Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-01-28 / 4. szám

új ifjúság 3 ’{Folytatás az 1. oldalról) Kérjük a SZISZ járási bizottságait, hogy a középiskolás fiatalok taná­csai a SZISZ Iskolai szervezeteiben értékeljék a szellemi munka ésszerű­sítését szorgalmazó projektum valóra- váltását és a tanulmányi versenye­ket, így kiküszöbölve azokat, ame­lyeknél csak az osztályzatok átlaga vagy a tanításon való résztvétel el­lenőrzése a mérvadó. A JÖVŐ LETETEMÉNYESEI Részletek Augustin Cisárnak, a SZISZ SZKB titkárának a SZISZ SZKB 14. ülésén elhangzott beszámolójáből a SZISZ és a Nemzeti Front más szer-' vezetel részéről. Nevelés és alkotó munka Ugyanúgy, mint társadalmunknak, a SZISZ-nek Is néhány éve az a cél­ja, hogy a középiskolások jól bevált szakköri tevékenységén túl a tudo­mányos-műszaki fejlesztésbe is bevon­ja a fiatalokat, A mikroelektronikában és progra­mozásban szervezett lépcsőzetes ZE- NIT-versenyek jóvoltából az alapfor­dulóktól kezdve egészen a szlovákiai döntőig, a tehetséges diákok tucatjai tűntek ki, és karoltuk fel, irányítot­tuk jövendő hivatásuk felé, s egyút­tal elmélyítettük és konkrétabbá tet­tük az ifjúsági szövetség és a többi érdekelt tényező együttműködését. A programozás Iránti mind nagyobb ér­deklődést bizonyítja az Is, hogy az első évfolyamban csak az ügyességi versenybe 44 középiskola 155 diákja, a második évfolyamban 62 Iskola 361 diákja nevezett ba. Az egyik fontos feladat, amelynek valóra váltásából a SZISZ továbbra is kiveszi részét; a hivatásra neve­lés, az, hogy a fiatal büszke legyen jövendő hivatására, becsülje a szak­mai tökélyt, a jól végzett munkát, s a munkásosztályhoz tartozónak é- rezze magát. Az ifjúsági szövetségnek oda kell hatnia, hogy a fiatal sze­resse és felelősséggel végezze szak­máját. A Szlovák Szakszervezeti Tanács és a SZISZ SZKB 1982—85-ben Szlovákia 6 kiválasztott' szaktanintézetében véd­nökséget vállalt a szocialista munka- brigádok tartalékai fölött. E védn/k- ség és más tapasztalatok alapján ál­talánosságban elmondhatjuk, hogy e- zek a tartalékok csak akkor váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, ha a pedagógusok és nevelők nem for­mális irányítóik és segítőik lesznek. Mindenekelőtt nagyobb érdeklődést kell irántuk tanúsítaniuk a szocialis­ta munkabrigádoknak, ifjúsági mun­kacsoportoknak, komplex-ésszerűsítű brigádoknak, a SZISZ üzemi bizottsá­gainak és a szakszervezetnek, mint ahogy ezt teszik például a Partlzán- skél Középfokú Cipőipari Szaktanin­tézetben. Fontosnak tartjuk a fiatalok közé meghívni újítókat, a szocialista mun­ka hőseit, kezdeményezőket, mert ép­pen ők azok, akik élő példaként szol­gálhatnak munkájukkal napjaink hő­siességét bizonyítva, s maguk is meg­járták a pályára felkészülés iskoláját dk azok, akik leginkább szemléltetni tudják viszonyulásukat hivatásukhoz, s erre nevelhetik középiskolás utó­daikat. A SZISZ-nek az iskolai szer­vezetekben új szocialista hagyomá­nyokat kell teremtenie, hogy a szak­munkás-bizonyítvány átadása, a mun­kásosztályhoz való tartozás klnyllvá­nífáca RT olcrt nan n Tnnnkahötvon Minden iskolában, minden alapszer­vezetben elszánt harcot kell vívni a középszerűség ellen. Megelégedni a közepes tanulmányi eredményekkel, a „nekem megfelel a hármas, úgysem megyek főiskolára“-féle érveknek az iskolai és SZISZ-közösségekben he­lyük nincs. A középiskolások szakköri munkája kétségkívül a SZISZ-tevékenység e- gyik leghasznasobb formája, s részét képezi a jövendő hivatásra való fel­készülésnek, de egyben ízelítőt is ad a főiskolások tudományos szakkö­ri munkájából. A középiskolások szakköri munká­jának fellendüléséhez fontos kiszéle­síteni az alapokat, mégpedig e tevé­kenységnek a középiskolai szerveze­tekben végzett nagyfokú propagálá­sával. Tekintettel a középiskolások fiatal korára, az első évfolyamban a szakirodalomból merítő elméleti mun­kákat Is értékelni kell. A tizennégy éves fiatal tájékozódni kezd a szak- irodalomban, különféle folyóiratokat tanulmányoz, több könyvet is elol­vas, mint amennyit az Iskola elvár tőle. A középiskola felsőbb évfolya­maiban a hangsúlyt a tematikus fel­adatok gyakorlati megoldására he­lyezzük, amelyeket a Csehszlovák Tu­dományos-Műszaki Társasággal, a védnök üzemekkel, tudományos mun­kahelyekkel és intézményekkel e- gyüttmüködve még inkább ki kell szélesíteni. Az Iskolán kívüli tevékenység szer­ves fészét képezi a szakköri munka, amelynek célja elmélyíteni az elmé­leti ismereteket, és szakmai ügyes­ségre szert tenni. E körök munkája rendszerint azért fullad kudarcba, mert nem sikerül megoldani azt a problémát, hogy a fiataloknak a ta­nítás után is rendelkezésére álljon a laboratórium, műhely, iskolai számí­tóközpont. E téren követhetnénk a szovjet Iskolák és a Komszomol pél­dáját, ahol a műhelyek, laboratóriu­mok az esti órákban is a fiatalok rendelkezésére állnak, így azok ér­deklődésüknek megfelelő munkát vé­gezhetnek. A probléma megoldásé az illetékes Iskolai szervek, társadalmi szervezetek feladata Is, amelyeknek feltételeket kéne teremteniük ahhoz, hogy a tizennégy-tizennyolc éves fia­talok a tanítás után műszaki érdek­lődésüknek megfelelő munkát végez­hessenek. Súlyos gond, hogy króni­kus hiány van szakemberekből, ku­tatókból, főiskolai tanárokból, akik a szakköröket vezetnék. A probléma felszámolásának egyik lehetőségét abban látjuk, hogy az iskolai szervek módot találnak a szakkörök vezetői munkájának anyagi elismerésére, és nagyobb megbecsülésben részesülnek sehszlovák Spartakládon és a Rá- irmett osztályt keresünk elnevezésű ersenyben. Ugyanilyen hagyományai annak az Őrtüzek a hegyekben test- evelési-honvédelml, valamint a Szak- lunkástanulók a párt tiszteletére lozgalomnak. Az elkövetkező Időben céltudato- in fogunk ügyelni a sorköteles fia- ilok kiképző központjaiban működő ZlSZ-csoportok munkájára. Az Isko- [i SZISZ-szervezeteknek nagyobb 11- yelmet kell fordítaniuk a katonai Siskolák propagálására, s hogy e iiskolákra minél nagyobb számban ílentkezzenek. Evégett szervezzünk Bszélgetéseket, összejöveteleket a íiskolák diákjaival. Hangsúlyoznunk Bll azonban, hogy e téren nagy mun- a vár a SZISZ járási és kerületi bi- Dttságaira. Felelősségteljes viszonyu-ás az i|júsági szervezethez A középiskolások a polltikal-szerve- 5 munkát csak tanulják az ifjúsági zövetségben, keresik a vonzó és né- a kevésbé vonzó munkamódszereket, Irmákat. Sokszor azonban ezek a iatalok több száz tagot számláló kű- bsség élén állnak, vezetni kell eze- et az embereket, megszervezni sza- adldéjüket, kielégíteni igényeiket, rdeklödésüket, kedvtelésüket. A fia- älok kapcsolata szervezetükhöz igen Dntos tényező. Eddig azonban nincs legoldva kellő súllyal a SZISZ Pio- írszervezetéböl a SZISZ-be való fo- líamatos átmenet kérdése. Ojfent angsúlyozzuk, hogy a SZISZ PSZ-nek z alapiskola utolsó évfolyamaiban agyobb figyelmet kell fordítania az nállóságra való nevelésre, és a IZISZ PSZ nevelési rendszere értelmé- en következetesebben felkészíteni a ionírokat a SZlSZ-szervezetbe való elépésre. Másrészt a SZISZ iskolai zervezeteinek jobban oda kell fl- yelniük azokra a pionírokra, akik pioníraktívákban dolgoztak, felada- ikkal kell őket megbízni, be kell két vonni a SZISZ munkájába is. Kritikusan be kell Ismerni, hogy SZISZ szaktanlntézeti szervezetéből z üzemi Ifjúsági szervezetbe való áf- tenet még mindig nem kevés gond- al jár. A hibát abban látjuk, hogy lines eléggé összehangolva a SZISZ zaktanintézetl és üzemi bizottsága ezetői között a munka, és semmire sem vezetnek azok a viták, hogy melyik servezésl forma volt a jobb, az-e, mikor a szakmunkástanulók az űze­ti szervezetekhez tartoztak, vagy iost, amikor az iskolai szervezet égi­ze alatt dolgoznak. A megoldást a ét szervezet szoros és állhatatos e- yüttműködésében látjuk, továbbá ab- an, hogy a szaktanlntézetek SZigZ- seit Idejében bevonjuk az üzem lankájába. A középiskolások tevékenységének ellő értékelése alapvető ösztönző rő. Erre pedig bőven van lehetőség; kirándulások, barátságvonattal tett u* tazások, középiskolások nyári építőd táborai során, de leghatékonyabbak a SZISZ-kitüntetések. Végre meg kell szabadulni attól a helytelen nézettől, hogy a középiskolás diák még nem elég régi tagja a SZISZ-nek ahhoz, hogy rászolgáljon a kitüntetésre. Csak hogy ezeket a kitüntetéseket nem a tagság tartama alapján ítélik oda, hanem a SZISZ-tag korának és lehetőségeinek megfelelő munkájáért. Középiskoláinkban sokan vannak, akik érdemesek lennének e kitüntetésre, csak meg kell őket találni, és érté­kelni munkájukat. Ugyanúgy megdöbbentő az a hely^ zet is, amely némely Iskolában a pe< dagógusok és nevelők között fennáll, az, hogy elhatárolják egymástól aa Iskolán kívüli és a SZISZ-munkát, mintha a kettő nem lenne egy és ugyanaz. Az Iskola művelődést szol^ gáló szerepének összehasonlíthataN lanul nagyobb fontosságot tanúsíta-i nak, mint a nevelésnek. Ennek kaP'* csán helyénvaló feltenni a kérdésti' hol vannak a pedagógiai főiskolák és bölcsészkarok hallgatói? Az Ifjú pe­dagógusok miben látják az alaplsko-i lal SZISZ-szervezet konkrét küldeté.< sét? Másrészt viszont elengedheteN len, hogy a pedagógusok SZISZ-nek nyújtott önfeláldozó segítségét kellőd képpen megbecsülje az iskola, a diák­otthon vezetősége, hogy munkájukat igényes, felelősségteljes feladatnak tekintsék. A CSKP XVII. k késillTs ra A tizennégy-tizennyolc éves fiata­lok körében végzett SZISZ-munka to­vábbi javítása és a kitűzött célok ér­dekében a SZISZ SZKB-töl a járási bizottságokon át egészen az Iskolai szervezetekig jobban oda kell figyel­ni erre a tevékenységre. A SZISZ SZKB elnöksége meg van róla győ­ződve, hogy ezt elősegíti a SZISZ KB 14., valamint a SZISZ SZKB ülésén hozott határozatok következetes tel­jesítése. Feladataink tehát adva vannak, cél­jaink világosak. "Egész társadalmunk a CSKP XVII. kongresszusa jegyében él, ezért a jelenlegi sikerekre, tarta­lékokra, hiányosságokra tekintsünk a holnap Igényelt mérlegelve. Elég e- rőnk van hozzá, s élvezzük a társa­dalom támogatását, így a kitűzött fel­adatokat teljesíteni tudjuk. Elsősor­ban el kell érni azt, hogy ezek a fiúk és lányok szocialista társadalmunk hasznos polgáraivá váljanak, hogy büszkék legyenek szocialista hazájuk­ra, jő hazafiak, internacionalisták II- gyenek, akik készek megvédeni szo­cialista országukat. E feladatok teljesítéséhez kiváló légkört teremt a középiskolások kö­zösségeiben a Fiatal tettek a CSKP XVII. kongresszusáért elnevezésű mozgalom. A középiskolások rendez­vényei, szocialista felajánlásai arról tanúskodnak, hogy a kongresszus kö­szöntése meggyőzően bebizonyítja a középiskolások aktivitását és azt a szándékukat, hogy kiveszik részüket az új ötéves terv feladatainak telje­sítéséből. A SZISZ SZKB 14. ülésének elnöksége. a fiatal életében ünnepnek számítson. Elvárjuk, hogy a Element Gottwald Központi Pionír, és Ifjúsági Ház ezek­re az alkalmakra forgatókönyvet ké­szítsen, amely nagy segítség lesz azoknak a terveknek megvalósításá­ban, amelyek minden járási és isko­lai szervezet munkájának velejárói. Nagyobb figyelmet az eszmei nevelésnek A SZISZ-munka során és a fiata­lok tárgyalt korcsoportjára hatva szem előtt kell tartani, hogy ezen a hatáson kívül beszivárognak a bur- zsoá propaganda elemei is. Rá kell a fiatalokat ébreszteni arra, hogy tudják, miben gyökerezik biztonsá­guk. S ezt meghatározza a SZISZ-ben folyó eszmei és erkölcsi neveléssel szemben támasztott hozzáállás is. Tu­datában vagyunk, hogy bár szórvá­nyosan, de tapasztalni csoportosulá­sokat, amelyek létét a nyugati deka­dens zenei irányzatok motiválják. A fiatalok azon igyekezetükben, hogy hasonlítsanak a felnőttekre, gyakran feltűnően viselkednek a közösségben. Iskolában vagy a nyilvánosság előtt, ami főleg az öltözködésükben és ar­cuk kikészítésében nyilvánul meg. E szabadosság néha túlzott alkoholfo­gyasztásba torkoll, de előfordul a toximánla is, amely jelenségekhez pedig semmiképpen sem viszonyulha­tunk közömbösen. Sok fiatal, ha nincs kéznél klub, szabadidejét vendéglőben tölti. Ha a fiataloknak nem is a több­sége cselekszik így. elgondolkodásra késztet, vajon mi ösztönzi a fiatalo­kat arra, hogy így viselkedjenek. El­vitathatatlan,, hogy ezt a korosztályt a konvenciómentesség Jellemzi, de ez az a kor, amikor a fiatal mindent ki akar próbálni, érdekes akar lenni. Fel kell azonban Ismerni, meddig recesszív hajlam ez, ami e korosztály ismérve, és mikor tekinthető társa­dalomellenes megnyilvánulásnak. Az eszmei-nevelő munkában jelen­tős feladatot játszik a SZISZ politi­kai oktatása, amelynek bevált a kon­cepciója. Fontos, hogy a SZISZ poli­tikai oktatása, mint ahogy azt a SZISZ KB ülése Is megszabta, jobban ki­használja a forradalmi emlékszobák, múzeumok nyújtotta lehetőségeket, gyakrabban kell szervezni beszélgeté­seket a párt érdemes tagjaival, üze­mek kiváló SZlsZ-eseivel. Minél több ötletet, eredetiséget, újítást viszünk a politikai oktatásba, annál népsze­rűbb és hatékonyabb lesz ez a muA ka. A hasznosan eltöltött szabadidő, a kulturális nevelő munka olyan té­nyezők, amelyek a fiatalokat ifjúsá­gi szervezetükhöz kötik azzal, hogy bekapcsolódnak a szakköri-művészeti munkába, együttesekben, szakkörök­ben dolgoznak. Ezeknek a csoportok­nak a munkája és eredményei a nép­művelési intézmények, pedagógusok, nevelők hozzáértő vezetésén múlnak. A középiskolások irodalmi zsengéiket bemutathatják Stráínlcén a Maru?ka Kudefíková-, és Poliankában a Wol- ker-emlékversenyen. de megrendezik a politikai dalok és a kisszinpadok seregszemléjét Is. A harmonikusan fejlett személyiség egyenlő a fizikailag rátermett ember­rel. A fiatalok rátermettségéről pedig méggyőzött bennünket részvételük a Az ülés résztvevőinek egy csoportja.

Next

/
Thumbnails
Contents