Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1986-09-16 / 37. szám
- [ új ifjúság 31 sarrmr:- ruenacen-ss*!« A szerző felvételein Teleki Gábor portréja és egy részlet látható a város, Povaitská Bystrica főteréről Robotok a gépgyárban Vegyünk például egy gödröt, olyat, amelynek kiásásához egy ember Is elég. Ha ennek a munkásnak megmondjuk, milyen szélességű és mélységű legyen az a gödör, ez elég ahhoz, hogy hozzáfoghasson, és mondjuk egy nap alatt kilapátolja. Ha u- gyanezt a munkát robottal akarjuk elvégeztetni, akkor kell hozzá legalább öt szakember: egy, aki megtervezi a robotot, a másik elkészíti, a harmadik megcsinálja a számítógép munkaprogramját, a negyedik az ásás alatt kezeli a gépet, az ötödik pedig ellenőrzi a munkát. Nálunk a közvélemény a termelés automatizálásának — sajnos — csak ezt az oldalát látja. A robotok üzemeltetése akkor gazdaságos, ha u- gyanolyan munkát többször, több helyen is elvégzik Hogy a példánál maradjak: míg az öt ember a robot segítségével kiás 300 gödröt, ugyaneny- nyinek hagyományos eszközökkel történő kiásásához már legalább 300 ember kell, vagy sokka! hosszabb idő. Nem utolsó szempont az sem, hogy a robotot kezelő személyzet egyáltalán nem végez fizikai munkát. A gödör- ásás példáját persze csak szemléltetésképpen hoztam fel. Azt szereftern volna mondani vele. hogy sajnos gyakorlattá vált: csak akkor adnak elegendő pénzt az automatizálásra, ha mér valamilyen gazdasági hasznot tud felmutatni az illető vállalat. Olyat, amelyet a robotokkal ért el. De ha kevés a pénz, akkor kevés a gépember is, és — mint a példákból kitűnik — ráfizetéses az üzemeltetésük, mert csak akkor éri meg igazán, ha több robot dolgozik egyszerre. Ezzel bezárul az ördögi kör. Én úgy érzem, nem kellene fukarkodnunk akkor, a- mikor a termelés korszerűsítéséről van szó. .Megtérül a befektetés — mondja Teleki Gábor mérnök, aki a Povazská Bystrica-i gépipari konszern dolgozó- |a. Huszonhét éves. 2ilinában végezte a közlekedési főiskolát. 1982-ben egy komplex ésszerűsítő munkacsoport vezetője lett. Feladatuk, hogy tíz ipari robotot állítsanak munkába a kon szem sajtolóüzemében. Ennek megfelelően a csoportban különböző foglalkozású szakembereket találunk: programozókat, technikusokat, karbantartókat. A PR 16 P — típusú robotokat a presovi VÜKOV szállítja. 1982-ben érkezett meg az első. Egy évre rá, 1983 Végén át Is adták az első automatizált üzemrészleget. A tízből ez ideig három készült el. az utolsó tavaly év végére. Teleki Gábor elmondja, hogy ők korábban is képesek lettek volna befejezni felszerelését, ha Idejében megkapják a robotokat. A csoportnak nincs könnyű dolga. Az egész munkafolyamatot automatizálniuk kell, a tulajdonképpeni munkagépektől, a hatalmas hidraulikus présektől kezdve egészen addig, míg a termék el nem érkezik következő állomásáig, a vegyi megmunkálásig. Megérte kockáztatni A Murphy törvénykönyv alaptétele: Ami elromolhat, az el is romlik. Ezután már csak az a kérdés, ki javítja meg. A robotokat a preSovi szerviz javítja, de a legtöbbször nagy késéssel. — Három hónapot, néha egy évet Is várni kell a Javítókra — mondja Teleki Gábor. — Ezért a legtöbb hibát magunk próbáljuk kijavítani, de a javításnak is vannak határai, ugyanis sok az olyan alkatrész, amely már csak a szemétbe való. Ezeket pótolni csak a gyártó cég tudná, de mivel a legtöbb alkatrészt külföldről hozza be, devizáért, s a devizakeret pedig szorítja, így nehezen tud küldeni jót a rossz helyébe, azokat inkább az új termékekbe építi be. A sajtolóüzem SZlSZ-szervezete, konszernünk vezér- igazgatójának támogatásával, védnökséget vállalt a már működő robotok fölött. Szép dolog, hogy patronáljuk a már automatizált üzemrészlegeket, de úgy érzem, erre semmi szükség nem lenne akkor, ha a robotok valóban úgy működnének, ahogyan az a műszaki Igazolványukban áll. .— A tíz automatizált részleg üzembe állítása a legnagyobb ilyen jellegű vállalkozás Csehszlovákiában, több tízmillió koronába kerül majd. A munkák elkezdésekor a vállalat alig rendelkezett olyan szakemberekkel, akiknek képesítésük lett volna a robotok beszerelésére és üzemeltetésére. Az új műszaki berendezésekhez újfajta munkaszervezettségre, új munkakörök kialakítására és terjraészetesen a végzett munkának megfelelő bérezésére lenne szükség. A változások, sajnos, váratnak magukra. Az automatizálás bevezetése folyik ugyan, de szerintem hiányzik belőle az elvszerűség, a teljesség. Már a tervezet készítésekor figyelmeztettük a vállalatot arra, hogy az automatizáláshoz sok új szakemberre: programozókra, karbantartókra és másokra lesz szükség. Igaz, ma már tízszer annyian vannak, mint korábban, de ez a szám sem szavatolja az új berendezések szakszerű üzemeltetését. — A tervezet elkészülte után. már a megvalósítás kezdetén rájöttünk arra is, hogy a sajtolőüzem gépelnek nagy hányada elöregedett, a robot- gyár, szerint már nem alkalmasak ar» ra, hogy automatizáljak őket. Csoportunk ebből a tényből kiindulva sajátos eljárást alkalmazott: először fölszereltük a robotot, s csak azután vettük nyilvántartásba az elvégzett munkát, közben kijavítva néhány o- lyan hibát, amelyek miatt esetleg nem engedélyezték volna az üzemeltetést. Brigádunk élvezett annyi bizalmat, hogy megengedhette ezt magának, és megérte kockáztatni. Teleki Gábor mondatai eszembe juttatnak egy másik Murphy-törvényt: Utólagos bocsánatot valamire sokszor könnyebb nyerni, mint engedélyt. Megcsontosodott szabályokon gyakran nem lehet másként változtatni, csak megkerülésükkel, s ha Gáborék nem ezt tették volna, az automatizálás nem tartana vállalatunkban ott, ahol most tart. Középiskolai végzettség kellene a robotok kezeléséhez, de nem nagyon válogathatunk a munkásokban. A sajtolóüzemben nagy a zaj, 250—630 tonnás hidraulikus prések dolgoznak, s a balesetveszély is jókora. Alig akad ember erre a munkára. Az automatizálás jelentősége itt elsősorban abban rejlik, hogy a gépek helyettesítik az embert a nehéz testi munkáknál. A robotokkal felszerelt üzemrészlegbe összesen tíz ember kell a berendezések kezeléséhez. Egyébként én tévesnek tartom azt, ha 8 robotosításra csak úgy nézünk: mennyi ember munkáját helyettesíti és mennyi anyagi hasznot hajt a robot. Ez is lehet szempont; de e gazdasági szempont mellett nem kisebb a szociális jelentőségük, hiszen sikerül teljesen kiküszöbölniük a fárasztó fizikai munkát. Arról van szó, hogy ha a huszadik században élünk, ne dolgozzunk tizenkilencedik századi munkakörülmények között, hanem korúnk műszaki fejlettségének megfelelően. KUnko Rébert A GYEREKEK tolmácsa A társalgás mindvégig gördülékenyen folyik, ezúttal egy olyan világnyelven, melyet én csak egykét mondat erejéig ismerek. A riportalany angolul válaszol, mégis szinte szinkronban jegyzem az elhangzottakat, amiért köszönet a mellettem álló tolmácsnőnek, aki kapásból fordít. A beszélgetés u- tán ugyancsak fúrja az oldalamat, ki ez a fiatal lány, akit csak egyszerűen mellém állítottak, legyen a segítségemre. — Jana Petríková vagyok és itt, Losoncon (Lucenec) nemzetközi p'onírtáboi;ban talmácsi minősítésben töltök közel négy hetet. Már negyedik éve a SZISZ KB tolmácsaként segítek a nyári pionir- és építőtáborokban, de kísértem már csehszlovák pionírokat angliai táborozásra. Magamról talán vagyok Kassán (Kosice) egy nevelőintézetben. Az iskolában a SZISZ-alapszervezetben a titkári funkciót látom el. — Bizonyára nem véletlenül lettél tolmács, de azért érdekelne, hogyan lehet valakiből a SZISZ KB tolmácsa. Milyenek a feltételek és a követelmények, milyen vizsgákon kell túlesni? — Lényegében minden olyan fiatalból lehet tolmács, akinek e- gészségl állapota és főleg nyelvi tudása megfelel a követelményeknek. Természetesen az adott nyelv- bői tett államvizsga sokat nyom a latban. Egy aránylag szigorú vizsgán kell átesni, ahol egyéb szempontokat — mint, például a szisz-munka — is figyelembe vesznek. Én viszonylag simán jutottam tovább. A vizsgám nagyon jól sikerült, do agóta ie minden évben egyhetes tanfolyamra járok a SZISZ KB iskolájába Secbe, ahol minden egyes alkalommal vizsgát Is kell tenni. A nyelvi ismereteken kívül az általános politikából és az ifjúsági mozgalom történetéből is vizsgázunk. Engem főleg a nemzetközi pionírtáborokba osztanak be, mivel a munkahelyemen is gyerekekkel foglalkozom. — Gondolom, örültél, mikor tavaly angol nyelvközegben tölthet- tél egy-két hetet. Milyen tapasztalatokkal járt ez az út számodra? — Rájöttem arra, hogy az élő beszéd, az eleven nyelvi közeg többet ad az embernek minden tankönyvnél. A beszéden kívül élmény volt számomra az angolok szokásainak, életstílusának a megismerése is. A pionírokkal tíz napot tartózkodtunk Londonban, további tíz napot pedig Észak-Wa- lesben töltöttünk. Alkalmunk nyílt családokat is megtekinteni, baráti kapcsolatokat teremteni. Mai napig is levelezek néhányukkal. Egy, érdekes dolgot figyeltem meg a családok életében. Számomra különös volt, mennyire önállóak az angol gyerekek, hamar kialakul a szülök és gyerekek között az e- gyenrangúság. Egyéni meglátás ez éppúgy, mint az, hogy a nálunk sokat emlegetett „angol hidegvér“ is inkább ésszerű, józan, elvhű életvitel, mint valamiféle lassított gondolati és cselekedeti összefüggés. — Az idén itt Losoncon már az Albionban tett látogatásod gazdag tapasztalataival felvértezve folytattad tolmácsi munkádat. Mik a további terveid? — Régi vágyam, hogy angolt taníthassak, de annak is örülök, ha sikerül valakinek segítenem. — polgári — A szerző felvétele A járás legjobbjai A SZISZ c/alántai járási Bizottsága a Járási Mezőgazdasági Igazgatósággal értékelte a „Egy szem ne vesszen kárba“ aratási versenyt. A SZISZ járási bizottságának dolgozójától, Dömötör Róberttól megtudtuk, hogy az idei aratásba, összesen 1166 fiatal kapcsolódott he. A kombájnok nyergeiben 96 kéttagú csoport dolgozott, ők a gabonaterületnek csaknem a feléről takarították be a termést. A legjobb eredményeket az E-512-es kombájnokon az Äb- raliámi Efsz Sido — IvanCík kettőse érte el, 118 és fél hektárról takarították be a termést. Az E- 516-soknál a legsikeresebb a Ga- lántal Gép- és Traktorállomás Győri — Kontár kombájnoskettöse volt, 200 hektáros teljesítménnyel. Sok fiatal dolgozott a gabona szállításában Is. A tehergépkocsik és traktorosok kormánya mögött 80 fiatal ült, és 53 567 tonna gabonát szállítottak el a földekről. A szállításban a legjobb eredményt Katona István, a Slovenské Pole-i Állami Gazdaság, valamint Keszeli Ferenc, a Felsőszeli [Horné Sallby) Efsz dolgozója érte el, A szalma betakarításába 32 SZISZ- alapszervezet csaknem négyszáz tagja kapcsolódott be. A fiatalolc részt vettek a gabonatermés védelmében is. Az Ifjúsági Fényszóró 21 őrjárata működött; 20 tűzvédelmi és 25 pionír „Sugár“-őr- szem járta a határt. A javítóműhelyek közül a legjobb munkát a Sládkovicovól Állami Gazdaság Machata László vezette csoportja végezte. A javítók egyéni versenyében a legjobb eredményt a Vefky Grob-1 Efsz javítója, Marek Rímes érte el. A SZISZ járási bizottsága az elért eredmények alapján kihirdette a járás legjobb ifjúsági alapszervezetét. Ezt a megtisztelő címet az idén a Slovenské Pole-Í Állami Gazdaság SZISZ-szervezete kapta. Oláh Gyula
