Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-05-06 / 18. szám

J6 bornaic nem kell cégér — tartja a közmondás. De mi nem Is a bort akarjuk propagálni, mert nőm ildomos, önmagunkat még inkább nem, mivel az öndicséret bűzlik. Csupán az olvasóinkkal tudatjuk, hogy a fenti „reklám“ minden újságárus­nál megtalálható, ahol az Oj Ifjúság kapható. Ott, ahol nincs kitéve, kérdezzék meg olvasóink, hogy hova kallódott el. nEBYSZEMKÖZT — Beszélgessünk a fiatalokról— javas- lom Lőwy lánosnak, a SZISZ Ipolysági (Sahy) Városi Bizottsága elnökének. A fia­tal mérnök bólint és elfogadja kihíváso­mat. — Köztudott, hogy a mai ifjúságot meg­annyi bírálat éri. Sokak szerint a mai ti­zenévesek „vadabbak“ az elődeiknél, csak a divat érdekli őket, és az, hogy nagyme­nőknek tűnjenek. Fecsegnek akkor is. ha doigozniuk kell. Rosszabb tehát ez a nem­zedék, mint az előzőek voltak?'' — V.éleményem és meggyőződésem sze­rint a mai Ifjúság nem rosszabb elődeinél. Az Idősebb generáció mindig azt szokta hajtogatni, hogy „bezzeg az én időmben Jobbak voltunk“. Őszintén szólva, bár nem vagyok olyan Idós, de ha visszapergetem tizenöt évvel az Idő kerekét, valóban má­sok voltunk, mint a maiak De ne feledjük, ahogyan fejlődik a tudomány, a társada­lom, másabb lesz az Ifjúság is. Mert nem állhat meg senki a „bezzeg az én időmben“ jelszónál, vagy Inkább közhelynél, mert ez nem vezethet haladáshoz. A nemzedékek békés egymás mellett éléséhez feltétlenül tiszteletben kell tartanunk mások értékeit, tetteit, tehát a fiatalokét is. — Ha a fiatalok munkakedvéről beszé­lőnk, a munka szóban érződik-e a kénysze­rűség? — Azok a fiatalok, akiknek nincsen cél­juk, mindennemű munka kényszerűségnek tűnhet. Ha valaki nem akar, ha valóban a könnyelmű életmódot választotta, kénysze­rűségnek fog neki tűnni mindennemű köte­lesség a munkahelyén, legyen az vagy az iskolában. Illetve a SZISZ-ben. Véleményem szerint ezek vannak kisebb­ségben, mert minden fiatalban van tennl- akarás. Hogy kinek kinek hogyan sikerül megvalósítania önmagát, rajta múlik. Tény, hogy senki sem született mindentudóként. Kiválthat valakiben munkaundort, hogy a- mlkor neki segítségre volt szüksége, éppen akkor nem nyújt neki senki segítő kezet. — Vegyünk erre egy példát. Tételezzük tel, hogy van egy ötventagó alapszervezet. A tagokból, mondjuk, tizenöt nem tud ba- ilieszkednl abba a környezetbe, mi törté­nik ilyenkor? — A többségnek kötelessége, hogy segít­sen a kisebbségen. Egyetlenegy szervezet sem engedheti meg magának, hogy kitaszít­sa ezeket a fiatalokat, de a kisebbség sem élhet vissza a helyzettel, mondván, majd a többiek megcsinálják helyettem, esetleg azért, mert nekem nincs annyi önbizalmam, vagy nem vagyok annyira aktív, s emiatt visszahúzódom, és kész. Az bizonyos, hogy ezek a fiatalok úgy érezhetik, hogy hátrá­nyos helyzetbe kerültek és ekkor hangoz­tatják azt, hogy őket nem érti meg senki. De tettek-e ők valamit azért, hogy beillesz­kedjenek, hogy megértsék őket, bízonyítot- ták-e valamivel, hogy igenis ebbe a közös­ségbe tartoznak, és ér a munkájuk annyit, mint a többieké? Könnyű mondani valamilyen csalódás után, hogy tovább nem csinálom. Ez szin­tén az akaratgyenge, céltalan fiatalokra jellemző, és főleg ami a legfőbb hiba, a fiatalok kevésbé önkritikusak, és nagyon érzékenyek arra, ha valaki rámutat hibáik­ra. — A fiatalok egy része még mindig cél­talanul tengi-lengi át a szabadidejét, nem tudnak mit kezdeni önmagukkal, igy termé­szetes. hogy tartalmatlan szórakozással töl­tik el az időt. — A SZISZ-ben mindenki hasznosan ka­matoztatni tudja a szabadidejét. Ha valaki dolgozik a SZISZ-ben vagy más tömegszer­vezetben, nem érezheti magát úgy, hogy nincs rá szükség. A SZISZ tevékenysége vonzó, ezért az ifjúsági szervezeteknek az legyen a fő feladatuk, hogy olyan terveket állítsanak össze, úgy dolgozzanak, hogy a fiatalok maguktól menjenek a 5ZISZ-be, és kötődjenek szervezetükhöz. Ahol jól mű­ködik a SZISZ, nincs gond azzal, hogyan töltse el valaki a szabadidejét, ott nincse­nek üresjáratok. Üresjáratokról csak akkor beszélhetünk, ha az alapszervezetekben el­uralkodott a formalizmus. Ahol bár vonzó programokat állítanak össze, de nagyon ke­vés vagy semmi sem valósul meg belőlük. Ebből az következik, hogy az a fiatal csa^ lődlk a SZISZ-ben. Mondván: hát ez az a szervezet, ahol én érvényesülhetek?! Erre a fiatalok egy része, azt válaszolná: elmúl­tak már azok az Idők araikor a barikádo­kon kellett harcolni, ahol a fiatalok egyik napról a másikra fontos szerepet kaptak. Küzdeni viszont mindig lesz miért. Az igaz, hogy már nem kell a barikádokon harcol­ni, de ez még nem jelenti azt, hogy nincs cél, hogy nincs miért küzdeni. Én ezt más­képp gondolom. Igenis: van miért a fiata­loknak harcolnluki Az, hogy valaki a saját pozícióját elérje, az Is harc. És ha már a forradalmakat említettük, éppen a múlt az, amelyet azzal kéne tisztelnie a mai fiatal­nak, hogy jól dolgozik, sikereket ér el. Ez­zel hálálhatják meg az elődöknek azt, hogy értük harcoltak. Az eljövendő generáció pedig majd a szebb és békés jövőért lesz hálás a mai fiataloknak. Olyan nincs, hogy egy fiatalnak ne legyen célja, hisz cél nél­kül az élet teljesen értelmetlen. Balázs Zsuzsa „Kérdésem nagyon egyszerű: hogyan kell megszabadulni valakitől?“ Sokkal egyszerűbb nem belebonyo­lódni olyan kapcsolatba, amely már ele­ve reménytelenül indul. Aki okosan vá­laszt, nem érzi szükségét a szakítás­nak. Nálad már megtörtént az ismer­kedés, tehát szakítani szeretnél. Na­gyon egyeszerű a módja: meg kell mon­dani a fiúnak. Ha nem '^rt a szóból, kezdődik a türelemjáték, ki bírja to­vább idegekkel. Ki kell tartanod ere­deti döntésed mellett. Ezért szükséges az alapos megfontolás, mielőtt dönte- nél, mert visszaút már nincs. Nehezíti a szakítást, hogy sok és főleg drága ajándékot kaptál a fiútól. A fiú ezen a címen okkal elvárja, hogy lekötelezd magad. Ezért jobb az ismerkedés kez­detén csak kedveskedni egymásnak, fi­gyelmesnek lenni egymás iránt, mint drága ajándékokat vásárolni. „Tizennyolc éves lány vagyok, és már két éve járok egy fiúval. Nagyon sze­retem őt, és úgy tűnik, ő már kevésbé. Mit tegyek, hogy bízhassak a szerelmé­ben, s hogy ne kelljen attól tartanom, elhagy?“ Leveledből ítélve nagyon érzékeny vagy, hajlamos az indulatos, elhamar­kodott cselekvésre. Természetedből a- dódóan nehezen viseled el a kudarcot, sőt képes vagy zsarolni is. Nagyon ön­magadra figyelsz, így nem vetted észre, hol romlott el az a szépen induló ba­rátság. Próbálj utólag elgondolkodni azon, hogy is történt. Míg a fiúra „rá­kiabálni“ fogsz, nem sikerül elérned azt, amit szeretnél. Nem vagy képes bízni benne, mért bizalmatlan típus vagy. Először magadat kell meggyőz­nöd arról, hogy az emberekben bízni lehet, hiszen te Is megbízhatónak tar­tod magadat. Vedd észre mások gond­ját Is, s akkor biztosan nagyobb rokon- szenvet éreznek majd irántad barátaid is. Ha csak mindig te vagy a problé­más, akkor hamar kifogynak a türe­lemből. Tarts egy alapos önvizsgálatot, és vond le a tanulságot. Ha okosan cselekszel, a fiúd Is észreveszi ezt a változást. „Tizenhat éves vágyóit, és járóit egy huszonkét éves fiúval. Félek, hogy nagy a hat év korkülönbség. Félek a szüleim­től is, mert bizonyára elleneznék a ba­rátságot. Lehet ebből még komoly kap­csolat?“ Sajnos, nem írtad leveledben, hogy milyen iskolába jársz. Ha olyan tovább­tanulási formát választottál, hogy rövi­desen kikerülsz az életbe, nem korai gondolni a komoly kapcsolatra, és a hat év korkülönbség ilyenkor nem nagy. Sőt ez a korkülönbség talán a kapcso­lat komolyságának a záloga. Ha a fiú kitart melletted, annyit jelent, hogy ko­moly a szándéka. Te egyelőre éretlen vagy erre a komoly kapcsolatra, de hogy aggódsz, annak a bizonytalanság az oka, mivel nem vagy még képes el­viselni egy komoly kapcsolat felelős­ségét. A barátkozás a megfelelő forma számodra. „Érettségi előtt álló lány vagyok, és van egy komoly kapcsolatom. A fiú most katona. Legutóbb, mikor otthon volt, félreértés támadt közöttünk, ő ezt verekedéssel oldotta meg. Érdemes rá várnom? Pedig csak öt szeretem.“ Nagyon komoly problémát vetettéi fel. Egy felnőtt ember, akármilyen In^ dulatos Is, nem veszítheti el a fejét. Tudnia kell uralkodni indulatain. A fiú viselkedésére nem mentség a természe­te. Ha most képes így „megoldani“ a dolgokat, ha jelentkeznek a mindenna­pi gondok-bajok, mit várhatsz el tőle? Ha lekötöd magad mellette, számolnod kell e brutális tulajdonságával. Mérle­geld tehát magadban, hogy képes vagy-e eltűrni, elnézni neki kirobbanó természetét. Az ember termóiwetével azonban egybefügg érzelmi gazdasága, illetve sivársága is. Azért nem képes szeretni, mível a negatív érzelmek ural­ják, s háttérbe kerülnek a pozitívak. És annyi „varázs“ viszont senkiben sincs, hogy egy ilyen természet alap­jaiban megváltoztasson. Alakítani, tom­pítani lehet, de ez Is nagyon nehéz. A katonaság után még hagyj egy hosz- szabb próbaidőt a kapcsolat tartósságá'« ra, ne hamarkodd el az egybekelést. Ha meg gyermeket vársz tőle, a tények elfogadása marad csak számodra, és bizakodhatsz a jóra fordulásban. „Nagyon tetszik egy fiú, csak ő nem tud róla. Gyakran találkozunk, mert szüléink barátkoznak. Hogyan mondjam meg neki, hogy szeretem? Hogyan kez­deményezzek?“ Nem ajánlom, hogy kezdeményezz. Sok kis megnyilatkozással tudomására hozhatod, hogy tetszik neked, s erre a fiúnak reagálnia kell, feltéve, ha te is tetszel neki. Légy hozzá kedves, fog­lalkozz vele, ha náluk vagytok, megem­lítheted, hogy elmehetnétek együtt mo­ziba stb. Ha mindez hidegen hagyja, nagyon kicsi az esélye az együttjárás- nak, barátok lehettek. VERONIKA POSTÁJA 1. Huszonkét éves, 172 cm magas, fa­lusi, magányos fiú vagyok. Komoly Is­meretséget szeretnék kötni. VERONIKÁ Fotó: M. KOZÁK megkönnyíti a beszédtanulást Nagy öröm a családban, amikor a kisbaba beszélni kezd, s egyre jobban nyiladozva értelme, új sza­vakat tanul. mond. ötletünk kis­mamáknak szól: miként segíthe­tik Játékosan a kicsit abban, hogy beszédkészségét fejlessze, világo­sabb legyen a fogalmak megérté­se. A képek igen jó eszközül szol­gálnak ennek elősegítésében. Ma már a papírboltokban gazdag vá­laszték van a legkülönfélébb le­velezőlapokból, Érdemes 10—20 darabot vásárolni, amelyeken sze­repelnek állatok, virágok, gyü­mölcsök stb. Háttal egymásnak tegyünk egyet-egyet vele hasonló nagyságú nejlonzacskóba, ragasz­szufi, így nem plszkolódiE és nem törik meg Idő előtt a kép. Ha a képekre mutatunk, és köz­ben az ott látható ábrát megne­vezzük, végül fs megfogja ismé­telni a szavakat, a gyermek ké­sőbb pedig emlékezni fog rájuk, és számos tárgyat, sőt színt fel­ismer majd a kép alapján. De éppígy megfelel a célnak a képes újságokból, színes folyóira­tokból kivágott, jól látható, felis­merhető ábra (ház, autó, kerék­pár stb.). Ezeket Is célszerű rajz­lapra vagy kartonra ragasztani, s így plasztik borítóba rakni. Kilyu­kasztva, akár képeskönyvszerűen Is összefűzhetjük vékony zsinór­ral. A Szocialista Itjdsagl SzBvstság Szlovákiai KBzpontl Bizottságának lapja. Kiadja a Smena Ktadövállalat Szerkesztfiság: LeSkova 5. 812 84 Bratislava Teleton: 43S 79, 468 19 Ffiszerkesztó; CSIKMAK IMRB FSszsrkesztó-belysttes: N. ZACSbK ERZSCBET Nyomja a Západoslovenské tlafilarns, 812 62 Bratislava, Odbarárske nSm. 3. EISfIzetösI dl]: egy évre 52.— K£s, tői ávre 26,— KCs. Terjeszti: ■ Posta Hfriapszolgálats. ElOflzetbetd minden poéta- bivatalnál vagy kézbeslifinél. A lap kdlfOldre a PNS. Ostredoá ezpedicia a dovoz tlaáe, B13 61 Bratlalava, Gottwaldovo nám. fi. 6 dtján rendel betfi mag. Káziratokat nem firzOnk meg ás nem kQldOnk viseza. Index: 498 02

Next

/
Thumbnails
Contents