Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1986-09-02 / 35. szám

új ifjúság 3 M Kónyárt és a Pelsőcl-fenn­jß\ sík kies völgyében évszáza­dok óta pöfékel már Pelsöc (Pleslvec) nagyközség egyetlen 1- parl üzemének kéménye, A kuruc időkben kardokat gyártott az Ó- háinor, majd fej nélküli zsindely­szögeket már a Miklóssy család manufaktúrájában. Az államosítás után vasipari cikkek, szerszámok szerepeltek a gyártási program­ban, később következtek a hor­ganyozott edények — főleg vöd­rök — és az elektromos vízme­legítők. Ezelőtt négy évvel ünne­pelte az üzem és egyben Pelsőc lakossága is az ipari termelés fennállásának 300. évfordulóját. Az elmúlt év tervfeladatait túl­szárnyalta az üzem, az Idei év első félévének mutatóit pedig 104 százalékra teljesítették, de már nem a poprádi Tatramat, hanem a Strojsmalt Medzev fióküzeme­ként. — Aránylag mostoha körülmé­nyek között folyik a termelés — kezdi a beszélgetést Hurák János mérnök, gazdasági és kereskedel­mi igazgatóhelyettes. — Termék- váltásra egyelőre nem kerül sor, így továbbra Is a Tatramattal koo­perálunk. Azért mondom, hogy e- gyelőre, mert mi is Innoválni sze­retnénk. A horganyozott vödrök­kel, úgy tűnik, telítettük a piacot, habár továbbra is nagy az érdek­lődés a fejlődő országok részéről. Sajnos, ez az átmeneti folyamat nem annyira tervszerűen, mint in­kább ötletszerűen valósul meg, ami gazdasági szempontból nem a legmegfelelőbb. Ha minden jól megy, csapok, csaptelepek és szál­lítóberendezések alkatrészeit gyártjuk majd a jövőben, és ha a Tatramattal sikerül megegye­zésre jutni, a műanyag tartályú elektromos vízmelegítőket Is ml gyártanánk. Ez a jelenben is, és reméljük, a jövőben Is, a legje­lentősebb gazdasági potenciált képviselő termékünk. Üzemünket 1974-ben kezdtük bővíteni és kö­zel tíz év alatt három üzemcsar­nokkal gazdagodtunk. Az EO 940.1 vízmelegítő gyártásával jelentős exportfeladatokat teljesítő üzem­mé léptünk elő. Évi termelésünk eléri a 61 millió koronát, amit alig 150 dolgozóval biztosítunk, ás ez a ml ágazatunkban ritkaság­számba megy. Termékeink minősége megfelel a követelményeknek — v mondja gyárszemlére Indulóban Kardos László, az üzem fiatat j technológusa. — Az emlftett vil­lamos vízmelegítő 1982-ben a Br- nól Nemzetközi Vásáron aranyér­met kapott, Magyarországra éven­te 25 ezer darabot exportálunk. A belföldi piacról azonban mát Kardos i ászifi- Tor- jött egy két kifogás, és legyünk tárgyilagosak, logosan. Nézz ide - s megragad egy 10 literes tar- ré^yekliek “ tályt —, ezeket készen kapjuk Poprádról. Mélyhúzással készül­nek, s főleg a hajlásokban véko­nyak a falai. Itt lyukadnak ki leghamarabb. Persze, rajtunk csat­tan az ostor, mivel az egészben a mi névjegyünk van. A höérzéke- lős fűtőtesteket az NDK-ból Im­portáljuk, és az Igazsághoz tarto­zik az is, hogy Időnként fennaka­dások, határidő-eltolódások van­nak a szállításban Például az el­ső negyedév kedvező mérlegét Is csak a SZlSZ-alapszervezet tagjai­nak hathatós segítségének és a többi dolgozó megértő Igyekeze­tének köszönhetően érhettük el. A horganyozott vödrökből évente közel egymillió darabot gyártunk, kilenc nagyságban, és szinte a világ minden sarkába eljutnak. Három félautomata berendezés dolgozik ezen a részlegen. A SZISZ-alapszervezet elnökét a bojlerrészlegen lelem meg. Beá­ta Poznámová műszakvezetövel az Pula Katalin a hőkioldó biztosítékokat készíti Beáta Poznámová; Hurák János mérnök: „Érdeklődésünk hóm- „Nekünk fejlődni, lokterében az üzemi fejleszteni kell!“ tervteljesítés áll.“ Itteni fiatalok szervezeti életéről váltunk szót. — Pillanatnyilag 27 tagja van a SZISZ-alapszervezetünknek. A tagság főképp azokból a fiatalok­ból áll, akik nemrég jöttek hoz zánk a szakmunkásképzőből. Ezek főleg az üzem munkásszállóján laknak, így több a szabadidejük a szervezeti tevékenységre. Min­denekelőtt az üzemi tervteljesítés áll érdeklődésünk homlokterében, ugyanis .ettől függ a keresetünk és a további munkánkhoz szüksé­ges anyagi és erkölcsi támogatás nagysága is. Az első negyedév ben önkéntes műszakokban délu­tánonként 150 vízmelegítőt gyár­tottunk naponta, és ha figyelembe vesszük, hogy főműszakban a nor­ma 250 darab, akkor ez első hal­lásra is tetemes segítség. Mint az udvaron is láthattad, a vödrök gyártásakor nagy mennyiségű hul­ladék keletkezik. Ennek értékesí­tése is a ml dolgunk. Legutóbb közel két és fél ezer korona be­vételt írhattunk alapszervezetünk számlájára ebből a tevékenység­ből. Büszkék vagyunk a karban­tartó részlegen működő héttagú Ifjúsági munkakollektíva eredmé­nyeire is. — Hogyan segíti az üzem a fiataljait? — Sokféleképpen. A munkás- szállók modernek, szépen, ízlése­sen vannak berendezve, csupa fia­talok lakják. Aki komolyan veszi a munkát, és itt akar letelepedni, annak szintén segít az üzem. Én történetesen az üzemi szakszérve- zeti bizottság vezetőségi tagja Is vagyok, és tudom, jelenleg 14 lakás áll az üzem rendelkezésére, ebből kettőben van munkásszálló. A termelési szalagon araszoló lassúsággal haladnak a víztartályok. Először a csőszerel­vény, ezután az üvegvattás hőszi­getelő burok kerül a helyére, majd gondosan beszerelik a fűtő­testet, gyönyörű színes bakelit pa­lástot húznak rájuk, és a szalag végén már kész is az EO 940.1 né­ven Ismert népszerű termék. A szalag mellett az egyik sa­rokban apró alkatrészekkel fogla­latoskodik egy fiatal lány. Köze­lebb megyek hozzá. ^ — A hőkioldó biztosítékokat ön- töm — mondja Pula Katalin —, ez fontos része az elektromos szerkezetnek. — Fárasztó lehet, hiszen min­den egyes darabot külön el kell készíteni, és ki Is próbálni. — Ez a tüköríal is azért van itt, hogy jobbak legyenek a látási viszonyok, és kevésbé terhelje a munka a szemet. Én azonban már fel sem veszem, megszoktam, és kedvvel végzem ezt a munkát. A csőszerelvények részlegén egy szőke, hosszú hajú lánynál állok meg, gondolván, ö biztos még csak kezdő szakmunkás. Eltaláltam, mert Iveta Volková csupán egy hónapja dolgozik itt, decemberben fejezi be tanulmányait, amikor záróvizsgákat kell tennie. — Az Iskola után hogy ízlik a munka, milyenek az első benyo­másaid? — kérdezem tőle. — Nagyon tetszik az itteni lég­kör. jó a kollektíva, megértő és segítőkész a mesternő. Végre ön­álló keresetem is van, ami ugyan nem túl sok, de egy fiatal lány­nak elég. Elköszönve Ivetától, Beáta e- gész a kapuig kísér. Közben el­mondja, hogy októberben férjhez megy, és Ide, Pelsőcre költözik. A szlrkl fSlrk) kislánynak a sor­sa tehát ezáltal nemcsak a gyáré­val lesz közös, de a Sajó menti nagyközség polgáraként annak é- letével, jövőjével Is. Polgári László (A szerző felvételei) SOKAN GlIliBEN NE2NEK «Ai Július végén tartatta alakuló köz- gyfilését Riniaszoiubat fRlmavská So- bota) Dúsa úti lakótelepén a cigány­fiatalság helyi SZISZ szervezete. Eb­ben az önálló városrészben, ahol több mint hátszáz cigány él, egyedülálló kezdeményezésre került sor. A rész­letekről az egyik alapító taggal, az aiapszervezet alelnöki és titkári funk­cióját is betöltő Musuka Lászlóval be­szélgettem. — Mikor fogant meg bennetek az ötlet, hogy SZISZ alapszervezetet hoz­zatok létre, és hogyan sikerült a meg­valósítása? — Az ötlet lényegében tőlem és Bari Alojztól, származik. Én a szak­munkásképzőben Is SZISZ-tag voltam, Lojzl pedig a polgári bizottság tagja lévén szintén közéleti ember. Hama­rosan csatlakozott hozzánk Máté András Is. A városi nemzeti bizottsá­gon és a SZISZ jb-n is bejelentettük szándékunkat. Kicsit elhúzódott az ügyintézés, mivel írásbeli beleegye­zést kellett kapnunk a városi párt-* bizottságtól és a polgári bizottságtól. Végül is teljes bizalmat kaptunk, és mintegy tizennégy taggal megalakult a szervezet. — Ahol százszámra vannak a fia­talok, tizennégy tag valóban nem sok... — Ezek olyan fiatalok, akik oda- adóak és fegyelmezettek. Már kétszer dolgoztunk társadalmi munkában, a környéket tisztítottuk, szépítettük, egyszer pedig burgonyát szedtünk a hrachovól szövetkezetben. Természe­tesen minden tagunk ott volt, sőt e- gyeseknek még a szülei és családtag­jai is eljöttek. Persze Itt a Fekete ■ városban (így hívja a köznyelv a dú­sai lakótelepet) sokan görbén néznek ránk, különcködőknek neveznek ben­nünket, és igyekeznek munkánkban gátolni. Ezért fontos, hogy elnyerjük a fiatalok bizalmát. A SZISZ-be való felvételt ki kell érdemelni, jelenleg további hat tag vár felvételre. Köz­tük az első lányok Is. — Az alakuló közgyűlésen a mun­katervet is biztosan jóváhagytátok. Mi mindent tartalmaz? — A társadalmi munkán kívül sze­repel a tervben a szlovák nemzeti felkelés 42. évfordulójának a megün­neplése. a népi csillagvizsgáló, vala­mint a járási könyvtár látogatása, to­vábbá részt veszünk a Tompa Mlhály- napokon és számos politikai- és is­meretterjesztő előadást Is tervezünk. Elfogadtunk egy kollektív szocialista kötelezettségvállalást Is, melynek ér­telmében minden tagunk 40 óra tár­sadalmi munkát dolgozik majd le a környezetszépítésben vagy a készülő kultúrház környékén, esetleg a mező- gazdaságban. A gyűlésen főleg egy sportpálya felépítését sürgették a fel­szólalók, szó esett a futball- és az asztalitenisz-csapatról, amelyek az Idén először harcolnak majd a baj­noki pontokért. Egyelőre várjuk a la­kótelepi kultúrház átadását. Remél­jük, hogy állandó klubunk lesz ott, így rendszeresen összejöhet majd a tagság, és meglesznek a társasági és kulturális élethez Is a feltételek. Má­sik égető problémánk a sportpálya létrehozása. A hivatalos szervek egye­lőre arra hivatkoznak, hogy minden lakótelepen nem lehet sportpálya. Cé­lunk: összefogni a clgányftatalokat és előmozdítani a társadalmi, kultu­rális és sportéletbe való beilleszke­désüket. Úgy szeretnénk élni, mint a többi fiatal, úgy dolgozni, mint a többi SZISZ alapszervezet. Remélem, ha egy év múlva újból eljössz kö­zénk, erről személyesen is meggyő­ződhetsz. _polg_ >1 ;- Iveta Volková a csőszerelvényt szereli a tartályba

Next

/
Thumbnails
Contents