Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1986-05-13 / 19. szám
Ä vfilasztási előkészületek során a demokrácia fő forrása nz a jog, hogy értékelhetik a képviselőt, amikor a nyilvános gyűléseken számot ad munkájáról, kiválaszthatják és javasolhatják a Nemzeti Front új képviselőjelöltjét. A törvények rendelkezései megfelelő teret biztosítanak ahhoz, hogy a társadalmi szervezetek és közvetítésükkel a lakosság széles rétegei részt vegyenek a képviselőtestületek létrehozásában. A lakosok éppen a Nemzeti Frontba tömörült szervezetek révén vehetnek részt a képviselőjelöltek javasolásában, mondhatnak véleményt egy-egy képviselőtestület eddigi munkájáról, vehetnek részt a választási programok javaslatainak kidolgozásában és elbírálásában. A szocialista demokrácia további elmélyítését és a nép erkölcsi és politikai egységének megszilárdítását szolgálja, hogy ezekkel a lehetőségekkel teljes mérlék- ben éljen a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a Szocialista Ifjúsági Szövetség, a Csehszlovák Nőszövetség, valamint a többi társadalmi és érdekképviseleti szervezet. A különféle képviselőtestületek javasolt képviselőjelöltjeinek kiválasztását a Nemzeti Front szervei végzik. Szükséges, hogy a képviselőtestület összetétele megfeleljen a területegység szo- tlális, gazdasági, nemzetiségi és politikai szerkezetének, valamint a szóban forgó képviselőtestület jogkörének. A kiválasztás befejezése után a Nemzeti Front regisztrálásra jelenti be a képviselőjelölteket, mégpedig választókerületek szerint az illetékes választási bizottságnál, legkésőbb 30 nappal a választások előtt. A választási bizottságok megalakítása 'és nagyszabású politikai-szervező tevékenységük azt jelenti, hogy a választások megszervezését és ellenőrzését közvetlenül a választókra bízzák. A választási bizottságok irányítják a választások előkészületeit és lebonyolítását, felügyelnek a választási rendelkezések pontos megtartására, nyilvántartják a regisztrált képviselőjelölteket, megállapítják és közzéteszik a választási eredményeket. A választási bizottságokban lakosságunk minden osztálya és rétege képviselteti magát, ami szemléltetően mutatja a különbséget választási rendszerünk szocialista demokratizmusa és a tőkés országok választási rendszere között, ahol a választások a burzsoá állam hivatalnoki apparátusának irányításával és ellenőrzésével zajlanak le. Választójogunk fő demok^tikus elvei: A választójog általános, ami azt jelenti, hogy aktív választójoga van (választhat) minden állampolgárnak, aki a Választások napjáig betölti a 18. életévét, passzív választójoggal pedig mindazok rendelkeznek (választhatók), akik betöltötték a 21. életévüketÄ. vSlJszlőjog egyeijl^ége azt jelenti, hogy minden választái^Rt egy szavazata van, s minden szavazatnak egyenlő az értéke. A választójog közvetlen; tehát a képviselőtestületbe nz állampolgárok közvetlenül választanak. A titkos szavazás biztosítja, hogy min- 'den választó teljesen szabadon kinyilváníthatja akaratát, tehát ki van zárva a külső ellenőrzés és befolyásolás lehetősége. ^ A burzsoá államokban ezzel szemben S fiatal képviselők részvétele a képviselőtestületek munkájában elenyésző. Ezt a passzív választójog magas korhatára okozza, amely pl. az Egyesült Államokban 30. Olaszországban 40, az NSZK-ban pedig 25 év. A passzív választójog antidemokratikus korlátozása a tőkés országokban a képviselőjelöltek óvadéka, a- melyiiek összege Nagy-Britanniában 150 font sterling, Franciaországban pedig 1000 frank. A választójog realizálásának lényeges kérdése a választások időpontjának kijelölése- Számos nyugat-európai államban a kormánynak lehetősége van arra, hogy a burzsoázia éppen uralmon levő csoportjának legmegfelelőbbnek tűnő időpontra írja ki a választásokat. Az állami szervek deformálják a választójog elveit a választókerületek felosztásával is, amely az egyenlőség elvének megszegéséhez vezet. Az egyes választó- kerületekben élő választók száma közötti különbség gyakran kétszeres, sőt négyszeres. A Nemzeti Front választási programja mindannyiunk ügye A képviselő testületekbe való választások elöltl időszak a Nemzeti Front választási programja teljesítésének, a nemzeti bizottságok munkája értékelésének, a számvetések Időszáka, de egyben a Nemzeti Front új választási programja előkészítésének ideje is. A Nemzeti Front választási programja, amelynek a kidolgozására először az 1971. évi választások előtti időszakban került sor — fontos politikai dokumentummá vált a községek, járások és kerületek életében, ezek gazdasági és kulturális fejlesztésében- Hozzájárult a Nemzeti Frontba tömörült pártok és társadalmi szervezetek erőinek egyesítéséhez, a kongresszusi határozatok végrehajtásához, a tömegpolitikai, a szervező és a nevelő munka hatékonyabbá tételéhez. A Nemzeti Front választási programja az egyik eszközét képezi annak, amelyekkel a választók aktívan befolyásolják a nemzeti bizottságok tevékenységét. A nemzeti bizottságok és a Nemzeti Front szervei együttműködésének megbízható alapja elsősorban a dolgozók aktív és kezdeményező részvétele a helyi és a társadalmi feladatok teljesítésében. A választási programok kidolgozása során nagy gondot kell fordítani arra, hogy; a) a nemzeti bizottságoknak, a Nemzeti Front szerveinek és szervezeteinek, a vállalatoknak, az intézményeknek és az egyéneknek erőit és eszközeit a CSKP kongresszusán (óváhagyott gazdasági és szociális program következetes megvalósítására összpontosítsák; b) megteremtsék a feltételeket a nemzeti bizottságok munkájának javításához és az emberekkel való kapcsolatok elmélyítéséhez, különösen jogos érdekeik és szükségleteik kielégítése terén; c) megoldják területegységük gazdasági, szociális és kulturális fejlesztésének meghatározó feladatait; d) kibontakoztassák a kulturális nevelő munkát. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az állampolgári aktivitás különösen a nemzeti bizottságok rendszerének alapfokán tartós jelenség, és ma inár feltétele annak. hogy a dolgozók részt vegyenek a választási program kidolgozásában, teljesítésében és ellenőrzésében. A képviselőtestületeknek, képviselőiknek és a dolgozóknak ez a szilárd kapcsolata lehetővé teszi, hogy az emberek közvetlen érdekel és szükségletei érvényesüljenek az egész képviseleti rendszerben, s áthidalják a helyi és az országos érdekek közötti potenciális különbségeket. Ez adja meg a választások integráló szerepét a dolgozó nép politikai egységének formálása, fejlesztése és elmélyítése szempontjából. Az emberek kezdeményezd részvétele a választási program teljesí; tésében jelentős társadalmi értékekkei gyarapít bennünket. A Nemzeti Front 1986—1990. évi vá- la.sztásí programja a CSKP XVII. kongresszusa határozatai megvalósításának fontos eszköze. Ezek alapján kell egyesíteni a politikai, az állami, a gazdasági, továbbá a társadalmi és az érdekképviseleti szervezetek erőit az emberek szükségleteinek kielégítésére, a gazdasági, a szociális és a kulturális fejlesztés feladatainak megvalósítására és az emberek körében végzett eszmei-nevelő munka fellendítésére. A választásokat követően a választási programot az újonnan alakult nemzeti bizottságok vitatják meg, egészítik ki és hagyják jóvá plenáris ülésükön. A Nemzeti Front választási programja Irányelvszerü, az egész megbízatási időszakra szól. Olyan nyitott dokumentum, amelyet a helyi konkrét feltételek szerint kiegészíteni és pontosítani lehet. Teljesítését a polgárok a nemzeti bizottságok választott .szerveiben tevékenykedő képviselőik útján, a nemzeti bizottságok szakbizottságaiban és aktíváiban kifejtett munkájuk és a polgári bizottságokkal való együttműködésük formájában, valamint a nyilvános gyűléseken ellenőrizhetik. A Nemzeti Front választási programja azzal, hogy egyezteti a helyi államhatalmi és -igazgatási szervek és a társadalmi szervezetek tevékenységét, az emberek kezdeményezését a párt gazdaság- és szociálpolitikai céljainak elérésére orientálja. Általa elmélyül a pártnak és a népnek, valamint a szocialista állam szerveinek kapcsolata. Megnyerik az embereket arra, hogy részt vegyenek az igazgatásban, az irányításban, a társadalmi, a csoport- és a jogos egyéni érdekek kielégítésében, így a szocialista demokrácia elmélyítésének hatékony eszközévé válik. A választásokra világos programmal készülünk, amelyet a következő öt esztendőre és távlatilag 2000-ig Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVll. kongresszusa dolgozott ki. Ez a program megfelel a dolgozók, nemzeteink és nemzetiségeink érdekeinek, társadalmunk továbbfejlesztése szükségleteinek. Teljes mértékben támogatja ezt a programot népünk nagyobbik többsége. E program magva és célja társadalmunk szociális és gazdasági fejlődésének meggyorsítása. Ez a nép életszínvonala további emelésének, a szocialista életmód elmélyítésének, a szociális el- lát'ás rendszere és állampolgáraink biz-; tonsága tökéletesítésének, egészségünk védelmének, a művelődés és a kultúra további fellendítésének egyedüli reális útja. A SZISZ politikai oktatásának anyagát írta és összeállította Sziegl Margit. SEGÉDANYAG A POirriKAi OKTATÁSHOZ ÓSSR VÁLASZTUNK ' SZILÁRD EGYSÉGBEN A PÁRTTAL, A NEMZETI FRONTTAL ÉS AZ EGÉSZ NÉPPEL’ A CSKP XVII, KONGRESSZUSA PROGRAMJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT Május 23-án és 24-én megválasztjuk a Szövetségi Gyűlés, a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács, valamint a nemzeti bizottságok képviselőit. A választásokat a szocialista haza sorsáért vállalt felelősség tudatában, azzal a szilárd akarattal és határozottsággal kezdjük meg, hogy valóra váltjuk a Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVII. kongresszusán jóváhagyott programot. (A CSKP Központi Bizottságának és a CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának választási felhívása.) Választások: kiemelkedően fontos társadalmi-politikai esemény Csehszlovákia Kommunista Pártja tevékenysége során megkülönböztetett figyelmet fordít társadalmunk politikai intézményeire- A szocialista államelmélet és a szocialista demokrácia fejlesztése, elmélyítése az NF és a párt állandó feladata, s amely a szocialista rendszer lényegéből fakadó követelmény. Történelmi tapasztalatok bizonyítják, hogy az állami szervek és a szocialista demokrácia intézményeinek hatékony működése nagymértékben erősíti a dolgozó nép hatalmát, .segíti a szocialista építés céljainak elérését. Társadalmunk a fejlett szocialista é- pítés olyan szakaszában van, amelyben további feladatok csakis az emberekben rejlő alkotó energiának az eddiginél fokozottabb mértékű felszínre hozásával oldhatók meg. Ez főként a közélet demokratizmusától és a dolgozók cselekvő aktivitásától függ, attól, hogy maguk is érezzék: részesei sorsuk alakításán.sk, az őket érintő döntések meghozatalának. A választások társadalmunk életének mindenkor kiemelkedően fontos politikai eseményei. A Szövetségi Gyűlés, a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács ős a nemzeti bizottságok demokratikus államrendünk alapintézményei Tükrözik társadalmunk osztály- és rétegviszonv-ilt, a kommunisták és a pártonkívüiteK együttműködését, a szocialista célok eraese-
