Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-02-25 / 8. szám

új ifjúság 10 anyanyeLvoriK Benn - bent - beiül - bévül Élelmiszerüzletben vagyunk. Vásárol­ni szeretnénk. Ez a kívánságunk telje­sül Is, ha van elegendő pénzünk, és van elegendő választék kenyérből, cu­korból, lisztből stb. Bizonyos tekintetben a nyelv Is ha­sonlít a jő üzlethez, mert a nyelvben is fontos szerepe van a választéknak, de a nyelvben a választékok és a vá­lasztások lehetősége összehasonlíthatat­lanul nagyobb, mint életünk bármely területén. A választást teszik lehetővé a rokonértelmű szavak és a már eddig Is vizsgált alakválto­zatok. Most a benn határozószó alak- változatait, használatát vizsgáljuk meg, mutatjuk be. Talán korszerűsítve ma is mondhat­nánk Móricz Zsigmonddal; „Aki bent ül az autóban, nem érez többé közös­séget a gyalogossal.“ Ügy tűnik azon­ban, mintha költőink, íróink nyelvében gyakoribb lenne a benn forma; „Bete­kint fél szemmel egy törött ablakon. Hát csak a cimbalmost látja benn a pádon.“ (Arany), „Az ürge... odabenn van. Benn a lyukban.“ (Petőfi). Másutt meg éppenséggel ezt olvassuk; „Gyü­mölcs unszol, friss balzsam; Kívül arany, belül hamu“ (Arany); esetleg így; „Morcosodunk, s bévül. Bennünk, ... Szívünk Is úgy gunnyaszt. Mint egy öreg patkány“ (Tóth Ä.). Példamondatainkban a benn, bent, belül, bévül szavakat emeltük ki. Ezek mindegyike a hol? kérdésre válaszol, akár a mondat részeként, akár attól függetlenül kérdezünk rájuk. Vagyis; Hol látja a cimbalmost? Benn a pádon; esetleg mondaton kívül; Hbl? benn vagy bent, belül vagy bévül. A HSz. szótára csak a benn v. bent formákat tekinti alakváltozatoknak. A belül-l önálló szónak tartja, talán azért, mert gyakrabban használják névutó­ként mint határozószóként (pl. a házon belül, a körön belül); a bévül formát pedig meg sem említi. Sok igazság van ebben a felfogásban is, mert a benn és a belül szavak jelentése nem minden esetben egyezik meg, a bévül meg már régiesnek, tájnyelvinek hat, de ettől még lehetnek jó szavak. Az esetek egy jelentős részében a benn, bent, belül, bévül szavak felcse- rélhetők egymással a szöveg értelmi károsodása nélkül, s ezt bemutatott példáinkon is ellenőrizhetjük. A cse­rélgetés lehetősége azonban korántsem általános. Még a benn — bent sem vál­togatható mindenkor tetszőlegesen egy­mással. Nyugodtan mondhatjuk és ír­hatjuk, hogy idebenn v. idebent; oda­benn V. odabent, s minden, olyan eset­ben felcserélhetők, ha önállóan, tehát toldalék nélkül vagy nem összetett sző részeként szerepelnek. Érdekes elkülönülés figyelhető meg azonban a benn — bent között, hogy­ha toldalék járul hozzájuk, illetve ha valamely összetett szó előtagjaként je­lennek meg. Toldalékok előtt a bent forma a gya­koribb; bentről, benti. De; benső, ben- sőség. Ez utóbbiak — nyelvújítási sza­vak lévén — helyesírásukat tekintve is kivételnek számítanak, mert más ese­tektől eltérően csupán egy n-nel írjuk őket. összetett szavak előtagjaként Inkább a benn az elfogadott: bennég (bent­ég), bennfentes, bennlakás, -6, (bent­lakás, -ó), bennpusztul, bennszakad, bennszülött, benntörik. Miért tekintettük mi a benn, bent, belül, bévül szavakat egymás változa­tainak? Részben azért, mert a szó fo­kozása során hol az egyik, hol a másik veszi fel a közép- vagy a felsőfok jelét. A piros mellék­név fokozásakor pl. a következő sort kapjuk: piros, pirosabb, legpirosabb. Ezzel szemben ilyen sor nem létezik: benn, bennebb, Icgbennebb. A bentebb forma ugyan már nem teljesen Idegen számunkra, de a fentebb, ícintebb, len­tebb szóalakokkal együtt nem eléggé' általánosan elterjedt. Középfokban gyakrabban használjuk a beljebb, fel­sőfokban pedig a legbeljebb és a leg- belül formát. Vagyis nem a ben- rela­tív tőből, hanem egy bel- relatív tőből indulunk ki, s ez mutatja, hogy a benn és a belül szorosan egybetartozik. A középfokú alakok azonban bizo­nyos kétségeket is támaszthatnak ben­nünk, hisz nézzük meg a következő két mondatot: Told beljebb a széket. A po­hár beljebb van. Első esetben a beljebb a hová? a másodikban viszont a hol? kérdésre válaszol. Az üzlethasonlatnál maradva megkér­dezhetnénk; a nyelvben is lenne hiány­cikk? Ez csak látszat, mert a beljebb valóban egybemossa a hol? és a hová?' kérdésre adott választ, de a bentebb — beljebb ugyanígy képes el is különíte­ni. Felsőfokban meg a hová? kérdésre a legbeljebb, a hol? kérdésre pedig a legbelül a szabályos válasz. A szöveg- környezet persze ettől függetlenül Is elválasztja egymástól a beljebb kettős szerepét. Nyelvünk azonban csak nyer­hetne vele, ha a bent, bentebb, legben- tebb általánosan elterjedne a hol? kér­dés válaszaként. Még egyszer hangsúlyozzuk: a benn, bent, belül, bévül egyaránt “helyes for­mák, sőt legtöbbször egymás változa­tai. Legfeljebb a bévül szorul kisebb magyarázatra, mert a HSz. ugyan nem közli, de azért még nem kifogásolható. Úgy vagyunk vele, mint más táj- vagy népnyelvi szavunkkal: a házikenyérhez lehetne leginkább hasonlítani, amely talán nem teljesen az előírt szabvány szerint készül ugyan, de azért ízletes. (TT) Nekem lett igazam” Gáiffi László Rimbaud-iemezéről Rank doktorként Ibsen Nórájában Egyetlen hanglemezreklámhan sem szerepelt, mégis napok alatt elfogyott Gálffl László Rimbaud-lemeze, amely 1985 decemberében jelent meg a Hun­garoton kiadásában. A jelek szerint tehát nemcsak a jó bornak, egy jó hanglemeznek sem kell cégér. Főleg ha az előadó olyan művész, aki min­den szerepével igyekszik valami újat, valami mást adni, valami megdöbben­tőt, valami rendkívülit. Most tizen­kilenc verset és az Egy évad a po­kolban néhány részletét hallhatjuk előadásában, s akárcsak az írás és gondolkodás mesterének kikiáltott Rimbaud — aki az irodalomban u- gyanúgy, mint az életben a „teljes szabadságot" akarta élvezni — Gáiffi László is csillagtól csillagig járja a táncot. Kifeszített aranyláncon egyen­súlyoz átszellemült arccal, finom lép­tekkel, s a hang, amelyet hallunk, a lélek legrejtettebb zugaiból száll fe­lénk. Így válik tisztává előttünk a szeg hajót, ki az, ki „bő aranykely- szeg hajót, ki az, ki „bő aranykely- hek ölén nevet", de lelkében ,Jbüs körök gyűrűznek'. Kinek az ötlete volt ez a lemez? Az öné? — Nem. A lemezgyáré. Öt éve ját­szom Rlmbaud-t a Pesti Színház szín­padán ... már épp elhatároztam, hogy leveszem műsorról a darabot, mert kinőttem a papnövendék szerepéből, amikor felkerestek az ajánlattal: je­lentessek meg egy lemezt válogatott verseiből és prózai írásaiból. Ilyen még úgysem volt... — Volt, csak nem Magyarországon. Gérard Philipe adott ki annak idején egy Rimbaud-lemezt, de azóta, tud­tommal senki. Azon viszont sokkal kevesebb vers szerepelt. De az e- nyémnek meg lehet, hogy éppen az a hibája, hogy tömény, hogy sokat akar adni. Viszont ha Rimbaud élet­művét nézem: ez a lemez csupán a töredéke annak. Mégis szétkapkodták. — Szét, mert Rimbaud mind a mai napig egy furcsa világot, egy feltér­képezetlen területet képvisel. Én meg úgy hiszem; ezt a lemezt elsősorban azok vették meg, akik Gálffl Lászlóért rajonganak. — Ez legyen a legnagyobb csalái az életembent Mert ha így van, ak­kor még jobban boldogít, hogy ki­használtam ezt a lehetőséget. Leg­alább azok is megismerik a költőt, akik eddig csak a nevét hallották. Bár ...én tudom, nem az a színész vagyok, aki a hangjából él. Én a fe­jem búbjától a talpamig vagyok az, aki. A hangommal még ma is komoly gondjaim vannak. Végül Is hányadik előadásnál tart a Rimbaud-est? — Nem tudom pontosan. A soka­diknál. Mert nemcsak a Pesti Szín­házban, vidéken és külföldön is sok­szor bemutattam már. Külföldön hol? — Barcelónában, Szófiában, Glas- gowban és most készülök vele Pá­rizsba, aztán Londonba. Hol volt eddig a legnagyobb sike­re? — Spanyolországban, a színházt fesztiválon. Ott nálam bravóztak elő­ször. De a legértőbb közönséggel Glasgowban találkoztam, pedig az an­golok sem dicsekedhetnek azzal, hogy jól ismerik Rimbaud-t. Kíváncsi va­gyok, vajon CharleviUe-ben, a költő szülővárosában hogy fogadnák az e- lőadásomat. Legnagyobb vágyaim e- gylke, hogy ott is bemutathassam a Szív dobog a reverenda alalt-ot és az Egy évad a pokolban-t. És ott is magyarul? — Igen. Kezdetben Idegen nyelvű előadásokat is akartam tartani, de le­beszéltek róla. Barcelónában be is bi­zonyosodott: a lényeget akkor is megértik a nézők, ha magyarul mon­dom a szöveget. Skóciában sem volt . szjikség tolmácskészülékre — a szt- nésii játékomban, a mozdulataimban jobban megbíztak a nézők, mint a nehézkés angol fordításban. En u- gyants az érzéki, az Indulati színház segítségével akarom megmutatni a Rimbaud-hoz vezető utat, és nem ra­cionálisan. Voltaképpen miért ragaszkodik eny- nyire ehhez a költőhöz? Mitől ez a megszállottság, ez a kitartás, a- mellyel kiharcolta, hogy Matkócslk András rendezésében színpadra vi- hesse műveit a Pesti Színházban és most a világot járja velük. — Ha tudnám, nem csinálnám. Csak annyit mondhatok Rimhaud-ról. hogy izgat. Hogy egyre jobban izgat. Ti­zenhét évesen játszottam először egy kiállítóteremben, aztán három évig tartó kemény küzdelem után a Pesti Színházban is bemutattam. Azóta min­den este teltház előtt játszom — pe­dig az elején óva intettek: nem kell Ide Rimbaud, meg fogsz bukni vele, majd meglátod. Lám, nekem lett iga­zam: Rimbaud-ra igen is fogékony a néző. Megérte ár ellen úsznii Bár ha kudarc ért volna, akkor is csak azt állítanám: nekem a bukása is többet ér, mint a langyos vízben való úsz- kálás. Szabó G. László Dráma a vadászaton — Esztergályos Károly tévéfilmje Csehov novellája alapján. A gróf: Gálffl László (Inkey Alice felvételei) 1 1 3 R w J 1 J ■ 18 1 ■ I ■ la 26 27 28 n 34 1 37 38 41 T 1 L 48 49 ■ L 51 54 55 1 is 6 58 59 I l. £ *• X FEBRUÁR Rejtvényünkben Csontos Vilmos „Februári nap" című verséből Idézünk. VÍZSZINTES: 1. Tizenkét hónapból áll. 3. A versidézet első része. 10. Pályaudvari „szoba“. 12. Hónaprövidítés. 13. Fürtvlrágzat. 14. A mondat ré­sze. 15. Nagy udvarház. 17. Szúr. 18. Fordított név­elő. 19. Garázda, csirkefogó. 21., Kicsinyítő képző. 22. Az arany vegyjele. 23. Tag betűi keverve. 24. Spanyolországi napilap neve. 26. Lószerszám ré­sze. 29. Az anyakőzet hasadékalt kitöltő, más ás­ványból álló tömeg. 30. Ázsiai eredetű, fényes apró levelű díszcserje. 33. Dögevő afrikai madár. 34. É- pítészeti stílus. 35. Erőszakkal elvesz valamit. 36. Kár betűi keverve. 37. Hivatalosan igazoltatja, hogy a váltót eredménytelenül mutatta be elfogadás, illetve fizetés végett. 39. „A“ hosszmérték. 41. Csú­szós. 43. Az egyik romániai magyar városba való. 44. Kávé! 45. Pusztítja. 47. Izomkötő. 48. Kis pa­takocska. 50. Nyílászáró szerkezetek. 53. Kettőzve: gyermekjáték. 54. Norvég költő (L. Jonas 1833— 1908). 58. Száz liter. 57. Elcsór. 58. Női becenév. 60. Mauna... hegy és tűzhányó Hawai szigeten. 61. Óltözékklegészítő. FÜGGŐLEGES: 1. A versldézet második része. 2. Virágtartó. 3. Folyó Olaszországban. 4. Áléit. 5. Cérnaorsó. 6. Balatoni üdülőhely. 7. Kutya. 8. Lp- vaskocsi tartozéka. 9. Villanykörték. 11. Görög be­tű. 15. Kiejtett betű. 16. A szoros magyar ábécé kezdete. 19. Esik. 20. Győzelmet arat. 22. Ideigle­nes faépület névelővel. 25. Morfológia. 27. A Fe­kete-tenger beltengere. 28. Hazánkban is Ismert cirkusz neve. 29. Híres francia traglkal színész volt (Francois 1763—1826). 30. Almából magához tér. 32. Angolna németül. 33. Kihalt óriásmadár. 38. Messzire. 40. Férfinév. 42. Gyengén termő bú­zafajta. 45. Karoló. 46. Hivatalos iratot bevezeti a könyvbe. 49. Szaggatottan rikoltozlk. 51. Belga és magyar gépkocsijelzés. 52. Egyformák. 53. Vag­dalt gyümölcsből és szeszes Italból készített hű.sí- tő. 55. Valami előtti helyre. 57. Betegség jele le­het. 59. Igeképző. 61. Egyformák. Beküldendő a vízszintes 3. és a függőleges 1. számú sorok megfejtése. A 6. szám rejtvényének helyes megfejtése: Min­denkinek szüksége van valakire, akit jobban sze­ret önmagánál. Könyvet nyert Fekésházy Mária, KriSovská Lies- ková 18.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents