völgyben, megszállva egy primitív bambuszkunyhóban, átkelve egy kisebb gleccseren, mire az ötödik nap 3600 m-es magasságban két kőkunyhóhoz értünk. Amikor a szél rövid Időre szétfújta a felhőket, láthattuk a fölénk tornyosuló csaknem 7000 m magas, gúla alakú Machha- pucchare-t. A látvány szinté hihetetlen volt. Innen már csak másfél órányira voltunk attól a helytől, amelyet a térkép az Annapurna szentélyeként Jelöl. A hely lélekemelő és csodálatos volt, feledtetve az út összes viszontagságát. Olyan volt, mint egy hatalmas aréna. Körülöttünk összefüggő láncokat alkottak a félelmetes havas csúcsok. Köztük a 8091 m magas Annapurnával. Az időjárás néhány órára kegyes volt hozzánk, majd felhők ereszkedtek le mindent eltakarva Elindultunk vlsz- szafelé. Négy nap múlva értem Pokharába, Dordzsi serpa és a tíznapos út soha el nem múló emlékeivel. Péczely Lajos ANALFABETIZMUS Az Egyesült Államokban a legnagyobb a világon az alapvető írástudatlanság százalékaránya és számos Ifjú nem képes eligazodni még egy egyszerű térképen vagy az autóbuszok menetrendjén sem — ez derül ki egy Washingtonban közzétett. a kormány megrendelésére készült tanulmányból. A tanulmány szerint a 20 év körüli fiatalok soraiban végzett felmérésből kiviláglik, hogy a megkérdezettek 6 százaléka nem képes egy elemista szintjén sem olvasni és 20 százaléka nem éri el az általános Iskolások szintjét. Ugyanakkor a nemzeti oktatás haladásával foglalkozó hivatal által vizsgált 3600 felnőtt 2 százaléka képtelen volt válaszolni a tesztkérdésekre, fele nem beszélt helyesen angolul. A tanulmány szerint a megkérdezettek 43 százaléka nem tudott térképet olvasni és 20 százalékuk képtelen volt eligazodni egy autóbusz-menetrendben. KABITÖSZERCSEMPÉSZEK A Mississippi partján, Biloxi közelében valóságos marihuána utáni hajsza indult, miután az amerikai vámosok elől menekülni próbáló, titkos kábítószer-rakományt szállító repülőgép lezuhant. A rendőrség bejelentette, hogy a környéken letartóztatott 23 olyan 18 és 27 év közötti fiatalt, akinél különböző mennyiségű kábítószert találtak, és ezért a törvény értelmében Jelentős pénzbírsággal sújtották őket. A repülőgép utasainak sikerült eltűnniük, még mielőtt a rendőrség a baleset helyszínére ért volna. dohányzásellenes kampAny Országos dohányzásellenes kampányt Indítottak Jordániában, amelynek keretében a dohányzás ártalmait ecsetelő felvilágosító anyagokat osztottak szét különböző szemináriumokat és akciókat szerveztek. Egyébként Jordániában nyilvános helyeken tilos a dohányzás. A jelenlegi kampány fő célja, hogy rábírja a, 20 és 30 év közötti Ifjakat, mondjanak le e káros szenvedélyről. OJRA DIVAT A SÉTAlAS Ismét divatba jött az ,E- gyesült Államokban a legősibb sport — a sétálás. Az aeroblc-korszak, a kocogóláz után az amerikaiak milliói sétálnak abban a tudatban, hogy a séta sport. A Los Angeles-l és a stanfordi egyetemeken folytatott kísérletek állítólag azt bizonyítják, hogy heti egy órányi nem túlságosan lomha ütemű rendszeres séta a szabad levegőn már három hónap után 15 százalékkal növeli az ember teljesítőképességét. Az üzletekben máris kaphatók a sétálás előnyeit ecsetelő könyvek, magazinok. videokazetták. Az évszázados, mégis új divatsport népszerűségét csak fokozza, hogy nem kell hozzá eleve kisportoltnak lenni. REKORD A jugoszláv Hranlslav Mlr- kevlcs alighanem a bukás világrekordját állította fel. Az 54 éves férfi a gépjárművezető-iskola padját kilenc esztendő óta koptatja, s eddig 78 esetben buktatták meg. Kilenc éve megvásárolt személygépkocsija türelmesen vár a garázsban.
