Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-02-18 / 7. szám

és a sportlétesítmények tevékenységének formált és módszereit. A szabadidő ki­használásának szervezésében íokozni kell a szakköri tevékenységnek, a lakossági kezdeményezésnek és az alkotó szellem­nek szerepét. Széles méretekben szakkö­ri társulásokat és klubokat kell létesí­teni az egyes területek iránt megnyil­vánuló érdeklődés szerint, műkedvelő film- és fényképező köröket, a műszaki és a művészeti alkotó tevékenység kö­reit. Gondoskodni kell arról, hogy meg­felelőképpen berendezett, társadalmi szórakozást szolgáló termek és szertar­tástermek, a játékautomaták, a különféle asztali játékok helyiséget, illetve a tán­cos szórakozáshoz és a kiállítások ren­dezéséhez szükséges termek álljanak rendelkezésre. A kulturális és a sport- szerveknek, valamint a párt-, a szak- szervezeti és a Komszomol szervezetek­nek ellenőrizniük kell e klubok, társu­lások és körök tevékenységének tartal­mát. A határozat javasolja az alkotó értel­miség kulturális patronáló tevékenysé­gének aktivizálását, a városukban és a nagy községekben a műkedvelő színi­együttesek és zenekarok, a képzőművé­szeti, a zene- és a sportiskolák, a kép­tárak, valamint a múzeumok és a könyv­tárak anyaga alapján rendezett kiállítá­sok hálózatának bővítését. Feladatul tűzték ki, hogy a gyakor­latban a saját kulturális és sportléte­sítményekkel nem rendelkező vállalatok nagyobb mértékben járuljanak hozzá a kultúra palotái és házai, a klubok és a sportlétesítmények fenntartásához és üzemeléséhez, jóváhagyták azt a dön­tést, hogy egyéni tagság és tagdíj fi­zetése alapján célszerű műkedvelő szak­köri egyleteket és klubokat létesíteni. A városokban és a járásokban az 1,985— 1987-es években be kell fejezni a mű­velődési és a sportkomplexumok szerve­zését. ' Elfogadták a Komszomol Központi Bi­zottságának javaslatát, hogy a tanulók társadalmi munkában segítsék a műve­lődési és a sportlétesítmények építését és javítását. További intézkedéseket foganatosítot­tak, hogy főleg a vidéki klubokat és sportlétesítményeket megerősítsék kép­zett dolgozókkal, és számukra megte­remtsék a szükséges lakás- és szociális feltételeket. Célszerűnek minősítették, hogy a kultúra palotáinak és házainak, a kluboknak és a sportlétesítményeknek igazgatói rendszeresen beszámoljanak a lakosságot szolgáló tevékenységükről. A világ ifjúságának moszkvai találkozója Mintegy 44 ezer küldött, vendég és fiatal turista vett részt több mint 150 országból a Moszkvában 1985. július 27-e és augusztus 3-a között megtartott XII. Világifjúsági és Diáktalálkozón. Az eddi­giek közül ez volt a legnagyobb méretű fesztivál. Nemzetközi előkészítő állandó bizottságában 34 nemzeti bizottság, 9 nemzetközi és vallási ifjúsági és diák- szervezet képviselte magát. Soha nem volt még ilyen népes maga a fórum sem: csaknem 3 ezer szervezet delegálta kül­dötteit Moszkvába (a havannai fesztivá­lon 1978-ban 145 országból 2 ezer szer­vezet küldötte vett részt). Ha valaki a XII. VIT valamennyi ese­ményén részt akart volna venni, több mint egy évre lett volna szüksége: a fesztivál helyszínein naponta mintegy 350 politikai, diák-, kulturális, gyermek-, sport- és turista rendezvény zajlott le. A különféle összejöveteleken, konferen­ciákon, vitafórumokon, „kerekasztal“ konferenciákon egyeztették az ifjúság álláspontjait a jogaikért, közöttük a leg­fontosabbért — a békéért folyó harcuk­ban. Kihunyt a fesztivál lángja, amely nyolc napon át világította be fényével történelmünk legtekintélyesebb ifjúsági fórumát. A fény kihunyt, de szikrái el­jutottak minden égtáj — észak és dél, kelet és nyugat — felé. Az emberek tu­datában visszhangzanak százötvenhét or­szág és Nyugat-Bgrlin húszezer fiának és leányának léptei. Egyeseknek jót, má­soknak azonban a lélekharangot jelenti ez a hang ... MIRE SZÓLÍTOTTAK? Sokatmondóak a XII. VIT eredményei. Hogy miért? Azért, mert Moszkvában senki sem törekedett, s nem is töreked­hetett tökéletes összhangra. A legkülön. félébb politikai, filozófiai és vallási né­zeteket képviselő ifjak és lányok azon­ban a legfontosabban egységesek vol­tak, elítélték az imperializmust, s ez az ítélet megfellebbezhetetlen. Az antiimpe- rlalista szolidaritás eszméit eljuttatják mindazokhoz, akikkel az élet, a tanulás, a munka és a küzdelem összehozza őket. Minden kortársukat arra szólították, hogy vessenek gátat a militarizmusnak és az agressziónak, állítsák le a nukleáris fegyverkezési hajszát a Földön, és aka­dályozzák meg a csillagháborúk kibon­takozását, harcolják ki a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek általános és teljes betiltását és megsemmisítését. SZABAD VITÄK Csúfos bukást szenvedett a száz részt­vevőt felvonultató jamaicai fesztiválelle­Hazánk kUldüUsége az ünnepi felvonu­láson nes találkozó. Nem sikerült fehérre mos. ni a feketét. Még azért a sok pénzért sem, amennyiért azokat vásárolták meg, akik hajlandónak mutatkoztak „világgá kiáltani“ a jamaicai „szószékről“ a fesz­tiválellenes rágalmakat. Nem sikerült és nem is fog sikerülni nekik szétzilálni az ifjúsági mozgalmat. Nem sikerült eltéri- tenl a mozgalmat a politikai tevékeny­ségtől és a béke melletti kiállástói, a jelent és jövőt illető elmélkedéstől. Mind­ez nem helyettesíthető látványos show- műsorokkal, pophangversenyekkel és drága bankettekkel. Éppen ezért ítélte­tett eleve bukásra a jamaicai rendez­vény. A moszkvai fesztivál viszont az ENSZ által az Ifjúság nemzetközi évé­nek meghirdetett esztendő legfontosabb eseményévé vált. Az Ifjúság esztendejé­nek jelszava a „Részvétel, fejlesztés, bé­ke“. A találkozó valóban szabad szószé­kévé vált mindenkinek. Moszkvában ta­lálkoztak a szocialisták és a kommunis­ták, kereszténydemokraták és liberáli­sok, pacifisták és radikálisok, környezet­védők, hívők és ateisták, és még sokáig folytathatnánk a felsorolást. Teljesen szabad viták során ezek a különféle ég­tájról érkezett fiatalok egységes véle­ményre jutottak a legfontosabbat ille­tően, és egyazon eszme mellett foglal­tak állást. MIK EZEK AZ ESZMEK? Számunkra, a Föld nevű bolygó lakói számára, rendkívül fontos a világ száz­ötvenhét országból érkezeti ifjak és lá­nyok véleménye. Véleményük bizonyít­ja be, kinek az oldalán áll az igazság, milyen eszmék híve és milyeneket uta­sít el az ifjúság, és miért száll., harcba. Kísérjük figyelemmel a XII. VIT-en el­hangzott véleményeket, melyek nemet mondanak az imperializmusnak, az ag­ressziónak, a fegyverkezési hajszának és Igent a békének. Tiltakoztak a népek szabadságának, függetlenségének és szu. verenitásának megsértése ellen és kiáll­tak a népek önrendelkezése és ama joga mellett, hogy saját maguk döntsenek sor­sukról. Tiltakoztak az apartheid, a faj­gyűlölet és a diktatúrák ellen. Síkra- szálltak az ifjúság szebb jövője, a mun­kához és a tanuláshoz való jog, az em­berhez méltó élet, az állam és a társa­dalom irányításában való részvétel mel­lett. Ezek nemcsak jelszavak. Ez a fia­talok komoly és konkrét nemzetközi ak­cióprogramja, amelyet a XII. VIT-en fo­gadtak el. MI TUDATOSOLT BENNÜK? Mélységesen megértették, hogy a há­ború ellen nem a csatatereken kell har­colni, hanem elsősorban az emberek tu­datában. Megértették, hogy a népek kö­zötti elidegenedést, ellenségképzetet készakarva, rágalommal és propagandá­val szítják, és a béke ügye megkíván, ja a valósághű tájékoztatást. A fesztivál sokat segített ebben. Éppen a látottak és hallottak nyomán lettek szolidárisak a legfontosabban: abban, ami mostantól kezdve hosszú évekre tükrözi a Föld if­júságának hangulatát. A SZISZ POLITIKAI OKTATÄSÄNAK segéganyagAt irta ÉS Összeállí­totta: CSIKMAK IMRE SEGÉDANYAG A POUTIKAI OKTATÁSHOZ A lenini Komsznmol forradalmi útja és a XII. Vlí Tanulni sosem szégyen, főleg az idősebb testvértől nem — tartja a közmondás. A lenini Komszomol már több mint hatvan éves gazdag múltra tekint vissza. Testvérszervezetünk életének tanulmányozását SZISZ alapszerveze­teink is sok helyen tervbe vették a politikai oktatás keretén belül. Nekik szeretnénk alapanyagot szolgáltatni az alábbi összeállítással. Komszomol: 1918 novemberében alakult kommunista ifjúsági szövetség, amely 1924 óta viseli Lenin nevét, a harcban, a munkában és a társadalom építésében elért sikereinek elismeréseként. Tagja­inak száma 42 millió. A Komszomolnak adományozott hat érdemrend szemlélteti azt az eredményes küzdelmet, amelyet a szovjet fiatalok szervezete vívott szo­cialista hazájáért. Vörös Zászló-rend: ezt a kitüntetést 1928- ban kapta a Komszomol az 1918-ban kéz. dűdött polgárháború éveiben szerzett ér­demeiért. Akkor tizennégy állam inter­venciós csapatai — a belső ellenforra­dalmi erőkkel szövetségben— blokádot vontak Szovjet-Oroszország köré és te­rületének nagy részét megszállták. A szervezet felhívására 25 ezer fiatal in­dult a frontokra és több mint 200 ezer komszomollsta vett részt a polgárhábo­rúban. jó néhány bizottság ajtaján füg­gött a felirat: „Zárval Mindenki a front­ra menti“. A Munka Vörös Zászló Érdemrendje: 1931-ben tüntették ki vele a szövetsé­get, amiért a fiatalok tízezrei mentek az új ötéves terv nagy építkezéseire, pél­dául a sztálingrádi traktorgyár, a mag- nyitogorszkl fémkombinát, a Turkesztán- Szibéria vasútvonal építésére. A Kom­szomol ötezer kollektív gazdaságot szer­vezett. Az első Lenin-rend: a német fasiszta hódítók elleni Nagy honvédő háborúban több mint 3 és fél millió komszomolis­tát tüntettek ki. Hétezren a Szovjetunió Hőse kitüntetést kaptáki A hátországban a szervezet tagjai két normát teljesítet­tek: a sajátjukét és a fronton harcoló társukét. Ezért tüntette ki 1945-ben a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Lenin- renddel a Komszomolt. A második Lenin-rend: a háború (1710 város, 70 ezer falu semmisült meg, 32 ezer ipari létesítmény pusztult el) rom­jainak eltakarításában és az újjáépítés­ben a komszomollsták milliói vállaltak rendkívüli feladatokat. Csupán 1947-ben 96 ezer önkéntest irányított a szövetség az erőművek, bányák helyreállítására. Megalakulásának 30. évfordulóján, 1948. október 29-én a második Lenin-rendet erősítették a szervezet zászlajára. A harmadik Lenin-rend: ezt Kazahsztán és Szibéria szűzföldjeinek meghódításá­ért — amelyre 350 ezer fiút és lányt küldött a Komszomol —, és új telepü­lések, gabonatermesztő szovhozok, vasút­vonalak építéséért tűzték az ifjúsági szö­vetség lobogójára (1956-ban). Az Októberi Forradalom Érdemrenddel születésének 50. évfordulóján, 1968-ban tüntették ki a Komszomolt, a szovjet ha­talom megvédésében, a szocialista építő- munkában és az Ifjú nemzedék kommu­nista nevelésében végzett tevékenységé­ért. A szövetség mindig a párt által ki­tűzött legfontosabb feladatokra mozgó­sítja a szovjet fiatalokat. Ilyen volt leg­utóbb a 3100 kilométeres Bajkál-Amur vasútvonal, amelynek építését egy évvel a határidő előtt fejezték bel A Kom­szomol immár hatvanhét éves története vaskos köteteket tölt meg. Soraiban több mint ötvenmillióan járták ki a kommu­nista nevelés és az intei nacionalizmus iskoláját. Hiszen a Komszomol a béké­ért és a társadalmi haladásért folyta­tott küzdelemben mindig jelentős részt vállalt a haladó és békeszerető ifjúság nemzetközi akcióiból. Ezt a fesztivál- mozgalomban és — házigazdaként — a július 27-én nyílt XII. VIT megrendezé­sében vállalt szerepe is példázza. (A Komszomol központi napilapja a 12 mil­lió példányszámban megjelenő Komszo- molszkaja Pravda.)

Next

/
Thumbnails
Contents