Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1986-10-07 / 40. szám

új ifjiiság 10 A FEHÉR DELFINEK „BESZÉDE“ Egy kanadai biológus több mint tíz év óta tanulmányozza a fehér delfinek (Del- phinapterus leucas) hangmegnyllatkozósalt. Ezek az északi-sarki emlősök a delfinek ktV- zött a „legbeszédesebbek“. Fütyülnek és trilláznak, bőgnek, röfögnek, kiabálnak, dur- rognak, recsegnek. A kellemes harangzúgás, a lónyerítés, az éles fütyülés, a böfögés, a fogcslkorgatás, a cirpelés, a brekegés, a n Avogás, és az ugatás, a csikorgás és a horkolás úgyszintén a fehér delfinek több száz hangból álló repertoár)ába tartozik. ■ Mindezek a hangok a koponyának ama légzsák|aiban keletkeznek, amelyek az ál­latok homlokán dinnyeszerű dudorodást al­kotnak. A kutatók már Ismerik az anyának utódával való „beszélgetését“, a csoporton belüli érintkezés különféle hangjait, továbbá a figyelmeztető kiáltásokat, s félelemnek és a fájdalomnak a hangjait. Am számtalan más hangnak a szerepéről még mit sem tudnak. De ha a fehér delfinek magas fokú értelmességére és fejlett társas életmódjára gondolunk, valószínű, hogy az általuk ál­landóan kibocsátott sok hang nem értel­metlen „fecsegés“, hanem viselkedés-élet­tani fontosságú jelenség. Hogy a hangoknak mekkora szerepük van társas életükben, azt kanadai kutatók egy ízben jól megfigyelhették. Három fehér delfint a dagály messze ki­sodort a tengerpartra. Amikor megkezdő­dött az apály, egy homokpad megakadá­lyozta őket abban, hogy visszacsússzanak a mély vízbe. A szárazon maradt fehér del­finek kiabálására és nyöszörgésére a ho­mokpad túlsó oldalán az egész delfincso­port összegyülekezett, s úgyszólván kórus­ban válaszolt. Ezek az egyébként félénk állatok, amelyek ember közeledtére — riasz­tójelet adva le — tüstént elúsznak, ezúttal nem hagyták magukat elűzni. Kitartottak a part előtt, s megrekedt fajtestvéreikkel ál­landó hangbeli érintkezésben maradtak. A kanadai zoológusok vízzel öntözték a par­ton rekedt állatokat, hogy a szemüket és érzékeny bőrüket megvédjék a kiszáradás­tól. A pusztulástól megmentett állatok a következő dagály idején visszaúsztak cso­portjukhoz, s az szűnni nem akaró hang­áradattal fogadta őket. KORRÖZIÖVÉDELEM Szovjet szakemberek új, forró alumínlu- mozásnak elnevezett eljárást dolgoztak ki arra, hogy megóvják a korrodálódástól az erőművek bizonyos fémszerelvényeit és az elektrotechnikában használatos más alkat­részeket. Eszerint a bevonandó felületet e- lőször hevítéssel zsírtalanítják, azután szem­cseszórással durvítják, majd 650—750 Cel- sius-foknál alumíniumolvadékba merítik be­le, végül a fölösleges bevonatot eltávolít­ják róla. A többi bevonattól eltérően a legkedve­zőbb (50—100 mikrométer] vastagságú alu- mlniumbevonat teljesen egyenletes, nincse­nek neki pórusai, s lakkozni sem kell. Az Is az előnyei közé tartozik, hogy alkalma­zásához a bevonandó felületet szárazon ké­szítik elő, tehát nincsen szükség maró ha­tású oldatokra, a hőközvetitőként használt ólomra, s ezért az eljárás a hagyományos­nál kevésbé szennyezi a környezetet, s ke­vésbé mérgező hatású. Míg a festett bevo­natú szerkezetek élettartama öt, a ctnkbe- vonatúké húsz év, a próbák szerint az e- képpen alumíniummal bevontaké az ötven évet is eléri. •K tfftPPPP 4 Pb rß »IIMK ítmttv mtsuc uu ** t» IM »« <s uw IK SS «U ki tt vv X R stillt « tsttst «1 sr M tL Ud LL utr iL ■JO LU LL LL 21 xS it S( gt UU LL II ui> ua LL I u uu btf Ll zi it imms uuwuuujuuo llluliIll rmic tá tiltiut UUUUUULbgU LLLLLLLUL.UUXI II. A történelmi bevezető után nézzük meg, hogy miből Is áll egy számítógép. Bizonyára sejtitek, hogy egy kis gép is rengeteg építőelemet tartalmaz, de lé­nyegében a számítógép néhány funk­cionálisan jól elkülöníthető részre ta­golódik (lásd 1. ábra). központi központi nagykapacitágii bemeneti­háttértárak kimeneti ^GPUJ (memória^ egységek 2» ábra Az éppen futó programok és e prog­ramok működéséhez szükséges adatok tárolására a központi tár szolgál. Ezt úgy képzeljétek el, mint egy sokflókú szekrényt, ahol minden fióknak van sorszáma, és mindegyik fiók egyforma méretű. Ezt a sorszámot címnek fogjuk nevezni. Kétfajta típusú fiók van. Az egyiket már a számítógép gyártásakor megtöltik egyszer és mindenkorra. En­nek a típusú fióknak a tartalmát csak kiolvasni lehet, megváltoztatni nem. Ezt a típusú memóriát ROM-nak nevezik. A ROM a Read Only Memory szavak kez­dőbetűje. Ez egyébként annyit tesz mint: Csak Olvasható Memória. A második tí­pusú fiókba berakodni is lehet, továbbá a tartalmát kiolvasni és újra megvál­toztatni is lehet. Ha egy új számot te­szünk ugyanabba a fiókba, az előző el­veszik, tehát kiolvasásnál mindig az utoljára beírt számot kapjuk vissza. Ezt a típusú memóriát RWM-nek (Read Wri­te Memory — írható Olvasható Memó­ria) vagy (gyakrabban) RAM-nak (Ran­dom Access Memory — Véletlen Hozzá­férésű Memória) nevezik. Ennek a tí- „pusú memóriának van egy kellemetlen tulajdonsága; ha kikapcsoljuk, mindent elfelejt. A számítógép működésének irányítá­sát, az aritmetikai és logikai művelete­ket a központi egység, más néven a processzor végzi. Ennek megfelelően két részre tagolódik: a vezérlőegységre és az aritmetikai-logikai egységre. A vezérlőegység feladata, hogy a gép me­móriájából a soron következő utasítást kiolvassa, ezt dekódolja, majd végre­hajtsa. A processzor a műveletekhez szükséges adatok átmeneti tárolására ún. regisztereket tartalmaz. A regiszter a RAM típusú memória egy fiókjának megfelelő áramkör. Az aritmetikai-logi­kai egység ezeknek a regisztereknek a tartalmával tud különböző műveleteket elvégezni. A mikroszámítógépeken a központi egység egyetlenegy integrált áramkörből áll — ezt mikroprocesszor­nak nevezik. A számítógép és az emberek közti kommunnlkációt a bemeneti-kimeneti egységek valósítják meg. A mikroszá­mítógép esetében ezt egy billentyűzet, egy tv-készülék és a tv-készülék szá­mára megfelelő jelet előállító áramkö­rök alkothatják. A nagy kapacitású háttértárak a programok és az adatok huzamosabb ideig való tárolására szolgálnak. A köz­ponti tár befogadóképessége általában nem túl nagy, ezenkívül ha kikapcsol­juk a gépet, a RAM-ban tárolt Infor­máció elveszik. Ez Indokolja a háttér- tárolók alkalmazását. Ezekből az Infor­mációt lassabban lehet kiolvasni, de a befogadóképességük többszöröse a köz­ponti tárénak. A mikrogép esetében a legegyszerűbb háttértár egy közönsé­ges kazettás magnó. Az egyes egységeket összekötő áram­köröket a számítógép buszrendszerének nevezzük. Ezen keresztül közlekednek az adatok és az egységek együttműkö­dését szabályozó jelek (szignálok). Most nézzük meg, hogy miként van­nak ábrázolva a számítógépben a szá­mok. Ehhez vissza kell nyúlnunk a számrendsierek fogalmához. A hétköz­napi életben általában a. tízes szám- rendszert használjuk. Ez talán abból adódott, hogy az embereknek tíz ujjuk van. A tízes számrendszerben a számo­kat úgy fejezzük ki, hogy van tíz kü­lönböző számjegyünk (0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9), és a különböző mennyisé­geket ennek a 10 számjegynek a segít­ségével fejezzük ki. Pl.: a huszonhár­mat úgy írjuk, hogy 23, ez azt jelenti, hogy 2-szer 10, plusz 3. Vagy: 376 « 3 . 100 + 7.10 + 6.1- - 3 . 10^ + 7 . 10^ + 6 . 10° 2305 » 2.. 1000 + 3. 100 + 0.10 + 5.1« » 2 . 10^ + 3 . 10^ + 0 . ib^ + 5 . 10° Az aláhúzott számok a számjegyeknek felelnek meg. Tehát 10-nek a megfele­lő hatványát szőrözzük az egyes szám­jegyekkel és ezeket összegezzük, így kapjuk meg a szám értékét. Ugyanezt megtehetjük úgy is, hogy csak két szám­jegyet (0, 1) alkalmazunk, és 2-nek a megfelelő hatványait szorozzuk velük. Pl.: (110101)2 «1.2^ + 1.2^ + 0.2^ + 1.2^' +0.2^+1.2°- .1. 32+1. 16+0. 8+1.4+ + 0.2 + 1. 1-53 Az aláhúzott számok újra a számje­gyeknek felelnek meg. A zárójelekkel és a Jobb zárójel alján levő kettessel azt jelöljük, hogy a zárójelben lévő szám a kettes számrendszerben érten­dő. Ezt a számrendszert, amelyben csak két számjegyünk van, kettes számrend­szernek nevezzük. A számítógépben a számok a kettes számrendszerben vannak ábrázolva. En­nek technikai oka van. A kettes szám- rendszerben csak két számjegy van, te­hát egy számjegy ábrázolásához olyan áramkörre van szük.ség, amelynek két állapota van. Az egyik állapot a 0 szám­jegynek a másik az 1 számjegynek felel meg. A legegyszerűbb ilyen áramkör a közönséges kapcsoló — két állapota van, vagy be van kapcsolva, vagy ki van kapcsolva. Elvben semmi akadálya sem volna a tízes számrendszer hasz­nálatának, de az olyan áramkörök, a- melyeknek tíz különböző állapota van, sokkal bonyolultabbak a két állapotú áramköröknél, tehát szükségszerűen drágábbak is. Ahogy a bevezetőben is említettük, a számítástechnika az Egyesült Államok­ban Indult fejlődésnek, így az angol nyelvű kifejezések terjedtek el legin­kább. Angolul a számjegy „digit“, a kettes számrendszerbeli számjegy „bi­nary digit“, rövidítve bit. A bit tehát kettes számrendszerbeli számjegyet je­lent, értéke 0 vagy 1 lehet. Most tér­jünk vissza, egy kicsit a számítógép köz­ponti memóriájához, amelyet egy fiókos szekrényhez hasonlítottunk. Azt, hogy milyen nagy is egy fiók, tehát hogy mi­lyen nagy számot lehet benne elhelyez­ni, úgy fejezzük ki, hogy megmondjuk hány bites szám fér el benne. A leg­több számítógép memóriáját úgy építik, hogy egy fiókban 8 bit van. Ezeket a 8 bites fiókokat byte-nak nevezzük (ejtsd bájt). A legnagyobb bináris szám, amely elfér egy byte-ban a (11111111)2 (decimálisán 255), tehát egy byte-ban 256 különböző értéket lehet tárolni (0 — 255). A központi memória nagyságát úgy fejezik ki, hogy megadják, hány címmel rendelkező fiók, azaz byte van benne. A nagyobb memóriák befogadó- képességének a megadására nagyobb egységet használunk, ez a kilobyte, IkB = 1024 byte. Ez azért van így, mert a kettes számrendszerben az 1000 nem kerek szám (1111101000)2), ellenben az 1024 igen (10000000000)2 = 2“). Még nagyobb egység a megabyte, 1 MB = 124 kB = 1048 576 byte {= 22“). Az ol­csóbb kategóriájú személyi számítógé­pek memóriájának a mérete 1 kB-tól ipl. Sinclair ZX 81) 64 kB-lg (pl. Com­modore 64) terjed. Kálosi Ákos (Folytatása a 42. számban] BARÄTI TANÁCS Két agglegény közül az egyik nősülni készül, amiért a másik egy kissé neheztel rá, és nem állja meg sző nélkül: — Hát, nem valami szép a menyasszonyod ... A vőlegény erre Idegesen felcsattan, és megjegyzi: — De sok belső értéke van. Mire a barát ezt mondja: megjegyzését megtaláljátok a rejtvényben. VÍZSZINTES: 1. Ebédel a csorda. 5. A barát megjegy­zésének első része. 10. ... Pelin, bolgár költő. 11. Is­kolai bútor. 12. Hideg száraz buköszél az Adria part­ján. 13. Tagadószó. 14. A görög mitológiában a félté­kenység, a bosszúállás istenasszonya. 16. Híres holland úszónő, Ada... 17. Néma némái 18. Női név. 19. Ha­tározórag. 21. Gépkocsi röviden. 22. Írország neve sa­ját nyelvükön. 23. Üdülőhely az Alacsony-Tátrában. 25. Város az NDK-ban. 27. Radar 29. Névelő. 30. Bútor jel­zője, de dísztárgy is lehet ilyen. 31. Tyúkanyó hangja. 33. Részvény vagy értékpapír szelvénye. 34. Tan betűi keverva 35. Rejtett gúnyt tartalmazó. 38. Rangjelző szócska. 39. Bábszínházban szereplő alakok. 40. Város Dél-Törökországban. 42. Török férfinév. 43. Kőolajat Ex­portáló Országok Szervezete röviden. 44. Réka egynemű betűt 46. Fordított kicsinyítő képző. 47. Földbe eltemet. 48. SptH'tszer. 49. Az egyik égtáj. 51. Fa nemesltésa 53. Állami bevétel. 54. Akta. 56. Varróeszközök. 57. Én la­tinul (EGO). 58. Olasz származású belga énekes (Sal­vatore). FÜGGŐLEGES; 1. A barát megjegyzésének második része. 2. Zseblámpa tartozéka. 3. Szarvas nősténye. 4. Kiejtett betű. 5. Gépkocsimárka. 8. Férfinév. 7. Ház­őrző. 8. Tartó. 9. Gyógyászati célra felhasználható szá­rított növényi anyag. 11. Rovarok tojása. 14.... megvé- nülünk, Jókai regényének címe. 15. Szovjet város a Jenyiszej partján. 18. Bolgár hegység. 20. Lótenyészté­séről ismert Pest környéki község. 22. Tova. 23. Ká­poszta jelzője lehet. 24. Angol iskolaváros. 26. Portu­gáliához tartozó atlanti-óceáni szigetek. 27. Nagy le­velű gyomnövények. 28. Azon a helyen régiesen. 30. Betegesen fösvény (éf.j. 32. Kötársaság Nyugat-Afrlká­ban, fővárosa Lomé. 33. Játék is van ilyen. 36 .......Pom­p ílius, Rómának mondabeli második királya. 37. Olyan, mint a méz. 40. Gyermek jelzője lehet. 41. Az aktintum vegyjele. 43. Állatlakások. 45. Szeretett volna kapni. 47. Hangszerre írt, technikai készséget fejlesztő zene­darab. 48. Mértani test. 50. Osztrák \mroska a csehszlo­vák határ közelében. 52. Tál betűi keverve. 54. Török tiszti rang volt. 55. A múlt Idő jele. 57. Spanyol és né­met gépkocsljelzés. Beküldendő a vízszintes 5. és a függőleges 1. számú sorok megfejtése. A 38. szám rejtvényének helyes megfejtése: 0, szil­vát s szőlöfürtöt érlelő, / Gyönyörűséges fényes őszelő. Könyvet nyert: Molnár Katalin, Král. Chlmec.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents