Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1986-02-11 / 6. szám
új ifjúság 8--------r—---------------------ötletszegény és szervezőkészség nélküli emberek jobb, ha messzire elkerülik a népművelői pályát. Számukra nem terem ott babér. Ez a véleménye Schmidt Danicának, a zsélyl (Zelnvce) helyi művelődési központ fiatal vezetőjének is, aki alapos kerülővel került erre a pályára. Vegyészeti szakközép- iskolát végzett Banská Stiavnicában 1976-ban, utána hét évig dolgozott laboránsként a szülőfalujától néhány kilométerre eső szőlészeti kutatóállomáson. Majd gondolt egyet, nevelőnői állást vállalt falujában, a mezőgazdasági szaktanintézetben. Alig hogy megmelegedett új helyén, máris munkahelyet cserélt. Ugyanis Időközben megüresedett a helyi művelődési központ vezetői helye, ő élt az ilyen ritkán adódó lehetőséggel — népművelő lett. Megkérdeztem, hogyan jutott el a vegyészeitől a népművelésig? — Bármilyen furcsán hangzik, mindig szerettem volna népművelőként dolgozni. Ettől függetlenül az általános iskola elvégzése után, habozva ugyan, de a vegyészeti szakközépiskola mellett döntöttem. Nem bántam meg, hogy vegyésztechnikus lettem. Az bizonyítja ezt a legjobban, hogy az érettségi után megszakítás nélkül hét évig dolgoztam első munkahelyemen. Jól éreztem magam a szőlészeti kutatóállomáson, szerettem a munkámat. Valahol a tudatom alatt azonban ott lappangott: másra, többre is képes vagyok, mint állandóan ismétlődő dolgokat csinálni munkahelyemen. Szemem előtt mindig a népművelői hivatás lebegett. Sokáig kilátástalannak tűnt, hogy álmom beteljesüljön, megpályáztam hát a nevelői állást, gondolván, itt nagyobb cselekvési teret kapok elképzeléseim, öt• leteim kivitelezéséhez. Nem is csalódtam! Csakhogy közben megüresodett a népművelői állás. Gondolkodás nélkül elvállaltam a művelődési központ vezetését — mosolyodik el hosszú „monológja“ végén Scbmidt Danica. Érdemes volt hivatást cserélnie. Ezt rövid idő alatt elért szép eredményei is bizonyítják. — Elődeim, mert az elmúlt egy-más- fél évtized alatt több népművelő is kicserélődött községünkben, sem anyagi, sem szellemi „örökséget“ nem hagytak rám, így szinte mindent az elején kellett kezdenem — folytatja a beszélgetést Danica. — Elsődleges feladatomnak tartottam a népművelési munka a- nyagi alapjának megteremtését, mert meggyőződésem, enélkül manapság ezen a pályán nem lehet „megélni“, jó márkájú magnó, diavetítő vagy fényképezőgép hiányában meglehetősen tehetetlennek érzi magát a népművelő. Főleg a hnb-től kaptam nagy segítséget. Ezekre a „munkaeszközökre“ tényleg szükség van. Egy-egy időszerű előadáshoz mindig készítek diafelvételeket. Képekkel és zenei aláfestéssel teszem vonzóbbá, élvezetesebbé az előadásokat. Ogy érzem, ilyen formán több ismeret marad meg az előadásból a hallgatóság emlékezetében. Természetvédelmi, egészség- ügyi, jogi előadásokhoz a lakáskultúrával kapcsolatosan készítettem diafelvételeket. Legutóbb a nőszövetség helyi szervezetének a felkérésére készítettem előadást: „Hogyan élünk, avagy látogatóban a reneszánsz mestereinél“ címmel. Az volt a célom, hogy bemutassam: ebben a rohanó korban is kell időt szakítani önművelésre, a művészetekre, a múlt értékelnek megismerésére. Egy művészettörténetből fotóztam ki a reneszánszkori festők szebbnél szebb képeit, röviden bemutattam szerzőiket és a diaképekhez, komoly zenét használtam aláfestésként. — Ügy tudom, — jegyzem meg — hogy amióta te vagy Esélyben a népművelő, fellendült az ifjúsági szervezet tevékenysége is... — Korrigálásra szorul az állítás — mosolyodik el egy pillanatra. — Ugyanis a helyi SZlSZ-szervezet korábban is jól működött. Tény viszont, hogy sokrétűbbé vált a szervezet munkája. A szisz-tagok eszmei nevelésén kívül a kulturális-társadalmi tevékenységről sem feledkeztünk meg. Erre főleg az ifjúsági klubban adódik jó alkalom. Nem hallgatom el, hogy a múltban történt egy-két olyan eset az ifjúsági klubban, amelyek niiatt nem néztek jó szemmel a klubra. Sürgős és fontos feladatomnak tartottam a csorba kiköszörülését, külön munkatervet állítottam össze az ifjúsági klub részére. A klubban napirenden vannak a különféle előadások, vetélkedők. Tavaly novemberben indítottuk be a hétvégi klubestéket. Minden klubestének változatos, érdekes a programja. Előadások, beszélgetések, kvízek követik egymást, a klubesték keretében készülünk a „Klubfórum“ áprilisban esedékes járási fordulójára. E- gyébként minden évben részt veszünk a Klubfórumon. Műsoraink témáit időszerű társadalmi és emberi problémák, fogyatékosságok feldolgozásai alkotják. — Ezek szerint a zsélyi fiatalok nem vonakodnak a színpadi szerepléstől? — kérdezem. — Határozottan mondhatom, hogy szívesen, örömmel vállalnak szerepet a műsorokon. Például a tavalyi összeállításunknak is népes szereplőgárdája volt. Szívesen együttműködünk a CSE- MADOK helyi szervezetének a színjátszó csoportjával is. Ennek hátterében talán az áll, hogy nálunk szinte apáról fiúra száll a műkedvelő színjátszás. Az elmúlt év végén szép emlékünnepséget rendeztünk az első zsélyl színjátszó csoport megalakítása 60. évfordulója alkalmából. — A legközelebbi terveid .,.? — Éppen a minap készítettem el az egységes kulturális tervet. Községünk társadalmi szervezetei a munkatervükben nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy méltó kulturális és társadalmi tevékenységgel köszöntsék pártunk közelgő XVII. kongresszusát, az általános választásokat és a CSKP megalapításának 65. évfordulóját. Az én feladatom, hogy jó szervező munkával készítsem elő az egységes tervben foglalt rendezvényeket — mondja Schmidt Danica népművelő, aki az elmúlt másfél év alatt bizonyította, hogy csak annak érdemes erre a pályára lépni, aki saját ötleteivel és elképzeléseivel is tudja fűszerezni a kulturális munkát. Kép és szöveg: Bodzsár Gyula Deep Purple Szinte felesleges arról írnom, hogy napjainkban a nagy visszatérések korát éljük, hiszen aki csak egy kicsit is figyeli a rockéletet, tisztában van a ténnyel: „újjáélednek“ a már-már elfeledett csapatok. Mostanában minden évre jut egy ilyen, azt hiszem sokak számára kellemes meglepetés. Tavaly „állt össze“ ismét a Deep Purple, s a hír első nyilvános közlését követően sok kósza információ keringett az együttes- ■ röl. Először csak az volt nyilvánvaló, hogy újra együtt játszanak. Majd megtudhattuk, hogy a zenekar bevonult a hanglemezstúdióba. Sokak figyelmét felcsigázta ez a ma már hiteles hírfoszlány, hiszen senki sem tudhatta, vajon mihez kezd a tíz évvel ezelőtt feloszlott csapat. A rock életben akár az elmúlt év nagy szenzációjának is tekinthetjük a Deep Purple „feltámadását“, ugyanis a múlt évtized szuperzenekaráról, s lényegében a kemény rock elindítóiról van szó. A legendás tagok, a rock koronázatlan királyai: Jón Lord, lan Paice, Roger Glover, Ian Gíllan és Ritchie Blackmore összehozták újabb nagylemezük hanganyagát. Meghallgatva az albumot azonnal rájöhetünk, a Deep Purple ott folytatja, ahol abbahagyta. Tíz év alatt viszont rengeteget változott a rock. Ma csak az Ismertebb kemény rockot művelő zenekarok száma meghaladja az ötvenet, ez az adat is jelzi az állandó harcot, versenyt... A Deep Purple Perfect Strangers című lemeze mindenképpen kiválik a többi, mondhatnám halomszámra piacra dobott albumok közül, s jellegzetes hangzásáról azonnal felismerhető. Valamennyi dalból „kivilágít“ a magas szintű technikai tudás, amire a szakmabeliek azt mondják: „proflz. mus“. Fellelhetőek a jellegzetes jegyek, -a felszabadult orgona és gitárszólók. Elsősorban Jón Lord orgonajátékát emelném ki, ami a szerzeményeknek különös ízt, mondhatnám arómát ad. A Perfect Strangers tehát jól észlelhetően „lóg ki“ a többi heavy metal lemez közül, hiszen napjainkban Igencsak ritkaság a sok dallammal átszőtt, mindemellett dinamikus rock zene. Nem hallgathatom el, hogy néhány dal hangszerelési megoldása a csapat régebbi nagylemezeinek hangulatát eleveníti fel. A zene helyenként eldurvul, s jóval kevesebb az új ötlet mint például az 1972-ben kiadott „Machine Head“ című lemezen. Nem negatívumnak rovom fel ezt, hiszen nem lehet mindig olyan gyors újításokat hozni, mint amilyenek a hetvenes évek elején a zenekar nevéhez fűződtek. Ettől függétlenül ez a lemez az átlagszintet meghaladó produkció még akkor is, ha az érdeklődés megtartásához a jövőben ’valamivel többre lesz szükség. , Koller Sándor Szilveszteri poprejtvény - kiértékelés 52. számunkban feladott poprejtvényOnk- re rengeteg választ kaptunk. Két helyes kérdés-, illetve válaszcsoportot is elfogadtunk. A helyes válaszok: 1. Az afrikai éhezők megsegítésére létrehozott rendezvény LIVE AID — ÉLŐ SEGÉLY címen került be a rock történetébe. A koncertek Londonban és Philadelphiában, illetve Budapesten zajlottak. 2. A kezdeményezők; Bob Geldof, valamint Zorán és Presser Gábor voltak. 3. A résztvevők közül legalább tíz név: Paul Young, David Bowie, Duran Duran, Madonna, Tina, Turner, Michael Jackson, Bob Dylan, Spandau Ballet, Mick Jagger, Queen. Budapesten: Zalatnay Sarolta, Dinnyés Jó. zsef, Katona Klári, Omega, Oj Skorpió, LGT, Deák Bili Gyula, és a Kormorán, Satöbbi, Varga Miklós Band, P. Mobil. Sorsolással Alphaville, Dolly Roll és Modern Talking képet nyert: Orémus Andrea buzitai (Buzica), Panyik Roman galántal (Galantaj, Bettes Beáta zádori. Kiss László lllésházl (Novy Zivot-Eliááovne) és Hajnal Attila Dun. Klátov-1 megfejtőnk. A nyereményeket postán küldjük el. Remélem, legközelebb is sokan játszanak majd. Üdvözlettel a rejtvény összeállítója: K. S. Nézzük a filmet Harctéri regény Aki látta korábban Andrej Mihalkov Kon- csalovszklj nagyszerű filmalkotását, a nálunk is vetített SZIBÉRIÁDAT, annak számára a Harctéri regény egyik hősnője, a pompázatos szépségű Natalja Andrejcsenko. E film, amely „egyértelmű“ címe ellenére nem a szó szoros értelmében vett harctéren játszódik — csak onnét indul —, másik nagy művészegyénisége, a szovjet film csillaga. Inna Csurlkova. Pjofr Todorov- szkij rendező nagyszerű színészválasztását (és színészvezetéséti) egy harmadik remek színész, Nyikolaj Burljajev választásával tetézte. Hármajuk mintaszerű kamarajátéka teszt Igazán érdekessé-értékessé ezt az a- lapjában egyszerű, meglepetéseket — szokvány-fordulatokat alig — tartogató filmet, A történet a lövészárokból indul ugyan, de a háború utáni években bontakozik ki s mutatja fel kedvesen humoros-érzelmes (nem érzelgős!) eszközökkel: hogyan változunk meg évek után kapcsolatainkban, nézeteinkben ... Van ebben a filmben társadalom-, korproblémákat firtató elem, szerelem, megértés és értetlenség... Ami érték: nem akar többet vállalni, mint ami. Nem akar „jelképekké emelni“ és „általános érvényűvé tenni“. Ennek ellenére: úgynevezett „felhőtlen szórakozás másfél órára“-fajta filmeknél ezért jóval több, érdekesebb ez a mozidarab. A nyolcadik utas: a HALÁL Riogatunk, riogatunk ... Ogy látszik: szeretünk félni. Pontosabban: szeretünk í g y félni. Amikor a magunk biztonsága — mert- hát csak nem szakad be a mozlplafonl — kétségtelen. Ilyenkor a mindennapi privátszorongásunk és félelmeink „eltörpülnek“ a titokzatos világűrben, valahol jó messze — és másokra — leselkedő veszélyek mellett. A jő horrornak nem kell cégér. Ogy látszik, a közepesnek, vagy a közepesnél valamivel gyengébbnek sem, hiszen a filmszínházak nézőterei teltházasak a vlssza- visszatérő Nyolcadik . utas... hírére. Ridley Scott, angol rendező a biztos kasszasikerre specializálódott 20th Century Fox-nál forgatta az eredeti címén Áléin (Idegen)' című filmjét. S maga mellé a horror-effektusok világhírű-verhetetlen nagymesterét H. R. Gigert választotta „alkotótársul“. A történetet szándékosan hallgatom el, hiszen a legtöbben, gondolom, már látták, aki meg még nem, azok előbb- utóbb úgyis megnézik, jelen sorok célja csupán ennyi: ne vegyünk készpénznek mindent, ami annak látszik! Magyarán: a nyugati filmipar halomszámra gyártja az effaj. ta filmeket. Persze az Igazsághoz azért az is hozzátartozik, hogy „ab ovo“ ezt a műfajt sem szabad elutasítani, hiszen például Alfred Hitshcock Madarak című semmivel sem kevésbé izgalmas horrorja egyértelmű remekmű. S nem az egyetlen. A baj ott van, amikor a mozldarab egyetlen — nyíltan vagy burkoltan — vállalt célja a puszta riogatás. Még akkor is, ha egy olyan filmről van szó, mint a David Litchfield által nagyon szépen fényképezett, szemkápráztató színekben pompázó — én éppen egy agyonsértett, recsegő kópiát láttam teljes Jegyárért — sci-fl-horror-majdnem-parő- űia ... Kiss Péntek József
