Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1986-09-09 / 36. szám
üj ifjúság 51 A Japán csodát, sokan próbálták megfejteni, különböző magyarázatokat Is adtak, a- melyek ugyan külön-külön tartalmaztak Igaz elemeket, mégsem nyújtottak teljes képet. A legtömörebben talán Kenj! Ekuan volt buddhista szerzetes, a legnagyobb formatervező cég alapítója ragadta meg a lényeget: „Kultúránk kulcsa: végtelen vágyak; véges térben és Időben.“ Véges tér? — A Felkelő Nap országának átlagos népsűrűsége 300 fő négyzetkilométerenként, ezzel Japán a világ legzsúfoltabb országai közé számít. (Legsűrűbb Málta 1097 fővel.) Véges Idő? japán a XVII. század eleje és XIX. század második fele között teljes elszigeteltségben élt, és amíg a világ többi része viharos gyorsasággal fejlődött. Itt a feudalizmus korlátái gazdaságilag és kulturálisan egyaránt hátráltatták az előrehaladást. A külső kényszer hatása alatt bekövetkezett nyitás után hozzáfogtak, hogy behozzák a reménytelennek tűnő lemaradást. Miután a II. világháború súlyos veresége végképp szertefoszlana a területszerző háborúkba vetett „végtelen reményeket“, Japán a demokratikus fejlődés útjára lépett. A békés körülmények között bontakozott ki Nippon fiainak az a képessége, hogy a szükségből e- rényt kovácsolva — megtanuljon alkalmazkodni akár a leggyorsabban változó feltételekhez. Ez az alkalmazkodás a japán csoda e- gyik döntő eleme. Az itteniek természetesnek tartják, hogy a vasúttársaságok annyi vonatot indítsanak, amennyi feltétlenül szükséges, hogy minél több embert szállítsanak, minél kevesebb energiafelhasználással. Nem zúgolódnak amiatt, hogy heringként összepréA jövő század vonata, Tokió és Osaka között Nem a csodákban hisznek selve álljanak az izzadságszagú kocsikban, sőt megpróbálnak az előttük lévő válla felett olvasni. Ök számítanak a világon legnagyobb újságolvasóknak és általában is fantasztikus szorgalommal képzik magukat. A középfokú végzettség a száz százalék felé közeledik és minden harmadik japánnak egyetemi diplomája van. Az iskolákban nem csupán a szaktárgyak Ismeretét súlykolják a diákokba, hanem a hűség, kitartás, keménység tulajdonságait Is, amelyek a tudással egyenértélokió óvárosa kűek a boldoguláshoz. A nagy cégek alkalmazottaikról halálukig gondoskodnak és ezt néha szó szerint kell érteni, mint azt nemrég a világsajtóban egy saját vállalati temetőről megjelent híradás sugallja... A céghez fűződő kötöttség sok esetben a családinál is erősebb, példátlan a munkafegyelem, fehér hollónak számít a bérkövetelés, a sztrájk meg különösen. Az alkalmazottak úgy dolgoznak a munkahelyükön, mintha valóban családi vállalkozásról lenne szó. Az e- gyénl érdeket alárendelik a „közösségének“, azaz a Mitsubishinek, a Nissannak és a többieknek. A tőkés világ második hatalmát gyakran éri az a vád, hogy előkelő pozícióját tisztességtelen eszközökkel: azaz a dömpingárakat lehetővé tevő olcsó munkaerővel, találmányok, llcencek tömeges felvásárlásával — esetleg ellopásával — aktív állami beavatkozásával, a külföldi termékekkel szembeni tiltóvámokkal, a jen mesterséges aláértékelésével stb., vívta ki. A vádak részben túlzottak, részben már elvesztették időszerűségüket. Az elektronlkai ipar, a számítógépgyártás egyes területein a japánok már annyira az élen járnak, hogy egyszerűen nincs kitől találmányokatj szabadalmakat átvenniük, a továbblépéshez egyedül magukra vannak utalva. Ami az aktív állami beavatkozást illeti, ez az autógyártásra nem vonatkozik. Mégis a tűkés világot ért „legdrámaibb sokk“ itt következett be. A japán kocsik ugyanis nem csupán olcsóbbak, hanem 20 — 25 százalékkal kevesebbet fogyasztanak, vetélytársaiknál, ráadásul műszaki jellemzőik, belső felszereltségük is jobb. A viharos fejlődésnek vannak természetesen árnyoldalai is. Az egészségügy és különösen a lakásépítés nem volt képes ezzel lépést tartani. Egy közvélemény- kütatás szerint a japánok közel fele elégedetlen lakásával, amelyben ugyan esetenként minden családra jut egy tévékészülék, de sok házban nincs fürdőszoba és a városi lakások egyharmadában a WC is kezdetleges. A modern technika kezdi háttérbe szorítani az ősi japán művészetet: a szépírást, a hagyományos festészetet, költészetet, vagy a híres No színházat. Egy szellemes megállapítás szerint a 120 milliós Japán új művészete a technológia. Ez pedig közelebb vihet „végtelen vágyának“ megvalósításához, mégpedig ahhoz, hogy a következő században a nyugati világ első ipari hatalmává váljon. L. M. Kíváncsi japán kisgyerek A Bajkál-Amur vasútvonaltól, akár az iránytű mutatója, egyenesen észak felé tör a „kis BAM“ vonala, amely egyelőre Borkakltnál végződik. A 400 kilométeres vasútvonal a tajgán át mocsaras, ingoványos helyeken, folyók, patakok különleges átívelésével jutott el Dél- Jakutföldre. A legfőbb akadályt a Sztanovoj hegygerinc jelentette, amelybe másfél kilométeres alagutat fúrtak. A 1000 méter magasan fekvő Nagornijban a hőmérséklet télen hosszú heteken át mínusz 49 fok. A rövid ideig tartó nyáron a hegyek 42 fokra „melegszenek“ fel. 1977-ben az utolsó hó június 12-re olvadt el, és egy hónap múlva már leesett az új hó. Amikor szeptemberben az alag- útépítők felrobbantották az utolsó 3 méteres szakaszt, és találkozott szemben a két brigád, a csapat vezetője, Nyikolaj Omeljanyen- ko örömében ledobta piros sisakját maga elé a sűrű. süppedős, ragadós sárba, így téve pontot ennek a nehéz munkának a végére. A Szovjetunióban a világon e- lőször épült alagút az örök fagy birodalmában! Egy év múlva pedig a „kis BAM“-on végighaladt az első te- herszerelvény. Szibériai méretek szerint a 400 kilométer talán nem Dél-Jakutföld jövője is olyan nagy távolság. De ha arra gondolunk, hogy Jakutföldre az egyik szállítási mód a tengeri út és a rövid szakaszon hajózható Léna folyó, a másik lehetőség az autó (de a Szovjetunió területének egyhetedét elfoglaló köztársaságban elég kevés az egész évben járható utak száma], a harmadik a drága légi út, akkor az olcsó és minden igényt kielégítő 400 kilométeres vasút jelentősen megköny- níti az ellátást, és gyorsítja az áru útját. A „kis BAM“ azonban több mint egyszerű vasútvonal, mivel a vidék iparosítását is előmozdítja. Gazdag kőszén-, foszforit- és érclelőhelyek vannak ezen a helyen, amelyeknek a feltárása csak a vasút felépítésével kezdődött meg. A maga módján egyedülálló például a Nyerjungrl és a Csul- man folyók találkozásánál lévő lelőhely, ahol 16 négyzetkilométernyi területen 40 milliárd tonna szén van. A helyi szén előnye nemcsak az olcsó külszíni fejtés, hanem az is, hogy szinte mind kokszolható. A japánokkal kötött szerződés értelmében a cég 450 millió dolláros hitelt nyújtott készpénzben és műszaki termékekben (autók, buldozérok, fúróberendezések stb.), a Szovjetunió pedig kötelezte magát, hogy 20 éven át kokszolható szenet szállít, összesen több mint 100 millió tonnát. A szovjet ipar az elmúlt években megteremte.tte az , exportot több szempontból túlszárnyaló saját technikáját az Északon folyó különleges munkához. így pl. kimondottan Dél-Jakutföld számára gyártottak Belorussziában 180 t teherbírású billenőkocsikat, amelyek magassága 13, szélessége 8, hosszúsága 14 méter. Az uráli szakemberek pedig egy 2300 lóerős dízelmotort gyártottak a bll- lenőkocsikhoz. Az óriás billenőkocsik mintájára készültek a 20 köbméteres exkavátorok is a nyerjungrl szénlelőhely számára. 1985 augusztusában útnak Indult Japánba az egymilllómodlk tonna jakutföldi szén. A következő é- vekben teljes üzembe helyezik a nyerjungrl bányát (13 millió tonna évente), és már építik a „Csul- makanszkaja“ bányákat. Dél-Jakutföldön a szénen kívül Nyerjungritól 150 kilométerre é- szakra igen gazdag vaércvidék található. Az aldani vasérclelőhely bányái közül kiemelkedik Ta- jozsnoje egymilliárd tonnás készletével. A déljakut iparvidékkel párhuzamosan fejlődött Nyerjungrl város, amelyben most több mint 100 ezer ember él. A szibériai új é- pítkezésektől eltérően ezt a várost azonnal egységes terv szerint kezdték építeni. A közművesítés lehetővé teszi, hogy rövid időn belül bevezessék minden épületbe a villanyt, a fűtést és a vizet. Az építészek az Időjárás szeszélyeire is gondoltak: a házak udvarain szélvédett, zárt térségeket alakí- •tanak ki. A lendületes építkezés ellenére Nyerjungriban féltőn óvnak minden fát. a lakótelepek között pedig érintetlenül őrizték meg egy-egy tajgaszigetet. Nyerjungrl egyik szomszédos településén, Csulmanban ásványvizet fedeztek fel. Ide üdülőhelyet terveznek. Már épül is az első 250 férőhelyes szanatórium. Bármennyire szép, is az új város, bármilyen vonzóak is Nyerjungrl távlatai — az útmunkások és az építők — fokozatosan elhagyják. A vasút, amely életet a- dott Dél-Jakutföldnek, tovább haladt észak felé, pontosan ezer kilométerrel tovább, egészen Jakutföld fővárosáig. (APN) BfiKEÜTAZAS A MISSISSIPPIN A nemzetközi békeév ke relében a Mississzippi fo lyón amerikai és szovjet honpolgárok részvételével békeutazás zajlott le. ame lyet a fegyverkezési hajsza leállításáért, a megértés és biztonság egyetemes ügyéért vívott harcnak szenteltek Egy héten keresztül a Del ta Queen hajó utasai — tu dósok, művészek, újságírók békemozgalmak harcosai Saint Paul és Saint Louise között hét amerikai államon haladtak át, és körülbelül 1000 kilométert tettek meg. A hajó fedélzetén vitákra került sor arról, hogyan le hét ne fokozni a fegyverke zésl hajsza leállításáért és a leszerelésre, elsősorban a nukleáris' leszerelésre való áttérésért, a tartós béke biz tosításáért folytatott harcot Az utazás befejezéséül a résztvevők találkozót tartót tak New Yorkban az Egye sült Nemzetek Szervezete székházéban, ahol aláírták a népek békefelhívását. NEMZETKÖZI ÉRTEKEZLET KRÉTA-SZIGETÉN Szeptember 11 és 15. között Kréta-szigetén megtart ják a békemozgalmak nem zeiközí értekezletét. Bejelen tette részvételét sok ország küldöttsége, a tudományos élet.személyiségei az UNÉS CO és a Mediterrán Tanulmányi Intézet képviselői. „HOSSZO MENETELÉS III. Az Oj-Kína hírügynökség jelentése szerint Kína 2000- re tervezi saját űrhajó és űrállomás pályára bocsátását. Az Illetékes minisztérium államtitkára elmondta, hogy a „Hosszú menetelés III.“ elnevezésű hordozóra kéta, korszerűsítésén nagyban dolgoznak a kínai szakemberek, hogy a rakéta — kapcsolódva más országok űrkutatási programjához esetleg külföldi objektumokat is az űrbe tudjon juttatni. TEHETSÉG Win Klein holland matematikai lángész a hamburgi elektronikai központban elkápráztatta a jelenlevőket különös tehetségével: 28,8 másodperc alatt tizenharmadik gyököt vont egy száz számjegyű számból. Ezzel világrekordot állított fel a matematikai műveletek terén. A nyilvánosságnak a hamburgi Hans Teaterban mutatta be tudományát, ahol a közönség zsebszámológépekkel ellenőrizte az eredményeket. A teljesítmény be kerül a Guinness rekordkönyvbe. A COLUMBIÁT IS KATASZTRÓFA KERÜLGETTE Három héttel a szeren csétlenül járt Challenger a merlkai űrrepülő fellövése előtt, egy másik Orkompot, a Columbiát is csak néhány másodperc választotta el a tragédiától a földi ellenőrző állomás „fáradt“ hivatalnokainak hanyagsága következtében. Az illetékes ellenőrző csoport ugyanis elfelejtett iJelentést tenni arról, hogy a rakéta üzemanyag- tartálya meghibásodott. Az elnöki vizsgálóbizottság szerint a Columbia külső ü- zemanyagtartályából közvetlenül a felszállás előtt 9000 kilogramm folyékony oxigén folyt ki. A folyékony oxigén szerencsére elfogadható határ alá csökkentette a fő- motor hőmérsékletét, ez pedig a fellövés pillanata előtt 31 másodperccel leállította az indítási műveleteket. EMELKEDETT A KASZPITENGER VlZSZINTJE A Kaszpl-tenger vízszintje az elmúlt 3 év alatt 1 métert emelkedett. Eddig még nem sikerült megállapítani, hogy ez a betorkolló folyók- ból eredő nagyobb vízipeny- nyiség vagy a tenger fenekén történő különleges mozgások következménye-e. A szakemberek véleménye szerint a tó alatt nagy köolaj- és gázlelöhely van.
