Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1986-01-07 / 1. szám
Amszterdami körséta Estére érkeztünk meg Hollandia gazdasági életének központjába és legjelentősebb kereskedő- városába, Amszterdamba. Ez az ország legnagyobb városa. Talán ebből ered, hogy a hollandok — de olykor mások Is — Amszterdamot tekintik az ország nemzeti fővárosának. A csatornákról a tengerre Nem bántam meg, hogy a vacsora után a szokásos kóborlás helyett a sétahajózást választottam. Évekkel ezelőtt Velencében volt hasonló élményem, csakhogy Itt a gondola helyett nagy és szokatlanul alacsony motoros hajók várták az utasokat a város közepén levő kikötőben, A széles és helyenként egészen keskeny csatornákat csaknem nyolcszáz magasabb és alacsonyabb híd íveli át, s köti össze a várost alkotó kilencven szigettel. Útközben értettem meg, hogy különösen az óváros néhány hídja alatt a pár declméterrel magasabb hajók már ét sem fértek volna. Csodáltam a kormányos ügyességét. A szőkébb fordulókban valóságos bűvészmutatványokat végzett, amíg bejutott vagy kijutott az egyik csatornából a másikba. Közben e kellemes vízi útról nagyszerűen láttam az erősen kivilágított várost, és klgyönyörköd- tem magam „nyugat Velencéjének“ körképében. Az Amszterdamot érrendszerűen behálózó csatornák összeköttetésben vannak a zárógáttal elrekesztett IJssel-tóval és az északi-tengeri csatornán át a nyílt tengerrel, ahová ml Is kihajóztunk. Apró motoros hajónk szinte elveszett a partoktól nem messze horgonyzó, kivilágított hajóóriások között. Hajókázás közben megtudtuk, hogy Amszterdam vízszintjének az egyensúlyba tartására nagy szükség van, mert ha a víz a szükségesnél alacsonyabbra süllyedne, nem csupán a csatornák válnának használhatatlanná, hanem a várost tartó mintegy 700 ezer cölöp korhadásnak indulna, és az épületek összeomlanának. A nappali város Másnap délig még gyalogosan Is megjártam a várost,, ahol a privilegizált, száguldozó kerékpárosoktól Inkább kellett tartanom, mint a villanyrendőrt Jobban tisztelő autósoktól. A kerékpárosok sávja ugyanis közvetlenül a Járda szélén húzódik, s oda nem tanácsos figyelmetlenül belépni... Nappal Amszterdam már nem nyújtott olyan csodálatos képet, mint éjjel. A várost átfogó csatornák — a grachtok — és az ezeket metsző keresztcsatornák partjaira sokféle hulladékot sodor ki a víz, amelyek a hidak lábánál, helyenként megakadnak és torlaszokat képeznek. Magam láttam, hogy az élelmiszer-automaták mellett étkezők közül sokan nem a szemétkosárba, hanem a földre dobták a burkolóanyagot vagy akár az üdítőital pléhdobo- zát. De Jutott a szemétből a parkokba is éppen elég. A királyi rezidencia volt a tájékozódási pontom. Ideérve azonban meg kellett állnom, mert a palota előtti téren, bukósisakos holland rendőrök Igyekeztek felállítani a szerteszét heverésző, bizarr öltözékű fiatalokat. A különféle hajszinű punk-rockosok közül többen szembeszegültek a burzsoá rend őreivel, akik aztán egykettőre használni kezdték gu- mlbotjukat. A néhány perces, nem tervezett látványosság után meggyorsítottam lépteimet, mert Idejében el akartam Jutni a százéves fennállását díszklállltással ünneplő és a legtöbb Rembrandt-fest- ményt őrző Rljks Múzeumba. Idő szűkében így is csak futtában nézhettem meg azokat a termeket, ahol a hollandok legnagyobb festőművészének, Rembrandtnak a képein kívül többek között sok Van Dyck-, Frans Hals-, Rubens-, Tlzlano- és Tintoretto-művel Is találkoztam. Kíváncsiságból bementem a kijárat melletti vetítőterembe Is. Itt ugyanis nonstop vetítik a múzeum képeit, és az egyes szektorokban — a hollandon kívül- — öt világnyelven hallgathatók meg az ismertetések a múzeumban kiállított művekről. Két fülkagylót én Is kipróbáltam. Okos megoldásnak tartom, de nagyon kellett sietnem, így hát alig őrzök néhány mondatot az akkor hallottakból. Térképemmel Ismét nekivágtam az ismeretlen nagyvárosnak, hogy megkeressem a Prisengracht 263 számú házat. Itt lakott a háború Idején Anna Frank, a hitleri fasizmus áldozatává vált kisleány, akinek fennmaradt naplója nemcsak vádirat, hanem megrázó kordokumentum Is. Ide azonban már, sajnos, nem Jutottam el, mert eltájolódtam a „grachtok“ között, és Amszterdamban rekedtem volna, ha a beváltásra tartogatott guldenjelmnek csaknem az egynegyedét nem költöm taxira. Délután ugyanis már Hoek van Hollandban kellett lennünk, a- honnan Angliába hajóztam. PhDr. Párkány Antal Egyedülálló népi jálékgyűjlemény Csaknem 20 éve gyűjti, tanulmányozza és népszerűsíti a népi Játékokat GennagyiJ Bllnov moszkvai orvos, a Szovjetunió művészeti szövetségének tagja. Gyűjteményében több mint 2 ezer agyag-, fa-, szalmabábu, fantasztikus meseállat és madár van. Hogyan kezdett Játékokat gyűjteni Bllnov? Iskolás korában Afrikáról ábrándozott, minden keze ügyébe kerülő könyvet elolvasott róla. Az orvosi egyetemre Is azért Jelentkezett, hogy eljusson Afrikába: hiszen egyetlenegy hajó sem Indul hosszú útra hajóorvos nélkül. Amikor Bllnov megkapta diplomáját, a haditengerészeti minisztériumba ment, és azt kérte, hogy helyezzék olyan hajóra, a- mely Afrikába közlekedik. A fiatal orvos kérését megértőén fogadták, de várnia kellett. A várakozás Idején Bllnov szabad óráit könyvtárakban és múzeumokban töltötte. Egyszer az Ermltáz.sban felfedezett néhány XII századi üzbég Játékot. Magával ragadta azok egyszerűsége és plasztlcitása. Egész úton hazafelé Moszkvába nem hagyta nyugton a gondolat, hogy valahol már látott a régészeti ásatásokon előkerült agyagjátékokhoz hasonlókat, sőt a kezében Is tartott Ilyeneket. Következő nap felkereste egy festő barátját, ahol valóban megtalálta a csodalovat és madarat, amelyek nagyon hasonlítottak a- zokra az ősi Játékokra. Barátja elmondta, hogy ezt az „állatkertet“ a nagymamájától kapta, aki Üzbegisztánban él, nem messze Buharától. GennagyiJ hirtelen é- ietcélt változtatott, elhatározta, hogy „a szárazföldön“ marad és elmegy Ozbeglsfetánba Hamro a- nyóhoz... Nézegetem Hamro Rahimova állatkáit. Egyik sem olyan, mint az Igazi. Nézzük ezt az oroszlánt. Farka rövid és hajlított, mint egy sarló, a feje inkább kutya —, mint oroszlánfej. De éppen ezáltal ragad meg, hogy a fantázia Ilyen különössé alakította. • Következő évben Bllnov Tádzsikisztánba ment, egy kis városba, Ura-Tübébe, az egykori népi Játékkészítő műhelybe. Bllnov az asztalra teszi a madár és állat formájú agyagslpo- kat. Magyarázza: — Ilyeneket készítettek Tádzsikisztánban az ősi Időkben Is. Ezek Gafur Halllov Játékkészítő fazekas munkál. Ma már kevés Ilyen művész van. Bllnov gazdag műhelyében a központi helyet az orosz népi Játék foglalja el. Miben látja ennek különlegességét a gyűjtő? — Az orosz népi Játékokban — mondja Bllnov — gyakorlatilag teljesen hiányzik a vallásos téma. Nem találtam bibliai témájú figurákat, amelyek oly gyakoriak a nyugati művészet alkotásaiban. A XIX. század végi, XX. század eleji hazai játékokban fellelhetők a szatirikus motívumok, ami érthető, hiszen ebben az Időben volt a legerősebb a nép elégedetlensége a cári önkényuralommal szemben. Ebből az időből valók a papok, a városi urak, sőt magának a cárnak szatirikus ábrázolása. Az orosz Játékra a legjellemzőbb, hogy hiányzik belőle a kegyetlenség. Még a legvérengzőbb vadállat Is kedves, bájos. Az o- roszlán aranyos és nyájas, a vidám krokodil balalajkázlk. Az o- rosz Játék kétségtelenül fejleszti a gyermekben a Jó tulajdonságokat: a szépség értését, a természet szeretetét... GennagyiJ Bllnov szenvedélye a játékok gyűjtése, fizetésének Jelentős részét áldozza új darabok megszerzésére, s egyre több helyet foglal el a lakásból növekvő gyűjteménye számára. Szabadságát azzal tölti, hogy bejárja az országot, ÚJ játékokat keresve. Felesége mondja, hogy nászútjuk is gyűjtőkörút volt az Ugllcs környéki falvakban. Állandóan keresi azokat, akik nem hagyják, hogy a népművészet forrása elapadjon. Bllnov nemcsak „felfedezi“ a Játékkészítő mestereket, hanem azok alkotásaiból kiállításokat szervez, alapos kutatómunkát folytat, cikkeket ír a legtehetségesebb művészekről, könyvet a gyermekjáték történetéről. A gyűjtők táborában egyike a- zoknak, akik nem tartják lakat alatt gyűjteményüket. — Eleinte barátaimnak, munkatársaimnak mutattam meg szerzeményeimet — mondja Bllnov. — Azután „villámkiállításokat“ kezdtem rendezni. Például rövid előadást tartok egy üzemi klubban az orosz népi Játékokról, vagy a Játékkészítésről. Magammal viszek egy bőrönd Játékot, és engedem, hogy mindenki kézbe ve- ■“gye őket. Összetörik? Megragasztom ... Nekem az a fontos, hogy azokat kézbe vegyék. Kiállításokat rendezek a városi vagy körzeti helytörténeti múzeumokban. Gyakran ajándékozom „gyermekeimet“ múzeumoknak, így a zagorszkl Játékmúzeumnak, az értékesebbeket és ritkábbakat az Ermitázsnak, az Orosz Múzeumnak és egy sor többinek. összesen több mint 700 Játékot ajándékozott a gyűjtő Moszkva, Leningrád, Gorkij, Jaroszlavl, Du- sanbe és Szamarkand múzeumainak. Oleg Kocsladze APN Új ifjúság 5 A moszkvai városi párt- bizottság december 24-i ü- lésén szervezési kérdésekről tárgyait. A tanácskozáson Viktor Grisint felmentették a városi pártbizottság első titkári tisztségébői, mivel nyugdíjba vonult. Ebbe a tisztségbe Borisz Jelcint, az SZKP KB titkárát váiasz- tptták. Az ülésen Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára is részt vett.- ♦ A fajUIdüző Déi-afrikai Köztársaságban közvetlenül a karácsonyi ünnepek előtt és alatt is folytatódtak a zavargások. A rendőrök az ország több városában durván rátámadtak az apartheid felszámolását követelő tüntetőkre. Winnie Mandela, az ismert polgárjogi harcos, a bebörtönözött Nelson Mandela felesége, akit a rendőrség le- tartőztatott, majd nem sokkal később szabadon engedett, visszatért a sowetoi gettóba. A rendőrök Winnie Mandela házát lezárták, s nem engedték őt be a lakásába. Ezért úgy döntött, hogy Fokvárosba utazik, és az ünnepeket annak a börtönnek a közelében tölti, ahol a férjét fogva tartják.- ♦ Algériában megkezdődött a Nemzeti Felszabadítás! Front (FNO) párt rendkfvü- li kongresszusa. A tanácskozáson az ország pártszervezeteit 5000 küldött képviseli. A legfontosabb napirendi pont a Nemzeti Charta — az algériai forradaiom alapvető programdokumentuma — fij szerkesztésének a megvitatása. A Javaslatot a kongresszus előtt széles körű országos vitára bocsátották. E dokumentum megerősíti a nép hűségét a for. radalomhoz, s azt, hogy folytatni kívánják Algériában a szocialista orientáció útját, erősítve az ország politikai és gazdasági függetlenségét. Sadli Bendzsedid, az FNO főtitkára, államfő beszédében nagyra értékelte a Nemzeti Chartáról megtartott országos vitát. Kiemelte, hogy az elmúlt időszakban Jelentős változások történtek az országban. Hangsúlyozta: AI. géria külpolitikája továbbra is a nemzeti függetlenség és szuverenitás megszilárdítására irányul. A kongresszus záródokumentumok elfogadásával ért véget.- ♦ Az SZKP Központi Bizottsága üdvözlő táviratot küldött az Indiai Kommunista Párt Nemzeti Tanácsának a párt megalakulása 60. évfordulója alkalmából. A jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben a kommunisták különleges felelős, séget viselnek a béke sorsáért. A Szovjetunió nagyra értékeli az Indiai KP aktív küzdelmét, a békéért, az a- tomháborús veszély ellen. Az Indiai KP jelentős mértékben hozzájárul a szovjetindiai kapcsolatok fejlesztéséhez. A szovjet párt központi bizottsága ugyancsak táviratban üdvözölte a megalakulásának 100. évfordulóját ünneplő Indiai Nemzeti Kongresszus pártot. A távirat hangsúlyozza: a szov- Jet-india barátság szép példája két nagy ország békés és gyümölcsöző egymás mellett élésének, s fontos tényezője Ázsiában és az' e-‘ gész világon a békeszerető erők erősödésének. Amszterdam. \ éjjel Nyogat Velencéje
