Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1986-09-30 / 39. szám
u ' új ifjúság 10! cnuanyeLVönK Az anyanyelvi nevek Egyszer már találkoztunk a következő mondattal: „ProGka Istvánnak... 60. születésnapja alkalmából Dominik Here mérnök, a jnb alelnöke gratulált.“ (Garam 1984.) Akkor a neveket kísérő titulusokat vizsgáltuk, s ilyen szempontból nem találtunk kifogásolni valót a mondatban. Más eredményre jutunk akkor, hogyha a szövegben szereplő két nevet vesszük nagyító alá. Van valami következetlenség az egyik névben: Proöka István; ugyanakkor a Dominik Here nevet helyesnek érezzük. Ml okozza ezt a különbséget a két név között? Legegyszerűbben a név két elemének viszonyába érthetjük meg a kifogásolt név turaságát. A helyesnek tartott Dominik Here név jól jelzi számunkra, hogy viselője szlovák anyanyelvű, születésű, s ez megnyilvánul mind a keresztnév szlovák voltában, mind pedig a név két elemének sorrendjében. Ogy tűnik, mintha a személynévnek is lenne anyanyelve. Nagyon valószínű, hogy már német egyénre következtetnénk a Dominik Herz név írásos formája láttán, bár itt a keresztnév szlovák, 111. német változata között nincs Is különbség, a vezetéknév írásmódja azonban már mintha német származásra utalna. A Hercz Do- mo(n)kos-t hallva pedig többen talán az Ujjúkat is tűzbe tennék, mondván, hogy ez csak magyar név lehet. A név tehát ilyen szempontból nemcsak azonosít, hanem egyénit Is, közöl valami fontosat a név viselőjéről. Azért nem érezzük szerencsésnek a ProC- ka István nevet, mert nem adja meg számunkra ezt a szükséges vagy elvárt hírtöbbletet épp keverék jellege miatt, hisz a Proéka vezetéknév szlovák származást, anyanyelvet sejtet, a mellette levő István pedig magyart. A nyilvánvaló következetlenség ellenére ugyancsak nehéz feladatra vállalkoznék az. aki ki szeretné javítani a bökkenőt, mert épp azt nem tudjuk, hogy a nevet viselő személy hogyan használja a saját nevét: szlovákul vagy magyarul? Hisz az eredmény mindkét esetben más és más. Egyaránt helyes lehet a ProCka Stefan, még inkább a Stefan Proßka vagy magyarul a Procska István név’ de csupán a név viselője döntheti el, hogy a három változat közül melyik felel meg számára legjobban a köznapi használatban. A magyar nyelvművelés ma már egyértelműen vallja, hogy a személyneveket eredeti formájukban kell használnunk, tehát nem fordíthatjuk le sem a család-, sem a keresztnevet. Meg kell azonban azt is említenünk, hogy nem mindig volt ám ez így. Korábban néhány közismert, főleg történelmi személy keresztneve magyaros formában terjedt el, s ma is így használjuk: Kálvin János, Kolumbusz Kristóf, Verne Gyula stb. Vannak aztán olyan személynevek Is, a- melyek magyaros és eredeti formájukban egyaránt használatosak: Engels Frigyes — Friedrich Engels, Marx Károly — Kari Marx, May Károly — Kari May, Schiller Frigyes — Friedrich Schiller, Tolsztoj Leó — Lev Ny. Tolsztoj stb. Az ilyen és hasonló nevek magyaros változata ellen ma már fölösleges és eredménytelen lenne hadakozni. A többi nevet azonban írjuk a nevet viselő személy anyanyelvének megfelelően. íme néhány példa a Vasárnapi Oj szó 1986. 26. számából: Deák Teréz riportja, Gály Iván riportja, Rácz Olivér írása: de Vladimír Turansky cikke, Éva Kristová novellája stb. (TT) I Gj rovat indul lapunk hasábjain, amelyben a számítástechnikával, programozással fogunk foglalkozni. E rovat életre hívása szerintünk fölöttébb aktuális, mivel egyre több iskola, pionír, és ifjúsági otthon kap mikroszámítógépet. Reméljük, hogy a tanulásban és a szórakozás, ban is a segítségetekre leszünk, a rovat elnyeri a tetszéseteket. Várjuk leveleiteket, bírálataitokat és észrevételeiteket. A tudomány és technika rohamos fejlődése lehetővé tette, hogy ma már egyre szélesebb körben alkalmazzuk a számítógépeket. Tekintsünk vissza egy kicsit a múltba, hogy miként is jutottunk el idáig. Az emberiség ősidők óta azon fáradozott, hogy mindennapos munkáját minél egyszerűbben, gyorsabban végezze el, ami a munkaeszközök egyre magasabb szintű tökéletesítéséhez vezetett. Néha elemi szintű matematikai műveletek elvégzése is nagy figyelmet igényéit, és nem utolsósorban hosz- szadalmas volt. Keresték tehát a módját, hogyan lehetne a számolást megkönnyíteni és gyorsabbá tenni. Már az ősi Kínában és Japánban használtak a számoláshoz segédeszközöket, ezek számolótáblák voltak, a- melyeket abakusznak hívtak. A logaritmus fölfedezése után William Oughtre föltalálta a logarlécet, mely az első analóg módon működő számológép volt. A logarléc egyik hiányossága, hogy nem lehet vele nagy pontosságú számításokat végezni. A fejlődést ezen a téren a mechanikus számológépek megjelenése jelentette. Az első mechanikus számológépet Pascal szerkesztette 18 éves korában, 1641-ben. Tíz számjegyű számok összeadására és kivonására volt alkalmas. Nemsokára Leibniz megépítette az első 4 alapműveletes mechanikus számológépet. 1694-ben fejezte be az összesen kb. 24 000 fogaskerékből álló szerkezetet. Ezeknek a berendezéseknek azonban több gyenge pontja volt, amelyek a mechanikai konstrukcióból adódtak. Elég nehézkes volt a kezelésük is, és lassan működtek. Az a lehetőség, hogy a gyakran ismétlődő számítások során az elvégzendő műveletek sorrendjét előre a gépbe táplálják, s utána csak a számokat közöljék a géppel, nagyban megkönnyítette volna a kezelő dolgát. Az első ilyen programozható számológépet Babbage angol matematikus tervezte meg 1830-ban: az építését fia fejezte be 1906- ban. Az ötletet akkoriban már használatos, lyukkártyával vezérelt szövőszékek adták. Ez a gép szintén mechanikus elven működött, de az elvégzendő műveletek sorrendjét előre be lehetett programozni. Az elektrotechnika fejlődésével a fogaskerekeket a relék (jelfogók) váltották föl. Az első relés számítógépet Alken professzor tervezte az amerikai Harvard Egyetemen, 1939 és 1944 között építették meg az IBM cég (ma a világ legnagyobb számítógép- , gyára) segítségével, és a MARK I nevet kapta. A gép 23 számjegyű számokkal tudott műveleteket végezni. Két szám összeadása 0,3, összeszorzása 6 másodpercig tartott. A további fejlődést az elektroncsövek (rádíólámpák) felhasználása jelentette. J. P. Eckert villamosmérnök és dr. J. Mauchly fizikus voltak az első elektronikus számítógép megalkotói. Az ENIAC nevű gép építését 1943-ban fejezték be az amerikai Penn- sylvánla Egyetemen. 18 000 elektroncsövet tartalmazott, a súlya mintegy 30 tonna, a fogyasztása 174 kW volt, de az akkori mértékkel mérve szédületes gyorsasággal tudta az alapműveleteket elvégezni. Egy másodperc leforgása alatt 5000 tízjegyű számot tudott összeadni, vagy 300-at összeszorozni. Ez a gépóriás Babbage mechanikus gépéhez képest nagy fejlődést jelentett, de még mindig az ő elvét követte. A program- ugyanis lyukkártyán volt rögzítve. Az áttörést Neumann János magyar származású amerikai matematikus koncepciója hozta, ö azt javasolta, hogy a számítógép utasításait számokkal kell kódolni, -és így a programot szintén a gép belső memóriájában lehet tárolni, ugyanott, ahol az adatokat. Ez lehetővé teszt, hogy a program működése közben módosítsa saját magát. Mind a mai napig az ő koncepciójának megfelelően é- pítik a számítógépeket. Ezeket gyakran Neumann-típusú gépeknek is nevezik. A számítástechnika ezek után gyors fejlődésnek Indult. Nemcsak egyedi gépeket építettek, hanem megjelentek az első kis sorozatban gyártott gépek, amelyeket 1. generációs gépeknek nevezünk. Az egyik legsikeresebb gép az 1951-ben készített UNI- VAC 1 volt. Az 1. generációs gépek további képviselői az NCR 102, IBM 701 és 650, a Burroughs, a General Electric, a Honeywel és az RCA cégek első típusai voltak. A programok és adatok bevitele a számítógép pultján keresztül történt. Ez a puTt tulajdonképpen egy kapcsolótábla. A programozás meglehetősen bonyolult volt, mert ezeket a gépeket kizárólag ún. gépi kódban lehetett programozni. A program az utasításokat kódoló számok hosszú sorozata volt. A mai értelemben vett programozási nyelvek még nem léteztek, • A szilárdtestfizika fejlődésének az eredményeképpen 1948-ban megszületett az első tranzisztor. Ez újabb lökést adott a számítógépek fejlődésének. A tranzisztorok és diódák alkalmazása kisebb méretű, nagyobb teljesítményű éá kisebb fogyasztású gépek építését tette lehetővé. 1958 és 1963 között megjelentek az ún. 2. generációs számítógépek. Ezekbe a tranzisztorokon és diódákon kívül már nagyobb kapacitású ferritgyűrüs tárolókat építettek. Megjelentek az ún. perifériák — mágnesszalagos és mágneselemes tárolók, amelyek sokkal nagyobb tömegű adat tárolását és feldolgozását teszik lehetővé. A gépek kezdenek egyre „intelligensebbekké“ válni, amit az operációs rendszerek megjelenése tett lehetővé. A szakemberek megalkották az első programozási nyelveket, mint pl. a FORTRAN, ALGOL 60, COBOL stb. Ez jelentősen megkönnyítette a programozók dolgát, mivel már nem hosszú számsorokkal kellett a gép számára érthetővé tenni a feladatot, hanem az emberi nyelvhez közelebb álló szimbólumrendszerrel. A 2. generációs gépek legismertebb képviselői az IBM 1400 és 7000 gépel, a Burroughs B200, a General Electric GE 225, a Honeywell H 400, a szovjet Minsk 22 és a csehszlovák ZPA 600 számítógépek voltak. A technológia szédületes fejlődése az Integrált áramkörök feltalálásához vezetett. Ezen áramkörök alkalmazása még nagyobb miniatürizálást, még nagyobb sebesség és kisebb fogyasztás elérését tette lehetővé. Az integrált áramkörök alkalmazásával 1964 és 1969 között megszületett a 3. generáció. Ezek a gépek már egy másodperc alatt 1 000 000 — 10 000 000 műveletet tudtak elvégezni. Létrejött a multiprogramozás elve, az új operációs rendszerek lehetővé tették, hogy egy gépen „egyszerre“ több program fusson. Ennek a generációnak a legismertebb képviselői az IBM cég System 360 nevű számltógépcsaládja volt. Ebbe a gépcsaládba több különböző nagyságú gép tartozott, amelyek nagymértékben kompatibilisek voltak. Ez azt jelentette, hogy az egyik modellre megírt programot lehetett futtatni a nála nagyobb modelleken Is. A KGST- tagállamokban a 3. generációt az Egységes Számítógép Rendszer (ESZR) modelljei képviselték. Ezek közé tartozik pl. a csehszlovák gyártmányú EC 1021. A további fejlődést a 3,5 generáció jelentette. Tipikus képviselőjük az IBM System 370 nevű gépcsalád. Ezek a gépek a 3. generációs gépek tökéletesített változatainak tekinthetők. Növekedett a műveleti sebességük és ún. virtuális memóriával rendelkeztek, amelynek a kapacitása 16 megabyte (azaz pl. 16 millió betűnyi szöveg). Ebbe a generációba tartoznak a KGST-tag- államok ESZR 2. sorozatának gépei, így a csehszlovák gyártmányú EC 1026 Is. A fejlődés azonban Itt sem állt meg. Az amerikai Intel cég szakemberei 1971-ben kifejlesztették az első mikroprocesszort. Ez azt jelentette, hogy sikerült a számítógép egyik legfontosabb részét, az ún. központi egységet egyetlen integrált áramkörbe bele- zsúfölni. Megjelentek tehát az ún. LSI (Large Scale Integration) — nagyfokú Integrált- ságú áramkörök, amelyekben néhány négy- zetmilliméternyi területen több tízezer tranzisztornak megfelelő áramkör van kialakítva. A nagyméretű és drága ferritgyűrüs memóriákat felváltották a kisméretű és olcsóbb félvezetős memóriák.* Egy olyao 30 tonnás gépet, mint az 1943-ban épített ENIAC volt, ma el lehet helyezni egy zseb- számológépben. A számítógépek fogyasztása 1943;tól egymilliós, a súlyuk tízszeres nagyságrenddel csökkent, ellenben a sebességük az ezerszeresére nőtt. Lehetőség nyílt továbbá ezeknek az áramköröknek a nagy sorozatban való gyártására, aminek velejárója az alacsbny ár. Megjelentek a mikroszámítógépek, amelyek kis méretüknél, kis fogyasztásuknál és alacsony áruknál fogva a mindennapi' élet szélesebb területén alkalmazhatók, mint elődeik. Megkezdődött az olcsó személyi számítógépek tömeggyártása is. Ezek ma már egyre több háztartásban megtalálhatók. Ilyen személyi számítógép pl. a sokak által Ismert Sinclair ZX81, a Sinclair ZX Spectrum, a PMD-85, a Commodore 64, az Apple II stb. Kálosi Ákos AFORIZMA Rejtvényünkben Jean de la Bruyére francia író megállapítását fejthetitek meg, VÍZSZINTES: 1. Az aforizma első része. 11. Megmű- veletlen föld. 12. Szovjet repülőgéptípus. 13. A görög mitológiában a háború Istene, eredeti helyesírással. 14. Menyasszony. 15. Medence francia eredetű Ismert szóval. 18. Fordítva: női' becenév. 19. Feltételes kötőszó. 20. A bor alkoholtartalmának mértékegysége. 22. Híres magyar építész névbetűl. 23. Tudományos tétel. 24. Az egyik égtáj. 26. Kettőzve: a B—1-vltamin hiányából eredő trópusi népbetegség: 28. Vízlelő hely. 29. Nobel-díjas német író (Thomas 1875—1955). 31. Az az összeg, a- mennyiért valamely áru megvehető. 32. Magyar Optikai Müvek. 33. A te személyeddel. 34. Japán és spanyol gépkocsijelzés. 35. Lengyel sci-fl író (Stanislaw). 36. Kettőzve: jó húsban levő. 37. Római hatos. 38. Régi amerikai milliomos család volt, a New York-l könyvtár megalapítója. 40. Veszteség. 41. Határozórag. 42. Szovjet kikötőváros a hasonló nevű tenger partján. 43. Nyugati színes televíziórendszer. 44. A moszkvai olimpia mackója volt. 45. Boszorkányperéről ismert amerikai város. 47. Az állatvilág szövőmestere. 48. Határrag. 50. Képzőművészeti stílus, az építészetben csúcsíves forma. 52. Izomkötő. 53. Nagyon csúnya. 55. Dél-franciaországi város. 56. Após régiesen. 57. Hiteget. 59. Kutyaház. 60. Vük nevelőapjának a neve. FÜGGŐLEGES: 2. Színjátszók szereplési körútja. 3. Járom. 4. Kettőzve: magyar bányaváros, a tavak városa. 5. Ritka férfinév. 6. Az ember testi adottsága, felépítése. 7. Tűzzel megsemmisít. 8. Magas növény. 9. Női becenév. 10. A modern magyar prózaírás egyik jeles képviselője (Tibor). 14. Az aforizma második része. 16. Rangjelző szócska. 17. Határozórag. 20. A legfrissebb. 21. Erkölcsileg kiváló. 23. Trombitahang. 25. Szovjet sakknagymester volt. 27. Fecsketanya. 28. Bolgár cigarettamái ka. 30. Érdemei révén közismert. 32. Bátorkodik. 33. Üt. 35. Udvarló. 36. Nagyobb edény. 39. T. 0. S. 40. Székfű. 41. Folytonossági hiány népiesen. 43. Szovjet-orosz regényíró, Ilf társa. 44. Tisztít. 46. Mauna ..., tűzhányó Hawaiin. 47. Kézi tűzfegyver. 49. Kaucsukból vulkanlzálással készült rugalmas anyag. 51. Kicsinyítő képző. 52. A népgazdaság egyik ága. 54. Töszámnév 56. Női becenév. 58. Tóth Zoltán. 61. Osztrák és kambodzsai gépkocsljelzés. Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 14. számú sorok megfejtése. A 37. számban megjelent rejtvény helyes megfejtése: Elnézést kérek, de három lányom és csak egy tükröm van. Könyvet nyert: Torpls József, Rlmavská Sobota.
